Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

FÁBÓL VALLÓ ' Csendesen hú­zódik meg Devin — magyarul Dé­vény — a Duna mellett, a Morva torkolatánál. A közaigazatásí- lag már régen Po­zsonyhoz tarto­zó ősi települé­sen sötétvörös ri- biszkebokorral kínálják a ven­déget és szívesen eldicsekednek ve­le, hogy itt még a kajszi baracK is beérik, míg pél­dául a la ma esi részen meg se fo­gan a fa. Mert­hogy ez a város legmelegebb ég­hajlatú része. Rendben tar­tott portára nyí­lik a kapu előt­tünk, amikor Ma­ria Zilavahoz és férjéhez Martin Zilavahoz megyünk tóba. A házat a természeti ér­tékei miatt védett Kobyla- domb tövében, a két nagy fo­lyó ölelkezésénél, a sok vi­hart átvészelt dévényi vár szomszédságában még a fa­faragó népművésznő nagyap­ja építette. Az udvar és a ház inkább hasonlít műhely­hez, műteremhez, múzeum­hoz, mint családi otthonhoz. A vendéglátó az idén 68. évé­be lépő Maria Zilava köpe­nyének gyűrődéseiben, rán­caiban faforgácsok fészkel­nek, a kis műhely — az elő­szoba, a konyha — székein fiatal lányok, fűik ülnek, raj­zolnak, faragnak, mintáznak. A holnap népművészei, kép­zőművészei. Önképzőköri ala­pon Maria Zilava — hajlott kosra ellenére — ma is szí­vesen foglalkozik a fiatalok­kal. Nemegy szlovák szobrász- művész mondhatja magáról, hogy első bátortalan, de már alkotó mozdulatait a fafara­gó művésznő irányította an­nak idején. Szeretettel és szigorúan foglalkozik ifjú ta­nítványaival. Tanításai, út­mutatásai olyan élesek, mint a svéd acélból készült szer­számok, amelyekkel megfa­ragja a hálás hársfát, a to­honya topolyát és a csengő cseresznyefát. A népművészet mindig is a környezetéből vette anya­gait, eszközeit, mint, ahogy mindig is a környezetét ábrá­zolta, onnan vette mondani­valóját, motívumait, figuráit. Maria Zilava nem csak fa­faragó népművész! Kerámiá­val és festészettel is foglal­kozik. Az alkotás szeretőiét, a tehetséget, a művészet mér­hetetlen becsülését apjától örökölte. Agyag szülőfalujá­ban is volt, festeni meg csu­pasz ujjaival kezdett; ecse­tet ma sem használ annál inkább az élénk színeket... De azt mondja, hogy legin­kább a fa engedelmeskedik akaratának. Szereti a to­polyafát, első munkáját is eb­ből faragta, hiszen jól meg­munkálható, a hibája viszont az, hogy könnyen hasad. Ked­vence a cseresznye, amelynek számos előnyös tulajdonsága van, hátránya viszont: kéz­zel nem lehet, vagy igen ne­héz formálni, faragni, vésni. Éppen ezért íeginkáb a hárs­fát szereti, amely könnyen megmunkálható, nemes anyag és tartós is. A fa megmunkálása, meg­formálása, — akármilyen magról fakadjon, is — fizikai munkának sem lebecsülendő. Maria asszonyon azonban egy­általán nem vehető észre a fáradtság, még a késő esti órákban, villanyvilágításnál sem. Miközben alkot, dúdol- gat magában és ha társasága van, legyen az kisgyerek, fel­nőtt, vagy magakorabeli, be­szél; magyaráz, mesét mono, legendát sző. Mielőtt munká­hoz látna rendszerint egy­szerű vázlatot rajzol papírra ceruzával, aztán kezelésbe ve­szi a fát. A rönkben, a tuskó- ban, a fatörzsben, az ágban ő már előre látja, mit akar belőle csinálni. — Azt tartom — mondja Maria asszony —, hogy csak kevés erőszakot szabad el­követni a természet által megteremtett fán, ki kell használni minden adottságát, ahogyan az ember kezébe ke­rül. Csak annyira szabad be­avatkozni az éles szerszámok, az ember szeme, szíve és tu­dása, fantáziája szerint a TIESETT ÁSOK