Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

Érdekes találkozó Pászlán Pásztón, az Agasvár étterem egy érdekes találkozó színhe­lye volt. Nagy Mátyás és Ta- ri Póli néni leszármazottai tartottak összejövetelt. Az idős házaspár már nemé!, de egy népes családnak adtak életet. Tizenegy gyermeket házasítot­tak ki, illetve adtak férjhez. A nagyszülőknek 33 unokájuk van nemcsak Pásztón, Salgó­tarjánban, Budapesten, Nagy- bátonyban élnek. Az élet elég­gé szétsodorta őket. Ritkán találkoznak, már ők ts férjek, illetve feleségek, családanyák, de azért van még közöttük kiskorú is. A legidősebbek 56—58 évesek, a fiatalabbak még iskoláznak. Vannak kö­zöttük iskolázottak, szakérett­ségizettek, de olyanok is akik megmaradtak a mezőgazdasá­gi munka mellett. A fiatalabb generációhoz tartozik Szabó Gábor, ö volt a kezdeménye­ző, ő szervezte az összejöve­telt. Minden unokatestvérének írt, vagy elment személyesen megbeszélni a találkozót. A fő cél, hogy jól kibeszélget­hessék magukat egy disznóto­ros vacsora mellett. A terem reggelig rendelkezésükre állt és a zenészek is. A találkozó­ra csak férj, feleség, menyasz- szony, vőlegény illetve csa­ládtag mehetett. Nem vihettek magukkal barátot, vagy barát­nőt. Egy rokonszerető pásztói csa­lád tett tanúbizonyságot új­fajta testvéri találkozó for­májáról, ahol' felújították a rokoni kapcsolatot, az emlé­keket. Ezek az unokatestvérek és hozzátartozóik szép élmény­nyel lettek gazdagabbak. A harminchárom unokatestvér közül csak kettő hiányzott. Az egyiket betegsége tartotta tá­vol, a másik pedig a fiát kí­sérte felvételi vizsgára. A csa­ládi eseménynek nagy vissz­hangja volt Pásztón. Bogácsi Istvánné Válaszol az illetékes: Helytelen volt a kalauz magatartása Levelezőink jelentik Egészségügyi dolgozók napja a kórházban Semmelweis Ignácra emlé­kezve rendezték meg a ba­lassagyarmati városi kórház­ban az egészségügyi dolgozók napját. Az ünnepségen meg­jelent Kmetty Kálmán, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Gonda János az egészségügyi dolgozók szakszervezetének megyei titkára, a megye és a Város egészségügyi szakirányí­tásának képviselői. Az ünnepség megnyitójaként Váci Mihály költeményét sza­valta M. Merczel Erzsébet, majd dr. László Mária főorvos emlékezett meg a nagv orvos­tudós életéről, munkásságáról. A hagyományoknak megfelelő­en e napon került sor a szak­dolgozók pályamunkáinak ér­tékelésére, a díjak kiosztására. Az idén 8 pályázat érkezett be. Ezután dr. Hatvani Lász­ló igazgató és Tihanyi Pálné szakszervezeti titkár a törzs- gárdajelvényeket 161 dolgozó­nak adta át. A legmagasabb (35 éves) törzsgárdajelvényt dr. /Faludi Pál főorvos, dr. Bobu­la László körzeti orvos és Ve­res József főápoló kapták. Hat dolgozó kapott 10-szeres vér­adó-, 4 dolgozó pedig 15-szörös véradójelvényt. Húsz dolgozó igazgatói dicséretben részesült míg három dolgozó a megyei tanács elnöki dicséretét kap­ta. Szakszervezeti' munkáért el­ismerő oklevelet Medveczky Lászlóné kapott. Miniszteri di­cséretben részesült dr. Singely István. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben ré­szesült dr Balogh Gábor, dr. •Muraközy Ferencné, Robb Já- nosné. valamint Fábián And- rásné. aki a kitüntetést a bu­dapesti Semmelweis-ünnepsé- gen vette át. A Perliczi János-emlékpla- kettet pedig dr. Garai Mag­dolna, rétsági gyermekfőor- vosnő kapta meg az idén. Az emlékünnepély dr. Ba­logh Gábor igazgató főorvos­helyettes zárószavával ért vé­get. Ilcmcrka Gyula Köszönet A zagyvapálfalvai erdé­szet vezetősége levelet ka­pott a közelmúltban. A levelet a csecsei Miinnich Ferenc úttörőőrs tagjai ír­ták, melyben köszönetét mondanak azért, hogy az erdészetben tett kirándu­lásuk alkalmával az er­dész megismertette őket az erdő szépségével, a fák, madarak életével. Levelii­ket a látottakért és hallot­takért a köszönet hangján zárták a csécsei pajtások. Megvalósult lakarékosságI torekvések Bíró Ottóné -felsőpetényi nevelőotthon igazgatója tag­gyűlésen adott száinot a kö­zelmúltban a vezetése alatt álló intézmény gazdálkodásá­ról. Vissza-visszatérő napi­rend ez a felsőpetényi köz­ségi pártalapszervezetnél, melynek keretén belül érté­kelik a községben működő állami intézmények gazdálko­dását. Az igazgatónő tájékoztató­jából egyértelműen kidombo­rodott a céltudatos, vala­mennyi formájában a taka­rékos gazdálkodásra törekvő, vezetési, irányítói munka. En­nek hatása megmutatkozott abban is, hogy 1976-ban a felújításra ütemezett összeget 100 százalékosan teljesítették, kiadási tervüket 96,5 száza­lékban, bevételi tervüket 100 százalékon felül. Törekvésük a munkaerő hatékonyabb ki­használása, s az anyagokkal, eszközökkel való takarékos gazdálkodás yolt. A céltudatos munka mel­lett sokat köszönhetnek a se­gítőtársaknak is. Így többek között annak a 20 segítő üzem szocialista brigádjainak, akik a karbantartási munkák elvégzése mellett kisgépeket és egyéb használati cikkeket is juttattak az intézménynek. 'Több mint 30 ezer forint ér­tékű játék került a gyerekek birtokába: A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat dolgozói például egy kommu­nista szombat keresetét, 20 ezer forintot, adták az új játszótér felszerelésére. Az összefogás, a jól irá­nyított gazdálkodás és nevelő­munka további törekvés a felsőpetéryi nevelőotthonban. Vidovszky András vb-titkár A NÖGRÁD 1977. június 15-1 számában megjelent Borra­való c. cikkben felvetetteket megvizsgáltam. Ennek ered­ményeként - megállapítottam, hogy a cikkben szereplő ka^ lauznő magatartása — a visz- szajáró összegek köszönöm- mel való nyugtázása — nely- telen volt és ütközik a kiadott utasításokkal is. Borravalót semmilyen címen elfogadni nem lehet. A viteldííjon felüli visszajáró összeget meg kell kísérelni az utasok részére át­adni. E cselekményért a cikk­ben szereplő kalauznőt felelős­ségre vontam. A további felvetésekkel kapcsolatban utasítottam a forgalmi személyzetet, hogyha a Salgóbánya felé közlekedő autóbuszok az autóbuszállo­máson megtelnek, a lehető­ség határain belül biztosít­sanak mentesítő járatot. Kedves utasainktól az a ké­résünk. hogy a viteldíjat le­hetőség szerint kiszámolva adják át a jegykezelőnek, ez­zel is meggyorsítják a felszál­lást. Ugyanakkor kizáródik annak a ; lehetősége, hogy a jegykezelők közül valaki a cikkben leírt módon járjon el és ezáltal jogtalan haszon­ra tegyen szert. Ha mégis elő­fordulna. hogy a menetjegy értékénél nagyobb pénzzel fi­zetnek, a visszajáró összeget kérjék vissza mindenkor. Megköszönöm, hogy feltár­ták ezeket a visszásságokat, és ezúton kérek elnézést úgy a szabálytalanságot elkövető kalauz, mint a vállalat nevé­ben — írja Miklós Ernő a Volán 2. sz. Vállalat személy- forgalmi üzemigazgatója. Vendégként Békéscsabán Hagyományokat mentő és ápoló, immár 31 éve tartó baráti szálak kötik össze a békéscsabai Általános Mur- kásénekkar és a salgótarjáni Bányász férfikar dalosait. A közelmúlt napokban a salgó­tarjáni férfikórus tagjai láto­gatlak Békéscsabára vendég­szereplésre, illetve tapaszta­latok gyűjtésére. Üj élmé­nyekkel gazdagított vendéglá­tásunk lépten-nyomon kifeje­zője volt a munkásénekkari mozgalomért érzett testvéri kapcsolatnak. . Valamennyi megnyilvánulásban éreztük a bányászok iránti elismerést, társadalmi megbecsülést. Ép­pen ezért — közkívánságra — nem egyszer hangzott el a népszerű Bányászhimnusz. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a konzervgyárba láto­gattunk. a gyár gazdasági és mozgalmi vezetőinek gyárat bemutató szavaiból. Öröm­mel vettük tudomásul, hogy az egykori ..veterán” kórus tagjainak mintegy 30 száza­lékát a gyárban dolgozó szo­cialista brigádok tagjai al­kotják. Köszönjük a békés­csabai kórus szíves vendég­látását. T. Gy. Társadalmi munkával Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdé­szete területén öt szocialista brigád dolgozik. Az 1977-es esztendőre vonatkozó vállalá­saikat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztelete jegyében tették meg. Vállal­tál: a brigádok, hogy terme­lési tervüket az üzemegysé­gen belül 100 százalékosan teljesítik. A művelődési lehetőségek biztosítása céljából például elhatározták, hogy klubot alakítanak ki társadalmi munkával. A klub elkészült, amelyben azóta brigádérte­kezleteket, egyéb rendezvé­nyeket bonyolítanak le. Itt kapott helyet az ,500 kötetes klubkönyvtár is, s a sporto­lási lehetőség első lépcsője- ként pingpongfelszerelés is helyet kapott a klubban. Ter­vezik, hogy egy labdarúgópá­lyát is létrehoznak. A brigád tagjai büszkék az eddig elért eredményre, s köszönik a szakszervezeti bi­zottságnak, hogy a klub be­rendezését biztosította. — f _ Gázos ügy Aza*, hogy még nines. Több mint két esztendeje húzódik a ..mini” gázeseretelep épí­tése Benczúrfalván. A község lakossága társadalmi munka- ban vállalta a felépítését csak a Szécsényi nagyközség: Tanács az anyagot biztosítsa Az elmúlt esztendőben i anyagot ki is szállították, bál az építési engedély valahol elakadt. Lehet, hogy az il­letékesek elfelejtették? Nerr hinném, hiszen azóta töbl fórumon is szóba került, és az is, hogy milyen gondo okoz munkaidőben két-hárorr órai várakozni a gázszállíti gépkocsira — főleg, ha jön is Lassan már itt lenne az ide je, hogy az illetékesek csele­kednének és megtalálnák ; kivezető utat a hürokráeif útvesztőjéből, mert jelenlej valahol gáz vaiy! Szabó ,1. Összeállította: Tóth Tolán Nyári napközi Vidáman töltik idejüket a salgótarjáni' tóstrand napkö­zisei. Üszás, kirándulás és még sok egyéb szórakozási lehetőség van. Gondos veze­tők vigyáznak rájuk. De a játék és szórakozás mellett sem feledkeznek meg a nyár veszélyeiről. Ezért a napok­ban egészségügyi vetélkedőt rendeztek, ahol a tábor részt­vevői megismerkedtek azok­kal az egészségügyi követel­ményekkel, amelyek az üdü­lési szezonban szükségesek: helves naoozás, vízben tartóz­kodás stb. A vetélkedőt a Nógrád megyei Tanács egész­ségügyi csoportja részvételé­vel szervezték és a legjobba­kat könyvjutalomban részesí­tették. Képünkön: Szűcs Er­zsébet. az egészségügyi cso­port vezetője a megérdemelt Malmai átadja Bucskó Kata­lin 7. osztályos tanulónak. (sturman) lemcsok a béren mülifc Javul a vasutasok szociális helyzete A vasút —, csakúgy, mint a népgazdaság többi nagy«1 üzeme — küszködik a maga gondjaival. De, ha rangsorol­ni kellene ezeket a gondokat, alighanem habozás nélkül a munkaefőhiányt tennék az első helyre. Akkor is, ha ma már régen túlvannak annak felisme­résén, hogy csodára nem számíthatnak, hogy a munkaerő- források vidéken is kiapadtak. Az egyetlen helyes dolog, amit tehetnek, hogy a meglevőt igyekeznék megtartani és okosan gazdálkodni vele. A munkaerő megtartása azonban már régen nemcsak és nem elsősorban bérkérdés. Hiszen a legszűkebb kereszt­metszetet jelentő kocsirendező-, váltókezelő-, pályamunkásre- teg nem keres keveset. Pontosabban: havi jövedelmük jócs­kán meghaladja a népgazdasági átlagot. Ám nem a keresett munkakörökhöz tartozik — a többi között — azért is, mert a hiányzók helyett a jelenlevők dolgoznak. Túlóráznak, sok­szor a kimerülés határáig. Ami természetesen nem növeli a vasút vonzóerejét. De mi az, ami növelhetné? Az állami és a szakszerveze­ti vezetők egyöntetű véleménye szerint a szociális ellátás fejlesztése, az élet- és munkakörülmények javítása az egye­düli eszköz. Megvalósításaihoz milliárd forintokra, magasabb színvonalú szociális tervekre van szükség. Igen, milliárdokról van szó. A negyedik ötéves tervben 2,4, a mostani tervidőszakban 3,6 milliárd forintot irányoz­tak elő szociális, egészségügyi, kulturális célokra. És ezen­felül 12 milliárdot költenek a munkavédelem, a munkavég­zés közvetlen körülményeinek tökéletesítésére, a balesetek megelőzésére. Számtalan kisebb-nagyobb, jelentős és kevés­bé jelentős létesítmény épül: üzemi étkezők, öltözők, für­dők, munkásszálók. Íme néhány a sok közül: Miskolc Tiszai pályaudvarra 440 személyes öltöző-mosdót, 1000— 2000 adagos üzemi konyhát, 200 személyes éttermet és üzem­orvosi rendelőt terveznek, amelyek 1980-ra készülnek el. Fü­zesabonyban szintén öltöző-mosdó, konyha, étterem épül, előreláthatólag még az idei befejezéssel. A pécsi vasútigaz- gatósághoz tartozó bátaszéki állomás szintén hasonló intéz­ményekkel gazdagodik. De megemlíthetnénk Szentest, vagy Kiskunfélegyházát, Makót és Kecskemétet, Veszprémet, Vár­palotát, ahol ez új létesítményekkel lényegesen javul a dolgozók szociális körülménye. Az eddigi tapasztalatok tehát arra vallanak, hogy a szo­ciális terv fejezetei lényegében ütemesen valóra válnak. A vasút vezetői a tavalyi beruházási tevékenységet pozitívan értékelték, a korábbinál jobbnak minősítették. Csupán a ferencvárosi 400 személyes munkásszálló, a nagy kapacitá­sú konyha és étterem, valamint három melegítőkonyha be­fejezési határidejének betartása bizonytalan a Budapestre általában jellemző kivitelezőkapacitás szűk volta miatt. Egészében tehát bátran mondható, hogy a nagyszabású program megvalósulásával lényegesen javul a vasutasok helyzete. Ami bizonyára érezteti kedvező hatását a lét­szám alakulásában is. L. DL Jegyzetünk Turistaromantika Szex, napfény, bársonyos homok, kaland, felfedezés. Ezt keresi az amerikai és az európai turista, Afrika, Ázsia, és Dél-Amerika tája­in. Ezt kínálják neki. Bár­mily vonzóan hangozzék azonban ez, közelről nem ilyen szép a menyasszony. Legalábbis ezt állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének gazdasági és szociális tájékoztató köz­pontja, egy vizsgálat alap­ján. S mi több a jelentés ezt a meglepő kérdést teszi fel: „Vajon a turizmus nem lett-e a gyarmatosítás új formája?” Az idegenforgalom — nem vitás — nagyon is szüksé­ges valutát hoz az illető'ál­lamok pénztárába, de ezt drágán kell niegfizetniök. Több értelemben is. Az amerikai és az európai ide­genforgalmi társaságok szi­gorú feltételeket szabnak, repülőtereket, utakat, szál­lodákat építtetnek az afri­kai, ázsiai és a dél-ameri­kai kormányokkal — a költ­ségek fedezésére azonban külföldi kölcsönöket kell felvenni, és évekig fizetik a kamatokat. És ki szállítja a szállodák elegáns berende­zését, a színes levelezőlapo­kat, a filmet a turisták gé­pébe, de olykor a húst, az ásványvizet és a bort is, hogy a kedves vendég elé­gedett legyen? Jobbára kül­földről vásárolják. Az idegenforgalom mun­kaalkalmakat teremt, igaz, — válaszolja a jelentés, — de az igényesebb feladatok elvégzésére külföldieket al­kalmaznak, a „benszűlöt- tek”, pedig nagyon alacsony bért kapnak. Ezért tudnak a társaságok viszonylag ol­csó utakat ajánlani, hirdet­ni. A turisztikai központok kiépítésével — vethetnénk a jelentés ellenébe — be­hozzák a civilizáció áldásait az elmaradt vidékre. A vizsgálatot végzők savanyú­an mosolyognak erre: a tu­néziai Djerba üdülőváros­ban a turisták számára épí­tett szállodákban saját víz­ellátó berendezések működ­nek — de a helybeli laká­sok nyolcvan százalékában nincs folyó víz. És ezzel kap­csolatban teszi a jelentés a legkülönösebb megállapí­tást: sok helyütt szándéko­san fenntartják a régi. az elmaradott, a szegényes vagy éppen nyomorúságos állapotokat, mert — állít­ják — ez a romantikus, az egzotikus, ez vonzza a tu­ristákat, ezt lehet érdekesen fényképezni, ezt keresi az idegen. Az amerikaiak és az eu­rópaiak — így vonja meg a mérleget az ENSZ-jelentés —, elfogyasztották már sa­ját természeti környezetü­ket, most elkezdik fogyasz­tani a harmadik világét. Csakhogy az ilyenfajta ide­genforgalom a harmadik vi­lág országainak nem hajt igazi hasznot. Legfeljebb a clevelandi vagy a hambur­gi család otthon. utazás után előveheti a diafelvéte­leket, levetítheti a vendé­geknek. S közben egy pil­lanatig sem gondolnak ar­ra, hogy azokon a helyeken, ahol a felvételek készültek, az emberek többsége belát­ható időn belül még csak azt se fogja tudni, hogy mi az a fényképezőgép és rni a diafelvétel. t. i. NÖGRÄD - 1977. július 7., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents