Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
Kettőből egy lett A lakosság szómé előtt dolgoznak Eredményes fél évet zártak a művelődési központban Január elsejétől új vállalat tevékenykedik Balassagyarmaton. Az új jelző, csaK félig igaz, hiszen a Városgazdálkodási Vállalat két, korábban is meglevő gazdasági egységből jött létre: az ingatlankezelő vállalat és a költségvetési üzem kötött „frigyet”. — Mi indokolta a változásokat? — A városi tanács előtt álló kommunális feladatok jobb ellátása érdekében született a városgazdálkodási vállalat. Nem gyarmati „találmányról” van szó. Országos folyamat az ilyesféle koncentráció — mondja Farkas Dániel, az új vállalat főmérnöke. Feladatuk rendkívül sokrétű. Az ingatlankezelői tevékenység ellátása mellett (lakóházak karbantartása. felújítása. központi fűtés szolgáltatása) a vállalat felelős a közterületek tisztaságáért. a szemétszállításért, a parkok létesítéséért és fenntartásáért. A felsorolás koránt sem teljes. A vállalat már megízlelte az első siker ízét. — A kórház rekonstrukciója során vállaltuk, hogy augusztus harmincig a csatornázást elvégezzük. A munkát határidő előtt, június 10-én átadtuk, különösebb kifogás nélkül — újságolja a főmérnök. Már megbízást kaptak a szülészet-nőgyógyászat pavilonjának pirogránittal történő homlokzatai burkolására is. A vállalat általában a várost tanács által igényelt munkákat végzi, de ha akad szabad kapacitása, egyéb tennivalókat is vállal. Kérésünkre Farkas Dániel szívesen bemutatja a vállalatot. — Négyszáz dolgozót foglalkoztatunk a legkülönbözőbb szakmákban. A szervezeti felépítés négy üzem létrehozását követelte meg. Az építési üzem a szakipari, mélyépítési, karbantartási munkákat végzi. A kommunális üzemhez tartozik a kertészet, a parképítés és -fenntartás, a köztisztasági tennivalók, kezdve a szemét kezelésétől a hóseprésig. A gépészeti és szállítási üzem a vállalat szíve. Ide a gépek tartoznak: úttestseprők, porszívók, sózok, mosókocsik, tehergépkocsik. A műszaki osztály pedig, természetesen mindezek irányiNyomdában a monográfia a Nem egyszer adtunk már hírt arról, hogy készül Balassagyarmat várostörténeti monográfiája. A balassagyarmati utcákat, intézményeket járva, mostanában már' maguk az itteniek is egyre gyakrabban kérdezgetik: mi van a monográfiával, mikorra fog elkészülni? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kmetty Kálmánt, a Balassagyarmati városi Tanács elnökhelyettesét, a Balassagyarmat története szerkesztő bizottságának elnökét. — Örülök az érdeklődésnek, és annak, hogy az újság hasábjain tájékoztathatjuk a lakosságot a jelenlegi helyzetről, a monográfiáról — kezdi válaszát a tanács elnökhelyettese. — A könyv már a nyomdában van, s mindem valószínűség szerint a nyár végére, augusztusban megjelenik. — Milyen előzményei voltak a megjelenésnek? — A város történetéinek megírása régóta foglalkoztatta a balassagyarmatiakat. Már a múlt században történtek erre kísérletek, majd a felszabadulás után is, de ezek minduntalan kudarcot vallottak, A vállalkozók ugyanis nem voltak pontosan tudatában annak, hogy milyen nagy munkára vállalkoztak. Ugyanakkor nem állt rendelkezésükre a felkészülés, a kutatás feltétele sem. Ily módom csak résztanulmányok születhettek meg. Egy-két ember nem tudta átfogni a kutatási területet. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezert hozott határozatot 1968-ban és bízta meg az elnökhelyettest a szerkesztő bizottság létrehozásával. A szerkesztő bizottság jelenlegi s egyben végső ösz- gzeíéíelébem 1971-ben alakult meg. A készülő monográfia főszerkesztője ugyanaz a dr. Balogh Sándor egyetemi tanár lett, aki a Nog- rád megyei monográfia elkészülésének is fő istápolója volt. A könyvet nyolc szerző írta. Németh Béla nyugalmazott gimnáziumi tanár a város természetíöld- rajzát és a kiegyezéstől a századfordulóig terjedő időszak történetét dolgozta fel. Dr. Zólyomi József, a Palóc Múzeum igazgatója, a honfoglalás előtti történetről írt, dr. Belitzkv János nyugalmazott muzeológus a feudalizmus korának áttekintését adta. Dr. Szabó Károly, a szabadságharc eseményeit, és az 1962. utáni városfejlődés jellemző vonásait tárta fel. A közelmúltban elhunyt dr. Gulya Pál, a XX. század fordulójától a Tanácsköztársasággal bezáródóan dolgozta fel az eseményeket. Ethey Lajos, az ipari szakmunkásképző intézet tanára a két világháború közötti kor történetébe nyújt bepillantást. A felszabadulás és az 1962- ig terjedő időszak történetét dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára összegezte. A monográfiát névmutatókkal és mellékletekkel dr, Schneider Miklós, a Nóg- rád megyei Levéltár igazgatója látta el. E felsorolás egyébként elénk rajzolja a mű korszakolását és szerkezeti felépítését is. A borító- és védőlapot Réti Zoltán festőművész készítette. A monográfia lektorai: Simon Péter, Kállai István es Urbán Károly történészek voltak. A technikai szerkesztést Józsáné dr. Halász Margit végezte el. — Balassagyarmat történetének összeállítása milyen feladatot jelentett a szerkesztőknek? — Legnagyobb gondunk a terjedelemmel volt. Könyvünk körülbelül 500 oldalnyi, 84 képpel illusztrálva, de az összegyűjtött és megírt anyag még egy újabb, hasonló terjedelmű kötetet kitenne. A terjedelem viszont szükségszerűen korlátozott. A szerkesztésnek tehát éppen az volt a problémája, hogyan rostálja meg az anyagot, mit hagyjon ki, és mit tartson meg belőle. — Mi lesz a kimaradt anyagok sorsa? Nem esik-e el az olvasó sok érdekes részlettől? — A főszerkesztő és a lektorok igyekeztek úgy rendezni az anyagot, hogy minél kevesebb, a város lakóit érdekelhető rész maradjon ki a monográfiából. Ám a meghatározott terjedelmet nem lehet túllépni, így tagadhatatlan, maradtak ki érdekességek. Nem hiszem azonban, hogy ezek kárba vesznének. Tervünk ugyanis, hogy az olvasás közben felmerülő kérdésekre a krónika hasábjain folyamatosan válaszolunk. Ezért kérem az olvasókat, hogy észrevételeiket, kéréseiket juttassák el hozzám, a szerkesztő bizottság elnökéhez, a városi tanács címére. (su) tását látja el — magyarázza. — Egy új vállalat létrehozása milyen nehézségekkel járt? — Elsősorban a személyi feltételekről kellett gondoskodni. örvendetes, hogy már hat felsőfokú végzettségű szakember dolgozik nálunk Azon serénykedünk, hogy a középfokú szakemberek közül is mind többen válasszák munkahelyül a vállalatunkat Ehhez igyekszünk vonzó feltételeket teremteni. . . Az idén á városgazdálkodási váLlalat 28 millió forint érté kű munkát végez a tervei: szerint. Ehhez nagy segítséget jelentenek az egymillió forintért vásárolt gépek. De még mindig kevés van belőlük. Főként a gépkocsik és a speciális gépek hiányát érzik. Néhány építőipari gép is elkelne, hiszen az új technológiák szerinti építkezés, karbantartás ezek nélkül elkep- zelhetetlen. — Az első esztendőben milyen célokat határozott meg a vállalat? — Legfontosabb a munka szervezettségének javítása. Üj módszer szerint történik a gépkocsik elosztása. Az T utóbbi időszakban már egyetlen brigádnak sem volt ilyen gondja. Tervezzük a virágüzlet korszerűsítését, a kertészetben pedig a fólia alatti virágneveléssel kísérletezünk. A termelés technikai feltételeinek