EVEZÖSTŰRA A „ZSIGULl-TEMGEREN ’ Maria Zilava munka közben. látoga- fa szöveteibe, amennyire feltétlenül szükséges. A szabadnapot, a szabad­ságot a Szovjetunióban is sokféleképpen töltik az embe­rek. Egyesek szanatóriumok­ban, penziókban pihennek, mások falura- vagy hétvégi nyaralókba mennek kikapcso- " lódni. Van egy népes tábor, amely szabad idejében nyaká­ba veszi az országot. A turis­ták azok, akik minden kom- ez fortnái többre becsülik a tá­voli utak romantikáját. Maria Zilava alkotásainál Évről évre nő azok száma figyelemre méltó, hogy álta- akik jobban meg kívánnak is- lában egy darabból mintázza rnerkedni a hazai tájakkal, az meg a szobrokat, sokszor ország múltjával és természe- meghagyja a kérget a dóm- y gazdagságával, az egyes vi- borműveknél, a szoborkép ke- fékeken élő népekkel. Az el­retekent. _ Ez utóbbiak közel múlt szezonban a turistaléte- .,.i : .... ; van néhány alkotása, ame- sítménvek 26 millió turistát szén Tajd ^Jromd^ós"- fad^ mÍUÍÓ kirándulót A Volgái Autógyár vízi turistái a „Zsiguli-tengeren” Különösen vonzóak a vízi {^főtt ^iTszféfenn'T^^8" naf' ÖSSZejöVeteleket tórta' kát szolgáltatta. Az első vi­vagy deszkája nyújtja meg, utak Aki eleteben egyszer A vállalatok dolgozói gyak- A Szovjetunióban több mi!- ‘««háború, majd pedig a pol­vagy teríti szét alkotásait, csónak:-, vagy tutajkirandu- ran szerveznek kollektív vízi lióan foglalkoznak turizmus- gárháború és a külföldi inter­amelyeknél nem mindig ta- last tett, mindig vágyni fog az utat> ainelylnez a csónakokat sál. A jelenlegi ötéves terv venció még ezt a keveset is e™' k^TormTiára^H^zen^mfle- ®S egyéb felszerelést■ a válla' végére a becslések szerint a teljesen szétzilálta. A máso­t°- Kés tormájára. Hiszen mi le- lat tudósítja. „„a óik világháborúban pedig a Szovjetunió szenvedte a leg­nagyobb emberi és anyagi veszteségeket. A NOSZF 60. évfordulója GOHDOK ÉS ÖRÖMÖK A szovjet nép idén ünnep­li a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ját. Ez alatt az emberi élet mértékével nem is oly nagy időszak alatt az ország ha­talmas utat tett gazdasági fejlődésben, a legégetőbb tár­sadalmi problémák megoldá­sában. A cári Oroszország ipara 1913-ban a világ ipa­ri termelésének alig valami­vel több mint négy százalé­beri test anatómiájának százalékkal nö­kéletes szabályismerete. Ro- hét kellemesebb, mint érezni Az evezősök az ország kü- turisztikával foglalkozók szá­bosztus és nagyméterű alko- a víz engedékeny simaságát, [önböző helyein, évente több- ma közel 30 tásaiban a figurák sokszor késő estig beszélgetni egy fo- szőr ügyességi versenyeket, vekszik, durván elnagyoltak, mégis légiesek, az arcok nagyon Ki­fejezők. Nemegy fafaragása az «r-» Ősi indián művészet totemsze- ll\\J[ '\^y rű figurakompoziciójára em­lékeztet Lakása tele van oklevelek­A Szovjetunió ma mégis a világ második ipari hatal­ma, s a tőkésvilág vezetőjé­nek, az Egyesült Államoknak , a sarkában halad, sőt, szá­—...... . . „„„ Hűvös esős időben startolt mártóztunk a hullámos vízben, lőhelyek látnivalóiban. (A jól mos gazdasági mutató tekin* kel, könyvesszekrénye róla és Ferihegyről a MALÉV Buda- A part hamar megtelt fürdő- szervezett közlekedés az egész tétében túl is szárnyalja azt. művészetéről szóló könyvek- ticket Akár a Balatonon a tömegturizmusra épülő bolgár A szovjet ipar ma a világ .................... .................... K’"e »VI atjo «■<=>» tengerpartra jellemző.) Ro- ipari