Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
Megkezdődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. küldöttgyűlése Szombaton az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Dózsa György úti székhazában megkezdte kétnapos tanácskozását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttgyűlése. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a további feladatokat felmérő konferencián a megyei, a városi, a kerületi szervezetek 421 küldötte és 11 külföldi társintézmény — az osztrák, a bulgár, a csehszlovák, a finn, a lengyel, a mongol, az NDK, az NSZK, az olasz, a román és a szovjet ismeretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Az ülést Osztrovszki György akadémikus, a TIT alel- nöke nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendégeket, köztük dr. Orbán Lászlót, az Országos Közművelődési Tanács elnökét. Pozsgay Imre kulturális minisztert. Kormdesz Mihályt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Kiss Károlyt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának a’el- nökét, Barabás Jánost, a KISZ központi bizottságának titkárát, l. I. Artobolevszkij akadémikust, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagját, az össz-szövetségi Znanyie (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) elnökét. Bejelentette, hogy a társulat több mint 70 tagját az Elnöki Tanács, a Kulturális Minisztérium, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Elnöksége magas iiitüntetés'oen részesítette. Ezt követően a jelenlevők egyperces néma felállással adóztak á legutóbbi küldöttgyűlés óta elhunyt munkatársak emlékének. Ezután Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. küldöttgyűlés beszámolójához. Szóbeli kiegészítés Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszakban is fokozatosan nőtt a tagság létszáma, s az ismeretterjesztő munkában a magyar értelmiség színe-java vesz részt. Megemlékezett a társulat alapítójáról, Bugát Pál orvos természettudósról, aki 1841- ben alapította meg Európa egyik legrégibb ismeretterjesztő társulatát. Elmondta, hogy csaknem negyedszázada alakult újjá a társulat, és ekkor határozták el, hogy a természettudományos ismeretterjesztés lehetőségeit kibővítik a műszaki, társadalom- és történettudományi ismeretterjesztéssel. Ma már természetes, hogy az ismeret- terjesztés országos választmányaiban és a megyei szakosztályokban arra törekednek, hogy az ismeretek teljességét adják. Rámutatott arra, hogy éppen az ipari munkásság érdeklődik a saját munkájától távolibb tudományos és művészeti, irodalmi ismeretterjesztés iránt. Végül Ortutay Gyula arról szólt, hogy a tudományos ismeretterjesztés egyéb szervezeteivel — így például az MTESZ-szel — nem konkurren- ciára, hanem egymást kiegészítő együttműködésre törekszenek. A társulat „nyitott” az együttműködés minden formája iránt. Befejezésül elmondta, hogy a társulat vezetősége, tagjai örömmel fogadták azt a döntést, hogy a TIT a Kulturális Minisztérium főfelügyelete alá tartozzék. ri A TIT elnökségének beszámolója A VT. küldöttgyűlés óta a TIT figyelemre méltó eredményeket ért el: növekedett aktivitása, szervezeti ereje, társadalmi, mozgalmi jellege és ezek révén a közművelődésben betöltött szerepe. Emelkedett tevékenységének politikai, világnézeti és szakmai színvonala; erősödött tematikai, tartalmi kötődése a szocialista építés gyakorlatához; gazdagodtak formái és módszerei. Tovább szélesedett hatóköre is, különösen a munkások, a parasztok és az ifjúság körében. Üj nyilvántartási rendszert vezettek be, amely a társulat tevékenységének pontosabb mérésére, alaposabb elemzésére is lehetőséget ad. Egymil lió remlezvéuy 1972—1976. között a társulat előadói által tártott összes foglalkozások száma az 1967— 1971-es évek mintegy 780 ezer rendezvényével szemben több mint 1 millióra emelkedett. Növekedett a résztvevők száma is. Meghonosodott a kiscsoportos oktatási forma. Gyarapodott a társulat taglétszáma is: 1971-ben több mint 17 ezret számlált, napjainkban 27 600 tagja van a TIT-nek. A VI. küldöttgyűlés határozata szellemében a társulat arra törekedett, hogy a tudományos ismeretterjesztés állandóan továbbfejlesztve lépést tartson a változó és növekvő társadalmi igényekkel. Munkájával igyekezett elősegíteni a szocializmus iránti elkötelezettséget, érvényesíteni a párt X. és XI. kongresszusának dokumentumaiban és központi bizottsági határozataiban megfogalmazott követelményeit. Kimutathatóan nőtt azoknak a témáknak a száma, amelyek a szocialista építés napirenden levő feladataihoz, a termeléshez kapcsolódtak: amelyek a szocialista közgondolkodás fejlesztését, a közéleti demokratizmus kibontakoztatását, az ideológiai, politikai és nemzetközi kérdések marxista—leninista szellemű megválaszolását szolgálták. A VI. küldöttközgyűlés óta eltelt időszakban a folyamatos és céltudatos tevékenység eredményeképpen fokozatosan» növekedett a társulat tevékenysége a fizikai dolgozók és az ifjúság körében. Tavaly az előadások 54 százalékát, az egyéb rendezvények 44 százalékát, a közismereti tanfolyamok felét, az idegennyeivi tanfolyamok 11 százalékát és az összes tevékenység 40 százalékát fizikai dolgozók körében tartották. Erőfeszítéseket tettek az alacsony iskolai végzettségű dolgozó rétegek tanulási igényeinek felkeltésére, tudásbeli hiányosságainak pótlására. A „Mindenki iskolája” rá- dió-tv sorozathoz kapcsolódóan országszerte előadás-sorozatokat szerveztek. A fizikai dolgozóknak tartott előadások és egyéb rendezvények 25,2 százalékát iparú munkások, 20 százalékát a mezőgazdasági dolgozók és 5,3 százalékát az egyéb ágazatok munkásai látogatták. A társulat fontos feladata, hogy a jövőben jobban bevonja az ismeretterjesztésbe a falvak, a kisközségek, a tanyás települések dolgozóit. Tudatosabban A beszámoló megállapította, hogy az iparban, s különösen a mezőgazdaságban — az elért eredmények ellenére — az ismeretterjesztő tevékenység még koránt sem épül a kívánt mértékben a munkahelyi közösségekre, a szocialista brigádokra. Számos ipari és még több mezőgazdasági üzemben az ismeretterjesztő munka esetleges, véletlenszerű. Javítani kell a munkásszállásokon is az ismeretterjesztő tevékenységet. Az elmúlt években kiemelt feladatként foglalkoztak az ifjúság körében folyó is- meretterjesztéssel, s az mind minőségileg, mind mennyiségileg jól fejlődött. Ehhez hathatós segítséget kaptak a KISZ-től. és az Állami Ifjúsági Bizottságtól. Különösen jól beváltak a fiataloknak szervezett konzultációs előadások, a vitafórumok, a kötetlen eszmecserére lehetőséget adó klubösszejövetelek és vetélkedők. A sikerekben része volt annak is, hogy mind több a fiatal előadó. A társulat ismeretterjesztő óráinak 40 százaléka az ifjúságra — 15—29 éves korcsoportra jutott. A társulat tagságának körülbelül 5 százaléka egyetemi és főiskolai hallgató. Az ez év január 31-i adatok szerint a tagság 34,3 százaléka 35 éven aluli, 44,7 százaléka 36—50 év közötti és 21 százaléka 51 év feletti. A tagság 23,5 százaléka nő. Megváltozott a tagság területi megoszlása is: Budapesten él a tagság 9. a városokban 53, a községekben 38 százaléka. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a közművelő dési párthatározat szenemében számottevően javult a társintézményekkel, társszervezetekkel ^yaló együttműködés. Gyümölcsöző a kapcsolat a közművelődés.’ a közoktatás országos irányításában résztvevő minisztériumokkal fő, hatóságokkal, a szervezetek a legtöbb segítséget, a tanácsoktól kapták és kiváló az együttműködés a művelődési házakkal, a könyvtárakkal, az iskolákkal, a Vöröskereszttel a mozi üzemi vállalatokkal is. Megállápodások A beszámolási időszakban országos szinten együttműködési megállapodást kötöttek a SZOT-tal, a KISZ-szel, az MTESZ-szel, az Országos Testnevelési és Sporthivatallal, az Országos Béketanács- csal, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Kisiparosok Országos Szervezeté- .vel. A közeljövőben írják alá a szerződést a Magyar Tudományos Akadémiával. Ä hét3 kérdése Az országos ellenőrző bizottság jelentéséhez, dr. Ga- ramcsy Mihályné, a bizottság elnöke tartott szóbeli kiegészítést. Ezután dr. Soós Gábor, a TIT elnökhelyettese az alapszabály-módosítás időszerűségét indokolta. A beszámoló után viTára került sor. Vasárnap folytatja tanácskozását a TIT. Napirendjén a további hozzászólások, a vita összefoglalása, valamint a társulat vezetőségének és a TIT elnökségének megválasztása szerepel. (MTI) A héten Moszkvában szovjet—amerikai tárgyalások folytak az Indiai-óceán kérdéscsoportjáról, szerdán Genf- ben ismét találkozott a SALT két küldöttsége, Carter elnök egy sajtókonferencián kifejezte kívánságát, hogy még az idén találkozzék Leonyid Brezsnyevvel — mindez jogosan sugallja a kérdést: hol is tartanak a szovjet—amerikai kapcsolatok? A Közös Piac kilenc országának állam- és kormányfői Londonban találkoztak, s bár ilyenkor számos hivatalos közlés, nyilatkozat szokott elhangzani, mint mindig, most is az lehet az igazi kérdés: miről hallgatnak a „kilencek”? A hét harmadik kérdése is összefügg a közös piaci vezetők tanácskozásával, hiszen ott állást foglaltak a Közel-Kelet dolgában is. Az új izraeli kormányfő rövidesen Washingtonba látogat, útjának előestéjén milyen is a közel-keleti helyzet ? HOGYAN ALAKULNAK A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK? Még három hónap és. lejár az első SALT-megállapodás érvénye — ezt kell mindenekelőtt számba venni a szovjet —amerikai viszony elemzésénél. Az időtényező hatása nem jelentéktelen, ezért is várják Világszerte a politikái megfigyelők a diplomáciai tevékenység felgyorsulását. A diplomáciához nemcsak a külügyminiszterek találkozói, a nagykövetek beszélgetései tartoznak hozzá, hanem szóvivői közlések és hírügynökségi válaszok is: így aztán érthető figyelmet keltett a TASZSZ néhány soros híre, amely arra emlékeztetett, hogy csupán előzetes jellegű megbeszélések voltak eddig Leonyid Brezs- nyev és Carter elnök lehetséges találkozójával kapcsolatban. Ezt megelőzően a Fehér Ház szóvivője tett hivatalos bejelentést egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről, Carter elnök viszont szokásos sajtóértekezletén visszatért a kérdésre. Azt mondta, hogy folyamatos tanácskozásokra lenne szükség Leonyid Brezsnyevvel, a szovjet vezetőkkel Az amerikai elnök a személyes kapcsolatok kialakításának jelentőségét is hangoztatta. A maga részéről üdvözölné. ha még ebben az évben mód nyílna a Leonyid Brezsnyevvel való találkozására. Ennek céljaként azt jelölte meg, hogy megvizsgálnák: miként lehetne gyorsabb döntésekre jutni a vitás kérdésekben. Carter ugyanakkor óvatosan hozzátette: korai még a Brezsnyevvel való találkozó helyéről, időpontjáról beszélni. .. az amerikai elnök derűlátóan nyilatkozott a különböző szovjet—amerikai, tárgyalások egész soráról. Így szerinte jó légkörben haladnak a SALT technikai jellegű ’ megbeszélései. továbbá az atomkísérletek teljes megtiltásáról, a fegyvereladások korlátozásáról és az Indiai-óceán térségében levő fegyverek korlátozásáról folyó eszmecserék. Mindehhez hozzá kell fűzni azt a megjegyzést, hogy , Washingtonban tett hangulati megítélések önmagukban még nem elegendők a tárgyalások előmozdításához. Az is figyelmet érdemel, hogy amíg Carter elnök látványosan és előre megtagadta hozzájárulását a B—1-es típusú új hadászati bombázó sorozatgyártásának megindításához, addig mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek Amerikában a cirkáló rakéták (vagy a szárnyas rakéták) kifejlesztésére és tömeges gyártására. S tudnivaló, hogy a SALT-on ez az egyik döntő kérdés: bevon- ják-e a korlátozandó hadászati fegyverek sorába a cirkáló rakétát, vagy sem? MIRŐL HALLGATTAK A „KILENCEK” A KÖZÖS PIACI CSÚCSTALÁLKOZÓN? NóGRÁD - 1977. július 3., vasárnap Népszavazás lesz Ghauában Acheampong tábornok ghanai államfő, a legfelsőbb katonai tanács elnöke a köztársaság kikiáltásának 17 évfordulója' alkalmából elhangzott beszédében beje lentette, hogy fél éven belül népszavazásra bocsátják a polgári kormányzatra való át térés kérdését. A nyugat-afrikai ország államfője azt is közölte, hogy a népszavazást követően általános választá sokat is tartanak. A megválasztandó alkotmányozó nemzetgyűlés lesz Ghánában az államhatalom legfőbb szerve. felváltva a jelenleg irányító szerepet játszó legfelsőbb katonai tanácsot. (MTI) A Közös Piac kilenc országának állam- és kormányfői most már kialakult rend szerint ismételten találkoznak, hogy a legfelsőbb szinten, — de és ez francia „találmány” kötetlen formában — vitathassák meg az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket. Az ilyen összejövetel színhelye mindig annak az országnak a fővárosa, amely tagállam egy fél évig a közösség tanácskozásain az elnököt adja. A londoni csúcstalálkozóval búcsúzott Nagy-Britannia az elnökségtől, ez 1977 második felében Belgiumnak jár. Azért is kellett még az utolsó napokban az angol fővárosba összetrombitáTni a „kilence- ket”, mert ez az esemény is hivatott lett volna a Közös Piac iránt nem túlságosan lelkesedő brit közvéleményt az európai közösség javára hangolni. (Legutóbb is azt bizonyította egy közvélemény-kutatás, hogy minden harmadik angol legszívesebben hátat fordítana a Közös Piacnak). A kilenc ország mindegyikében ijesztően magas a munkanélküliség arányszáma, szomorúan nagy az utcára kerültek serege. Az ülés előtt Callaghan brit kormányfő azt hangoztatta, hogy szeretné, ha a vendégei a gazdasági helyzetre összpontosítanák figyelmüket, éppen a munkanélküliség problémái miatt. Nos, többre nem tellett a »kilen - cektől” mint hogy egy nyilatkozatban felhívják a többi fejlett nyugati országot, hogy mindegyikük tegyen meg mindent a gazdaság élénkítésére, ezenkívül pedig a kilenc országban az eddiginél hatékonyabb küzdelmet helyeztek kilátásba a munkanélküliség ellen. Roy Jenkins, a brüsszeli bizottság elnöke maga is elismerte. hogy meglehetősen kevés döntést hozott a londoni csúcstalálkozó. Megmutatkozott, hogy amolyan ördögi kör alakult tó a tőkés gazdaságban, elméletben ki-ki a nyílt és liberális kereskedelempolitika^ hívének tartja magát, szavakban ki-ki a protekcionizmus ellensége, tehát a védővámokkal, állami szubvencióval, behozatali korlátozásokkal való védekezést mindannyian helytelennek és tilalmasnak mondják; ellenben amikor egy-egy kormány nagyarányú munkanélküliséggel találja szemben magát, akkor kénytelen az importot korlátozni. Ha viszont mindenki többé-kevésbé „lehúzza a rolót”, akkor az exportlehetőségek a többiek számára ke- vesbednek és ott is munkanélküliséget eredményeznek.. Londonban most például szó volt a protekcionizmus elkerüléséről. de Franciaország, amely éppen a múlt héten közölte, hogy korlátozni fogja a textilbehozatalt, nyilván nem mehetett bele egy határozott állásfoglalás elfogadásába. A nyugati világ kilátásai továbbra sem rózsásak, a válságból kivizető utat a „kilencek” még mindig csak keresik, de meg nem találták. AZ ÜJ IZRAELI KORMÁNYFŐ WASHINGTONI ÚTJA ELŐTT MILYEN A KÖZEL-KELETI HELYZET? Százát* György fogadta Humberto Perez! Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton hivatalában fogadta Humberto Perez minisztert, a kubai központi tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság tagja, valamint Jozé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) 4 külügyi terűiden dolgozó kommunisták küldöttértekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt külügyminisztériumi szervezete szombaton küldöttértekezletet tartott. Az értekezleten a külügyi területen dolgozó kommunisták áttekintették a párt XI. kongresszusa óta végzett tevékenységüket. A tanácskozás munkájában részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A kül- nöttségértek«*zleter megválasztották az MSZMP külügymi- riszté.úumi bizottságát' titkárának ismét Somodi Gyulát választották meg. (MTI) Az új amerikai elnök. aki még fél éve sincs hivatalában, már a második izraeli kormányfőt fogadhatja a Fehér Házban, Rabin után Begin következik. Most úgy tűnik, mintha ..bizalmiválság” 'enne az USA és közel-keleti fő szövetségese és védence között, de a napokban éppen a moszkvai Pravda idézett egyes megfigyelőket, akik szerint csak manőver lenne Washington néhány, Izraelt nyugtalanító nyilatkozata, az amerikai kormányzat meg akarja nyugtatni az arab államokat, amelyek az Izraelnek leszállított amerikai fegyverek miatt nyugtalankodnak. .. Tény. hogy mostanában már szinte divat Nvugaton „palesztin haza” létrehozásának szükségességéről beszélni. Carter után ezt tették a londoni „kilencek” is. Természetesen azonban ma még arról sincs szó, milyen is lenne, hol is lenne az önálló palesztin állam, s egváltalán, önálló lenne-e? Callaghan angol kormányfő szerint a „palesztin államnak a megoldás folvamatában kell konkretizálódnia.” Az arab világban többen figyelmeztetnek az új izraeli kormány háborús terveire, így különös figyelmet érdemel Hafez Asszad Szíriái elnök egyik nyilatkozata, amelyben egy ötödik közel-keleti háború veszélyéről tett említést. A Szíriái diplomácia napjainkban különösen aktív: Musztafa Tiassz tábornok, hadügyminiszter Moszkvában tárgyal, Kbaddam külügyminiszter pedig Nyugat-Furó- pában, a hét végén Párizsban fordult meg. Pálfy József \