javítása — a gönci ok ellenére is — várakozáson felül történt. Szeretnénk a parképítési munkát tervszerűbbé tenni, s elérni, hogy az épületek műszaki átadásával egyidőben elkészüljenek a lakótelepek környékén a parkok, játszóterek is — sorolja Farkas Dániel. Mindezek mellett 1200 bérlemény lakóinak kisebb-na- gyobb ügyeivel is foglalkozniuk kell. A kórháznál évente 2—4 millió forint értékű munkát végeznek, s folyamatos a régi épületek felújítása is. A főmérnökkel játszunk a gondolattal: mit kérne a mesebeli tündértől, ha három kívánságát teljesítené. — Először: a kommunális „csatornán” mind több jusson a város lakóinak. Másodszor: szeretném, ha a tanács előtt álló célkitűzések maradéktalanul teljesülnének, s végül: ne legyen panasz a munkánkra — mondja mosolyogva. A városgazdálkodási vállalat szakemberei a lakosság szeme előtt dolgoznak. S az utolsó kívánság a városban élők óhaja is. —sz— Néhány napja kifelé megyünk az esztendőből. Fél év eltelt belőle, s ilyenkor nemcsak szokás, hanem célszerű is visszapillantani mindenkinek, egyénnek és közösségnek, mit és hogyan valósított meg év eleji ■ elképzeléseiből. Számvetés ez a visszapillantás, ugyanakkor erőgyűjtés, a szellemi és anyagi eszközök szükséges összefogása, nekigyűr- kőzés a további temrivaló^- h uz. ml 4m A I* m 1* Értékes díjak A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ' összességében jó fél évet mondhat a magáénak. Művelődési kiscsoportjai a legnagyobb sikereket éppen az utóbbi hónapokban érték el. Néhány konkrét példa szerepeljen illusztrálásképpen! A kiskertek mesterei országos kiállítás nagydíját vitte el: a táncosok a B és C osztályos társastánc versenyben nyertek országos bajnokságot; a népi hímző- és fafaragó szakkör az észak- magyarországi kalárisról hozott haza értékes díjakat; a gyermek táncformációs csoport bejutott a miskolci országos bemutató gálaestjének műsorába; az irodalmi színpad ezüstdiplomát szerzett az országos minősítésen. — Egyik fő célunk, melyet a múlt év végén fogalmaztunk meg — mondja Halmai László igazgató — kiscsoportjaink tevékenységének minőségi fejlesztése volt. Ezt sikerrel valósítjuk meg. Éppen úgy, mint azt az átfogó elképzelésünket, hogy az eddiginél sokkal mélyebb és egységesebb kultúrát, művelődési lehetőségeket teremtsünk a városban. E törekvések valóra váltásához mindenekelőtt a feltételeket kellett biztosítani. Közöttük alapvetőinek mutatkozott az intézményben dolgozó előadók szakképzettségének tervszerű fejlesztése. Az utóbbi egy-másíél évben több új előadó került a művelődési közügy érhetünk el, ha előadóink adói1 munkaterületüket rendkívüli módon értik. Ennek megfelelően gyarapítottuk személyi állományunkat. A felnőttoktatást például pedagógus, a vizuális művészeti nevelést szobrászművész szervezi, irányítja. Balassagyarmat életében ma már döntő tényező: a munkásság. Művelődésük, szórakozásuk, igények és. társadalmi szükségletek szerinti meg.szer- vezese, a Mikszáth Kálmán Művelődési Közpotít első szá- .mú feladata. Már csak azért is. mert az intézménynek ezen a területén vannak a legnagyobb adósságai. Korábban ugyanis meglehetősen keveset és esetlegesen foglalkozta!: a társadalom vezető osztályának művelődési helyzetével. problémáival. Biztatóak az eredmények. Eddig két nagyüzemmel, a finomkötöttárugyárral és a fémipari vállalattal kötöttek együttműködési szerződést, s most készítik elő a kábelgyárral történő megegyezést. Hogy nem puszta formaságról van szó, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a munkahelyi vezetők a szerződésben ismerték el, kulturális megbízottaik legkevesebb