Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

Kádár János az NSZK-ban (Folytatás az I oldalról) richs ebédet adott Bíró József tiszteletére Ezzel a két mi­niszter bonni különprogramja befejeződött. Kádár János ezután a kül­ügyminisztérium vendégházá­hoz hajtatott ahol Hans-Diet- ríeh Genscher, a szabaddemok­rata párt (FDP) elnöke.'alkan- cellár, külügyminiszter ebédet adott tiszteletére. A szívélyes légkörű ebéden Hans-Dietrich Genscher és Kádár János rö­vid pohárköszöntőt mondott. Délután Kádár János fel­kereste Walter Scheel köztár­sasági elnököt hivatalában, a szövetségi elnöki palotában, s a két vezető államférfi mint­egy háromnegyed órás beszél­getést. folytatott. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megelégedéssel szólt arról, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság vezető politi­kusaival, a különböző pártok vezetőivel eddig lezajlott tár­gyalásait nagyon konstruktív légkör jellemezte. Waltér Scheel szívélyes szavakkal üd­vözölte Kádái Jánost NSZK- bell látogatása alkalmából, s kifejezte reményét: a tárgya­lások hozzájárulnak ahhoz, hogy a meglevő kapcsolatok sokoldalúan tovább fejlődje­nek és újabb területeket fog­janak át. Kádár János ezután — rö­vid gyalogsétát téve — az el­nöki palota szomszédságában levő kancellári hivatalba ment, ahol Helmut Schmidt fogad­ta, majd sor került az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és az NSZK kancel­lárjának tárgyalásait lezáró plenáris ülésre. A zárótárgya­láson magyar részről jelen volt Púja Frigyes külügymi­niszter, Bíró József külkeres­kedelmi iminiszter. Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője és Hamburgéi László, hazánk bonni nagykövete. Nyugatné­met részről jelen volt Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter, Hans-Jürgen Wisch- newski, a kancellári hivatal államminisztere, dr. Dieter Hiss, a kancellári hivatal gaz­dasági osztályának vezetője, Martin Grüner, a gazdasági minisztérium államtitkára és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete Mind­két részről jelen voltak szak­értők is. A tárgyalások befejeztével dr Randé Jenő, a Külügymi­nisztérium sajtófőosztályának vezetője és Klaus Bölling bonni kormányszóvivő sajtótá­jékoztatót tartott. Elmondták, hogy Kádár János a keddi ple­náris zárótárgyalásokon elége­detten nyugtázta bonni tárgya­lásainak jó légkörét. Megálla­pította. hogy a két ország po­litikai kapcsolatai rendezettek­nek tekinthetők. A megbeszé­léseken nemzetközi kérdése­ket is érintettek. Ezek kapcsán a Központi Bizottság első tit­kára elégedetten szögezte le, hogy mind az európai helyzet, mind pedig más nemzetközi politikai kérdések megítélését illetően sok a hasonlóság a két fél álláspontja között. Ez is kifejezi a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti együttműködés lehető­ségeit. Kádár János hangsú­lyozta, hogy meggyőződése sze­rint, amennyiben a jövőben a mostanihoz hasonló jó légkör­ben kerül sor a további meg­beszélésekre, azok gyümölcsö­zően járulnak majd hozzá kap­csolataink fejlődéséhez. Schmidt kancellár a magyar pártvezető szavaihoz hozzáfűz­Megkezdődött az orenburgi barátságfesztivál Nagyszabású ünnepséggel kezdődött meg kedden Oren- burgban a szocialista orszá­gok népei közötti barátság fesztiválja, melyen az Oren- burgot a Szovjetunió nyuga­ti határával és a szocialista országokkal összekötő föld- gázvezeték építői és a közös építkezésen résztvevő orszá­gok