Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-19 / 195. szám
Tűzijáték 1977 Ezüstforgó, vízesés, pálma Szeptember 28-án: Indul a Barátság express Egyiptomból indult — Magyarországon az 1700-as években Látványos hang és tény — Fűzfőn gyártják már 24 esztendeje a rakétákat írásos, korabeli pmlékek bizonyítják. hogy Egyiptomban már az időszámításunk eiőtti VI. évszázadban színes tüzeket és ködöket állítottak elő. Ezzel is emelték ünnepeik hangulatát, de a néptömegek megfélemlítésére is felhasználták az egyiptomi papok a tűzijátékok készítői. A kínaiak is ezekben a századokban készítettek tarka tűzijátékot, amely szinte mindennapos lett a császári udvarban és a mandarinok fényűző palotáiban is. A görögök közvetítettek Európába az egyiptomiaktól került a tűzijáték és annak pontos receptje. A görög hajósok hozták magukkal az első bombákat, színes -tüzet dobáló kerekeket és nemcsak felhasználták azokat az ünnepségeken, az Akrop iliszon, de tovább is fejlesztették az attikai mesterek. Magyarországon az 1700-as években jelent meg az ünnepi tűzijáték, mint az udvari hangulat emelője és a tömegek szórakoztatója. Akkoriban manufaktúrákban gyártották és csupán egy-egy alkalomra, megrendelésre készítették. Üzemszerű gyártását csak 1938-ban kezdték el hazánkban. Augusztus 20-án — alkotmányunk ünnepén — ma már elmaradhatatlan a hangulatos tűzijáték, amelyet a fővárosban több millió ember néz végig. Időnként pedig a Magyar Televízió is közvetíti a színpompás műsort. A harmincperces műsorhoz a sokféle anyagot a fűzfői Nitrokémia Ipartelepeken készítik elő, állítják össze a bombákat és a rakétákat. Külön szakmai stáb foglalkozik ezzel a feladattal. Túlzásként említhetjük, hogy az alkotmánynapi tűzijáték befejezésével, a berendezések leszerelésével szinte egyidőben megkezdődik a felkészülés a következő esztendőre. A folyamat ugjtanis nagyon bonyolult, nagy pontosságot, szakértelmet igényel és a szervezők változatosságra is törekednek. Próba a Balatonná! Először is a fűzfői Nitrokémia Ipartelepeken megtervezik a tűzijátékot. A harminc perc teljes műsora, minden mozzanata rajzokra kerül, akárcsak egy épület terve. ElHetedik gyermekként.. Egyidős az alkotmánnyal ' Születésnapját az egész ország ünnepli. A főváros fölé tűzijáték fénynyalábjai fonnak koszorút. 1949. augusztus 20. Életbe lépett a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. A dolgozók tömegeit juttatta jogaihoz. Csengetésemre barna hajú, fiatalasszony nyit ajtóit Balassagyarmaton, a Nógrádi San- dor-lakótelep egyik házának negyedik emeletén. Jusztin Vincéné, leánykori nevén: Juhász Anna, aki egy cserhátsu- rányi gazdálkodó hetedik gyermekeként jött a világra, 1949. augusztus 20-án. Ízlésesen berendezett lakás. Az új bútorok, szőnyegek, az egyik falat uraló, hosszú indákat eresztett aszparágusz barátságossá teszi a szobát, ahol beszélgetni kezdünk. — Surányban végeztem a nyolc osztályt. Édesapám a termelőszövetkezetben dolgozott, édesanyám pedig otthon volt velünk. Nem voltam valami jó tanuló, az igaz, de a ház körül mindig segítettem. Vagy a mosogatás várt, vagy a libák, egyszóval mindig volt valami. Az iskola után dolgozni mentem. Először az erdészethez, majd Magyarnán- dorba... A faluban ismerkedtem meg a férjemmel, ö is nagy családból származik. Tízen voltak testvérek. Ösz- szel házasodtunk össze, 1968- ban. Nemsokára megszületett a kislányom, Anikó — moso- lyodik a szemben levő heve- rőn üldögélő gyermekére, aki mint mesét hallgatja édesanyja szavait, míg kétesztendős kisöccse a háta mögött vir- gonckodik. — Hat évig laktunk anyu- káméknál. Adtunk be lakáskérvényt, mert a férjem itt dolgézik, de nem volt any- nyink, amennyit be kellett volna fizetni. Végül is a fémipari vállalat, férjem munkahelye révén jutottunk ehhez a másfél szobához. Az üzem jelentős támogatást adott, így csak 12 ezer forintot kellett letenni. Ki sem tudom mondani, mennyire örültünk, amikor megkaptuk. Bútorokat még otthon kezdtünk gyűjteni, így a berendezéssel nem volt gondunk... Miután beköltöztünk, megpróbáltam helyben munkát találni. Sikerült is, a cipészszövetkezetben a férfipapucsrészlegben dolgoztam. Sajnos nem sokáig. Már terhes voltam Robikéval, de megbetegedtem. Az eset súlyossá vált, kórházba kerültem, ahol nagynehezen sikerült megmenteni az életem... Jókötésű szőke kisfiú, aki éppen egy sárga játékautóval foglalatoskodik nagy komolyan, most még fel sem tudja fogni, milyen veszélyes körülmények közt jött világra. ■— Még egy év van hátra a gyermekgondozási segélyből, azután újra dolgozni megyek. Még nem tudom, hogy lesz, Anikóval nagyon nehéz volt. Hajnalban keltettem, rohantunk az oviba, azután én siettem a munkahelyemre. Azt mondják, itt a közelben is épül óvoda, akkor Robikéval már könynyebben megy. Gondoltam arra is, hogy közelebb keresek munkát. Már kaptam egy ajánlatot a csecsemőgondozóból, itt munka mellett még képzettséget is szerezhetnék két év alatt. Gondolkodom rajta, ráérek. A férjem nagyon biztat, hogy csak tanuljak. .. — Most, hogy itthon vagyok, délelőtt takarítok, főzök, a kislányom már segít a bevásárlásban, délután sétálunk a gyerekekkel. Szórakozni nem járunk. Van televíziónk — igaz, hogy lassan megérett a cserére... nemrég vettünk egy lemezjátszót is, és rendszeresen vásárolunk — az üzemi terjesztőtől könyvet. Az olvasás a -mindenem. A regényeket szeretem, a szomszéd- asszonyai cserélgetünk. Olvasni csak este jut idő. Tegnap is meg kellett várnom, amíg a kicsi elalszik, azután átjöttem ebbe a szobába, de alig forgattam néhány lapot, elál- mosodtam.... Jusztinák legközelebbi terve az, hogy jövőre az egész család együtt üdül a Balatonon... Vállalati segítséggel gondolják, ahogy az idén is többen voltak a házból. Addigra Ro- bika is akkora lesz, hogy vihetik. Ez lesz Jusztin Vincéné első üdülése... Születésnapját Cserhátsu- rányban, rokonaival ünnepli. Este a tv-híradóban megnézi a tűzijáték szétbomló fénypamacsait, s tovább pereg a történet: munka és tanulás, felépülő óvoda, orvosi ellátás, üdülés a Balatonon... Egyszóval él, mint mi mindannyian, s életünk minden fordulatával az alkotmány törvénye teljesedik be. — gáspár — határozzák: ml az, ami megmarad a műsorban az előző esztendőről és mit változtatnak, ' mit bővítenék. Már egy szín, egy rakéta beiktatása a programba igen gondos tervezést igényel a tűzijátékot előkészítő szakemberektől. A gyártás a fűzfői Nitrokémia Ipartelepeken már ennek a tervnek az alapján kezdődik meg az év elején és csak ezekben a napokban ér véget. Raktárba kerülnek a rakéták, a bombák, amelyek hatalmas pálmákat, vízeséseket varázsolnak a nézők elé. Például csak a pálmavariáció súlya eléri a hat tonnát. Ennyi anyagot kell a levegőbe juttatni ahhoz, hogy kialakuljon az egyik, szép fény- és hangeffektus a budapesti Gellérthegy és a Duna- part fölött. I Az elkészült anyaggal főpróbát tartanak. Erre külön kilövőállomást építettek már évekkel ezelőtt a fűzfői Bala- ton-parton. Ilyenkor a szakemberek előtt lejátszók az egyes műsorszámokat, természetesen csak a csökkentett programot. így győződnek meg róla, hogy minden rendben az augusztus 20-i, alkotmánynapi ünnepségre. „Tűzijáték indul!” És csak ezután ^kezdődik meg a tulajdonképpeni szerelés Budapesten, a tűzijáték lejátszásának színhelyén. Erre a Gellérthegyet, a Citadellát választották ki a szakemberek. Innen megfelelő magasságba tudják feljuttatni a rakétákat. A szerelés — a rajzok alapján — ugyancsak pontos, gondos munkát követel. S amikor minden rendben, amikor a stábot irányító mérnökök mindent gondosan ellenőriztek, elfoglalják helyüket az irányítóközpontban. Augusztus 20-án este a „Tűzijáték indul!” — vezényszóra elkezdődik a harmincperces, színes kavalkád a levegőben, a főváros felett. Pálma, ezüstforgó, vízesés és még számtalan variáció szórakoztatja fél órán át az alkotmányunkat ünneplőket. Közlekedj fegyelmezetten (4.) Balesetek és tanulságok A gyorshajtás évek óta előkelő helyet foglal el a közúti baleseti statisztikában. Számtalanszor crfvashatjuk a napi baleseti krónikákban, hogy a baleset oka a gyorshajtás volt. De tulajdonképpen mi is a gyorshajtás? Nemcsak akkor emlegetjük, ha a gépjármű vezetője túllépte az adott útszakaszon engedélyezett legnagyobb óránkénti sebességet, hanem akkor is, ha valaki nem az út- és az időjárási viszonyoknak megfelelő sebességgel , közlekedett. Egy érdekes példa: az egyik vállalat vezetője rendszeresen szombaton, vagy éppen vasárnap utazott Budapestre (akkor még tehette!) és a gépkocsi vezetője ritkán tölthette együtt a hét végét a családjával/ Ködös őszi vasárnap reggel volt, amikor elindultak. A gépkocsivezető dúlt-fúií mérgében. És lassan, 5—10 kilométeres sebességgel vezetett. Az igazgató félúton elunta a csigalassúságú utazást. Visszafordultak és néhány nap múlva elbocsátotta a gépkocsivezetőt. Nem részletezem: visszahelyezték állásába és az igazgatót marasztalták el. A gépkocsi vezetője helyesen cselekedett, amikor úgy érezte, hogy számára az óránkénti 5—10 kilométeres sebesség a megfelelő, a biztonságos. De folytassuk egy szomorúbb példával. Gyönyörű, száraz időben, sima, jól belátható úton indult el a Wartburg vezetője családjával, hogy felkeressék a távol élő nagyszülőket. A tempó az útviszonyoknak megfelelő volt. Ügy 90—100 kilométeres sebességgel hajtott. És akkor — derült égből a villámcsapás — megeredtek az ég csatornái. — Láttam, észrevettem, a feleségem is mondta, hogy vihar készülődik. Már lógott a zápor lába, éreztük a- fülledt levegőből is, hogy Vihar lesz... Mégsem készült fel rá megfelelően a Wartburg vezetője. Amikor eleredt a zápor, nem csökkentette , a sebességet. Ugyanolyan gyorsan hajtott, mint a száraz úton. És bekövetkezett a baj. Egy útszéli facsoport mögül bukkant elő a kocsi, amikor erős oldalszél megbillentette. A síkos utón megcsúszott! A gépkocsi vezetője, már nem volt ura a Wartburgnak. Annyira maga alá rántotta a kormányt, hogy a kocsi felborult, kettőt bukfencezett és a tetején állt meg. A két gyermek, a hátsó ülésen súlyosan megsérült, • a feleséget könnyű sérüléssel vitte a mentő a kórházba. A gépkocsi vezetője megúszta kisebb horzsolásokkal. Bevárta a helyszínelőket és magyarázkodásba kezdett, hogy ő nem lépte túl a megengedett sebességet. — Váratlanul jött a zápor, nem számítottam rá. Később elismerte, hogy szinte várta az esőt a forró délelőttön. írjunk le még egy esetet, amikor valóban váratlan dolog töftént. Egy teherautóból nagyobb mennyiségű olaj folyt az úttestre. Szétterült, vékony, síkos réteget alkotott. Mindez egy bukkanó aljában történt. A teherautó elhajtott, az olajfolt maradt. A bukkanót hatvan, hetven kilométeres sebességgel vette egy személyautó vezetője. Amikor megpillantotta az olajfoltot, fékezett, de ez csak „olaj volt a tűzre”. Megcsúszott és az árokba futott. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A hibás egyértelműen a teherautó vezetője volt, aki — mint később kiderült — megállt, látta a nagy mennyiségű, kifolyt olajat, de tovább- haított, anélkül, hogy földdel, vagy homokkal beszórta volna. Ez kötelessége! (Folytatjuk) A Béke és barátság különvonat utasai már több mint egy évtizede látogatnak a Szovjetunióba, ismerkedhetnek Moszkva, Leningrád, Kijev nevezetességeivel. Az IBUSZ Utazási Iroda által szervezett idei utazásnak becses rangot ad, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ünnepségének jegyében szervezték a programot. Nógrád megye üzemeinek, vállalatainak legkiválóbb dolgozói jutalomként vesznek részt a rangos találkozón, közöttük ott lesznek a salgótarjáni öblösüveggyár képviselői is, akik közül most hármat bemutatunk. Kiss Gyula a KISZ-esek ajánlása alapján kerül a Béke é* barátság vonatra. Üvegfúvóként már 17 esztendeje öregbíti a gyár hírnevét. Az aranykoszorús KISZ-jelvény, a KISZ kb dicsérő oklevél és a Kiváló Dolgozó kitüntetés mellé szép jutalom ez az utazás. „Kemerovói barátaim már sokat meséltek szép országukról, most az útikönyvek és térképek után nagyon vágyom a Szovjetunióba!” Csábi Jánosié az exportraktárban áruátvevőként végzi feladatait. „Szinte naponta küldünk a Szovjetunióba árut, az mind átmegy a kezem alatt, ezért is várom kíváncsian, megismerni hova küldjük termékeinket. Sok-sok jelvényt és egy palóc babát viszek ajándékba, szeretném az egyik Komszo- mol-szervezetnek ajándékozni.” Klenóczky József a gyár gépkocsivezetőjeként 750 ezer kilométeren vezette már balesetmentesen autóját. „A hosszú utazás sok-sok élményt ígér. Xbégre, hogy egyszer oly’ mesz- szire juthatok anélkül, hogy én ülnék a volán mellett! Szovjet kocsival, Volgával járok, így a messzi országhoz már esztendők óta húz a szívem.” / Kulcsár József képbeszámolója NOGRAD - 1977. augusztus .19., péntek 5