heti két órát ^hivatalos munkaidejük ter- ; hére az intézményben tölthetnek el. Ily módon válik a gyár és a művelődési központ kapcsolata kölcsönös előnyökkel járó, eleven erővé. E szerződések alapján szerveztek a munkahelyeken hivatásos művészekkel találkozót, különféle kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat, öntevékeny művészeti bemutatót, népi hímzőszakkört. A kulturális szolgáltatás fejében a gyárak mozgósítják dolgozóikat a művelődési központ rendezvényeire, anyagi segítséget adnak egy-egy nagyobb, országos jelentőségű program lebonyolításához. A vártnak megfelelően fejlődött az oktatási intézményeikkel való kapcsolat is. A Bajcsy úti Általános Iskolával és a Szántó Kovács János Szakközépiskolával a korábbi együttműködés alapján tartalmában és formájában is tovább bővült az együttműködés. s magába foglalja a konkrét módszertani segítséget is. Az elmúlt hónapokban mélyült el a kapcsolat az ipari szakmunkásképző intézettel. a zeneiskolával, és a járási-városi könyvtárral. Az intézményvezetők mindenütt megértették, hogy a művelődés feladatai valóban közösek. és megoldásukat csak ennek szellemébén együttesen tudják színvonalasan és hatékonyan előmozdítani. Ami megoldásra vár Viszont alaposan melléfognánk, ha az ered menyen mellett nem látnánk meg a gondokat, azokat a problémákat, amelyekkel a jó hírű intézmény jelenleg is küszködik. Ilyen például a rendezvények látogatottságának rendkívül hullámzó volta. A közönséget még mindig túlságosan a nagy nevek vonzzák, nem a tényleges teljesítmények. Nem sikerült számottevő fejlődést elérni az általános műveltséget gyarapító felnőttoktatási formák népszerűsítésé ben sem. Okát' abban látják, hogy a városban külön e feladattal speciálisan megbízott intézmények működnek, s egy harmadikhoz a város lakossága már kevés. Ha végül is összegezni kívánjuk az intézmény munkáját, akkor azt mondhatjuk, hogy a helyesen kijelölt célokat jó ütemben hajtották végre, a működési körülmények objektiv nehézségei ellenére is. A balassagyarmatiak — és egyre inkább a környékbeliek is — kedvelik a házat, mert mindenkor megtalálják benne — ki-ki magának megfelelően — a tartalmas szórakozást, a korszerű művelődés lehetőségét. (ok) l lésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága pontba. Olyanok, akik már valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, s egy- egy szakterület kiváló ismerői, nem egyszer specialistái. Ugyanakkor több régi munkatárs is elkezdte tanulmányait a népművelési főiskolákon. Felkészült előadókkal — Saját bőrünkön tapasztaltuk — fűzi mindezekhez magyarázatul az igazgató —, hogy nagyobb eredményt csak Hétfőn délután Balassagyarmaton ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Vass Miklós tanácselnök tartott beszámolót. A testület foglalkozott az építőanyag- és tüzelőanyag-ellátással, s a fejlesztési lehetőségekkel. Dr. Hatvani László kórházigazgató főorvos előterjesztésében beszámolót hallgattak meg a városi kórház V. ötéves tervi rekonstrukciójáról. Az ösz- szevont egészségügyi osztály munkájának egyéves tapasztalatait dr. Dudás György egészségügyi osztályvezető előterjesztésében vitatták meg. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat korszerű öntödéjében alumínium öntvényeket készítenek. Fortuna Mihály még a régi korszerűtlen üzemrészben tanulta ki mesterségét. Ma kulturált körülmények közölt kamatoztathatja tudását. Diósi László és Bugyi Károly huzalorsókat készít az öntödei üzemrészben. Az elektromos fűtésű kemencékből merítőkanállal emelik ki a fortyogó alumíniumot, melyet aztán a kokillába öntenek.
