Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-26 / 200. szám

Nincs titoké Újnaódi közösség A klub szó értelmezése az Utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott. Szerencsésen le­vetkőzte arisztokratikus fel­hangjait, s kiterjedt jelenté­sével ma már minden rend­szeresen összegyűlő közösséget nevén nevezhetünk. A Salgótarjáni Kohászati üzemek szocialista brigádve­zetők klubja 1975. április óta a Kohász Művelődési Köz­pont szárnyai alatt működik. Huszonnyolc hónappal ezelőtt a művelődés igényei szeren­csésen találkoztak a gyár szo­cialista munkacsoportjainak óhajával, hogy vezetőik kö­zös fórumon, kötetlen for­mában, viták, találkozások lehetőségével élve, jussanak közelebb gondjaik megoldá­sához. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek méreteiből adó­dó nehézségek — az egymás­tól elkülönülten működő gyáregységek, a közel másfél száz munkacsoport időbeli, térbeli távolsága — emelték nélkülözhetetlen szükséglet­té kívánságukat. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bo- lyós Lászlóné művelődésiköz- pont-igazgatóval és Hasznosi Margit klubvezetővel. A kevésbé formális infor­máció igénye, amely hatáso­sabb politikai, gazdasági, mű­velődési koordinációt ígért, tette még időszerűbbé a kez­deményezést. ötvenegy tagja van az új fajta klubnak, s a 25—30 fős, mindig megjelent törzsgárda rendszeres munka lehetőségét adja. A kéthetenként össze­jövő közösség naprakész tá­jékoztatásával, a „csomók boncolgatásával, a vezetőség­nek és a munkás kollektívá­Mai févéajánlaiunk 20.55: Kanadai randevú. I. rész. A nyár, az idegenforgalmi évszak külön is aktualitást ad ennek a kétrészes dokumen­tumfilmnek. A nyár, amely­nek során nemcsak az ország­ban lakók látogattak külföld­re, hanem sokan érkeztek ha­za a nem Magyarországon élő magyarok is. (Az anyanyelvi konferencia, a táborok, sza­Fülöp János: FÍLEMÜLE (Kisregény) A megoldás kutató párbe­szédek. a klublégkörben, sok­szemközt felvetett gondok mellett a látókör tágítására is adódik alkalom. TIT-előadások a kis közös­ségek lélektanáról, munkás­ábrázolás a képzőművészet­ben, író-olvasó találkozók, kapcsolódás a tv műsorához, „Mindennapok demokráciája” címmel, a tömegsport gyári fejlesztésének lehetőségei — beszűkülésnek, látszattevé­kenységnek árnyéka sem fér­kőzhet hozzájuk. Rövidesen sort kerítenek a más klubokkal való kap­csolat felvételére. Diósgyőr, Ózd felkeresése szerepel ter­veik között. A már megvaló­sult balassagyarmati látoga­tás csak az első lépés volt ezen az úton. Vannak-e titkai vitathatat­lanul eredményes működésük­nek? A részletesebb elemzés sem tárhatna fel csodarecep­teket. Inkább csak a közös­ségszervezés újra megtalált üdvös módszerét, lelkes szer­vezőgárdát, amely a találko­zások ötletbörzéjének „áruit” segíti a minél előbbi elkelés- megvalósulás felé. Amihez természetesen nem hiányozhat az SKÜ vezetőségének nap­rakész segíteni akaró jóindu­lata sem, Fórum, vitalehetőség, talál­kozóhely, ötletbörze, mind­mind munkájukra illő fogal­mak. Túzás nélkül állíthatjuk, az üzemi demokráciáért, a mű­velődésért folytatott harcnak valóságos hadműveleti irodá­ja működik a kohászok mű­velődési központjában. Molnár Miklós Gépek az iskolában Képünkön: az NDK egyik tanárképző főiskoláján a jövő pedagógusai a televíziós előadó­teremben. (MTI Külföldi Képszolgálat) fia odakinn, egyre kevesebb a politikai ellentéteket hangoz­tató, vádaskodó fajta. A filmet készítők már A cápual fiúk című alkotással bizonyították, hogy megértés­sel és az objektivitás igényé­vel tárják föl a kintélők hely­zetét A rendező Kígyós Sán­dor. A film második részét au­gusztus 31-én szerdán láthat­ják. 10. r — A szomszédéknak van telepes rádiójuk — mondja gyorsan Margit — Apa is ve­hetne, de azt mondja, neki nem kell. Meg a te­lepért minduntalan be kellene menni a hídon túlra. — Hát akkor? honnét tud­ják, hogy mi van? Rámpillant, azt mondja hű­vösen: — Tudjuk. Ránézünk a naptárra: hétfő után kedd. Meg kinézünk az ablakon. Megszívom a cigit, bóloga­tok, most nagyon kell vigyáz­ni, érezze, hogy egyetértek vele. — De az esték... Azok biztos unalmasan telnek, nem, Margitka? Nem felel. Fölkel, viszi az ételt kifelé, elrakja az edényt. Utánanézek a szoknyája leb- benésének, s rögtön kiszárad a szám. Hiába, én már így vagyok a szoknyákkal. Térül-fordul, ügyet se vet rám, nem is tekint felém. Ez nem jó. Remélem, nem ron­tottam el a dolgot. — Meg sem köszöntem a reggelit — mondom udvaria­san. — Hogy annyit fáradt... Hordja a zsírt, a szalonnát... jának nem új, de frissen fel­fedezett, közvetlenebb fóru­mot kínál. Az alulról jövő kezdeményezések és a felső elvárások szerencsés frigye, eddig még mindig nem kellő­en kiaknázott kincseket sej­tet. A klub értelme és haszna — kétéves tevékenységét nyo­mon követve — abban rej­lik, hqgy egyesíti magában a szocialista brigádok „külső” és „belső” támogatását. Működési szabályzata sze­rint alkalmat kínál a veze­tőknek, ahol megbeszélhetik mindennapi gondjaikat, a bri­gád problémáit, a vezetés és a serkentés módszereit. Hogy aztán a külső támogatás, az előadók, tájékoztatók segítsé­gével maguk találják meg sa­ját gondjaikra a megoldást. A szocialista címet elért munkaközösségek állandó, az eddigieknél életképesebb és virágzóbb kapcsolata a műve­lődési központ égisze alatt a munkáskulturálódásnak is jó talajt kínál. A brigádvezetők belülről láthatják a ház te­vékenységét, s a formalitások minimálisra csökkentésével, a lehetőségek még inkább el­vesztik papírforma jellegü­ket. Annál is inkább, mert kialakításukban a közösség is tevékeny részt vállal. A tizennégy naponkénti kö­tött programok mindig alkal­mazkodnak a gyakorlat által felvetett szükségletekhez. A jogszabály-módosítások, ren­delkezések, bérproblémák, az SKÜ belső feladatai végig- kísérhetők az előadások, a viták tematikája alapján. A klub naplója megbízható kró­nikása a dolgozókat foglal­koztató kérdéseknek. badegyetemek egyébként is nagy vonzóerőt gyakoroltak.) A magyar televíziós stáb Kanadában élő magyarok kö­zött forgatta a filmet. A két­százezer ott élő magyar kö­zött megtalálhatók a külföldre szakadtak különféle rétegei és típusai. A film alkotóinak megálla­pítása szerint egyre több a józanul gondolkodó, a valós helyzetet tisztán látó hazánk­— Ne nekem köszönje, ha­nem a disznónak... — ? — ... az többet fáradt vele, mert az többet hordta — s nagyot nevet. Aha. Ez éle volt. Van is benne igazság. Elmosolyodok én is. — Jól áll magának, ha ne­vet — mondja Margit, s raj­tam a szeme. Ejha! Most kel­lene indítani valamit — de éppen a víg szeme tart visz- sza, amelyben nincs semmi játék, vagy kacérkodás, csak afféle rámbámulás. Amitől — hü’ye dolog — állatkerti lakosnak, egzotikus valakinek érzem magam. — Kimehetne kicsit leve­gőzni — mondja a lány és vállon taszít barátságosan. — Hadd csinálok itt rendet! Jó ötlet. Keresem a köpe­nyem, nem akad szemembe, biztos nincs hideg ... No, egy kis tréfát: — Hát akkor... jó munkát. Ha bejövök, körletvizitet tar­tok. — Azt nyugodtan tarthat — feleli harciasán. Sietve eltű­nök. A pitvarban szemköztvág a hideg, de a lendület kivisz, — nahát, mirelit a világ! Ä levegő valósággal csikorog, úgy kucorodom össze, mint az aszaltszilva. A dohányfüst, amit kifúvok, a lehelletemtől kövérre vastagszik. Rendcsi­nálás ide vagy oda — én me­gyek vissza, majd elálldogá­lok valahol... ...a dög! A nagy fehér kutya! Bor­jún agyságú. Nem is tudom, hogy feledkezhettem meg ró­la. Nem láttam, azt hittem, elvitték a gazdái. Vagy hogy elment vadászni. Ott áll köztem meg a tor­nác közt és a fehér csimbók- jai alól fenyegetően néz. Mo­rog. Egyet moccanok, jobban morog. A fehér fogai fölött feketén vonaglik az ínye. Világéletemben rühelltem a kutyákat. Nem tudom, miért, azok is engem. Véneken nem volt, mikor Szomolnokra ér­keztünk, elsőnek a kutyákat láttam meg, három rusnya féreg, habzott a pofájuk, hö­rögve szívták be a levegőt. Ezért léptem le az emeleti ablakon át, az esőcsartornán, istenkísértés volt, de én az udvar felé nem mentem vol­na a nagy istennek se, a ku­tyák miatt. — Ne csináld — mondom a kutyának bizonytalanul. Ettől csak erősíti a mor­gást. Még jó, hogy nem ug­rik nekem, fölzabái nyomta­lanul, még a véremet is föl­nyalja. — Kutyavári — mondom. Hülye vagyok, a nevét se kér­deztem. Margitnak kéne szólni, hogy pa-ancsolja el. Nem szólhatok. Eléggé le­égettem már magam három- szor-négyszer, más se hi­ányzik. Fütyülök egyet a kutyának. Próbából. Megbillenti nagy füleit. S ^ mintha enyhülne. Kétségtelen, hogy iskoláink­ban még ma is a legelterjed­tebb és legősibb szemlélte­tőeszköz a kréta és a tábla. Ám ezek használata rendkívül korlátozott, oly annyira hogy ma már nem felelhetnek meg a modern pedagógia szemlél­tetési igényeinek. A tanár leg­feljebb néhány vázlatot tud magyarázat közben a táblára rajzolni, de ezeknek az áb­ráknak a minősége is a ta­nár kézügyességétől, a kréta és a tábla változó minőségétől függ. A technika azonban betört az iskolákba, és ha lassan is, de terjednek a „gépesített szemléltetés” különféle eszkö­zei. A magnetofonok például jó szolgálatot tesznek a zenei nevelésben, a nyelvtanításban, sőt az irodalom bemutatásá­ban is egy-egy jeles előadó- művész megszólaltatásával. Az állóképvetítők az egész világot bevihetik a tanterembe, ör­vendetesen terjednek az írás­vetítők is, így a tanárnak nem kell a krétával és a táblával bajlódnia, hátat fordítania az osztálynak. A szemléltetés forradalmát azonban a kazettás hurok­filmvetítő és a _ képmagnó el­terjedése jelenti majd. A ka­zettába helyezett hurokfilm 4—5 perces anyagot tartalmaz, Fütyülök. Hol így próbá­lom, hol úgy. Figyelem, me­lyikre reagál. Hat. Akármi legyek, ha nem hat. Már nem morog, még a fejét is hátrahajtja. Mint aki figyel. Csak ne lenne ilyen átko­zott hideg! Zsebrevágom a kezem... 1.. rögtön morog. A fogát mutogatja. Trillázok, erre megenyhül. Ésszel kell eljárni. Fütyü­lök. s közben megkerülöm őkéimét, belépek a tornácra, onnan meg be. Nekiugorhat az ajtónak. Vagy a farom­nak. Azaz, annak nem. Előkeresek egyet a produk­cióim közül, s megpróbálok oldalozni. Ez nem smakköl neki. El­zárja a szöget, morog. Fütyülnöm kell hát, s ki­gondolom, mi legyen. Előbb­utóbb a lánynak is ki kell jön­nie, úgy adom majd elő a dolgot, mint valami jó vic­cet. Hogy — még ilyet! — meg — ejnye-ejnye! Csak addig megvesz az Is­ten hidege. Itt fagyok meg az udvaron, a pofám füttyre állva. De mozdulni nem le­het, rögtön támadni akar a kutya. Muszáj fütyülnöm. Berámázni az ilyet, mint én! Teljesen meg vagyok za­varodva. Miskán látszik, hogy kiröhög, én meg baktatok mindenütt a nyomában, a ku­tya miatt. Mire megjöttek, keményre fagytam, ő mentett meg. Órákig tartott, mire ki­engedtem. S akkor jött a meglepetés. Nahát, ez a lány!.íl (Folytatjuk) befűzés nélkül a vetítőgépbe helyezhető, s ha kell, magya­rázat közben megállítható, visszapörgethető, akárcsak a képmagnó. A szemléltető gépek mellett sokféle olyan szerkezet is szü­letett, amelyek abban segítik a pedagógusokat, hogy a ta­nulók bizonyos ismereteket önálló tevékenységgel szerez­zenek meg és azokat be is gyakorolják A jövő iskolájá­ban pedig biztosan a ma még méregdrága számítógép lesz a leggazdaságosabb oktatási se­gédeszköz. Egy nagy létszámú iskola közepes méretű adat­Az 1977/78-as tanévben 842 féle tankönyv megjelentetésé­ről gondoskodnak a kiadók. Ez az adat azonban nem egyezik meg az összes, használatban levő könyvek számával, mert jó néhány kis példányszámú kötetet már az előző években kinyomtattak, raktárakban tá­rolták. A Tankönyvkiadó Vál­lalat 483 féle tankönyv előál­lításáról gondoskodik — mondta Petró András, a Tan- könyvkiadó igazgatója. — A Műszaki Kiadó 242-féle, a Mezőgazdasági Kiadó 63-féle, a Közgazdasági és Jogi Kiadó 39-féle, a Medicina Könyvki­adó pedig 15-féle tankönyv gazdája. A Tankönyvkiadónál gondoz­zák az általános iskolák és a gimnáziumok valamennyi kö­tetét, valamint a szakközépis­kolák és szakmunkásképző in­tézetek közismereti tantárgyai­nak könyveit. A nyomdák az idén korábban fejezték be a tankönyvek nyomását. A Tan- könyvkiadó összesen 18 nyom­dában állítja elő a gondozásá­ban napvilágot látó műveket. Valamennyi nyomda szívügyé­nek tartotta, hogy időben el­készüljön a kötetekkel. Jelen­tős segítséget adott a Kiadói Főigazgatóság, tavasszal a ter­vek pontosításakor és június- <ban, a finisben összehívta a tankönyvek előállításával fog­lalkozó nyomdák igazgatóit és számba vették, hol tart a mun­ka. E megbeszéléseken lehető­ség nyílt a nyomdák közötti jobb együttműködésre is. — A gondosabb tervezés, szervezés is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók az idén időben kézhez vehetik a tankönyve­ket. Az 1975/76-os tanév rossz tapasztalataiból okulva, a Tan- könyvkiadó a kéziratok koráb­bi leadását szorgalmazta. Ugyancsak segített a gondokon, hógy jó néhány kötetet már korábban kinyomtattak. A Tankönyvkiadó Vállalatnál megjelenő 483-féle könyv ösz- szesen 27 millió példányban készül el. Ehhez csaknem 4600 tonna papírt használnak .fel a nyomdák. E hatalmas mennyi­ségből az elmúlt év utolsó ne­gyedében már 2,6 millió pél­A baleset után magához térő gépkocsivezető első kér­dése ez: — Hol vagyok? bankjában több ezer, sőt több tízezer program tárolható a mágneses szalagokon, s az is­kola valamennyi tanulója azt a programot hívhatja le asz­tali végkészülékére, amelyik­re éppen szüksége van. Ugyancsak fontos szerepet fog kapni a jövő iskoláiban az ipari tv-lánc. A gyakorló Is­kolában a tanárjelöltek sok­szor zavarják az osztályt. Ipa­ri tv alkalmazásával viszont a tanárjelöltek „láthatatlanul” lehetnek jelen a tanórákon és sajátíthatják el a tanítás mód­szertanát. 4 NÓGRÁD - 1977, augusztus 26., péntek NEM MINDEGY... dány 463 tonna papíron készen állt. — Vidéken a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 161 boltja 2500 iskolát szolgál ki. Gondot okoz a vidéki tan— könyvárusításban, hogy több helyen az iskolák tatarozása, takarítása miatt nem tudják hol raktározni a könyveket Ugyancsak akadozik az ellá­tás amiatt is, hogy néhány konténerben utazó tankönyv jelentős késéssel vagy egyál­talán nem érkezett meg ren­deltetési helyére. A vásárlókat az üzletekben szórólapokon, plakátokon tájékoztatják, hol juthatnak hozzá az iskolai könyvekhez. —• Mivel az új tantervek csak jövőre lépnek életbe, az Idén az átlagosnál jóval sze­rényebb az újdonságlista. Már az új tanterv szerinti köte­tekből tanulhatnak a szak­munkásképző iskolák első osz­tályosai; új irodalom olvasó­könyv, történelem-, matemati­kakönyv, matematikai munka­lapok, fizikakönyv, fizikai munkafüzetek és magyar nyelvkönyv készült el. A ta­nárok az új történelem kézi­könyvet és a matematikai mun­kalapokhoz készült módszer­tani útmutatókat lapozgathat­ják. A kisegítő iskolába járók kilenc, a foglalkoztató iskolák­ban tanulók három új tan­könyvet kapnak kézhez. A fel­nőttoktatásban résztvevők hat új általános iskolai tankönyv­ből sajátíthatják el a korszerű ismereteket. — Az elmúlt évekhez viszo­nyítva ugyancsak jelentősen javul a felsőoktatási jegyzet­ellátás is. A főiskolák, egyete­mek . tanévkezdésére a jegyze­tek döntő többsége megvásá­rolható lesz. A késői megren­delés miatt csupán az általá­nos iskolák ötödik-hatodik, il­letve hetedik-nyolcadik osz­tályosainak testnevelési füze­te nem,' készül el a tanévnyi­tóra. Néhány kis példányszá­mú nemzetiségi tankönyvet is csak augusztus végén adnak át a nyomdák. Minimális azoknak a speciális szakmai köteteknek a száma is, ame­lyek a tanév második felében hagyják el a nyomdát. Az ápolónő így válaszol: — A tizenhetesben. — Kórteremben, vagy cél-? lában^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents