Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

„Tankolás” konnektorról Autóink jelenlegi motorjai tulajdonképpen egyetlen szem­pontból sem felelnek meg a korszerű követelményeknek: hatásfokuk rossz, működésük bonyolult, zajosak és kipufogó gázuk veszélyesen szennyezi a levegőt. Akkor miért gyárt­ják ezeket a motorokat? A választ könnyű megadni: mert még nincs jobb, legalábbis so­rozatgyártásra érett konstruk­ció. Ma még senki sem tudhatja bizonyosan, hogy mi hajtja majd a jövő autóját Abban azonban mindenki egyetért, hogy milyen motor nem hajtja majd: a jelenlegi belsőégésű dugattyús motor. A szakem­bereknek az a véleményük, hogy a jövő autójának hajtá­sára a villamos rendszernek van a legnagyobb esélye. Tu­dott dolog, hogy a megvalósí­tás egyetlen, s jelenleg két- ségbeejtően nehéznek látszó akadálya az energiaellátás. Manapság ugyanis még .az a helyzet, hogy egy négyszemé­lyes villamos autónak 350 ki­lométernyi út folyamatos megtételéhez 2,5 tonna (!) sú­lyú ólomakkumulátorra van szüksége; benzinmotoros test­vére ugyanilyen hosszú úton 40 liter benzint fogyaszt, amelynek súlya 35 kilo­gramm körül van. A képen látható új ameri­kai villamos autótípus, ame­lyet konstruktőre „Transormer I”-nek nevezett el-, körülbelül 150 kilométernyi utat lehet meg egy feltöltéssel, tehát tu­lajdonképpen nem sikerült ki­lépnie a „bűvös körből” a ter­vezőjének, hiszen a kocsi há- tulsó része ólomakkumulátor­ral van tele. Legfeljebb az számíthat újdonságnak, hogy úgynevezett gyors feltöltővel látták el. amellyel viszonylag rövid idő alatt megfelelő mennyiségű villamos energiát „vételezhet” az autóvezető. Képünkön: áramot vesz be a Transformer L ' — Miért öltöztél ilyen könnyen ebben a nagy hideg­ben7 — Tudod, a régi spártaiak is szinte teljesen ruha nélkül jártak. — De ki is haltak! * ♦ " — Mondd, barátom, pihen­ni vagy szórakozni mész a tét gerpartra? — Sajnos, sem egyik, sem másik. A feleségemmel me­gyek. ★ — Ezzel a csókkal, min­dent megmondtam neked. Ugye megértettél, drágám? — így a fiú az első csók után. ' — Nem. Kérlek, mondd el még egyszer 1 * — Elhagyott a feleségem. — Tudom, hogyan érzel. De adok egy jótanácsot: menj haza. öld borba a bánatodat. — Lehetetlen. — Nincs borod? — Var, de nincs bánatom! Tréfák — Miből gondolod, hogy el­romlott a hűtőszekrény? — Tudod, reggel elő akar­tam venni egy tojást és kis­csirkét találtam helyette. ★ ■— Emília, felvarrtad a gom­bot a kabátomra? — Nem találtam megfelelő gombot, inkább bevarrtam a lyukat! ★ — Mi nagyon jól megért­jük egymást a férjemmel. Csak havonta egyszer szok­tunk veszekedni. — Nálunk rosszabb a hely­zet. A férjem hetenként kap fizetést. ★ Egy fiatalember az utcán megcsodálja egy szép lány nyakláncát, amelyen egy ha- jócska lóg. — Tetszjk a hajócskám? — kérdi a leány. — Igen, de a kikötő még jobban! ★ A lakodalmon kibeszélik a menyasszonyt: — Nagyon ösztövér sze­gényke. — Nem csoda, két évig fu­tott a fiú után, mire megfog­ta magárak. ★ A mama altatódalt énekel kisfiának. Éjfél felé a fiúcska kinyitja a szemét és megszó­lal: — Mama, énekelsá tovább, vagy hagysz aludni? ★ — 'Tudod, barátom, tegnap csúnyán veszekedtünk a fe­leségemmel. ö moziba akart menni, én meccsre. — És jó volt a film? * Két színésznő találkozik: — Egyáltalán nem ismerte­lek meg... * — Mért? — Olyan jól nézel ki... Halászai ­horgászat A MENYHAL Valamikor a horgászok ked­venc téli szórakozása volt a menyhalazás. A fiatalabb hor­gászgenerációból nagyon kevesen ismerik ezt a jóízű halat. Pe­dig az egész világon elterjedt, nagyobb folyókban, s a legkisebb patakokan és tavakban is megtalálható. A kiterjedt töke- hallélék családjának egyedüli magyarországi képviselője. Na­gyon sok véletlenül horogra akadt menyhal szabadul a hor­gász szakjától, mert összetévesz­tik a kölyökharcsával. Megnő 2 —3 kilogramm nagyságúra J.s. Nálunk fél kilo körüliek ke­rülnek általában horogra. Bár alakja és színe hasonlít a fiatal harcsáéhoz, hosszú második hát­úszójáról könnyen felismerhető. A feje sem olyan széles, mint a haicsáé. hanem inkább hosszú­kás. Lapított teste hengeresebo, fark táján összenyomott. Három szál bajusza van, orr- nyílása előtt egy-egy rövidebb, az álla alatt a középrészen egy szál hosszabb. Az első, aránylag kicsi hátúszóját egy második hosszú, a fsrokúszó tövéig terjedő hát­uszony követi. Igen hosszú a fark alatti úszója is. Ügy a felső, mint az alsó úszó /a farokúszótól elválasztott. Színe vizenként vál­tozó, hasonlít a harcsa színére, oldalain barnászöld, sötétbarna, alul .szennyesfehér, márványozott. A márványozottság jobban átüt a bőrön, mint a harcsánál. Növekedése lassú, általában 30—60 centiméter hosszúra nő meg. ívása november végétől március elejéig tart. ívása idején nagy előszeretettel keresi fel a Tisza és Duna mellékfolyóit. Hosszú éves megfigyelések szerint ez a hal csapatokban jár, van úgy. hogy egymás után 10—15 darabot is foghatunk, máskor pedig egész nap egy darabot sem tudunk Zsákmányolni. Nyáron a mindenevő raenyhal fáradtság nélkül megtalálja napi kosztját, a hideg vízben azonban keresnie kel! és ezért télen gyakrabban akad horogra. Horgászatára nyáron az éjsza­kai órák, míg télen a legjobb időszak a jégzajlás megindulása előtti és a jég levonulása utáni idő. Fogásához nem annyira szak­mai tudás, mint inkább kitartás kell. Szó sincs finom kapásról, és ha már jelzi a kapást a bot­vég, azonnal bevághatunk, mert a legritkább esetben akad le a horogról. Legjobb módszer, partról fe- nekezve horgászni menyhalra. Csaliként általában gilisztaféléket és apróhalakat használjunk., Az Ipoly kedvenc tartózkodási he­lye. Zavaros vízben is gyakori zsákmány a menyhal. A menyhal. húsa azonos minőségű a harcsa finom, szálka nél­küli húsával. A régebbi megfigye­lések szerint az éjszakai meny­halazás eredményesnek bizonyult a nyári időszakban. Az Ipoly fo­lyón az éjszakai horgászat tilos, ezért, ha valaki éjjel kíván menyhalat fogni, az más vizeken — Tiszán, Körösökön, vagy a Dunán — próbáljon szerencsét. A kisebb menyhalak a halászok szerint is a legjobb harcsacsalik. H. F. Vita a szaharin ról A szaharin forgalomba ho­zását az Egyesült Államokban és Kanadában be akarják til­tani, mivel a szakértők egyre inkább hangoztatják azt a né­zetüket, hogy a szaharin rá­kot okoz. Az ipar képviselői viszont azt állítják — különböző kí­sérletekre hivatkozva — hogy az embernek évente 60 kg szaharint kell megennie ah­hoz, hogy annak fogyasztása valóban károssá váljék. jogiTnnacsraoö írásbeli magánvégrendelet Sz. Gyula olvasónknak több gyermeke és elhalt gyer­meke után több unokája közül olyan is van, akit évtizedek óta nem látott. Idős korára tekintettel szeretne olyan vég­rendeletet készíteni, amely alapján elsősorban a vele lakó es őt gyámolító unokája örököljön. Nem ismeri azonban az ilyen végrendelet készítési módját, formáját, a járási szék­hely pedig,'ahol ehhez értő emberek találhatók, lakóhelyé­től távol van. Készíthet-e saját maga érvényes végrendele­tet és mik annak a szabályai — kérdezi olvasónk. Végrendelkezni általában az úgynevezett közvégrende­let formájában közjegyző vagy bíróság előtt lehet, de nincs akadálya annak sem, hogy az örökhagyó írásbeli magánvég­rendeletet készítsen. Az írásbeli magánvégrendelet olyan nyelven érvényes, amelyen a végrendelkező ért és beszél, il­letőleg írni, olvasni tud. Az ilyen végrendelet a végrendel­kező akár maga írhatja, akár mással is megírathatja. A gép­pel készített magánvégrendelet azonban nem számít saját írásnak. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak vég- rendeleti minősége magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező elejétől végéig saját kezűleg írta és alá­írta. Ez esetben senki, más aláírása vagy az. aláírás hitele­sítése nem szükséges. Ha azonban nem saját kez.űleg vagy géppel írta. .két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia, vagy ha már aláírta az aláírást sajátjának kell elismerni, amelyet a tanúk tanúi minőségük feltüntetésével aláírásuk­kal igazolnak. A tanúknak nem kell ismerni a végrendelet tartalmát, ismerniük kell azonban a végrendelkezőt szemé­lyesen. Nem lehet tanú kiskorú vagy cselekvőképességet érintő, gondnokság alatt álló személy vagy írástudatlan. A végrendelet tanúja vagy annak hozzátartozója javára szóló juttatás csak akkor érvényes, h'a azt a részt az örök­hagyó saját kezűleg írta és aláírta, vagy rajta kívül még to­vábbi két tanú működött közre. Ha a végrendelet több kü­lönálló lapból áll, akkor anhak minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és ha az elmondottak szerint a ta­núknak is közre kell működni, a tanúknak is minden lapot alá kell írni. Sem köz-, sem magánvégrendelettel és még kevésbé szó­beli végrendelettel nem lehet kizárni a törvényes örökösöket a törvényes rész örökléséből, amely a jogosult örökrész öt­ven százalékát képezi. Isz-tag fizetett szabadsága P. K.-né olvasónk mint tsz-tag gyermekgondozási sza­badságát megszakítva munkára jelentkezett. Előtte azonban 12 nap alap- és <hat nap fizetett szabadságát letöltötte. Ké­sőbb gyermeke hároméves koráig újból igénybe vette a gyermekgondozási szabadságot és a segélyt. Üjbóli munkába ,állása után termelőszövetkezete írásban közölte olvasónkkal, hogy újabb alap- és pótszabadságra csak 2300 óra ledolgo­zása után lesz jogosult. Jogos volt-e az ilyen értelmű közlés — kérdezi olvasónk. A szövetkezeti tv. 62. §.-ában foglaltak értelmében a ter­melőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folya­matosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azo­nos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Az 1977. május 1. napjától hatályba lépett kiegészítő és módosító jogszabá­lyok értelmében [7/1977. (III. 12.) Mt. sz. rendelet 78. §] fi­zetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki az előző évben túl­munka nélkül 2300 munkaórát teljesített. A fent idézett jog­szabályok értelmében a munkaviszonyban álló dolgozókhoz hasonlóan a GYES-en levő tsz-tag nőt is megilleti a GYES idejére, legfeljebb azonban egy évre a rendes mértékű alap- és pótszabadság. Ezt, valamint a szülés előtt le nem töltött szabadságot — minthogy a GYES ideje alatt azokat kiadni nem lehetett — gyakorlatilag a GYES idejének letelte után, vagyis a munkára jelentkezés és a munkába állás között szokták kiadni. Olvasónk a GYES idejét gyermekének há­roméves kora előtt megszakította, amikor is 12. nap alap- és hat nap pótszabadságát letöltötte. Ha ebben a szabadságban nemcsak a szülés előttről visszamaradt, hanem a GYES egy évére járó fizetett szabadság is benne volt annak ellenére, hogy később újból igénybe vette a GYES-ből még hátralevő időt, újabb szabadságot már nem igényelhet. Bár a 12/1977. (III. 12.) MÉM. sz. rendelet 31. és 29. §.- ban foglaltak értelmében fizetett szabadságra jogosultság megállapításánál a szülési, a betegségi és a gyermekgondozá­si segélyezés idejét is munkában töltött időként kell figye­lembe venni, ez nem azt jelenti, hogy a GYES mindhárom évere jogosult a szülő nő tsz-lag a fizetett szabadságra, ha­nem csupán azt, hogy a munkaviszonyban álló dolgozókhoz hasonlóan a fizetett szabadságra jogosultság esetén a három évet a pótszabadság számításánál jogszerző időként kell szá­mításba venni. Példával bemutatva ez azt jelenti, hogy az a tsz-tag nő, aki szülés előtt 13'év tagként és munkaviszony­ban töltött idővel rendelkezett, vagyis hat nap pótszabadság­ra volt jogosult, a GYES-ről való visszatérését követő évben a pótszabadság szempontjából figyelembe vehető éveinek szá­ma 17 évre emelkedik, amely alapján — amennyiben a jo­gosultsághoz szükséges 2300 órát ledolgozta — 12 munkanap alap- és 8 munkanap pótszabadságra lesz jogosult. Dr. J. A fMiffr hárutaz"» Vagy most, vagy csak 173 év múlva Az 1976—78. években ritka alkalom kínálkozik a Nap­rendszer külső bolygóinak fel­derítésére. Éppen most júli­us-augusztusban adódik a legjobb indítási lehetőség. Ez a felderítő rakéta pontosan 12 év múlva jutna el a nyolca­dik bolygó, a Neptunus térsé­gébe. Az asztronautika szak­emberei ezt a vállal Kozast Grand Tour-nak, nagy tú­rának, „kirándulásnak” neve­zik. (Az űrhajózó országók kö­zül jelenleg csak a két nagy­hatalom, a Szovjetunió és az USA lenne képes ezt a nagy­szabású kísérletet végrehajta­ni.) 1. Az űrkorszak első két évti­zedében igen sok érdeklődő ember észrevehette, hogy nem indíthatnak űrrakétát bár­mikor, bármerre, tetszés sze­rint — ha azt akarjuk, hogy a műszeres előőrs célba is jusson. Az égitestek folyto­nos keringése akadályozza a tetszés szerinti indítást. A bolygók különböző méretű (hosszúságú) pályákon, más és más idő alatt kerülik meg a Napot. A szüntelenül moz­gó bolygóknak az egymáshoz (és a Naphoz) viszonyított helyzete mindig különböző lesz. így például a gyorsan keringő Vénus „lekörözi” a Földet, a Föld meg a Marsot, s mindezt kényelmesen „fi­gyeli” -a Jupiter, csaknem 12 éves keringési idejével. A kedvező start lehetőséget indítási ablaknak nevezzük. A Vénusra 584, a Marsra 780 naponként indíthatunk raké­tát, ám mindegyiknek az uta­zási ideje más é6 más lesz. A föld csaknem tizenkétszer kerüli meg csillagát, amíg a Jupiter csupán egy keringést végez. A Jupiter irányába 399 naponként indíthatnánk űrau­tomatát. Minél messzeb van egy külső bolygó, annál inkább rövidül a két kedvező indítás közötti kivárási idő. például a Neplunusra 368, a Plútóra 266 naponként küldhetnénk robot­gépet. Mégis van valami, ami ezt a gyakori indítást akadá­lyozza. 2. A legfőbb akadály a nagy sebességigény. Egy Pluto- rakétát még a Föld Körze­tében másodpercenként 16,6 kilométeres kezdősebességre kellene felgyorsítani. Ilyen ra­kéta pillanatnyilag még nem létezik. (Ha létezne, akkor 46 év múlva érné el a Pluto bolygót, ám rádiói addigra el­hallgatnának.) Mi hát a teendő? Van már ~~~ - ] ' | olyan — többfokozatú — ra­6 NÓGRAD - 1977. július 13., szerda kéta, amely képes eléírni a másodpercenkénti 14 kilomé­teres sebességet. Jupiter el­éréséhez ez éppen elegendő. De, hogyan tovább? Az embe­ri gondolkodás egyik diadalá­nak is nevezhetjük a követ­kező megoldást. Kiszámítot­ták: a Jupiter, a Naprendszer óriása tömegvonzásával to­vább gyorsítja a már-már „el­fáradó” rakétát! Ha két égi­test egymáshoz közel halad el, gravitációs energiát csereinek egymással. A parányinak tű­nő műszertartály ugyan nem zavarja a Jupitert, ám meg­fordítva ez nem így van. A Jupiter (a pontosan előkészí­tett „randevú” során) másod­percenként mintegy kétkilo- méteres többletsebességet ad a földi hírnöknek s az így már képes a gyűrűs Satum us világáig eljutni. Ott újabb gyorsítást kap s ezután beha­tol az Uranus térségébe, rnaid megközelíti a Neptunust, és létrejön a nagy körutazás. 3. Minthogy minden bolygó­nak minden pályaadata más, az előbbiekből sejtjük: a nagy körutazás gsak bizonyos konstellációban lehetséges. Mindenesetre a Jupiter, és a legkülső bolygók egymáshoz viszonyított helyzete döntő. Ha a mostani kísérlet nem jönne létre, akkor a legközelebbire pontosan 178 évig kellene vár­ni. A Jupiter gyorsító hatását (az Uranus és a Neptunus el­éréséhez) csak a harmadik év­ezredben, a XXII. században, pontosan 2155-ben lehetne legközelebb kihasználni. Bi­zonyára, addigra lesznek már nagyobb teljesítményű, gyor­sabb rakétáink: ám k tudo­mánynak minden lehetséges segítséget fel kell használnia, a most adódó első lehetősége­ket is ki kell aknázni a ml elérésére. Egy Grand Tour rakéta a számítások szerint az indítás után öt évvel érkez­ne a Satumushoz, 1986-ban haladna el az Uranus mellett és 1989-ben kezdené meg a Neptunus felderítését. 4. Egy Grand Tour rakétának sok feladata lenne. Le kell fényképezni a Jupitert és a nagyobb holdjait. Ez utóbbi­akon előbb vagy utóbb épp­úgy lakható bázisok épülnek majd, mint amilyeneket, a Holdra is terveznek. A Satur- nus gyűrűrendszerének és holdjainak lefényképezése után (ezt televíziós adással is megoldhatják), fel kell derí­teni az Uranust. Igen nagv a valószínűsége,, hogy az Ura­nus dermedt világában a Sa- tumuséhoz hasonló gyűrűrend­szer van. Lehet, hogy a gyű­rűs bólygók gyakoribbak, mint azt sokáig hitték. (Az Uranus feltételezett gyűrűit ez év tavaszán fedezték fel.) A bolygórendszer belső vi­dékén négy bolygó köreit. A Merkur, a Vénus és a Mars Föld-típusú, szilárd kérgű, nagy sűrűségű égitestek. A ne­gyediknek számitott Jupiter sűrűsége egynegyede a Föl­dének, annyi mint a Napé. A gyűrűs Satumus „úszna a vi­zen”, mert sűrűsége csak C.7 gramm köbcentiméterenként. A tudománynak az a vélemé­nye, hogy e szilárd kéreggel nem rendelkező furcsa óriás­bolygók tanulmányozása a Föld születésének, a Naprend­szer keletkezésének megértésé­hez legalább annyira fontos, mint a közeli Hold kutatása. Gaus er Károly \

Next

/
Thumbnails
Contents