közéleti delegációi vesz­nek részt. A szocialista országok dele­gációi kedden délelőtt az Aeroflot külön repülőgépén 'erkeztek Orenburgba, ahol a küldöttségeket, köztük a Szász Andrásnak, gz MSZBT ügyvezető elnöksége tagjának, a Veszprém megyei Tanács el­nökhelyettesének vezetésével odaérkezett magyar delegá­ciót Alekszandr Kovalenko, az SZKP orenburgi területi bizottságának első titkára fo­gadta. A késő délutáni órákban, az orenburgi Dinamo stadion­ban harmincezer ember jelen­létében a szovjet építők kép­viselője gyújtotta meg a ba­rátságfesztivál fáklyáját. Ez­zel kezdetét vette a tíznapos fesztivál és a barátságstafé- ta, melynek keretében a 2700 kilométeres gázvezeték külön­böző 'szakaszain dolgozó épí­tőbrigádok felajánlásokat tesznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára az építkezés mag­gyorsítására. A vezetékből ed­dig 2024 kilométeres szakaszt építettek meg, s ezzel túltel­jesítették az építkezés ütem­tervét. A Dinamo stadioni ünnepségen a szovjet és az orenburgi (dél-uráli) szaka­szon dolgozó bolgár építőbri­gádok ismertették november 7-i munkafelajánlásaikat. Az 5000 főnyi bolgár építőbrigád levelet intézett Leonyíd Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, amelyben han­goztatja, hogy a bolgár nép ezen a módon is hozzá kivan járulni a Nagy Október év­fordulójának méltó megün­nepléséhez. Alekszandr Kovalenko, a területi pártbizottság titkára’a szocialista országok delegá­cióit üdvözölve, hangoztatta, hogy az orenburgi vezetéken már a rfjövő évben megindul a földgáz Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK és Románia felé. A megnyitóünnepség szov­jet és bolgár művészek és sportolók színpompás műsorá­val fejeződött be. Gierek Pozsonyban A lengyel párt- és állami dildöttség, amely Edward Jiereknek, a LEMP KB el- ő titkárának vezetésével hét- ő óta hivatalos, baráti láto- atáson Csehszlovákiában urtózkodik, kedden Szlova- ;ia fővárosba, Pozsonyba itazntt. A delegációt elkísér- h Gustáv Husák, a CSKP CB főtitkára, köztársasági el­lök Josef Kempny, a CSKP CB elnökségének tagja, Bo­huslav Chnoupek külügymi­niszter és több más vezető csehszlovák személyiség. A vendégeket a pozsonyi repülőtéren Jozef Lénárt, a Szlovák KP KB első titkára, Peter Colotka, a szlovák kor­mány elnöke — a CSKP KB elnökségének tagjai •— és számos más szlovák párt- és allarr.i vezető üdvözölte. (MTI) NÓGRÁD - 1977. július 6., szerda te: az ezekben a napokban be­köszöntött és Bonnban régóta várt jó időjárás a megbeszélé­sek légkörét Is jellemezte. A nyugatnémet kormányfő Ká­dár János szavaihoz kapcso­lódva megjegyezte, különösen egyetért a magyar párt első titkárának azzal a megállapí­tásával, hogy jóllehet országa­ink társadalmi berendezkedé­se különböző és más-más szö­vetségi rendszerhez tartoznak, példás köztük az együttműkö­dés. Kiváltképp ki kell emel­ni, hogy a különbözőségén el­lenére mindkét kormány kész aktívan hozzájárulni az euró­pai enyhülés sikeréhez. A kedd délutáni tárgyaláso­kon Kádár János foglalkozott a kétoldalú gazdasági kapcso­latokkal is Utalt arra, hogy hazánk nemzeti jövedelmének több mint negyven százaléka a külkereskedelemben reali­zálódik Az a szándékunk, hogy volumenben is növeljük gazdasági kapcsolatainkat az NSZK-val, amely egyik leg­fontosabb partnerünk a nem . szocialista országok sorában. Arra törekszünk, hogv a kül­kereskedelmi forgalomban egyensúlyi teremtsünk. Schmidt kancellár a téma kapcsán kifejezte meggyőződé­sét: lehetséges, hogy az NSZK intenzívebbé és jobbá tegye ke­reskedelmi kapcsolatait Ma­gyarországgal. Elégedetten nyugtázta, hogy Nyugat-Né- metországnak a KGST-orszá- gok közül Magyarország az egyik legjobb kereskedelmi partnere s hozzátette: a jövő­ben is mindent megtesznek azért, hogy e kapcsolatokat to­vábbfejlesszék. Utalt azonban arra, hogy az NSZK gazdasá­gi rendszeréből fakadóan a nyugatnémet kormány csu­pán arra vállalkozhat: ked­vező légkört teremtve újabb megállapodások megkötésére ösztönzi a vállalatokat. A keddi plenáris-illésen a kétoldalú gazdasági tárgya­lásokról Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és Martin Grüner, a gazdasági miniszté­rium államtitkára számolt be. A külügyminiszterek kö­zötti eszmecsere mérlegét Pú­ja Frigyes és Hans-Dietrich Genscher vonta meg, meg­állapítva, hogy a két ország között nincsenek nyitott, vi­tás kérdések. Kádár János magyarországi látogatására hívta meg Helmut Schmidtet, aki a meghívást elfogadta. Kedden este Kádár János díszvacsorát adott Helmut Schmidt szövetségi kancellár tiszteletére. A vacsorán köl­csönös pohárköszöntőkre is sor került. L L Brezsnyev köszönőtá y irata L I Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tarácsa Elnökségé­nek elnöke táviratban mon­dott köszönetét Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának és Lo- sonczí Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökévé történt meg­választása alkalmából küldött üdvözletükért és jókívánsá­gaikért. (MTI) Beszélgetés a nagykövettel Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Niemlben fogadta Malcolm Toonat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A ta­lálkozót az amerikai diplo­mái a kérte. A megbeszélés során Leo- ryid Brezsnyev megerősítette a Szovjetuniónak a szovjet— amerikai kapcsolatokra vo­natkozó elvi irányvonalát, amelynek lényege az egyenlő­ség és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás. Ezzel' összefüggés­ben Leoryid Brezsnyev fel­hívta a figyelmet az ameri­kai politika számos olyan mozzanatára, amely nem fe­lel meg a kapcsolatok konst­ruktív fejlesztése, a két or­szág népei és a béke érdekei­nek. Leonyid Brezsnyev átadta az amerikai nagykövetnek azt a James Carterhez címzett le­velét. amelyben az SZKP KB főtitkára válaszöl az ameri­kai elnöktől korábban kapott levélre. (MTI) Náci tomeggyilhoa Argentina tcíacBfa Az argentin kormány hét- ha volt. A Roschmarn elleni főn bejelentette, hogy kiadja elfogató parancsot a hambur­az NSZK hatóságainak Eduard Roschmann náci há­borús bűnöst, aki 1941. és 1943. között a Rigát megszál­ló SS-alakulatok parancsno­Puccs Pakisztánban A katonaság tett pontot a belpolitikai válságra mandátumából 155-öt nyert meg. A fölényes győzelemre a jobboldali ellenzék országszer­te zavargások kirobbantásá­val válaszolt, amelyet a . kor­mány szükségállapot, beveze­tésével, s az ellenzéki felbúj- tók bebörtönzésével próbált meg leszerelni. Miután az ad­minisztratív megoldások ha­tástalannak bizonyultak Bhutto miniszterelnök tárgya­lásba bocsátkozott a nagy bur- zsoá ellenzék vezetőivel, akik a márciusi választások sem­misnek nyilvánítását, Bhutto miniszterelnök lemondását, új választások kiírását, az 1971 óta érvényben levő rend­kívüli állapot megszüntetését, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Az egy hónapja kezdődött tárgyalások során megállapodás született arról, hogy júliusban felosz­latják a parlamentet, s októ­ber 7-re új választásokat ír­nak ki, számos más kérdés­ben azonban nem sikerült át­hidalni a kormány és az el­lenzik közti nézetkülönbsége­ket. Bhutto miniszterelnök va­sárnap esti sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy az el­lenzék magatartása megkér­dőjelezi a tárgyalások folyta­tásának célszerűségét. A hírügynökségek kedden reggel jelentették, hogy Pa­kisztán és a külvilág között a puccsot követően megszakadt . a telex- és telefonösszekötte- ’ tés. A pakisztáni rádió a ka­tonai hatalomátvétel bejelen­tése ótá szokásos műsorát su­gározza. Űjabb részletek váltok isme­retessé a Pakisztánban ked- ... , „ . - ,. .. den hajnalban végrehajtott malisnak minősítette. katonai ánamcsínyről. AJha_ A katonai puccs közvetlen jalomátvételt bejelentő kato- előzményeként, egy nappal ko- nai közlemény Bhuttót ..volt rabban vegleg megíeneklett miniszterelnökként” említet- Bhuttomimsz ereinek es az te> s közöUe, hogy ő, valamint ellenzéki vezetők egy hónap- a kormányzó néppárt és azel- pal korábban kezdődött tar- lenzéki Paldsztáni Nemzeti gyalusai a márciusi valaszta- Szövetség több vezetőjét „kie­sők megismétléséről. Mint em- ig,enes védőőrizetbe.. he vez. lékezetes, március 7-an Bhutto ték A letartóztatottak nevét néppartja elsöprő győzelmet nem ismertették, Mint a ka_ sokon* a képzéseőház2W t0nai közlemény hangoztatta: sokon, a ijepzoviseionaz ZUU az orszógban a helyzet „nor­mális. mindenütt béke és nyu­galom uralkodik.” Ugyancsak a pakisztáni rá­dió adta hírül, hogy Moham­med Ziaul Haag, a pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke, akit Bhutto miniszterelnök februárban nevezett ki tá­bornokká. az esti órákban (kö­zép-európai idő szerint 15.00 órakor) beszédet mondott a rá­dióban. Indiai diplomáciai for­rások szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az ál- lancsínyt magas rangú kato­nai vezetők egy csoportja haj­totta végre. (MTI) A megdöntött kormányfő A pakisztáni rádió kedden hajnalban közölte, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, az ország összes nagyvárosát katonaság szállta meg. Ali Bhutto miniszterel­nököt és kormánya valamint az ellenzéki Pakis: tani Nemzeti Szövetség több vezetőjét őrizetbe vették. A hadsereg közleményét felolva­só katonai szóvivő az ország­ban uralkodó helyzetet „nor­gi bíróság adta ki előre meg fontol* szándékkal elkövetett többrendbeli emberölés vád­jával. Roschmann 1948-ban menekült a felelősségre vonás elől Argentínába. (MTI) Immár féléves elnökként Jimmy Carter mostanában az­zal foglalkozik, amivel jó egy éve: hogyan nyerhetné el a demokrata párt vezetőinek kegyét? Az utóbbiak ugyanis' hovatovább kezdik kétségbe vonni, hogy valóban az ő pártszíneik képviselője la­kik a Fehér Házban, s nem egy „demokratának álcázott republikánus”. A demokrata párt hangadói már nem is morognak-zúgolódnak: a libe­rálisok és a szakszervezetek vezetői a republikánusokra emlékeztető költségvetési konzervatizmus láttán; a far­merek érdekszövetségei az ár­támogatás megnyirbálása mi­att; a demokrata pártgépezet haszonélvezői — az elmaradt haszon miatt. A ^rátermett­séget” emlegetve, kinevezett­jeit nem a pártszínek, hanem főleg a menedzseri gyakorlat alapján válogatva, a Carter- kormány gyakran felejti el „meghálálni” a helyi demok­rata bossoknak a választási támogatást. £ éz igazán ok a zúgolódásra; az ötven állam demokrata korifeusai a saját kegyenceiket óhajtják jó álla­mi állásokhoz juttatni, s po­kolba kívánják Carter „maga­sabb szempontjait”, ha egy­szer helyi republikánus rivá­lisaik látják annak hasznát. Megérezvén a saját párt­jától való elszakadás veszé­lyeit, Carter sürgősen udva­USA — belpolitika Bankéit és bicikli rolni kezdett a demokraták­nak. Felzarándokolt a párt New York-i fellegvárába és a Waldorf Astoria luxusszál­lóban rendezett díszvacsorán igyekezett meggyőzni a pro­minens demokratákat, hogy azért mégis közülük való. Már akik elmentek a „hűtlen Jimmyt” meghallgatni: jó né­hány helyi pártfőnök terítéke érintetlen maradt; ezek egyelőre csak ily bosszúval élhettek, s fenekedve várják a napot, amikor Carternek szüksége lesz rájuk, s kérin- csélni jön... . A pártgépezetre ugyan majd csak választások idején lesz újra szüksége a Fehér Háznak, de a kongresszus többségét alkotó demokrata honatyák támogatására már most is szüksége volna. Fél év alatt is kiderült, ami előre sejthető volt: a pártszínek azonossága vajmi keveset ér. A Watergate-ügy után hatal­mát visszaszerző kongresszus vezérei — ha demokraták, ha republikánusok — igyekeznek a lehető legrövidebb pórázon tartani az elnököt. Persze a népszerűséget ügyes eszközök­kel megszerző, tudatosan haj­szoló Carter elnök sem fegy­vertelen ebben a küzdelem­ben. Mondhatni, mindkét fél ott ér el előnyt, ahol a másik lehe­tőségei korlátozottak. Az el­nök nagy garral előterjesztett energiaprogramját — a kom­mentátorok legnagyobb megle­petésére — a kongresszus energiaügyi bizottságainak szakértői úgy átgyúrják, hogy fehér házi . szülőatyja sem fog ráismerni. Pedig ez „nemzeti ügy”, s az ilyesmik kezelésében az elnök helyze­te látszott előnyösebbnek. Vi­szont a helyi vízi erőművek építésének vagy nem építésé­nek ügye az egyes államok „honatyáinak”, eleddig hábo­rítatlan hatalmi szférája volt, s amikor Carter vagy húszat törölt a politikailag „érinthe­tetlennek” tartott listáról (köztük demokrata vezérek államában levőt) kudarcát mindenki biztosra vette. Az elnök azonban váratlanul eb­ből csinált „nemzeti ügyet”, s a kongresszus most éppoly keveset tehet ellene, mint ahogy Carter sem vétózhatja meg a kedve ellenére átfor­mált energiaprogramot. Fz a váratlan fordulato­kat hozó washingtoni kötél­húzás persze egyre jobban érirjti a külpolitikát, a Fehér Ház és a külföld legnagyobb megrökönyödésére. Érezheti ezt Carter a közel-keleti tak­tikájára nehezedő kongresz- szusi nyomásban csakúgy, mint abban a tényben,! hogy ágálása az „emberi jogokról” bumerángként jön vissza a Fehér Házba az átellenn -s Capitólium felől. A belpoliti- kailag zajos csoportoknak tetsző zászlólobogtatásban a honatyák legtöbbje sem akar elmaradni. „Ha Carter vala­meddig el akar menni az ügyben, a kongresszus akkor is három lépéssel tovább megy, ha sziklafalnak ütkö­zik”, — állapította meg a Washington Post szemleírója. Rámutatott: a témával a na­cionalista öntömjénezés olyan szellemét szabadította ki Car­ter a palackból, amit elődei a Fehér Házban nem vélet­lenül igyekeztek „nagyon adagolva” felhasználni. Most konzervatív szenátorok kéje- legve fabrikálnak törvén y- hozáii „kikötéseket” a kor­mányzat külpolitikájához múlhatatlanul szükséges lé­pésekhez. Dehát Amerika nem véletlenül a show hazá­ja, s a politikusokat nem Cnrternak kellett erre meg­tanítania. Amikor az energia­programról rendeztek tanács­kozást a Fehér Házban, az egyik honatya biciklivel ér­kezett.

Next

/
Thumbnails
Contents