Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

I A nagyvárosok közlekedé­sének csődje világjelenség. Az utak zsúfoltságát többféle mó­don igyekeznek csökkenteni. Mindenekelőtt arra töreked­nek, hogy a közlekedésben résztvevőket a tömegközleke­dési eszközök használatára szorítsák rá, s ennek megfe­lelően a gyorsvasút- és met­róhálózatot minél nagyobb mértékben kiépítsék. A tö­megközlekedési eszközöket vagy a föld alá bújtatják, vagy a magasba emelik a pá­lyájukat, illetve az utat, ahol Jogi tanácsiadó Munkabér munkában nem töltött időre Cs. Péter, kállói olvasónkat a bíróság egy, a vállalattal szemben indított perben tanúként idézte be. Olvasónk ezt az idézést vezetőjének bejelentette. Bár akkor ellenvéle­ménye a vezetőnek nem volt, később, amikor a tárgyalás napjának az elszámolását kérte, vezetője azt a bíróság iga­zolása ellenére megtagadta, sőt arra a napra még igazolat­lan mulasztást is beírtak részére. Jogos volt-e a vállalat eljárása, illetve hová forduljon panaszának orvoslása vé­gett — kérdezi olvasónk. A vállalat eljárás» egyértelműen jogsértő volt. A 7/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet 5. §-ában ugyanis kimondja, hogy a dolgozó részére átlagkereset jár; a) szavazás, ható­sági, bírósági, munkaügyi döntőbizottsági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, kötelező orvo­si vizsgálat, hadkötelesként való sorozás és katonai nyil­vántartásba vétel, valamint az önkéntes tűzoltói igénybevé­tel esetén a teljes mulasztott időre; b) a házastárs halála esetér egy munkanapra, c) véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott /időre, nem rendkí­vüli berendelés esetén pedig legfeljebb négy munkaórára akkor is, ha a vizsgálat eredménye miatt tőle vért nem vettek. Ilyen eseteket egyébként külön jogszabályok is meg­határozzák, így pl. a népi ellenőrzésről szóló törvény a né­pi ellenőröknek biztosítja az e munka miatt mulasztott időre az átlagkeresetet, a munkásőrségről szóló törvényere­jű rendelet pedig a munkásőröknek biztosítja ezt a lehe­tőséget. A fent idézett jogszabály azonban azt is kimondja, hogy ha a dolgozót bíróság, munkaügyi döntőbizottság, il­letőleg hatóság terheltként, sértettként, ügyfélként (felperes­ként. vagy alperesként) idézi be, részére a mulasztott idő­re díjazás nem jár. Az ügyfélként beidézett dolgozó legfel­jebb az ilyen követelését a perben ellenfeleként álló sze­mélytől igényelheti a bíróság útján, aki erről ítéletben rendelkezik. Fentiék alapján olvasónk joggal fordulhat panaszával a munkaügyi döntőbizottsághoz és kérheti az igazolatlan mulasztás eltörlésének, illetve az erre a munkanapra járó átlagkereset kifizetésének határozatban való rögzítését. Nyugdíjasok foglalkoztatása a mezőgazdaságban K. János, mátranováki és több más olvásónk is érdek­lődött szerkesztőségünknél a nyugdíjasok mezőgazdaságban történő nyári foglalkoztatásának új szabályairól. Mint ír­ják, előző közlésünk elkerülte figyelmüket, így csak mások­tól tájékozódtak róla. Részletesen szeretnék tudni, milyen 'nyugdíjasokra, milyen munkák végzésére terjed ki a fog­lalkoztatás korlátozásának feloldása, illetőleg részesülnek-e ilyen kedvezményben azok a nyugdíjasok, akik a részükre engedélyezett órakeretet már ledolgozták, de szeretnének meg elmenni az alföldi