Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
„Tankolás” konnektorról Autóink jelenlegi motorjai tulajdonképpen egyetlen szempontból sem felelnek meg a korszerű követelményeknek: hatásfokuk rossz, működésük bonyolult, zajosak és kipufogó gázuk veszélyesen szennyezi a levegőt. Akkor miért gyártják ezeket a motorokat? A választ könnyű megadni: mert még nincs jobb, legalábbis sorozatgyártásra érett konstrukció. Ma még senki sem tudhatja bizonyosan, hogy mi hajtja majd a jövő autóját Abban azonban mindenki egyetért, hogy milyen motor nem hajtja majd: a jelenlegi belsőégésű dugattyús motor. A szakembereknek az a véleményük, hogy a jövő autójának hajtására a villamos rendszernek van a legnagyobb esélye. Tudott dolog, hogy a megvalósítás egyetlen, s jelenleg két- ségbeejtően nehéznek látszó akadálya az energiaellátás. Manapság ugyanis még .az a helyzet, hogy egy négyszemélyes villamos autónak 350 kilométernyi út folyamatos megtételéhez 2,5 tonna (!) súlyú ólomakkumulátorra van szüksége; benzinmotoros testvére ugyanilyen hosszú úton 40 liter benzint fogyaszt, amelynek súlya 35 kilogramm körül van. A képen látható új amerikai villamos autótípus, amelyet konstruktőre „Transormer I”-nek nevezett el-, körülbelül 150 kilométernyi utat lehet meg egy feltöltéssel, tehát tulajdonképpen nem sikerült kilépnie a „bűvös körből” a tervezőjének, hiszen a kocsi há- tulsó része ólomakkumulátorral van tele. Legfeljebb az számíthat újdonságnak, hogy úgynevezett gyors feltöltővel látták el. amellyel viszonylag rövid idő alatt megfelelő mennyiségű villamos energiát „vételezhet” az autóvezető. Képünkön: áramot vesz be a Transformer L ' — Miért öltöztél ilyen könnyen ebben a nagy hidegben7 — Tudod, a régi spártaiak is szinte teljesen ruha nélkül jártak. — De ki is haltak! * ♦ " — Mondd, barátom, pihenni vagy szórakozni mész a tét gerpartra? — Sajnos, sem egyik, sem másik. A feleségemmel megyek. ★ — Ezzel a csókkal, mindent megmondtam neked. Ugye megértettél, drágám? — így a fiú az első csók után. ' — Nem. Kérlek, mondd el még egyszer 1 * — Elhagyott a feleségem. — Tudom, hogyan érzel. De adok egy jótanácsot: menj haza. öld borba a bánatodat. — Lehetetlen. — Nincs borod? — Var, de nincs bánatom! Tréfák — Miből gondolod, hogy elromlott a hűtőszekrény? — Tudod, reggel elő akartam venni egy tojást és kiscsirkét találtam helyette. ★ ■— Emília, felvarrtad a gombot a kabátomra? — Nem találtam megfelelő gombot, inkább bevarrtam a lyukat! ★ — Mi nagyon jól megértjük egymást a férjemmel. Csak havonta egyszer szoktunk veszekedni. — Nálunk rosszabb a helyzet. A férjem hetenként kap fizetést. ★ Egy fiatalember az utcán megcsodálja egy szép lány nyakláncát, amelyen egy ha- jócska lóg. — Tetszjk a hajócskám? — kérdi a leány. — Igen, de a kikötő még jobban! ★ A lakodalmon kibeszélik a menyasszonyt: — Nagyon ösztövér szegényke. — Nem csoda, két évig futott a fiú után, mire megfogta magárak. ★ A mama altatódalt énekel kisfiának. Éjfél felé a fiúcska kinyitja a szemét és megszólal: — Mama, énekelsá tovább, vagy hagysz aludni? ★ — 'Tudod, barátom, tegnap csúnyán veszekedtünk a feleségemmel. ö moziba akart menni, én meccsre. — És jó volt a film? * Két színésznő találkozik: — Egyáltalán nem ismertelek meg... * — Mért? — Olyan jól nézel ki... Halászai horgászat A MENYHAL Valamikor a horgászok kedvenc téli szórakozása volt a menyhalazás. A fiatalabb horgászgenerációból nagyon kevesen ismerik ezt a jóízű halat. Pedig az egész világon elterjedt, nagyobb folyókban, s a legkisebb patakokan és tavakban is megtalálható. A kiterjedt töke- hallélék családjának egyedüli magyarországi képviselője. Nagyon sok véletlenül horogra akadt menyhal szabadul a horgász szakjától, mert összetévesztik a kölyökharcsával. Megnő 2 —3 kilogramm nagyságúra J.s. Nálunk fél kilo körüliek kerülnek általában horogra. Bár alakja és színe hasonlít a fiatal harcsáéhoz, hosszú második hátúszójáról könnyen felismerhető. A feje sem olyan széles, mint a haicsáé. hanem inkább hosszúkás. Lapított teste hengeresebo, fark táján összenyomott. Három szál bajusza van, orr- nyílása