Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
AZ MSZMP HÓ.GRÍD MEGYE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXIII ÉVF.. 153. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977. JÚLIUS 1., PÉNTEK Beszámoló a vízgazdálkodásról Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári iilésszaha Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Kádár János, Loson czi Pál és Lázár György is »észt vett. Az OYH elnökének beszámolója Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt sajat víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egeszseges vízzel. A mostani óteves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetekes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkásiakta városok és a közegészségügyileg veszelyez- tetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató es gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító* telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylathan is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedet, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő nép- gazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vita ■ t)r. Cselőtei László, b Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszekvezető tánara (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villa- mosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta, —, hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A Százhalombattai Hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban hal- tenyesztésre, az Inotai Hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják, s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szelesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósáé, a fel- Idebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves megye) a megyének arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi töltéseket mar többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tárná folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek,levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szükség- tározók helyett végleges tározókat építsenek. i Radnóti László, a csurgói Napsugár ,Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye) azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségéről szólt, amelyeknek célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. ,Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is termelhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos magyar vízilépcsőt építenek, a fölötte- levő tározótér pedig 150 millió köbméter víz befogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékára csökkenne az árvízveszély, és rendszeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosszú folyószakasz. Csörgits József, nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elérték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs vezetékes ivóvíz. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsítani a zalai községek bekapcsolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrad megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Az óriási károk arra késztették az illetékeseket, hogy az OVH-val együttműködve kialakították a megye vízrendezés-fejlesztési koncepcióját. A terv végrehajtása megkezdődött, ennek gyorsításához azonban szükséges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyírbogát Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs-Szatmár megye) a jó ütemben folyó Tisza-völgyi árvízvédelmi berendezések fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon hasznosíthatók. A Szamos— Túr közötti zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víztároló kialakítását is szolgálja. A megye számára különösen fontos, hogy ma már 25 millió köbmétert meghaladó tározó szolgálja a víz összegyűjtését, a téli-tavaszi elfolyóvizek nyári hasznosítását. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén levő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a belvizeket. Helyesnek tartaná. ha a csatornahálózat kiépítését szinkronba hoznák a kiskörei öntözőrendszer építési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye) elmondta, hogy a megyében a vízügyi fejlesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt. a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 százalékát juttatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképességét azonban a nyári csúcsidénvben most már száz százalékban kihasználják. ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bővíteni: Erre annal is inkább szükség van. mert a lakosság vízfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik. Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott hasznosítására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között a leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utóbbi időben már hatékony intézkedések történtek. s szükséges, hogy az OVH és , a többi illetékes intézmény továbbra is határozott lépéseket tegyen a magyar gyógyvízkincs védelméré es értékesítésére. Dr. Vámos Marietta körzeti orvos (Pest megye) kitért arra, hogy a vízellátás és a csatornazás megoldását az állami támogatáson kívijl igen széles körű társadalmi összefogás is segíti. Rámutatott azonban, hogy a vízmű- és csatornaépítéshez a lakosság anyagi hozzájárulása helyenként túlzott mértékben növekszik, némelyik községben a 12 000 forintot is eléri. Megfontolásra ajánlotta a képviselő, hogy ennek a hozzájárulásnak a tovaoói emelése esetleg életszínvonal-politikánk rovására mehet. Dr. Romany Pál mezőgaz* dasági és élelmezésügyi miniszter a terjedő öntözés jellemzésére elmondotta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használt fel évente a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előtti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek a megművelt mezőgazdasági területnek hat-hét százalékán. Az igények azokban rohamosan tovább növekednek. Néhány üzem azonban még ma is csak „végveszélyben” használja ki öntözőberendezéseit, pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, Dr. Romany Pál kellő szakszerűség mellett lehet biztos táplálója, fejlesztője a növénytermesztésnek. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság nem csupán az öntözővíz jobb hasznosításában érdekelt, hanem abban is. hogy jól gazdálkodjék azzal az ötvenmillióid köbméterrel csapadékkal. amellyel évente számolni lehet. Nemcsak a víz tárolása fontos, országos érdek a ' magasabb területekről lefutó csapadékvíz rombolásának lefékezése (Folytatás a 2- oldalon) A kohászoknál július 1-től Több mint kétezer dolgozó kap műszakpótlékot A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a szükséges munkát elvégezték, hogy a felemelt műszakpótlékot július elsejével bevezethessék. Az előkészítő munka során a gyár minden üzemében pontosan felmérték, hány dolgozó munkálkodik több műszakban. Megállapították, hogy a termelő- es a kisegítő üzemekben 1950 fizikai és 54 alkalmazotti dolgozót érint a felemelt műszakpótlék. A gyár vezetői szükségesnek tartották, hogy minden dolgozó értesüljön a műszakpótlék alkalmazásának rendjéről. Ezért az üzemek gazdasági és munkaügyi vezetői az elképzeléseket ismertették a dolgozókkal. A huzalmű gyárrészlegben Vágvölgyi Tivadar gyarrészleg vezető és három munkaügyi szakember közreműködésével tanácskozták meg az új rendelkezés bevezetésének módozatait. Szabó Károly, a munkaügyi főosztály vezetője elmondotta, hogy a Munka Törvény- könyv eddig is lehetővé tette a több műszakban dolgozók műszakpótlékának elszámolását. Korábban a gyárban a több műszakban dolgozóknak ez átlagosan 6,6 százalék többletbért jelentett. Az új rendelkezés szerint a délutáni 20, az éjszakai 40 százalékos műszakpótlék átlagosan 20 százalékkal1 emeli az érintett dolgozók bérét. A változás azt jelenti, hogy a mai naptól a felemelt műszakpótlék 13,4 százalékos keresetnövekedést biztosít az előbb említett dolgozóiénak. A műszakpótlék emeléséhez az állam jelentősen hozzájárul. Ez a kohászati üzemekben ez év második felében kétmillió 481 ezer forint állami támogatást jelent, melyhez a vállalat további egymillió 300 ezer forint bérfejlesztést biztosít. Az összegek a következő esztendőben megduplázódnak, vagyis az állami támogatás csaknem eléri az ötmilliót, a vállalati bérfejlesztés esedékes része pedig kétmillió 600 ezer forintra növekszik. A dolgozókkal történt tanácskozás után. került sor a kollektív szerződés egyes pontjainak módosítására. Az általános szabályok mellett a kollektív szerződés ide vonatkozó részét a következőképpen akarják módosítani: amennyiben a folyamatos termelésben résztvevő dolgozó a tárgyhónapban csak egyetlen vasárnapot kap szabadnapként, akkor arra a hónapra pluszként i egynapi törzskeresetnek megfelelő prémiumot kell elszámolni. Külön rész foglalkozik azzal, hogy a folyamatos üzemmenetben tevékenykedők munkarendjét negyedévenként kell meghatározni. Ez esetben is megkülönböztetik a heti pihenőnapot és szabadnapot, mivel a bérszámfejtés a lápját a munkaidőnaptár képezi. Mivel a felemelt műszak- pótlék bevezetésének rendjét és gyakorlatát a dolgozókkal külön megvitatták, a vállalati szakszervezeti tanács július 14-én hagyja jóvá a kollektív szerződés módosítása-^ ra tett javaslatokat. A kormányzati szerveik a műszakpótlék felemelésével, illetve bevezetésével azt az áldozatos munkát becsülik meg, ami a két és több műszakkal jár. Ezzel együtt a gyárban, hangsúlyozzák, hogy az újabb anyagi elismeréssel együtt szervezetebbé kell válnia a délutánosi és éjszakai munkának. Célul tűzték a nagy teljesítményű berendezések mostaninál jobb kihasználását. Ezért a termelésirányítók közreműködésével még fegyelmezettebbé és hatékonyabbá teszik a munkát. Olyan /színvonalra fejlesztik a termelést, amely nyomán nagyobb ütemben emelkedik a termelékenység és a gazdálkodás hatékonysága. Öt eu eredményei a Uolán mérlegén Hatékonyabb termelés, jobb eszközki használás, csökkenő önköltség Jelentős lépésre szánta el magat a Volán 2. számú Vállalat gazdasági és társadalmi vezetősége: mérlegre tették, s levonták a tapasztalatokat azokból az intézkedésekből, tervekből, amelyek az MSZMP KB 1971. december elsejei határozata nyomán láttak napvilágot. A vállalat belső mechanizmusának korszerű kialakítására, az ésszerű decentralizációra, a termelés hatékonyságának növelésére vonatkozó elképzelések sorra megvalósulnak. Az élet diktálta szükségszerű változások a decemberi határozat alapján, különösen 1973. második fél • évében kerültek felszínre. Ekkor kezdődött meg azoknak a termelés hatékonyságát segítő intézkedéseknek a kidolgozása és bevezetése. amelyek a jelenlegi eredmények alapját jelentik. Biztosították a piaci feltételeket, hatékonnyá tették az üzem- és munkaszervezést, javították a vezetés színvonalát, a .dolgozók szociális helyzetét, s mindazokat a tényezőket, amelyek az eddigi eredményeket károsan befolyásolták. Ily módon már 1975. végére elérték, hogy tervüket folyamatosan túlteljesítették, s. hogy 1973—1975. között 19- ről 25,6 millió forintra emelkedett a vállalat nyeresége. A párthatározat óta számos jelentős szervezési intézkedést is végrehajtottak. Komplex üzemegységként választották külön a személyes a teherforgalmat, amelyek „kétcsatornás” irányítása sok esetben okozott gondot, s hátráltatta a feladatok megoldását. Több osztály szervezeti felépítését módosították. Osztályokat szerveztek át és szüntettek meg, s a múlt év végéig számos termelést, murikat es irányítást szervező int tézkedést vezettek be. Üj számítástechnikái megoldást, bérezési és anyagi érdekeltségi rendszert alkalmaznak. Mindezek jelentősen éreztették hatásukat a vállalati eredmények alakulásában, hiszen 1974—1976. (cözött a bevétel 19 millió, á nyereség 8 millió forinttal nőtt, miközben a költségeket sikerült közel 8,5 millió forinttal csökkenteni. A Volán 2. számú Vállalatnál a decemberi határozatból kiindulva határozták meg Az V. ötéves terv azon fejlesztéseit is, melyek közvetve, vagy közvetlen hozzájárulnák a hatékony gazdálkodás folyamatossá tételéhez. így például, a tervidőszakban megkezdik a nagybáto- nyi üzemegység és a salgótarjáni központi telep rekonstrukciós munkáit, a pásztói főnökség új forgalmi-műszaki telepének építését, a nógrád- kövesdi kirendeltségi telep létesítését. Befejezik a balassagyarmati új forgalmi-műszaki telep, valamint a salgótarjáni központ szociális létesítmény einek építését. s megkezdik a megyeszékhely új helyi közlekedési autóbuszpályaudvar kivitelezésének előkészítését. A vállalatnál a jelentkező eredmények ellenére akadnak még megoldatlan kérdések. Az eddig végrehajtott intézkedések, szervezések végrehajtásában akadnak ellentmondások. amelyeket következetesen a párt- és társadalmi szerve!;, valamint a dolgozók legszélesebb körének bevonásával kiküszöbölnek. Az utóbbi évek munkájának értékelésénél azt is megállapították: a változások szakmai', ideológiai téren is rendkívül pozitívan értékelhetők. Nőtt a szervezettség, a „szellemi kapacitás”.