nagyüzemekbe munkavégzésre. Ismeretes, hogy megyénkből különösen a nyári és őszi betakarítási munkák idején sok nyugdíjas és nem nyugdí­jas megy lakóhelyétől távoli termelőszövetkezetekbe, álla­mi gazdaságokba dolgozni, hogy a pénzbeni munkabér he­lyett természetben kapott, vagy vásárolt terményekkel háztáji állatnevelésüket, -hizlalásukat biztosítani tudják. Bár megyénk érdeke azt kívánná, hogy az itt lakó nyugdíjasok elsősorban megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek munka­erő-problémáját segítsenek megoldani, de a Minisztertanács már ismertetett határozata nem korlátozza a lakóhely sze­rint illetékes körzetre a nyugdíjasok foglalkoztatási kor­látozásának feloldását. ' Ez azt jelenti, hogy 1977. július 15. és november 15. kö­zötti időben .'zöldség, gyümölcs, szőlő, burgonya, dohány és cukorrépa betakarításánál munkát vállaló öregségi, rokkant­sági és baleseti rokkantsági nyugdíjasok akár helyben, akár az ország más részén időkorlátozás nélkül foglalkoztathatók. Természetesen ezt az időt is fel kell jegyezni a nyugdíjasok nyilvántartó lapjárá, de ezekhez az időkhöz fel kell jegyezni a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság 2—172/1977. sz. közleményének a számát is. amelynek alapján a nyugdíjas által ebben az évben végzett munka tartamából a közlemény számával megjelölt időket levonják, amely időt tehát a nyugdíjas részére engedélyezett foglalkoztatási keret szá­mításánál teljesen figyelmen kívül fognak hagyni. Bár ez a közlemény a Társadalombiztosítási Közlöny, illetőleg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő júliusi számában is megjelenik, ennek ellenére helyes, ha ilyen munkát vállaló nyugdíjas olvasóink az alkalmazó termelő- szövetkezet, vagy állami gazdaság illetékes vezetőjének fi­gyelmét külön is felhívják. Dr. J. S. közlekednek, hogy minél gyorsabban és zavartalanab­bá érhessenek céljukhoz a járművek utasaikkal. Fontos feltételnek számít, hogy ahol csak lehet, elkülönített szintű keresztezéseket hozzanak lét­re, vagyis az egymást keresz­tező utakat egymás alá-fölé bújtassák. A nagy külföldi városokban sok helyütt látha­tó ilyen megoldás, de Buda­pesten is találunk már rá né­hány példát. A sínhez kötött tömegköz­lekedési eszközök vonalveze­tésénél a kombinált megoldá­sok sem ritkák. Igen sok pél­da van rá, hogy a földalatti vasutak pályájába olyan sza­kaszokat is beiktatnak, ahol a szerelvények „kibújnak” a mélyből és felszíni vasútként folytatják útjukat. Máskor kénytelenek azt a megoldást választani, hogy a földalatti felszíni szakaszát még meg is emelik, magas pályára helye­zik. Ez a helyzet a washing­toni metrónak a múlt évben átadott egyik új vonalszaka­szánál, ahol a szerelvényeket a jelentős mértékben meg­emelt vasbeton pályára fekte­tett síneken kénytelenek köz­lekedtetni, a képen látható módon. Egészen szélsőséges esetnek számít, de már ugyancsak van rá példa, hogy a föld alatti alagútból a fel­színre kivezetett szerelvénye­ket épületek tetején ( kiépített pályán közlekedtetik. Ez azonban csak szükségmegol- dár. Képünkön: a washingtoni metró új szakasza. ly: IGGYŰ ■•iiiitiiiiiitiáiiilltimii ...imiMMliulltur A Magyar 3á- lyeggyűjtők Orszá­gos Szövetsége az időpont többszöri módosítása után ,>ű- nius végén megtar­totta évi