előtt egy-egy rövidebb, az álla alatt a középrészen egy szál hosszabb. Az első, aránylag kicsi hátúszóját egy második hosszú, a fsrokúszó tövéig terjedő hátuszony követi. Igen hosszú a fark alatti úszója is. Ügy a felső, mint az alsó úszó /a farokúszótól elválasztott. Színe vizenként változó, hasonlít a harcsa színére, oldalain barnászöld, sötétbarna, alul .szennyesfehér, márványozott. A márványozottság jobban átüt a bőrön, mint a harcsánál. Növekedése lassú, általában 30—60 centiméter hosszúra nő meg. ívása november végétől március elejéig tart. ívása idején nagy előszeretettel keresi fel a Tisza és Duna mellékfolyóit. Hosszú éves megfigyelések szerint ez a hal csapatokban jár, van úgy. hogy egymás után 10—15 darabot is foghatunk, máskor pedig egész nap egy darabot sem tudunk Zsákmányolni. Nyáron a mindenevő raenyhal fáradtság nélkül megtalálja napi kosztját, a hideg vízben azonban keresnie kel! és ezért télen gyakrabban akad horogra. Horgászatára nyáron az éjszakai órák, míg télen a legjobb időszak a jégzajlás megindulása előtti és a jég levonulása utáni idő. Fogásához nem annyira szakmai tudás, mint inkább kitartás kell. Szó sincs finom kapásról, és ha már jelzi a kapást a botvég, azonnal bevághatunk, mert a legritkább esetben akad le a horogról. Legjobb módszer, partról fe- nekezve horgászni menyhalra. Csaliként általában gilisztaféléket és apróhalakat használjunk., Az Ipoly kedvenc tartózkodási helye. Zavaros vízben is gyakori zsákmány a menyhal. A menyhal. húsa azonos minőségű a harcsa finom, szálka nélküli húsával. A régebbi megfigyelések szerint az éjszakai menyhalazás eredményesnek bizonyult a nyári időszakban. Az Ipoly folyón az éjszakai horgászat tilos, ezért, ha valaki éjjel kíván menyhalat fogni, az más vizeken — Tiszán, Körösökön, vagy a Dunán — próbáljon szerencsét. A kisebb menyhalak a halászok szerint is a legjobb harcsacsalik. H. F. Vita a szaharin ról A szaharin forgalomba hozását az Egyesült Államokban és Kanadában be akarják tiltani, mivel a szakértők egyre inkább hangoztatják azt a nézetüket, hogy a szaharin rákot okoz. Az ipar képviselői viszont azt állítják — különböző kísérletekre hivatkozva — hogy az embernek évente 60 kg szaharint kell megennie ahhoz, hogy annak fogyasztása valóban károssá váljék. jogiTnnacsraoö írásbeli magánvégrendelet Sz. Gyula olvasónknak több gyermeke és elhalt gyermeke után több unokája közül olyan is van, akit évtizedek óta nem látott. Idős korára tekintettel szeretne olyan végrendeletet készíteni, amely alapján elsősorban a vele lakó es őt gyámolító unokája örököljön. Nem ismeri azonban az ilyen végrendelet készítési módját, formáját, a járási székhely pedig,'ahol ehhez értő emberek találhatók, lakóhelyétől távol van. Készíthet-e saját maga érvényes végrendeletet és mik annak a szabályai — kérdezi olvasónk. Végrendelkezni általában az úgynevezett közvégrendelet formájában közjegyző vagy bíróság előtt lehet, de nincs akadálya annak sem, hogy az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet készítsen. Az írásbeli magánvégrendelet olyan nyelven érvényes, amelyen a végrendelkező ért és beszél, illetőleg írni, olvasni tud. Az ilyen végrendelet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással is megírathatja. A géppel készített magánvégrendelet azonban nem számít saját írásnak. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak vég- rendeleti minősége magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező elejétől végéig saját kezűleg írta és aláírta. Ez esetben senki, más aláírása vagy az. aláírás hitelesítése nem szükséges. Ha azonban nem saját kez.űleg vagy géppel írta. .két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia, vagy ha már aláírta az aláírást sajátjának kell elismerni, amelyet a tanúk tanúi minőségük feltüntetésével aláírásukkal igazolnak. A tanúknak nem kell ismerni a végrendelet tartalmát, ismerniük kell azonban a végrendelkezőt személyesen. Nem lehet tanú kiskorú vagy cselekvőképességet érintő, gondnokság alatt álló személy vagy írástudatlan. A végrendelet tanúja vagy annak hozzátartozója javára szóló juttatás csak akkor érvényes, h'a azt a részt az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta, vagy rajta kívül még további két tanú működött közre. Ha a végrendelet több különálló lapból áll, akkor anhak minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és ha az elmondottak szerint a tanúknak is közre kell működni, a tanúknak is minden lapot alá kell írni. Sem köz-, sem magánvégrendelettel és még kevésbé szóbeli végrendelettel nem lehet kizárni a törvényes örökösöket a törvényes rész örökléséből, amely a jogosult örökrész ötven százalékát képezi. Isz-tag fizetett szabadsága P. K.-né olvasónk mint tsz-tag gyermekgondozási szabadságát megszakítva munkára jelentkezett. Előtte azonban 12 nap alap- és <hat nap fizetett szabadságát letöltötte. Később gyermeke hároméves koráig újból igénybe vette a gyermekgondozási szabadságot és a segélyt. Üjbóli munkába ,állása után termelőszövetkezete írásban közölte olvasónkkal, hogy újabb alap- és pótszabadságra csak 2300 óra ledolgozása után lesz jogosult. Jogos volt-e az ilyen értelmű közlés — kérdezi olvasónk. A szövetkezeti tv. 62. §.-ában foglaltak értelmében a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Az 1977. május 1. napjától hatályba lépett kiegészítő és módosító jogszabályok értelmében [7/1977. (III. 12.) Mt. sz. rendelet 78. §] fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesített. A fent idézett jogszabályok értelmében a munkaviszonyban álló dolgozókhoz hasonlóan a GYES-en levő tsz-tag nőt is megilleti a GYES idejére, legfeljebb azonban egy évre a rendes mértékű alap- és pótszabadság. Ezt, valamint a szülés előtt le nem töltött szabadságot — minthogy a GYES ideje alatt azokat kiadni nem lehetett — gyakorlatilag a GYES idejének letelte után, vagyis a munkára jelentkezés és a munkába állás között szokták kiadni. Olvasónk a GYES idejét gyermekének hároméves kora előtt megszakította, amikor is 12. nap alap- és hat nap pótszabadságát letöltötte. Ha ebben a szabadságban nemcsak a szülés előttről visszamaradt, hanem a GYES egy évére járó fizetett szabadság is benne volt annak ellenére, hogy később újból igénybe vette a GYES-ből még hátralevő időt, újabb szabadságot már nem igényelhet. Bár a 12/1977. (III. 12.) MÉM. sz. rendelet 31. és 29. §.- ban foglaltak értelmében fizetett szabadságra jogosultság megállapításánál a szülési, a betegségi és a gyermekgondozási segélyezés idejét is munkában töltött időként kell figyelembe venni, ez nem azt jelenti, hogy a GYES mindhárom évere jogosult a szülő nő tsz-lag a fizetett szabadságra, hanem csupán azt, hogy a munkaviszonyban álló dolgozókhoz hasonlóan a fizetett szabadságra jogosultság esetén a három évet a pótszabadság számításánál jogszerző időként kell számításba venni. Példával bemutatva ez azt jelenti, hogy az a tsz-tag nő, aki szülés előtt 13'év tagként és munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett, vagyis hat nap pótszabadságra volt jogosult, a GYES-ről való visszatérését követő évben a pótszabadság szempontjából figyelembe vehető éveinek száma 17 évre emelkedik, amely alapján — amennyiben a jogosultsághoz szükséges 2300 órát ledolgozta — 12 munkanap alap- és 8 munkanap pótszabadságra lesz jogosult. Dr. J. A fMiffr hárutaz"» Vagy most, vagy csak 173 év múlva Az 1976—78. években ritka alkalom kínálkozik a Naprendszer külső bolygóinak felderítésére. Éppen most július-augusztusban adódik a legjobb indítási lehetőség. Ez a felderítő rakéta pontosan 12 év múlva jutna el a nyolcadik bolygó, a Neptunus térségébe. Az asztronautika szakemberei ezt a vállal Kozast Grand Tour-nak, nagy túrának, „kirándulásnak” nevezik. (Az űrhajózó országók közül jelenleg csak a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA lenne képes ezt a nagyszabású kísérletet végrehajtani.) 1. Az űrkorszak első két évtizedében igen sok érdeklődő ember észrevehette, hogy nem indíthatnak űrrakétát bármikor, bármerre, tetszés szerint — ha azt akarjuk, hogy a műszeres előőrs célba is jusson. Az égitestek folytonos keringése akadályozza a tetszés szerinti indítást. A bolygók különböző méretű (hosszúságú) pályákon, más és más idő alatt kerülik meg a Napot. A szüntelenül mozgó bolygóknak az egymáshoz (és a Naphoz) viszonyított helyzete mindig különböző lesz. így például a gyorsan keringő Vénus „lekörözi” a Földet, a Föld meg a Marsot, s mindezt kényelmesen „figyeli” -a Jupiter, csaknem 12 éves keringési idejével. A kedvező start lehetőséget indítási ablaknak nevezzük. A Vénusra 584, a Marsra 780 naponként indíthatunk rakétát, ám mindegyiknek az utazási ideje más é6 más lesz. A föld csaknem tizenkétszer kerüli meg csillagát, amíg a Jupiter csupán egy keringést végez. A Jupiter irányába 399 naponként indíthatnánk űrautomatát. Minél messzeb van egy külső bolygó, annál inkább rövidül a két kedvező indítás közötti kivárási idő. például a Neplunusra 368, a Plútóra 266 naponként küldhetnénk robotgépet. Mégis van valami, ami ezt a gyakori indítást akadályozza. 2. A legfőbb akadály a nagy sebességigény. Egy Pluto- rakétát még a Föld Körzetében másodpercenként 16,6 kilométeres kezdősebességre kellene felgyorsítani. Ilyen rakéta pillanatnyilag még nem létezik. (Ha létezne, akkor 46 év múlva érné el a Pluto bolygót, ám rádiói addigra elhallgatnának.) Mi hát a teendő? Van már ~~~ - ] ' | olyan — többfokozatú — ra6 NÓGRAD - 1977. július 13., szerda kéta, amely képes eléírni a másodpercenkénti 14 kilométeres sebességet. Jupiter eléréséhez ez éppen elegendő. De, hogyan tovább? Az emberi gondolkodás egyik diadalának is nevezhetjük a következő megoldást. Kiszámították: a Jupiter, a Naprendszer óriása tömegvonzásával tovább gyorsítja a már-már „elfáradó” rakétát! Ha két égitest egymáshoz közel halad el, gravitációs energiát csereinek egymással. A parányinak tűnő műszertartály ugyan nem zavarja a Jupitert, ám megfordítva ez nem így van. A Jupiter (a pontosan előkészített „randevú” során) másodpercenként mintegy kétkilo- méteres többletsebességet ad a földi hírnöknek s az így már képes a gyűrűs Satum us világáig eljutni. Ott újabb gyorsítást kap s ezután behatol az Uranus térségébe, rnaid megközelíti a Neptunust, és létrejön a nagy körutazás. 3. Minthogy minden bolygónak minden pályaadata más, az előbbiekből sejtjük: a nagy körutazás gsak bizonyos konstellációban lehetséges. Mindenesetre a Jupiter, és a legkülső bolygók egymáshoz viszonyított helyzete döntő. Ha a mostani kísérlet nem jönne létre, akkor a legközelebbire pontosan 178 évig kellene várni. A Jupiter gyorsító hatását (az Uranus és a Neptunus eléréséhez) csak a harmadik évezredben, a XXII. században, pontosan 2155-ben lehetne legközelebb kihasználni. Bizonyára, addigra lesznek már nagyobb teljesítményű, gyorsabb rakétáink: ám k tudománynak minden lehetséges segítséget fel kell használnia, a most adódó első lehetőségeket is ki kell aknázni a ml elérésére. Egy Grand Tour rakéta a számítások szerint az indítás után öt évvel érkezne a Satumushoz, 1986-ban haladna el az Uranus mellett és 1989-ben kezdené meg a Neptunus felderítését. 4. Egy Grand Tour rakétának sok feladata lenne. Le kell fényképezni a Jupitert és a nagyobb holdjait. Ez utóbbiakon előbb vagy utóbb éppúgy lakható bázisok épülnek majd, mint amilyeneket, a Holdra is terveznek. A Satur- nus gyűrűrendszerének és holdjainak lefényképezése után (ezt televíziós adással is megoldhatják), fel kell deríteni az Uranust. Igen nagv a valószínűsége,, hogy az Uranus dermedt világában a Sa- tumuséhoz hasonló gyűrűrendszer van. Lehet, hogy a gyűrűs bólygók gyakoribbak, mint azt sokáig hitték. (Az Uranus feltételezett gyűrűit ez év tavaszán fedezték fel.) A bolygórendszer belső vidékén négy bolygó köreit. A Merkur, a Vénus és a Mars Föld-típusú, szilárd kérgű, nagy sűrűségű égitestek. A negyediknek számitott Jupiter sűrűsége egynegyede a Földének, annyi mint a Napé. A gyűrűs Satumus „úszna a vizen”, mert sűrűsége csak C.7 gramm köbcentiméterenként. A tudománynak az a véleménye, hogy e szilárd kéreggel nem rendelkező furcsa óriásbolygók tanulmányozása a Föld születésének, a Naprendszer keletkezésének megértéséhez legalább annyira fontos, mint a közeli Hold kutatása. Gaus er Károly \
