Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

I Atkozzuk azt a napot... „Amikor ; a Bécs—Róma gvoisvonat éjjel begördült az o'asz fővárostól mintegy 100 kilométerre fekvő állomásra, a szerelvény egyik kocsija mellett, rossz detektívtörténst- re emlékeztető esemény zaj­lott le Polgári ruhás, gép­pisztolyokkal felfegyverzett férfiak sietősen kitessékelték a vonat valamennyi utasát, bőröndjeiket, és személyes holmi-aikat pedig kidobálták az ablakokon. A vonatból Ki­szállított utasokat ezután be- gyömöszölték az ott várako­zó autóbuszokba és a sötét járműveken kerülő úton Ró­mába szállították. Ilyen meg­alázóan szervezték meg azok­nak a volt szovjet állampol­gároknak az utaztatását,\akik elhitték a nyugati propagan­da ígérgetéseit és elhatároz­ták, hogy kivándorolnak Iz­raelbe — mondotta egy ogyesszai kivándorolt asszony i a TASZSZ római tudósítója-* nak. Alighogy Nyugatra értünk — folytatta — rabokká vál­toztunk: 70 éves anyámtól az olaszországi cionisták meg­tagadtak minden orvosi se­gítséget Éhezünk, szörnj/ű Az Országos Elnökségének állásfoglalása a ciprusi kérdésben A magyar békemozgalom csatlakozik a Béke-világtanáes és a nemzetközi ciprusi szo­lidaritási bizottság által július 15. és &). között meghirdetett ciprusi szolidaritási hét ese­ményeihez. Az OBT ebben az időszakban különböző rendez­vényeken ismerteti a ciprusi kérdést, kifejezi szolidaritását a szigetország népével. A ma­gyar békemozgalom ezzel egy­idejű leg támogatja a Béke­világtanács és más szervezetek ak<dóit. amelyek a Biztonsági Tanács határozata szellemében a rendezés ügyét szolgálják, ífjy a nemzetközi ciprusi szoli­daritási bizottság végrehajtó bizottságának ülését, s a nem­zetközi újságíró szemináriu­mot, amelyeknek megtartására (a ciprusi szolidaritási hét ke­retében kerül sor. A ciprusi szolidaritási hét egybeesik a szigetországban végrehajtott államcsíny és az azt követő török invázió har­madik évfordulójával. Ez az egybeesés arra emlékeztet, hogy az ország területének 40 százaléka ma is török meg­szállás alatt van, hogy a 200 ezer ciprusi görög menekült mindmáig nem térhetett vissza otthonába, hogy a két közös­ség közti tárgyalások — a ciprusi török közösség vezetői­nek makacsul elutasító maga­tartása miatt — holtpontra ju­tottak. a rendezés megoldásá­nak elhúzódása nemcsak a helsinki elvek durva megsér­tését jelenti, de állandósítja a feszültséget a Földközi-tenger keleti medencéjében, s ezzel Európa biztonságát is veszé­lyezteti. Ugyanakkor tág te­ret biztosít azoknak az impe­rialista cselszövéseknek, ame­lyek a ciprusi problémát kí­vülről, a Biztonsági Tanács ha­tározatának és a békeszerető demokratikus erők törekvései­nek megkerülésével a NATO szájíze szerint óhajtják ren­dezni. Az Országos Béketapács a ciprusi szolidaritási hét alkal­mával a békeszerető magyar nép akaratát tolmácsolva sür­geti a Biztonsági Tanács ha­tározatainak maradéktalan végrehajtását, a szigetország függetlenségének, szuvereni­tásának, területi integritásának maradéktalan helyreállítását, a sokat szenvedett ciprusi nép békéjének és biztonságának garantálását. A nemzetközi ciprusi szo­lidaritási bizottság július 15— 17. között Nicosiában megtar­tásra kerülő végrehajtó bi­zottsági ülésén, valamint a július 18—20. közötti ugyan­csak Nicosiában megrendezett nemzetközi újságíró szeminá­riumon a magyar békemozga­lom képviseletében Fábián Fe­renc, az Országos Béketanács alelnöke. a MUHOSZ főtitkár- helyettese vesz részt, aki csü­törtökön elutazott Ciprusra. Izraeli behatolás Schmidttel közölték Carter találkozni kíván L. /. Brezsnyevvel Szerdán a nyugatnémet— ról a szándékáról, hogy „akö- amerikai csúcstalálkozó első feljövőben” találkozni kíván napján Helmut Schmidt nyu- Leonyid Brezsnyevvel, az gatnémet kancellár és James SZKP KB főtitkárával, szov- Carter amerikai elnök meg- jet államfővel. Schmidt Car- vitatta a nyugati országok és tér elgondolását élépken helye- a Szovjetunió viszonyának selte — közölte a szóvivő, több kérdését. nyomorban élünk és áthozzuk azt a napot, amikor elhatá­roztuk. hogy elhagyjuk a Szovjetuniót. Itt nem tudunk elhelyezkedni, és semmilyen segítséget nem kapunk. Kö- nyöradományokból és lábból a pénzből élünk, amelyet tér­jem dohány-zugkereskedés- sel szerez. De nem csak mi éhezünk, hanem a Róma mel­letti Ostiában élő egykori szovjet állampolgárok százai is” i '„Csak ha Nyugatra kerül az ember, akkor érti meg, mennyit ér valójában a bur- zsoá propaganda emberi jo­gok körül csapott hamis kam­pánya” — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának egy* másik volt szovjet állampol­gár. Hozzátette: már volt Iz­raelben és soha többet nem. akar visszatérni ide, mivel: Izraelben faji megkülönböz­tetés uralkodik és a szovjet zsidókat alacsonyabb rendű! fajnak tekintik. Hozzátette,,; hogy amikor megpróbálta le-' leplezni az Izraelben uralko­dó állapotokat — jegyzéket.' akart eljuttatni nemzetközi! szervezeteknek, vagy inter­jút adni újságíróknak — fe­nyegetni kezdték és nem ad­tak számára munkát. Az izraeli csapatoK csütör­tök hajnalban tüzérségi támo­gatással elfoglalták El-Meri dél-libanoni települést az iz­raeli határtól öt kilométerre. Jelentések szerint 12 izraeli páncélozott szállító jármű vo­nult be a városba. A palesz­tin és arab lakosság a közeli Haszbajjába menekült. A déli órákban jobboldali keresztény erők vonultak be El-Meribe, az izraeli csapatok pedig átengedték nekik a ha­talmat. (MTI) A KCNA-nak, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság hírügynökségének jelentése szerint csütörtökön reggel, 9 óra 55 perckor, az amerikai légierők egyik helikoptere át­repült a KNDK-t Dél-Koreá- tól elválasztó demarkációs vo­nalon és a front keleti szek­torán mélyen behatolt a KNDK térfelére. A helikoptert, amely illegális behatolásával megsértette a fegyverszüneti egyezményt, a Klaus Bölling nyugatnémet kormányszóvivő szerint Car­ter tájékoztatta ySchmidtet ar­kóreai néphadsereg légelhárí­tása lelőtte. Az amerikai le­génység három tagja életét vesztette, a negyediket elfog­ták. A washingtoni megnyilatko­zásokból immár egyértelműen kiviláglik, hogy a lelőtt ame­rikai helikopter mélyen bere­pült a Koreai NDK légiterébe. James Carter elnök csütörtö­kön reggel közölte szenátorok egy csoportjával: nyilvánvaló­an „repülési hiba” következté­ben került sor az incidensre. Az elnök „hibának” minősítet­te a berepülést és kijelentette: megkívánja akadályozni, hogy az ügy további, nagyobb hul­lámokat verjen. Az amerikai helikopter, amelynek négytagú legénysé­géből hárman életüket vesztet­ték, 16 km mélyen repült be a KNDK légiterébe — jelen­tette csütörtökön a Washing­ton Post. (MTI) Helmut Schmidt kancellár pozitívan foglalt állást az eu­rópai energiakonferencia meg­rendezésére vonatkozó szov­jet javaslattal kapcsolatban: véleménye szerint a tőkésor­szágoknak „fontolóra kellene venniük a szovjet indítvány elfogadását”, és Carter szerint is érdemes foglalkozni az ügy­gyei — mondotta Bölling nyu­gatnémet szóvivő. A belgrádi találkozóval kap­csolatban Carter hangoztatta: „Nem áll szándékunkban, hogy a záródokumentum bár­mely vonatkozását, .vagy bár­milyen országot figyelmen kí­vül hagyjunk”. A nyugatnémet kormányfő washingtoni látogatásának hi­vatalos része csütörtökön ért véget. Rockefeller Moszkvában Daóid Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke csü­törtökön Moszkvában látoga­tást tett a Gazdasági Együtt­működési Nemzetközi Bank­ban és a Nemzetközi Beruhá­zási Bankban s megbeszélést folytatott e két bank elnöké­vel: Konsztantyin Mazarkinnal és Albert Belicsenkóval. Megtárgyalták e bankok kö­zötti műveletek fejlesztésének kérdéseit. (MTI) (MTI) A KJSDK-bati Lelőttek egy amerikai helikoptert Kubai tartózkodása során Fidel Castro is fogadta a világ­hírű író, Ernest Hemingway feleségét, aki egy, a férje éle­tét bemutató filmhez adott segítséget. Képünkön: Mary He­mingway és Fidel Castro. 2 NÖGRÁD - 1977. július 15,, péntek A „titokzatos” N-bombának máris nagy a füstje. Habár állítólag még csupán egy kí­sérleti rabbantást hajtottak végre az utóbbi hetekben oly nagyon reklámozott nukleáris fégyverrel, a sajtó többet ír róla, mint a már meglevő és gyártott pusztító eszközökről. A legnagyobb füstöt termé­szetesen a minapi elnöki be­jelentés keltette: Carter elnök július 12-i sajtóértekezletén közölte: támogatja a neut­ronbomba gyártását. Ugyan még véglegesen nem hozott döntést az új harceszköz gyár­tásáról, de a lehetőséget szá­mításba veszi. Carter közlése keveseket ért váratlanul. Az elnök, az utób­bi hetekben számos olyan in­tézkedést hozott, ami össz­hangban van a mostanival. A B—1 bombázó sorozatgyártá­sának visszatartása, s ezzel egyidőben a cirkálórakélának adott „zöld jelzés” korántsem a sokat hangoztatott békevágy, avagy a SALT—II. sikeres megoldásához vezető út ke­resésének a jele. A két fegy­verrendszer gyártásának ter­vezett beindítása nagyon is összhangban van egymással és az amerikai katonai veze­tés hadászati elképzeléseivel. A nagy tömegben gyártna- tó aránylag „olcsó” (1 millió dollár!) szárnyasrakétát, amely alkalmas hadászati célpontok megsemmisítésére is, vala­mint a „humánus” fegyvernek nevezett N-bombát egyaránt harcászati fegyverként kíván­ják feltüntetni, s ezzel erte- lemszerűel) kivonni a hadásza­ti fegyverzet — korlátozási tárgyalások , témaköréből. Az utóbbi fegyvert illetően különösen felháborító az ame­rikai katonai vezetők ciniz­musa. „Humánus” fegyvernek nevezik a neutronbombát, mivel az nem annyira roö* banásának erejével, mint ne­utronsugárzásával pusztít. A neutronbomba nem más, mint egy aránylag kis ható­erejű hidrogénbomba. Robba­nóereje 1 kilotonna, azaz A szovjet-magyar gazdasági kapcsolaton 30 éve Három évtizeddel ezelőtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország képviselői a két ország első kereskedelmi szerződését. 1947-ben a szovjet—magyar árucsere értéke 30 millió dollárt tett ki, az 1977-es külkereskedelmi forgalom a tervek szerint 3,7 milliárd rubel lesz. A számok dinamikája ön­magában is lenyűgöző — több mint százszoros növekedés —, de a matematikai növekedés nem mutatja a minőségi változásokat, a tartalmi gazdagodást. Magyarország tudjuk, igen nagy mértékben függ a kül­gazdasági kapcsolatoktól. Országunknak nincs számottevő nyersanyagkincs-, energiahordozó tartaléka, e létfontosságú árukat külföldről szerezzük be. Ez megadja a szovjet—ma­gyar gazdasági kapcsolatok alapvető jelentőségét országunk gazdasági életében: a legfontosabb nyersanyagok, energia- források zömét a Szovjetunió szállítja hazánknak. A szállí­tásokat hosszú távú egyezmények biztosítják, hogy ne legyen fennakadás gazdaságunk érhálózatában, a folyamatos ener­giaellátásban. Kőolajfelhasználásunk mintegy kétharmada, elektromos energiánk hatoda a Szovjetunióból származik. Az egész világgazdaságot megrázó energiaválság megmutatta mekkora jelentősége van a hosszú távra garantált, biztos szovjet szállításoknak. Tegyük hozzá: az energiaegyezmény nem pusztán kereskedelmi megállapodás — több annál. A testvérországok internacionalizmusán alapuló szándék, hogy biztosítsák a közös cél. a szocialista-kommunista társada­lom anyagi alapjának megteremtését. A harminc év alatt a szovjet—magyar gazdasági kap­csolatok formailag, tartalmilag sokrétűbbé váltak. Az éves, majd középtávú egyezményeket felváltották a biztosabb ala­pot adó hosszú távú megállapodások, az egyszerű árucsere megszűnt a gazdasági kapcsolatok kizárólagos eleme lenni, a műszaki-gazdasági fejlődésnek megfelelően a szakosított termék, az ipari kooperáció útján készült cikkek cseréjével gazdagodott. Átfogó egyezményeket kötöttek, amelyek egy vagy több kulcsiparágat is érintettek. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, ily módon legfontosabb keres­kedelmi partnerünk. A szocialista integráció keretében na­pirenden levő korszerű együttműködési formák, a közös vál­lalkozások, a hosszútávú célprogramok alapjai hazánk szem­pontjából — ugyanígy a többi KGST államéból is — a Szovjetunióban hatalmas, biztos piaca, a szinte kimeríthetet­len szovjet energiaforrások. Gazdasági kapcsolataink a Szov­jetunióval kölcsönösen előnyösek, megfelelnek mindkét ál­lam, az egész szocialista közösség érdekeinek. A szovjet— magyar árucsere, az együttműködés — miként eddig — a jövőben is, a magyar külgazdasági kapcsolatrendszer, ezen át kiegyensúlyozott fejlődésünk alapvetően fontos eleme. Kedvezményes iskolafüzet-vásár (Folytatás az 1 oldalról) elégendő az iskolásokon kívül az óvodásoknak is. Jelenleg radírgumiból csak az induláshoz van elegendő, folyamatos ellátásra a harma­dik negyedévtől lehet számíta­ni, A hazai szállítás elmara­dása miatt lengyel és NDK import segítségével szeptem­ber végétől áll rendelkezésre a diákoknak szükséges körző, akárcsak a ceruzahegyező. Végleg megszűnt a rajztábla­hiány, s 400 tonna rajzlappal is minden igényt ki tudnak elégíteni. A tájékoztatón elmondották, hogy — a zsírkréta és kétfé­le iskolatáska kivételével, amelyek a termelői árak mér­séklése miatt olcsóbbak let­tek — az iskolaszerek ára változatlan. A legfontosabb is­kolacikkekhez — füzetek, rajz- papír, csomagolópapír, rajz­tábla, vonalzó, táska — az ál­lami költségvetés változatlanul megadta a több mint százmil­lió forintos árkiegészítést, az áruhiány pótlására külföldről drágábban beszerzett cikkek magasabb árát pedig eredmé­nye terhére számolja el, a fo­gyasztói árakat nem emeli a PIÉRT. Bejelentették azt is, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium egyetértésével a PIÉRT a kis­kereskedelmi vállalatokkal kö­zösen az elővásárlások ösztön­zésére az idén is megrendezi a kedvezményes füzetvásárt Július 18. — augusztus 6. kö­zött országszerte egységesen 20 százalékkal olcsóbban áru­sítják az iskolafüzeteket, és a füzetcsomagokat. Egyes kiske­reskedelmi vállalatok anyagi lehetőségeiktől függően ked­vezményt adnak egyéb isko­laszerekre is, az ÁPI3Z pél­dául a füzetek mellett az is-, kolatáskákat is 20 százalékkal olcsóbban árusítja az akció idején. (MTI) nus” bombája ezer tonna hagyományos rob­banóanyag, (trinitritoluol •— TNT) okozta pusztításnaK fe­lel meg. A bomba aránylag kis területen semmisíti meg az anyagi javakat, s ezzel a célterület a behatoló csapatok számára megközelíthető ma­rad. Ugyanakkor pusztító su­gárzásával megsemmisít min­den élőlényt, s aki nem hal meg azonnal, az kínzó sugár­betegséget kap. A neutronfejet a Pentagon már meglevő harcászati-had- . műveleti rakétájába, a Lance- be akarja szerelni. Ezzel a középhatósugarú rakétával, fegyverezték föl a Nyugai- Európában állomásozó ameri­kai szárazföldi csapatokat. Nyílt titok, hogy az amerikai katonai vezetők tervei szerint az N-bombákat is európai al­kalmazásra gyártják majd. A neutronbomba számos híve arra hivatkozik, hogy ez lé­nyegében csak az ellenséges katonai erők elleni bevetésre szolgál majd. Tény viszont, hogy a sűrűn lakott Közép ­Európában aligha lehet a tu­lajdonképpeni célpontoknak túl nagy jelentősége... Az N-bomba körül tehát fo­lyik a propagandaharc. Ve­szélyességére felhívták a tí- gyelmet a szovjet lapok is, de számos amerikai újság is figyelmeztet a fegyverkezési verseny ezen újabb tutama beindításának veszélyeire. Bo­nyolítja a helyzetet a té.iv, hogy a Pentagon Nyugat-Eu- rópaban kívánja majd raktá­rozni az N-bombákat. Ugyan­csak kontinensünknek szánják a cirkálórakétákat is. Sőt, a nemrég Ottawában tartott NA- TO-hadügyminiszteri tanács­kozáson arról is szó esett, hogy ezeket a fegyvereket a Penta­gon átadná atlanti szövetsé­geseinek is. Azt jelentheti ez, hogy nem csupán a két veze­tő nagyhatalom közötti SALT- tárgyalások, de a bécsi sok­oldalú csapatcsökkentési tár­gyalások kerékkötőjévé is válthatnak az USA hadiipará­nak ezek az új terméken Miklós Gábor /

Next

/
Thumbnails
Contents