közgyűlé­sét. A gyűjtők par- j lament je szab irányt a filatelisták mun­kájának, most még- f|fcSj is elmaradtak a vi- ™ | ták. a tartalmas fel- {$,]»» szólalások. Horn De- ■"** zső miniszterhelyet­tes tájékoztatója megfontolt, a gyűj­tők érdekeit védő intézkedé­seket ígér. A vezetőség meg­választása egyetlen változást hozott ezentúl dr. Wurm Ferenc látja el a főtitkári tisztet. A filatelisták sósat várnak az új főtitkártól, aki már évtizedek óta a bélyeg­gyűjtéssel kapcsolatos postai területeken tevékenykedett, is­meri a gondokat, segítőkész­ségére mindig számíthatunk. A közgyűlés idegen környe­zetben, a szövetségi székház helyett bérelt helyiségben zaj­lott le; talán ez is befolyá­solta a résztvevőket. MAGTAR TERVEZŐ SIKERE Widerkomm Ervin grafikus- művész neve csak rövid ide­je ismert filatelista körökben. Az idén már két kiadvány, a Népszava jubileumán meg­jelent címlet és az ifjúsági bélyeg bizonyította tehetségét. A fiatal művész most díjat nyert az ENSZ pályázatán. A fajgyűlölet elleni sorozathoz tervezett elsőnapi borítékját kivitelezik és a szeptember 19 én megjelenő kiadvány a magyar grafikus rajzával dí­szített borítékon kerül forga­lomba. Az ENSZ postája gyakran hirdet pályázatot bé­lyegtémák, borítékok meg­rajzolására. 1967-ben Vertei József tervrajzát találták méltónak, hogy a világszer­vezet célkitűzéseit bélyegen hirdesse. A forgalmi sorozat ezen 1 és fél centes értéke olyan sikert aratott, hogy két év múltán a svájci frank névértékre szóló első ENSZ- bélyegen újból viszontláthat­tuk a magyar tervező mun­káját. JÖVÖ „Mi lesz a bélyeggyűjtéssel, ha az újdonságözön így megy tovább. Ki és mit gyűjt majd?” E szavakkal aggódik szenvedélyünk sorsán a nagy nmvimifl telíti ' tekintélyű katalógüskiadó, Hugó Michel. Nem most ve­tet le papírra e sorokat, ha­nem 1921-ben! Az eltelt 56 ev csattanós választ adott: az újdonságok száma ugyan megsokszorozódott, de a fila- íelistáké is. ÜJDONSÄGOK Spanyolország négy bélye­gen mutatta be a hazai autó­gyártás első, 1900—1914. kö­zött készített termékeit. — Évezredes kínai és évszáza­di s német hangszerek válto­zatos formáiban gyönyörköd- netünk az NDK és Formoza legújabb sorozatán. — 1929 óta a gyermektáborozást be- Ivegekből fedezik Üj-Zéland- ban. Évente feláras sorozat jelenik meg. amely kezdet­ben két értékből állott. Az idér blokkot és három bé­lyegből álló sorozatot bocsá­tana is kí, amelyeken egy me- se bájos jelenetei eléveneo- nek meg. — A vatikáni pos­ta legközelebbi 400 lírás bé­lyege Corvin Mátyás ima­könyvének egyik miniatúra- ját tárja elénk. Verne Gyulának igaza volt Vajon a közeljövőben fe­jünk felett ismét héliummal töltött hatalmas léghajók húz­nak majd el? A Hindenburg léghajó ka­tasztrófája óta — 1937-ben az Egyesült Államok területén a leszállás pillanatában kigyul­ladt és 96 utasa közül 33 a lángokban lelte halálát — légnajós utasszállításra egyet­len engedélyt sem adtak ki. Ennek ellenére egy londoni vállalat jelenleg 22 léghajó gyártásával foglalkozik. A mintegy 50 méter hosszú, két pilóta által vezetett lég­hajót két, engyenként 200 ló­erős motor1 90 kilométeres se­bességgel hajtja előre. Az el­ső londoni léghajót ez év vé­gén bocsátják fel. EA a pél­dányt előbb egy dél-amerikai vállalat reklámcélokra hasz­nálja fel, majd az idegenfor­galmi