termelésének egyötödét b olgár binson szigete, a nesszebári szolgáltatja. A szovjet állam, kel, kiadványokkal, fényké- járata..Kiss Ernő pilóta gépén pekkel, újságcikkekkel. Euró- tizenkilenc magyar turista iz- magyar, itt is ritka pában' egész sor kiállításon ©stottan fürkészte asz indulás- szó. Ellenben a német, a finn, ősi település, tengeri akvárium amikor a nehézipar elsődle­' '•“* az osztrák, a magyar annál gya" Várna sétáló utcájának üzle- ges fejlesztését tűzte ki cé­koribb Akik beteltek a für- tel> a csodás parkok, múze- íul, ezzel teljesen függetlení­umok, megannyi felejthetetlen tette gazdaságát, és bíztosílot­. , . élményt nyújtanak. És hogy a ta a munkatermelékenység A1 bénára, a bolgár tengerpart a mim golfpályán, a tenisz- / gyors nóvekedeset a nepgaz­------------------ szórako- turizmus nem csupán üzlet a daság energiaellátottsága n yert díjat 1975-ben egyik al- tói számítva már rövid két óra kotása a Budapesten meg- múlva megjelenő tengert. A rendezett nemzetközi amatőr. meg^kfze? 30 kalomete- „ , képzőművészeti k&líitáson is ” dŐZéSSel P,% élményt nyújtanak. És hogy a ta szerepelt Aibentoria» a bolgiáir tengerpart a mim golfpályán, a tenisz­^ . legújabb pihexiőparadicsomába Szlovákiában, *lSn a világ Wlométer 1LmzI'ú Lsra. A ritkaságokba"” von- b°\gór idegenforgalomnak két legkorszerűbb technika és számos múzeumában és galé- tengerparti strand 75 szálló- zódók pedig lefotóztathatták kedves esetünk is bizonyítja, technológia alapjan. Az ipar riá^ában^me^áihatólt ^ ieg; da. 25 éttered és’JLos^ magukat ^ néhány leváért_a _ A hazaindulás előtti órák- lTtott^á szebb faragásait pedig a szlovák nemzeti múzeumban rakozóhely várja látogatóit. A tengerhez közel épült (50" energiaellátottsága parton álló teve hátán, vé- ban betértünk ebédelni a t . .s - ..TLr. jfij-.i in o TvortATii 1913 hoz Képest több mint 3 m .. r a*. « i vyuiá. vw ^lövagolhajfetaik a parton* Kompas szálló (Albena) éttér- 33-szorosára növekedett A őrzik Látogatásom alkal- 100 méterre a parttól) száUo. vagy vizisielhe tek ha volt elvertük éhün- gaXági eredmények nőve ha S2 ÄÄ lehetetivS! ETcÄ tkSuÍk^á- Ä lltóf efkíáthí?taTn a Záa= b-an- nagyon is megteszi a ki' ^eínL H tltedldö Beszélgetósünkb61 a jöv^lme a Szeresére a gánylakoídalom”, a „Dévényi épültXr^Hote^^Sas" vttgat- a PÍnJ™ magyar nyelvtu- parasztoké a tizennégyszere­szövetkezet tagsága”, „A bé- zuhanyozási hattak a nyaralók a Mltűnően das ^lkül .s megértett any- sere növekedett. dal/1,’-.,a ..Holdutazás” a re néző erkélyével. Már bees- tiszta éttermek között^ Meg- nyit, hogy négy dobozzal A SZOvjet népnek eközben ”Ha^f^e. ö,1™11 munkait, feledett, mire elfoglaltuk szál- kóstolhatták a kebabcsicsát a veretnénk. De csak háromra SOk nehézséget kellett és kell F^tuín/t, h^y néhány na^y- láshelyünket, de az éjszakai sopszikát, s a bolgár üdítonbal- pénswnk. Megrendel- még leközdenie. De a legfon­tóm az ÄX Mii sötétséSba burkolózott tenger különtegességeket a svepsze- ^ & tagbb: a gazdasági és a tár­A fürdőzés után máris ér- ae m^epetésunkre a fiatal iUc^b(.n> cgy folyBmat kit demes volt az esti programo- pmcemo negyet hozott. Ki- részeként történik. Minél gaz­........... v,- kat böngészni. Előtte azonban találta, hogy hazafelé indu- dagabb az állam, annál több h anem a mondanivaló, hogy ze. De nem voltunk elég óva- betértünk a Bazár-aruhaz es iunik) elfogyott a pénzünk, pénzt, fordíthat a szociális és úgy mondjam, az üzenet, am;t tosak, mert a talpcsiklandozó szolgáltatóközpontba mely vájmában roDÜlötéi-en, el- kuU,lrális szükségletekre. Ezt az alkoto csak közvetít al- hűs víz helyett kiadós hullám mint a tengerparti üzletek zo- minden szovjet család fapasz­—’ "— — ■ me, a déli órákban zarva van, szontyolodva tapasztaltuk, falja is. Ez a körülmény te­de késő estig nyitva áll. A hogy nincs csomagmegőrző, remti meg az emberekben a kor rákérdeztem, szolt: így uciumuüci. A fövényen álldogálva vár- „ „ „ c tűk, hogy legalább megé­— Nem az alkotó ^ fontos, rintse talpunkat húszfokos vi­kotásaival... üdvözölt, térdig áztatva nad­Maria Zilava és ^érje Mar- ragunkat, tin Zilava — aki társa a ,, művészetben is - már MasnaP ragyogó időre éb számtalan éjszakai bár és mu- ^ volxLa még a magabiztosságot, az élet szi­lato közül a romantikát ked- _ ___,_____^ . iard alapjait. k erek kis erdőre való fát redtünk; a tenger egyetlen velőket a Neptun bár nemzet- varo®ban szétnézni; meg a hí- megfaragott, alakított át hatalmas tükörként csillogott közi revűje, az Arabella ka- re® ortodox templomot sem A tudományos-technikai szobrokká, formált meg a előttünk. Szemünk még hozzá lőzhajón disco, a mellette le- láttuk belülről. De mit te- forradalom, mint ismeretes, maga, a gyerekei, az unokái, . ’. <--'■<—*-----■=_ i-n.-t-* u_, *—~ Ii‘” a szomszédai, a munkatársai, se szo.cott a falusi ismerősei arcára és ha- homokszőnyegéhez, n._+ ,ribrí,A vő halásztanyán kitűnő hal- gyünje csomaeiainkkal és nemcsak rózsákat terem. Ki­part vibráló 8y j csomaigjairaicKai es a. -iK.-iíthaió átlátszó ételek várták. ... , ~ tapintható és előrelátható kö­Nem csalódtak a kirándulni penz néJli5;ul. Rövidesen ez is vetkezményei újabb követcl­sonlatosságára. Oravec János tenger zöldjéhez, de már meg- vágyók sem a környező üdü- megoldódott, bőröndjeinket ményeket támasztanak a tóh­egy fiatal repülőtéri alkal- bi között a környezetvédelem, mázott betette a saját iroda- az eKfsf.éf m"«.'?zI<'rv<-zé­... , J se, a lakásépítés, a közlekedés jaba, tudtunkra adván, hogy terén. most már elsétálhatunk. ..Pénz nélkül?” — mondtuk. rtéWVSi. Igaz, hogy a Balti-tenger habjai nem túl melegek, mégis sok lengyel és külföldi nya­raló tölti itt a szabadságát. Van Lengyelországnak azonban egy másik „tengere” is. A romantikus Mazúri-tavakon egy egész kis flotta szállítja a kirándulókat, üdülőket. A munkaidő csökkenésé­, vei az embereknek több ide­Mire o majgatól értetődően a jük marad a pihenésre, a asebébe nyúlt.» szovjet tudósok, elsősorban a Visszatértünk után nemso- szociológusok most a legna­H kára befutott a MALÉV-já- P'°bb, crro, • J területre fordítják: a szabad­N S rat 1S- Alighogy leteleped- idő teljesebb értékű, az em. a tünk „a vacsora maradhat bér szellemi életet gazdagító 1 későbbre!”- felkiáltással kihasználására. szomjazva kértük az olvasni- Röviden szóivá, a tudomá­, ■ nyos-technikai forradalom vaiot, >a hazai uisaaokat. ....... . . , , . . , , örömöket es gondokat is je­A tengert mar csak ruha- lent. Egy a fontos: e forra­lok illata és barnára sült bő- dalom vívmányainak az em* rünk érzi. A sok felejthetet- beriség javát kell szolgálni­len emlék közül pedig bolgár uk' barátaink kedvessége a leg- A. Birman, maradandóbb. a közgazdasági tudományok Rácz György doktora NÖGRÁD - 1977. augusztus 20., szombat 11 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents