Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

„Hatvan felöl szenteli/vonat érkezik a II. vágányra'" Kisterenye vasútállomása naponta nagy személyforgal­mat bonyolít le. Három irány­ból érkeznek és indulnak sze­mély- és tehervonatok. A fel­vételi épület (az állomásépü­let) előtt fekvő sínpárokat a vonat megérkezése előtt az utasok már megszállják, anél­kül, hogy tudnák, hová, illet­ve melyik vágányra érkezik a vonat. Nem valami tetszetős látványosság. Majd felhangzik a mikrofonon át a forgalmi szolgálattevő hangja: Hatvan felől személyvonat érkezik a II. vágányra. Személyvonat érkezik Salgótarjánból a III. vágányra. Az embertömeg mozgolódik — igazodik a vá­gányok között. Bizonyos sze­mélyvonatok mindkét irány­ból egyszerre érkeznek, mert itt van a menetrend szerinti keresztezése, illetve kitérése. Az előbb érkező vonat a va­súti szabályoknak megfelelő­en a felvételi épület, illetve a felszállási tér előtt áll meg, hogy a később érkező sze­mélyvonatra a felszállást bizto­sítsa. Ez a felszállási mód ve­szélyt is rejthet magában, A bemondott vágányszám az utasok előtt bizonytalan is lehet, vagy tudja az utas, vagy nem. Az utasok tájékozódását megkönnyítené és szemlélete­sebbé tenné, ha a vágányokat megjelölnék. Erre a jelölésre ezen az állomáson kedvező a helyzet. A jelzőtáblákat az állomás előtt, a vágányok fö­lött áthaladó hídépítmény szakaszai jól szolgálnák. Koós Kálmán Kisterenye Levelezőink jelentik Szocialisia brigád a cukrászüzent ben Lehet másképp is! Szombat délután két óra van. A Pécskó Aruház fonal­részlegénél egyetlen vásárló sincs rajtunk kívül. Subázáshoz kérünk Temacryl fonalat, de a színek nem megfelelőek, ez­ért másfajta szőnyegfonal felől érdeklődünk. Az elárusító kelletlen arccal mutat a polcokon sorakozó pamuthal­mazra, mondván, hogy: „ezek vannak”. „Legyen szíves köze­lebbről is megmutatni néhányat” — kérnénk; ő azonban még a mondat közepéit kisétál a pult mögül és egy, a vevő­térben álldogáló kolléganőjével magánügyei taglalásába kezd. Erre mi félénken megkérdezzük az elárusító hátától — mert azt fordítja felénk! — hogy van-e egyáltalán ki­szolgálás? A válasz egy kurta: „mindjárt jövök”. Ezt 'azonban már nem várjuk meg, elmegyünk a Cent­rumba, ahol készségesen rakják elénk a legkülönbözőbb színű és minőségű fonalakat, amelyekből kedvünkre valót vásárolhatunk. A Pécskő — enyhén szólva udvariatlan — elárusítója még csak nem is a „mai fiatalok” közül való. Szeretünk kötni, horgolni; sok fonalat vettünk már a Pécskő Áruházban, így önként adódik az összehasonlítás az elmúlt évekből már jól ismert Gera Sándornéval, aki ko­rábban ezen a részlegen dolgozott. Ö a 70 évével, 50 éves szolgálattal a háta mögött ma is fáradhatatlan az áru kí­nálásában, a szolgálatkészségben, a soha nem szűnő éber­ségben. Aminek meg is van a látszata: a kedvezményes férfiing-árusításnál, ahova most helyezték, egymaga naponta 20—22 ezer forint forgalmat bonyolít le. , (kemény) Panaszok és intézkedések Nincs ok aggodalomra Homokterenyéről érkezett a közérdekű bejelentés, misze­rint a községben és a körzet­ben lakó nyugdíjasok egy ré­sze — köztük bányanyugdíja­sok is — a kedvezményes tü- zelőv'ásárlási akció ideje alatt mind a mai napig nem kap­ták meg nyugdíjasutalványa­ikra a téli tüzelőjüket. Olva­sóink szerint mintegy nyolc­ezer mázsa szén hiányzik ah­hoz, hogy az igényeket a te­lep ki tudja elégíteni. Attól tartanak, hogy mivel a ked­vezményes akció naptárilag már lezárult, nem részesül­hetnek a kedvezményben. Kérték, tudjuk meg, mi lesz az általuk leadott tüzalőutal- ványok sorsa? Hogyan törté­nik azok bel váltása? A rétsági ÁFÉSZ cukrász­üzemében dolgozik a 12 tagú, ezüstkoszorús „Haladás” Szo­cialista Brigád. Vezetője Kop- lányi János, aki alig több 30 évesnél, míg a tagok 30 éven aluliak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójára felajánlották, hogy ’ termékeik minőségi és menv- nyiségi követelményeit mara­déktalanul teljesítik. A napokban került sor a brigád munkájának értékelé­sére. Tervüket mennyiségileg túlteljesítették, minőségileg pedig egyetlen reklamáció sem érkezett az üzemből ki­került süteményekre. A bri­gád naponta 3 mázsa, 6—8 fajta fagylaltot készít, melyet eljuttatnak a járás községeibe is, valamint hetente mintegy Javaslat a Volánnak 15 ezer különböző süteményt készítenek. Az energiamegtakarításnál, mintegy 3 ezer fórintnál tar­tanak. Éjszakai műszakot is vállal a brigád, hogy időben és minél több, jobb sütemény jusson el a lakossághoz. Társadalmi munkából is ki­veszik részüket. Parkosítanak, saját munkahelyüket takarít­ják. A brigád 12 tagja közül 10 szakmunkás végzettségű, a tanulók mind saját nevelésű- ek, akik öten. vannak, tehát az utánpótlást" is biztosítják. A tél folyamán a községek­ben sütő-főző tanfolyamokat tartanak és átadják tapaszta­lataikat a háziasszonyoknak, így nyáridőben a gyümölcsfé­léket is bevonták a sütemé­nyek ízesítésébe. Takács Lajosné Még jobban oda figyelni szélgetésünk nyomán olvasó­ink megnyugtatására közöl­hetjük, hogy nincs ok aggoda­lomra. Ugyanis a telepre „időben” leadott utalványokra, amelyekre 9 260 mázsa tüzelő jár szeptember folyamán a te­lep a szenet kedvezményesen kiszállítja. Tekintettel arra, hogy a kedves vevők mind­annyian a kányási darabos szénhez ragaszkodtak — mondta a telep vezetője —, s ebből nem állt akkor elegen­dő rendelkezésünkre, húzódott át szeptemberre a teljesítés. A kányási bányaüzem ezen a héten már újból folyamatosan termel darabos szenet, s ahogy a telepre a szállítmány beérkezik, szolgálja ki a TÜ- ZÉP a megrendelőket. Városunk tömegközlekedése az utóbbi időben igen szépen fejlődött, a csúcsforgalmak idején szinte fővárosi szintet ér el, amikor a fontosabb vo­nalakon 10 percenként indul­nak a járatok. Gyorsan és megbízhatóan utazunk a mun­kahelyünkre, utána a munká­ból is gyors és kulturált az utazásunk. Szinte jólesik az embernek, hogy ilyen elisme­rően írhat városunk tömeg- közlekedésének fejlődéséről. Az, hogy mégis tollat ragad­tam, nem bírálat, inkább se­gítő szándék. Kétségtelen, hétköznapokon és vasárnap indokolt, hogy a délelőtti óráidban ritkított já­ratok induljanak, hisz’ a la­kosság jó része munkában van, munkahelyén tartózkodik s így a járatok nem zsúfol­tak. Más azonban a helyzet a szombati napokon — külö­nösen mióta a piac az új vá­sárcsarnokba költözött —, mert korábban pl. a Kohász Művelődési Központnál la­kó háziasszonyok jó része is lesétált a piacra, most azon­ban a Malinovszkij úti isko­lánál lakók is az autóbusz­közlekedést veszik igénybe bevásárlásaikhoz. Illetve sze­retnék igénybe venni, mert az iskolánál a 9 óra 30 perces és a 10 órás járatokra vá­rakozó 8—10 utas közül csak kettő-három fér fel. Ugyan­ez a helyzet a főtérről 10—11 óra között visszainduló 1-es járatnál is. Még rosszabb a helyzet hét végi ünnepek ese­tében. Helyesnek tartanánk, ha a Volán megvizsgálná ész­revételünket, mert amikor ezeket a sorokat leíróéi, le­maradó utastársaim vélemé­nyét is tolmácsolom. Jó vol­na, ha szombat délelőttönként 15 percenként indítanák a já­ratokat. Űj színfoltja tömegközleke­désünknek, a Volánnak az a kezdeményezése, hogy augusz­tus 1-től az autóbuszokon a megálló előtt az autóbusz ve­zetője bemondja a megálló megnevezését. Ennek az egy­re bővülő idegenforgalom szempontjából is jelentősége van. Megállapításom, hogy az autóbuszvezetők ezt a mun­kát igen lelkiismeretesen vég­zik, s ezzel nagy segítséget nyújtanak a tömegközlekedés­ben kevésbé járatos utasok­nak, akiknek nem kell kérde- zősködniök utastársaiktól, hol kell leszállniok. Amikor még­is észrevételezem a f. hó 5- én reggel 6 órakor a Maii- novszkij úti iskolától a város­központ felé közlekedő 1-es járat GC 68—23 frsz-ú autó­busz vezetőjének magatartá­sát, aki a megállókban, saj­nos hallgatott, csak azért te­szem, hogy ez a szép kezde­ményezés el ne sikkadjon. Mucsi Lajos FÜSZÉRT, Salgótarján A mátranovák-bányatelepi TÜZÉP vezetőjével történt be­Tisztclt Szerkesztőség Levelem mondanivalójává!, tudom, nem vagyok egyedül. Nem is helyi, inkább tömegfis jelenség. Sokat foglalkoztak már ezzel a lapok is. A kismo­torokról van szó! — és akik azokat vezetik. Szeretnék e cikk útján az illetékesekhez kéréssel fordul­ni azok nevében, akik pici gyermeküket nevelik, vala­mint, akik a három műszakot vállalva kénytelenek lennének nappal pihenni. Sajnos ez le­hetetlen. Ugyanis ezek a kis szerkezetek harci járművet megszégyenítő csatazajjal, ir­galmat nem ismerve szágul­doznak. Javasolnám az illetékesek­nek, hogy tiltsák meg a kis­motorral való passziózást la­kott területen, és szigorúan ellenőrizzék, kinek a kezébe kerül vezetői igazolvány. Ké­résem, melyet minden érde­kelt, gyermekét nevelő szülő, illetve három szakban dolgozó nevében írtam, remélem meg­hallgatásra talál az illetékes hatóságnál, s megpróbálják a nappali csendrendeletet is végre foganatosítani. Oravecz Sándor Karancslapujlő IMetn álont. valóság Pásztón, az öregek napközi­jében kézimunkázás közben sok mindenről folyik a dis­kurzus. Többek között a ki­rándulásról is. Nagyon szeret­nének Egerbe látogatni, hang­zik az egyértelmű kívánság. Szervezni kezdtük a kirán­dulást, amikor éppen a nagy­községi közös tanács elnöke, Nagy József látogatott el hoz­zánk. Elmondtam kívánságu­kat a kirándulásról. Javasla­tára megbeszéltük a művelő­dési ház igazgatójával, hogy mikor tudja rendelkezésünkre bocsátani a mikrobuszt. De ez még kevés. Működésünk kezdete óta jó kapcsolatunk van a szerszám- és készülék- gyárral. Mivel már egyszer kaptunk tőlük mikrobuszt ugyancsak kirándulásra, új­ból felkerestem őket. A fő­mérnökhöz, Mustó Józsefhez és a pártszervezet titkárához, Veres Mátyáshoz fórdultam segítségért. Megkaptuk a mik­robuszt! Közben hivatalos voltam a járási Vöröskereszt küldöttértekezletére. Ott több ismerőssel találkoztam. Elme­séltem, hogy kirándulni me­gyünk. Másnap ' legnagyobb meglepetésünkre felkeresett bennünket a kézműipari válla­lat két szocialista brigádjának képviselője, akik anyagiakkal járultak hozzá a kirándulás sikeréhez. Ilyen megalapozás után villámán vártak az uta­zás napját. Július 30-án in­dultunk el Egerbe. Vissza Gyöngyösön, Galyatetőn át ér­keztünk Pásztora. Sikerült szép élményt nyújtani az itt élő embereknek, amihez a gépkocsivezetők kifogástalan magatartása is hozzájárult. Köszönjük mindazoknak, akik segítettek. F. Lászlóné Pctöfi­cmlék tábla Augusztus 8-án, Borsos Miklós Petőfi-emléktábláját avatták Somoskőn, a. Petőfi Sándor-eml ékkönyvtárban. Varga Zoltán könyvtáros meg­nyitója után Kojnok Nándor, a Balassi Bálint megyei Könyvtár igazgatója mondott ünnepi avaiót, majd ezt követően a helyi KlSZ-fiata- lok Petőfi-emlékműsorára és Földi Péternek, a községben élő művész-tanár kiállításá­nak megnyitójára került sor. Az ünnepi eseményt élénk érdeklődés kísérte. Varga Zoltán ) Mii védenek Nem lehetne körültekintőb­ben? Nem kívánom részletezni a környezetvédelemmel Kapcso­latos országos —, de nyugod­tan mondhatjuk, hogy világvi­szonylatban — fáradozásokat, mert ezek nem ismeretlenek a mai olvasó, televíziót néző és rádiót hallgató ember előtt. Megyénk számos útvonala azonban a fentiek ellenére napjainkban igen gyászos ké­pet mutat. Kiemelném a 22. útvonalat Őrhalom és Balassa­gyarmat között, vagy a 2122- es útvonalat Szécsény és Nagy- lóc között ahol minden ter­mészeti szépet szerető ember felháborodik amikor kilométe­rek hosszában látja, hogy ''az útmenti fasorok le vannak égetve, a zöld lombok barná­ra vannak pörzsölve, a tarlón való szalmaégetések következ­tében. Kérdezném az illetékesekből, hogy nem lehetne-e ésszerűb­ben, körültekintőbben végezni az ilyen tarlóégetéseket? Ha már égetni kell — nem lehet­ne-e a fákhoz legközelebb le­vő egy-két rendet úgy össze­húzni, vagy eltávolítani, hogy ne égnének meg évről évre már júliusban az utat szegé­lyező fasorok lombjai, hiszen az érintett termelőszövetkeze­teknek ehhez minden techni­kai eszközük megvan? Ezt kérdezem emberileg, de úgy is felvethetném a kérdést, hogy, az érintett szakemberek ma­gukra nézve csak elvileg érte­nének egyet a környezetvédel­mi törekvésekkel? Hiszen ez is politika ugyanúgy, mint a nyári betakarítások időben va­ló befejezése, és mindkettő a társadalmat alkotó emberek érdekét szolgálja. Ha hallanák a feViti utakon rendszeresen utazó emberek véleményeit — különösen ha azok az emberek részt is vet­tek az ilyen fasorod telepíté­sében — biztosan szégyenkez­nének meggondolatlan tettük miatt. De van ennek a dolognak egy másik oldala is. Ez pedig az, hogy fásítás volt, van és a jövőben is lesz. Azok az em­berek pedig egyre nehezeb­ben fognak szerszámot a ke­zükbe, hogy csemetéket ültes­senek akik látják, hogy fá­radságos munkájúkat, nemes cselekedeteiket, illetve tény­kedésük eredményét nem él­vezhetik, mert egyes felelőt­len emberek a zöldövezeteket, fasorokat meggondolatlan in­tézkedésekkel, cselekmények­kel tönkreteszik. Szerintem kö­rültekintőbben, károkozás nél­kül is lehetne tarlót égetni. Rigó Albert r. alezr. Salgótarján, Játszó út 6. a természetvédelmi táblák ? Kisbágyon és Buják között az út meglehetősen keskeny sá­von teszi lehetővé a bizton­ságos közlekedést. Az útpad­ka megrongálódása miatt két autó csak szűkén fér cl egy­más mellett, a gépkocsiknak csökkentett sebességgel kell ilyenkor közlekedniük, hogy koccanásos baleset ne történ­jen. A közelmúltban egy Vol­ga személygépkocsinak akadt sürgős dolga errefelé, s se­bességét még akkor sem csök­kentette, amikor észrevette, hogy szemből teherautó köze­ledik, hogy az összeütközés ne következzen be, a homokot szállító tehergépkocsinak kellett vállalnia a lehúzódást, mely rakománya miatt megcsúszott, és az űtszéli árokba fordult. Képünkön az SF 71—00 rend­számú autót már az árokban látjuk ahonnan csak egy má­sik teherautó menthette ki. A Volga egyébként minden lel- kiismeret-furdalás nélkül to­vábbhajtott. sajnos a rendszá­mát sem sikerült a helyszínen levőknek feljegyezniük.- kj ­A megye területén járva gyakran teszik fel a kérdést, hogy ezen vagy azon a he­lyen mit védenek a természet- védelmi táblák? Leggyakrabban a Litke köz­ség központjában levő millen­niumi facsoport védelmének okát kutatják, mivel első lá­tásra csupán elhanyagolt park­maradványnak tűnik a terü­let. Ezért szükségesnek tartom ismertetni, hogy a facsoport igen jelentős eseménynek ál­lít emléket. 1896-ban az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmá­val a község lakói ünnepé­lyes külsőségek között ültették a facsoportot. Számszerint, hét kocsányos tölgyet (Quercus robur), a honfoglaló hét vezér emlékére. Népviseletbe öltö­zött legények, lányok sorfala között a község lakosaitól kí­sérve a vállukon vitték az em­lékparkba az elültetésre ke­rült fácskákat. Sajnos, az utóbbi időben ke­vés gondot fordítottunk a te­rület kezelésére, a fák meg­óvására. Szükségesnek tartot­tuk a védetté nyilvánítást és a gondosabb kezelés biztosítását. A közelmúltban sikerült a területről a hulladékot eltávo­lítani, és remélhetőleg a vé­dőkerítés helyreállítása is ha­marosan megkezdődik. A megyei természetvédelmi bizottság a természetvédelmi tábla mellé tájékoztató tábla elhelyezését tervezi, amely ha­marosan elkészül. E tábla szö­vege megfelelő tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek. Az emlékfák megóvására, környezetének rendbentartásá- ra ezúttal is kérjük a község lakosságát, a természet kedve­lőit,, KISZ-fiatalokat és úttö­rőket, a Hazafias Népfront ak­tivistáit. Közös összefogással végzett munkával, méltó díszé­vé válik határ menti nagyköz­ségünknek az emlékpark a la­kosság, az átutazók, mindnyá­junk örömére. Márton Ferenc N. m. Természetvédelmi Bizottság titkára JMÓCRAp - J977, augusztus 18., csütörtök 5 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents