Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
Rendkívüli időszakban A TERMELÉS FOLYTATÁSÁNAK, ILLETVE ÚJRAINDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Az élelmiszer-gazdaságnak az esetleges atomcsapásokat követően is biztosítania kell megfelelő mennyiségben és minőségben a hadseregnek a kiemelt normák szerinti; a dolgozóknak a munkaerejük újratermeléséhez; a lakosságnak pedig a létfenntartáshoz szükséges élelmiszert. Az élelmiszer-gazdaság elsődleges feladata ezért a korszerű háborúban a mezőgazdasági termelés lés az ipari feldolgozás biztosítása és védelme. Az élelmiszer-gazdasági termelést — sajátosságaiból eredően — még csak átmenetileg sem lehet felfüggeszteni, mert az egyes termelési fázisok elhagyása vagy kiesése később nem pótolható, és beláthatatlan következményekkel járhat. Ennek ellenére számolnunk kell azzal, hogy ellenséges támadás után a modern támadófegyverek alkalmazása következtében a városokban működő élelmiszer- és fagazdasági üzemek, valamint az ott felhalmozott élelmiszer- és egyéb készletek megsemmisülhetnek. A közvetlen hatások zónájába nem eső élelmiszer- és fagazdasági üzeme* is szennyeződhetnek, a nem szennyezett területen is szeny- nyezett alapanyagot kell feldolgozni — megváltoznak a mezőgazdasági termelés feltételei, a mezőgazdasági területek művelése, a termények betakarítása. Számolni kell azzal is, hogy a mezőgazdaságban megtermelt termékeknek a mamái lényegesen nagyobb hányada kerülhet közvetlenül fogyasztásra, illetve magában a mező- gazdasági üzemben tárolásra, yagy feldolgozásra. Az élelmiszeripar termelő- kapacitásának mintegy 30—35 százaléka városokban van. Városokat ért csapás esetén az atomfegyverek közvetlen hatásai érvényesülnek, így a robbanás pusztító és romboló hatása, a lökéshullám, a fény- és hősugárzás, a radioaktív sugárzás itt a legnagyobb. A termelés újbóli beindításának vizsgálatakor első és legfontosabb dolog annak megállapítása, hogy a támadás közvetlen hatása, a közvetlen hatás egyes zónái az epicentrumtól kiindulva mekkora területeket érintettek és ezeken a területeken milyen élelmiszeripari objektumok, termelési alapanyag- és segédanyagok, félkész és kész termékek, élelmiszerfeldolgozó kapacitás helyezkedett el. A közvetlen csapásnak kitett területen egyrészt a rom- bolódások, másrészt a rendkívüli magas sugárszint miatt a helyreállítást, illetve a termelést megkezdeni rövi- debb-hosszabb ideig nem lehet. Ezeken a területeken, az üzemek helyreállítása a műhelycsarnokok, a termelőeszközök, a csomagolt raktár- készletek mentesítése már akkor megindulhat, amikor a sugárszint a természetes lebomlás eredményeként a 0,5 r/ó alá esik. A termelés azonban az élelmiszeripari üzemekben csak akkor kezdődhet meg, amikor a sugárszint 0,1 r/óaiá esik. A helyreállítási munkálatokat két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben azoknak az epicentrumtól távol eső üzemeknek helyreállítását vagy mentesítését kell megkezdeni, amelyek viszonylag kisebb rombolódásokat szenvedtek, alapvető élelmiszereket gyártanak, és helyreállításuk néhány nap alatt jelentősebb gép, illetve alkatrész pótlása nélkül megoldható. Ebbe a helyreállítási ütembe kell sorolnunk azokat az üzemeket is, amelyek az élelmiszer-gazdaság üzemei számára a helyreállításhoz, illetve a termeléshez az alapvető anyagokat, a- termelőberendezéseket és az alkatrészeket biztosítják. Rendkívüli helyzetben a termelést elsősorban a közvetlen hatásoknak ki nem tett élelmiszeripari üzemekben kell a kapacitás maximális kihasználásával folytatni, de ugyanakkor intézkedni kell a mezőgazdasági üzemek élelmi- szeripari feldolgozó tevékenységének fokozására. Polq a r i védelem A vegyi sérültek mentesítése A vegyi kárterületen folyó mentő tevékenységnek mindenekelőtt arra kell irányulnia. hogy a sérülteket minél rovidebb ideig tegyük ki a vegyi harcanyag károsító hatásának. Célunkat úgy érjük el. hogy megakadályozzuk a vegyi harcanyagok szervezetünkbe való bejutását légzésvédő eszközökkel (gázálarc, szükség-légzésvédő eszközök) a légutakon keresztül, bőrvédő eszközökkel a bőrön keresztül, továbbá a sérülteket mihamarább kiszállítjuk a vegyi kárterületről. A vegyi kárterület elhagyása után a legelső feladat a vegyi sérültek mentesítése. Ennek kettős célja van. Egyrészt a sérült védelme a mérgező harcanyagok további felszívódásának káros behatásától, másrészt a környezetre veszélyes mérgező harcanyagok továbbvitelének megakadályozása. A mentesítés lehet részleges és teljes. A részleges mentesítést szükségeszközökkel, vagy a rendszeresített egyéni vegyivédelmi csomaggal lehet elvégezni, általában csak a behatolási kapunak és közvetlen környezetének mentesítésére, míg a teljes mentesítés az egész testre és a ruházatra kiterjedő. Az elsősegély tehát a sebek körüli részleges mentesítésből és sebkötözésből áll. Ha a bőrón már hólyagok vannak, akkor csak vazelinos, laza kötés alkalmazható. A hólyagot csak orvos nyithatja meg. A szemet azonnál öblitsük ki kétszázalékos szódabikarbóna oldattal, majd alkálikus szemkenőcsöt alkalmazzunk. A szembe klórmeszet vagy klórtartalmú folyadékot önteni tilos. Gőzhatás esetén hi- permangán- vagy hiperoldattal szájöblítést, szódabikarbónapermet, és illóolaj-belélegez- letést adunk. A szennyezett ruha eltávolítása előtt, szemsérülés esetén először szemöblítést végezzünk, a szabad bőrfelület vegyi mentesítése után a ruhán át vegyi mentesítsünk, ma;d következik a levetkőz- tetés. mely után a ruha alatti szennyezett bőrfelületeket kell még egyszer vegyi mentesítésnek alávetni. A szennyezett ruhákat légmentesen záró bádogtartályba helyezzük. Az arcunkat mossuk le egyszázalékos klóramin oldattal. A vegyi mentesítés gázálarcban, gumikesztűvel történjen. A vegyi sérültekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás általános irányelvei: a különféle vegyi harcanyagok okozta sérülések ellátása más és más. mégis a vegyi sérültek elsősegélynyújtásában vannak általánosan fellelhető jegyek. Ezek az általános irányelvek az alábbiak: A mérgező anyag további behatolásának megakadályozása, a mérgezettnek a szenv- nyezett területről való azonnali eltávolítása, a mérgező anyaggal szennyezett ruházat levelese a szennyezett területen kívül és a ruházat részleges mentesítése után; a szervezetbe (gyomor, bél), vagy a testfelületre jutott, de onnan még fel nem szívódott méreg eltávolítása, kémiai vágj fizikai úton való ártalmatlanná tétele. Például: aktív szenet tartalmazó víz itatása, a bőrről való letörlés, lemosás stb. — A mérgező anyag által okozott funkciózavarok megszüntetése (légzés, vérkeringés fenntartása, mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs segítségével). — Az életfolyamatok fenntartása (folyadék-, táplálékszükséglet biztosítása, á szervezet védelme a lehűlés ellen.) — A gondos ápolás és felügyelet. A sorrend esetenként változhat, a mérgezett állapotának és a körülményeknek megfelelően. így, ha a legfontosabb életfunkciók, mint a légzés vagy a keringés (vérkeringés) veszélyben vannak, úgy azonnal ezek elhárításához fogunk, s csak azután a többi feladathoz. Erőforrd^sainkroL tő maszkodva Megyénk hírei Az öblösüveggyár RBV szakasza a módszertani foglalkozás keretén belül bemutatja a mentesítő komplett részeinek összeállítását Vezetők tanácskozása a védelem lehetőségeiről A felkészítés jó eredménye a mentesítő állomás működését biztosítja A KÖZELMÚLTBAN KERÜLT sor a polgári védelem vezető állománya tanácskozására a szakszolgálati alakulatok továbbfejlesztéséről, valamint az V. ötéves terv feladatainak megszabásáról. Az országos tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a IV ötéves terv befejezésével a polgári védelem fejlesztésében jelentős lépések történtek, az alapvető feladatokat eredményesen oldották meg. A korszerűsítési munka eredményeként a polgári védelmi szervezetek létszámban csökkentek ugyan, de jelentősen javult a szakszolgálatok és az önvédelmi erők felszerelt- sege, anyagi-technikai eszközökkel való ellátása. Ez a nagy jelentőségű munka magával hozott olyan gondokat és problémákat is, mint egyes bázisok túlzott igénybevétele, kettős beosztások, vagy a szakszolgálatok közötti arány talanság. összességében azonban a mai szervezet megfelel a korszerű követelményeknek és igazodik a megye lehetőségeihez. A tanácskozás igen fontos feladatként jelölte meg a felkészítést. Az elmúlt időszakban a dolgozók széles tömegei ismerték meg a polgári védelem alapvető feladatait. Differenciáltan foglalkoztak a gazdasági munkájukkal együttjáró védelmi követelmények elsajátításával. Eredményesen valósult meg a munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítése is. Ismeretes, hogy ez. megyérkben elsősorban a NöGRÁD című napilap hasábjain történik meg. Ezen a területen megyénk igen jó munkát végzett, amit a tanácskozáson az országos parancsnokság is elismert. Az V. ötéves terv további időszakában fontos feladat a hatékonyság növelése. Ez különösen a következő évtől kezdődően a szakszolgálati alakulatok beosztott állományánál jelentkezik. Igen nagy jeleni ősege lesz ezen a területen a politikai irányító és nevelő munkának. AZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETEN szó esett az elmúlt időszak tapasztalatainak értékeléséről, valamint az 1977— 1980. közötti időszak feladatairól. Megállapították, hogy a feladatok ' nőttek és ezeket a meglevő lehetőségeink kihasználásával, a munka minőségének megjavításával lehet csak teljesíteni. Növelni kell a védelmi munka végrehajtásában a különböző szervek tevékenységét, a polgári védelmi feladatokat a gazdasági munka szerves részévé kell tenni. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtást össztársadalmi jellegűvé kell emelni, kihasználva az anyagi-technikai lehetőségeket. A feladatokból kitűnik, hogy előtérbe kerülnek a városok és a járások. A koordináló tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a gyakorlatok optimális feltételeket biztosítsanak a végrehajtóknak és ne kerüljön sor túlzott elméleti- eskedésre, és olyan feltételek teremtésére, amelyek nélkülözik a várható valóságos helyzetet. Nagy gondot kell fordítani a jövőben is a szak- szolgálati alakulatok elemi csapások idején történő felhasználósának előkészítésére. Ez magával hozza a jó tervezést és a személyi állomány politikai és szakmai felkészítését. A munka megjavítása érdekében tovább kell növelni az egyszemélyi parancsnoki felelősséget, a parancsnoki állomány önállóságra történő nevelését. Ez nem nélkülözheti a politikai biztosítást. Meg kell erősíteni a politikai helyettesek helyét és szerepét a polgári védelem szakszolgálatainak tevékenységében. Tovább kell növelni — kiemelt figyelemmel — az ifjúság honvédelmi nevelésében való részvétéit. Erősíteni a kapcsolatot a KISZ-, az MHSZ- és az úttörőszervezetekkel. Hatékonyan kell segíteni az iskolai honvédelmi nevelést. Szakszolgálataink és önvédelmi szervezeteink az elmúlt időszakban lerakták a felkészítés alapjait. A továbbiakban a fő figyelmet a gyakorlati tudás bővítésére, az együttműködés fejlesztésére, a vezetés erősítésére kell fordítani. Az elkövetkezendő években várhatóan nagy jelentőségű polgári védelmi gyakorlatok végrehajtására kerül sor. A gyakorlatok célja: növelni a parancsnoki állomány irányító készségét, önállóságát, a szervezetek fel- készültségét. A TANÁCSKOZÁSON a polgári védelem országos törzsparancsnoka értékelte az elmúlt évek végrehajtott feladatait és felhívta a figyelmet a központi irányelvekben foglalt feladatok helyi viszonyokra történő lebontására. Kiemelte, hogy munkánkat mindenkor úgy kell folytatni, hogy az az emberek életének és az anyagi javak védelmének szolgálatában álljon. Salgótarján város polgári védelem parancsnokságának rendezésében került sor — módszertani foglalkozás keretében — az RBV-mentesítő komplett telepítésének és működtetésének bemutatására. A feladatot a salgótarjáni öblösüveggyár RBV szak- szolgálatának különleges mentesítő szakasza hajtotta végre. A bemutatót megtekintették az országos parancsnokság, a szakminisztériumok, a megyéi, járási, városi szak- szolgálatok képviselői. A gyakorlaton az öblösüveggyár szakasza kiváló szakmai tudásról és egységről adott tanúbizonyságot. Az értékelésen külön kiemelésre került, hogy az újjászervezett alegység igen rövid idő alatt sajátította el a mentesítő állomás málházá- sának és felépítésének szakmai ismereteit. Kovalik Gyula alezredes, Salgótarján város törzsparancsnoka az értékelésen a kiválóan dolgozó szakasz beosztottjainak elismeréseket és jutalmakat adott át. X A módszertani bemutatóval egyidőben került sor — a megyei KÖJÁL rendezésében — egy személymentesítő állomás működésének bemutatására. A KÖJÁL-nál szervezett szakasz feladatát elismerésre méltóan, normaidőn belül hajtotta végre. A megyei parancsnokság a megyei, városi, járási polgári védelmi vezetők részére ismételt tájékoztatót tartott a 2041-es minisztertanácsi határozat feladatairól. A tanácskozást követően vita keretében került sor az államigazgatási vezetők és beosztottak tevékenységének megbeszélésére. A megyei tanácskozást követően városi, járási szinten hasonló értekezletekre kerül sor a hónap folyamán. Kiszóródás elle Mezőgazdasági területen végrehajtandó intézkedések A mezőgazdasági területeken, termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban megfelelő előzetes intézkedésekkel, illetve a védekezési elvek ismeretében és azok betartásával a takarmány és az állatállomány védelméről is gondoskodni kell. A terményeket (takarmányokat) lehetőleg fedett csűrökben, tárolókban kell felhalmozni. A magtárak ablaknyílásait is zárni kell és a radioaktív por behatolását meg kell akadályozni. Az állatállomány részére bizonyos fokú védelmet jelent, ha az istálló feletti szénapadlás megfelelően feltöltésre kerül: ablakok, ajtók egyszerű eszközökkel történő lezárásával pedig a védelmük is biztosítható. lehet védeni, az összes zárható tartályokat tartalék vízzel kell megtölteni. Támadás után a radioaktív, poresőnek kitett terményeket, takarmányt, csak alapos lemosással, keféléssel, hámozással lehet megtisztítani, de minden esetben először a fedél alatt tárolt takarmányt kell az állatok részére felhasználni. Az állatállományt legelőre csak a helyi polgári védelmi szervek tájékoztatása szerint lehet kihajtani. Az életben maradt és levágásra került állatok húsát, az óvóhelyeken kívül tárolt élelmiszereket támadás után csak az illetékes szervek előzetes vizsgálata után lehet táplálkozásra felhasználni. A radioaktív kiszóródás elleni védelem elveinek tisztázása, a hatásos és gazdaságos védelmi építmények kialakítása, az építés megszervezése a polgári védelem egyik igen fontos feladatát képezi. A hatásos polgári védelem ma mar az ország minden polgárának hatékony részvételét kívánja meg. Amikor a veszély-, re rámutatunk és azt nem becsüljük le, semmi esetre sem szabad azt túlértékelni. A védekezés elveinek gondos betartásával, csekély anyagi eszközökkel és a meglevő adottságok messzemenő kihasználásával a megnyugtató védelmet biztosítani lehet. Víznyerő (itató) helyeket le- T ~ " ' " ~ hetőség szerinti letakarással j NOGRÄD - 1977. július 26., kedd 5