szektor turisták szállí­tására veszi igénybe. A lég­hajó egyszerre nyolc személy szállítására alkalmas. A konstruktőrök véleménye szerint az új léghajó üzeme­lése biztonságos, energiafo­gyasztása rendkívül csekély, üzemeltetése jóval kevesebbe kerül, mint a helikoptereké. Éppen ezért máris tervbe vet­ték, hogy helikopterek helyett léghajók biztosítják majd az összeköttetést a partok és a tengeri olajkutató platformok között, léghajók látják el a tengeri elsősegély-szolgálatot, az olajvezetékek és a nagy- feszültségű villamos vezetékek ellenőrzését stb. Sziklát Tág a tűz A harkovi repüléstechnikai egyetemen konstruált újsze­rű kővágószerszámot külön­leges mikro-rakétahajtóművel szerelték fel. A hajtóanyag gyors elégetésekor keletkező gázsugár vágja át a követ. A sikeresen kipróbált vágó­szerszámot már alkalmazzák is az egyik gránitbányában. Többek között burkoláshaszná­latra lapokat is megmunkál­nak vele. Ezen kívül a távo­li északon felépítendő nagy­méretű építkezések alapzatá­nak kiásásánál hasznos ter­mikus fúrógépeket is szer­kesztettek itt. Ez a traktor al­vázára szerelt gázsugaras gép 50 centiméter átmérőjű és 10 méter mély akna kiégetésére is képes, mégpedig mindössze fél óra alatt, azaz 15-ször gyorsabb mint mechanikus módszerrel. Amit a gombákról tudni érdemes Megelőzhetők a mérgezések Ebben az évben igazán nagy gombatermelésről még nem be­szélhetünk. Esős, párás, meleg időjárásra lenne szükség a jó terméshez. A nagy mennyiségű gpmba megjelenésével azon­ban egyenes arányban nő a gombamérgezések száma és sajnos minden évben hallunk az ebből adódó halálesetekről is. A szezon kezdetén nem ér­dektelen foglalkozni a vadon termő gombával. Tápértékben aj főzelékek és húsok között foglal helyet. 30—40 százalék fehérjét tartalmaz. Ezenkívül 10—18 százalék emészthetetlen anyagot (kitint) és nem ki­mutatható százalékban aroma- tikus anyagokat is, ezek adják jó ízét. kellemes illatát. A gomba tehát elsősorban fűszer. Legnagyobb értéke nem a táp-, hanem aromatikus anya­gainak az emésztést és a meg­emésztett ételek felszívódását elősegítő hatásában van. Az emészthetetlen kitinnek is van hasznos élettani hatása. A bélrendszer akaratunktól független mozgását ugyanis éppen az ilyen emészthetetlen anyagok serkentik, így köz­vetve a bélműködésre javító, fokozó hatást gyakorol A gom­bák étkezési célra való fel- használása változatosságot je­lent étrendünkben. A fent le­írtakból egyenesen következik, hogy a gomba hasznos mint fehérjeforrás, fontos mint emésztést elősegítő fűszer, és előnyös mint a bélműködést javító hatású táplálék. Van­nak országok, ahol a gomba­fogyasztás többszörösen meg­haladja a mi fogyasztásunkat. (Finnország, Szovjetunió, Fran­ciaország stb.) A gombához sajnos keveset értünk, ezért a köztudatban ,sok tévhit forog, amelyek kö­vetkeztében megismétlődnek a súlyos vagy halálos kimenete­lű gombamérgezések, pedig a nálunk termő gombáknak csu­pán 2 százaléka mérgező! Vannak akik esküdnek rá, hogy hosszabb főzéssel, forra­lással — különösen ha fedet­len edényben történik a főzés — a mérges gomba elveszti mérgező hatását és ezáltal ehe­tővé válik. Sajnos nem így van, egyedül a redős papsap- kagomba (Gyromitra esculen- ta) válik ehetővé hosszabb forralás után. Igen elterjedt az ezüstkanál megfeketedésé- nek tévhite is. Állítják, hogy a mérges gomba főztjébe már­tott ezüstkanál nyomhón megfeketedik. Nem így van. Sokan a kukacos. a csigará­gott gombát sem tartják mér­gezőnek, gondolva, akkor ezek a kártevők is elpusztulnának tőle. Ez is tévedés, mert a gombákban levő méreg más­ként hat a „kukacokra” a „csigákra” az emlős állatokra és másként az emberi szerve­zetre. A szép- fehér, a jó sza­gú gombától óvakodni kell, mert ennek esnek legtöbben áldozatul, ugyanis a legsúlyo­sabban mérgező gombák több­nyire jó szagúak, kimondottan kellemes illatúak és húsuk többnyire fehér. (Gyilkos ga­lóca Amanita phalloides) A gombákhoz „értők” szerint a mérges gomba, ha megvág­juk, színét változtatja, meg- kékül, megfeketedik. Ebből egyenesen következik, hogy a színét nem változtató gomba nem lehet mérgező. Súlyos té­vedés ez is, amiből csak any- nyi az igaz, hogy vanrgik ugyan sötétedő húsú, mérgező gombafajok, de éppen a leg­mérgezőbb gombáink húsa fe­hér és fehér is marad. A fel­tűnően rikító színű gombákat is mérgezőnek tartják. Kell-e élénkebb színű a császárgom­bánál (Amanita caesarea) és nem mérgező, ellenkezőleg igen ízletes. Az igazán mérge­ző gombák viszont egyálta­lán nem rikítóan élénk szí­nűek. Gyilkos galóca (Amanita phalloides) Légyölő galóca (Amanita muscaria) Párduc galóca (Amanita pantherina). Hogyan védekezzünk a gom­bamérgezések ellen? Egyetlen fő követelményt tartsunk szem előtt: ha nem értünk a gom­bákhoz. csak üzletekből, csar­nokokból, gombaszakértő ál­tal ellenőrzött gombát vásá­roljunk. Házaló árustól gom­bát ne vegyünk. A magunk szedte gombát viszont feltét­lenül nézessük meg gomba­szakértővel. Csak az egészsé­ges, ehető gombákat készítsük el fogyasztásra. Mit kell tennünk gomba­mérgezés esetén? Általában a gombamérgezéseket négy tí­pusba szokás sorolni: Első típus- Gyomorra és bél­rendszerre izgató hatású gom­bamérgezés. Enyhe lefolyású, röviddel a fogyasztás után je­lentkezik. Elsősegélyként a beteget hánytatni, orvosi sze­net és gyorsan ható hashajtót kell vele szedetni, hogy a mér­ges gomba mielőbb kikerüljön a beteg szervezetéből. Második típusba a muscarin- mérgezéseket soroljuk: Tüne­tei: látási, hallasi zavarok, há­nyás, hasmenés, izzadás, nyál­folyás. Elsősegélyként a bete­get hánytatni kell és orvost kell hívni. Harmadt típusba a gyilkos- galóca-mérgezések tartoznak: ez a legsúlyosabb mérgezési típus A mérgezés csak 6—10 órás lappangási idő eltelte után jelentkezik. A hánytatás már nem segít, mert a mérgezést okozó gomba teljesen felszívó­dott a szervezetbe. Ez a méreg elsősorban a szív és máj mű­ködését bénítja. A beteget azonnal kórházba kell szállíta­ni. Negyedik típus a redöspap- sapkagomba-mérgezés. Hason­ló a hármas típusú mérgezés­hez, csak enyhébb lefolyású. Ez az egyetlen mérges gomba, mely forralás után elveszti mérgét. Mérgezés akkor for­dul elő, ha a gombát kevés ideig főzték, vagy a főzővizet nem öntötték le. A beteget azonnal kórházba kell szállí­tani. Egy mondat erejéig említést kell tenni még arról, hogy a ráncos tintagomba (Coprinus atramentarius) és rokonai fo­gyasztása után nerrt tszabad al­koholt fogyasztani, mert igen kellemetlen tünetekkel járó rosszullétet okoznak. Górdos Mátyás erdőmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents