Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

Scalgolarjanban (Folytatás az 1. oldalról) másért, a közösségért, ho­gyan kell fellépni minden olyan erővel szemben, amely az emberiség boldogulása, el­len tör. U' korszak kezdődö't Később a nagygyűlés szóno­ka arról beszélt, hogy az utóbbi hatvan év ‘történelmi eseményei, minden válságos időszak felvetette, van-e le­hetősége annak, hogy Euró­pában, és Európán kívül együttműködhetnek a külön­böző országok. Azok, akik felnőttként élték át a máso­dik világháborút megelőző éveket, és a második világ­háborút. emlékezhetnek a szovjet kormánynak a kollek­tív biztonság megteremtése érdekében tett kitartó, erő­feszítésére, az előretörő fa­sizmussal szemben- Az is is­mert. hogy a megegyezést célzó kezdeményezések nem jártak sikerrel. A második világháború hatvanmilliós emberáldozattal járt, falvak, városok százai pusztultak el. De 1945-tel új korszak kez­dődött a világon- Harminckét éve nem volt háború Euró­pában, harminckét éve az európai kormányok megálla­podásokkal, nemzetközi, egyezményekkel és közösen kidolgozott programokkal tudtak előrehaladni- Har­minckét éve hallatják az eu­rópai szocialista országok sza­vukat, a különböző nemzetkö­zi fórumokon, s újra és újra bizonyítják: az európai kul­túra. az Európában felhalmo­zott tudás, tapasztalat egy­aránt arról tanúskodik, hogy több százmillió ember élhet ebben a térségben egymással békében és barátságban. Sarlós István később a Szovjetunió, a szocialista or­szágok 1969-es budapesti fel­hívása nyomán 1975-ben har­mincöt állam vezetői az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési tárgyalások eredmé­nyeként okmányt írtak alá- amely lehetővé teszi, kato­nai, politikai gazdasági és kulturális egyezmények meg­kötését, a népek tapasztalat- cseréjét. Azt, hogy e szer­ződések révén a népek köze­lebb kerüljenek egymáshoz. Kijelen,tette, hogy Helsinki szellemében az értelmes, bol­dog jövőhöz, nem a háború, hanem a béke vezet el. Hazánk békepolitikájáról szólva abból az elvből indu­lunk ki, hogy a barátkozó emberek megértik egymást, a barátságban élő ember és em­ber között lehet vita és nézet- eltérés, de az sohasem fajul­hat háborúskodássá. A barát­ság, a megértés és közeledés a tárgyalást eredményezi. Ez erősíti a békét, a béke pedig további lehetőségeket teremt arra, hogy az emberek újabb és újabb kapcsolatokat te­remtsenek egymással, talál­kozzanak egymással. Mi 1977- ben a Szocialista Magyar- ország állampolgáraiként azt valljuk, amit becsü­letünk diktál. A mi né­pünk sokat szenvedett az el­múlt évszázadokban, de még­is a történelem élvonalában járt akkor, amikor a köztár­sasági, polgári demokratikus mozgalmak kialakultak. Élenjárt, amikor a múlt szá­zadban kialakult a munkás- mozgalom, amikor 1919-ben létrehozta az első Magyar Ta­nácsköztársaságot és 1945-ben, amikor a felszabadulás után a kínálkozó tehetőségek közül a forradalom, a szocializmus útját választotta. Bízunk ab­ban. hogy a mi népünk élen­jár akkor is, amikor gazdag­gá, és széppé kell tennie ha­záját, élenjár, amikor folytat­va két évtizede gyakorolt, jól bevált politikánkat, minden népnek baráti kezet nyújt. Azt hangsúlyozta a további­akban, hogy a béke és ba­rátság hónapjának mindig az a mondanivalója, hogy meg­mutatjuk erkölcsi erőnket és szellemi értékeinket a világ­nak és felmutatjuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a haza építése során szereztünk. Megmutatjuk a világnak, hogy barátként élünk a két és fél száz milliós, hatalmas Szov­jetunióval, a többi szocialista országgal, baráti viszonyban vagyunk a semleges országok­kal, és készek vagyunk meg­állapodásokra a kapitalista országokkal is. Azért, hogy a béke ne csak szünet, hanem állapot legyen a két harc kö­zött. Felhívjuk a világ népeit, együtt, velünk harcoljanak a világ békéjéért, önmaguk sza­badságáért, feimelkeé és ükért — fejezte be beszédét Sarlós István. A drégelypalánki termelőszövetkezetben nemrég kezdték meg a földieper szedését. A több mint húsz hektáros területről többek között Csasznyi Jőzsefné, Miskolci László és fele­sége gyűjti az értékes gyümölcsöt. —fodor— Gondos előkészílő munkával Nem károsodnak a dolgozók Szocialista országok ifjúság kutatóinak tanácskozása r 'Az Ideológiai harc és az követel a fiatal dolgozóktól, Ifjúság” címmel az MSZMP ugyanakkor a nagy termelé- KB Társadalomtudományi In- kenységű, modern technika tézetében, Bulgária, Csehszlo- tőkésviszonyok között mun- vákia Lengyelország, az NDK, káselbocsátásokhoz. munka- a Szovjetunió és hazánk ifjú- nélküliséghez ad alapot. ságkutatói az eddigi tudoma- _ tanácskozás résztvevői nyos eredmények alapi an ele- elhatározták hogy közos ku_ meztek a szocia í , ■ tatások alapján tanulmánykö­lett tókésorszagok faataljainak fc. _ moJoUa az ideológiai ^ar befejezésül dr. Halay Tibor, tött szerepét, s foglalkoztak ' /Mrpn az eszmei harcnak az ifjúság fejlődésére gyakorolt hatásá­val. A tanácskozás eredmé­nyeiről dr. Halay Tibor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. .— A résztvevők abból In­dultak ki, hogy amikor nap­jainkban általánosan elfoga­dott a békés egymás mellett élés elve, a nemzetközi élet­ben nvgfigyelhető az ideoló­giai harc éleződése is — mondotta dr. Halay Tibor. Ez a világméretű osztályharc sa­játos megnyilvánulása. A bur- zsoá propaganda elsősorban az ifjúságra kíván hatni amikor erősíti az antikommunista propagandát, s mint a szabad­ság és az emberi jogok „vé­delmezője” lép fel. A szocia­lista világrendszer országai vállalják az eszmék ütközte­tését, s arra törekednek, hogy tudományosan megalapozott vitákra készítsék fel az új nemzedéket. — Az Ifjúságkutatás egyik fő feladata: tárja fel a fiata­lok életútjának sajátosságait a fejlett szocialista társadalom építésének körülményei kö­zött. Nagy szerepet kap eb­ben 1978-ban a XI. kubai VIT, illetve a világifjúsági és diák- találkozóra való felkészülés. — Az ifjúságkutatók szocio­lógiai felmérésekre hivatkozva világítottak rá a tőkésorszá­gokban élő fiatalok gazdasági gondjaira, sok szó esett az if­júság alapvető jogaiért foly­tatott harcról, a fiatalok rész­vételéről a választási csatáro­zásokban. Részletesen taglal­ták a tudományos-technikai forradalomnak az ifjúság képzésére gyakorolt ellent­mondásos hatásait. Ez minde­nekelőtt abban jut kifejezés­re, hogy az új. korszerű tech­nika a kapbalista országokban is magasabb szakképzettséget (MTI) A nagy tetszéssel fogadott beszéd után felszólalt Krobot Pál, a Vegyiműveket Építő- és Szerelő Vállalat dolgozója, a Zalka Máté Szocialista Bri­gád vezetője, Czégény Sán- domé, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója, a Hazafias Népfront megyei al- elnöke és Molnár István, a kohászati üzemek dolgozója, a Békte Szocialista Borigád tagja. Marczinek István zárszavá­ban a többi között kijelentet­te: Meggyőződésünk, hogy mai nagygyűlésünk újabb ösz­tönzést ad békeharcunk foly­tatásához, tettekre lelkesít szocialista hazánkért, önma­gunkért, a jövő nemzedékéért, a békéért. A béke- és barátsághónap országos zárónagygyűlése a Himnusz hangjaival ért véget. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a normakarban­tartást természet»* folyamat­nak tartják. Olyannak, amely szorosan összefügg a műsza­ki-technikai haladással, a ter­melékenységgel, s eppen he­lyes összehangoltságával fog­va a dolgozók személyi érde­keivel is. Ahol ilyen igény nem merül fel, ott megállt az idő, egy helyben topog a fejlődés. Szabó Károly, a vállalat munkaügyi főosztályának ve­zetője elmondotta, hogy gon­dos előkészítő munkával min­den termelőüzemben évről évre felmérik, hol, milyen mértékű a műszaki-techni­kai fejlődés, a szervezettség, és az összhang megteremtésé­hez milyen normakarbantar­tásra van szükség? Szigorú Tenyésztés és építkezés A feltételek sokaságát kell kell venni, hogy az ezen a szarvasmarha-tenyésztés lét­biztosítani ahhoz, hogy a területen megjelölt cél eléré- szambán előrehaladjon. A ter- szarvasmarha-tenyésztés an- se érdekében, nevezetesen az vezői munka meg is kezdő- nak megfelelően fejlődjön a állatok létszámának fejleszté- dött. Ebben az esztendőben megyében, hogy az ötéves séhez új létesítményekre, a tehát előreláthatólag elké- terv végére célul tűzött ál- korszerűtlen épületek rekonst- szülnek a tervek. De ez nem latlétszámmal a valóságban rukciójára van szükség töb- lehet csak óhaj kérdése, is számolhassunk. Nem ki- bek között. Ez szorosan anya- mert konkrét és nagyon di- sebb ez a feladat, mint a te- gi kérdés, amit nem lehet namikus munkát követel a jet adó jószágok számát a megkerülni, hanem a saját megrendelőktől, kivitelezők- jelenlegihez viszonyítva har- pénzeszközt felhasználva, kié- tői egyaránt. Az elmúlt évi — mine százalékkal felemelni, gészxtve a rendelkezésre álló valljuk be őszintén — huza- a húshasznositasú szarvasmar- állami támogatással kell vona megbosszulta magát, háét pedig tizenöt százalék- megvalósítani. Ez népgazda- amit csak erőltetett ütemű kai. Ez a százalék körülbelül sági érdek, szövetkezeti ér- munkával pótolhatnak, akik három, három ék fél ezer jó- dek és egyéni érdek egyaránt, mulasztottak. Akik nem. azok szágot jelent. A termelőszö­vetkezetek vezetőinek nem a számoktól fő a feje, hiszen a számok a velük történt na­gyon körültekintő konzultá­ciók után születtek- A lét­számfejlesztési célkitűzés realizálása érdekében nél­külözhetetlen építkezéstől, . , ... . . ... . most nyeregben vannak. Az elmúlt évi szemlelet, az . , , 7. tudniilik, hogy a közös gaz- , A dolog lényégé, hogy az daságok egyes vezetői ked- *^én ,a torveknek el kelj ké- vetlenül fogtak ehhez a mun- szülni és az elkövetkező év­kához, ennek az évnek, tava- ^en ennek alapján indulni szára megváltozott. Elsősor- kell az építkezéseknek még- ban ennek eredményeként, Podig olyan ütemben, hogy hogy átfogó politikai munka az, ötéves _terv végére ... , . indult a szarvasmarha-te- teViesen befejeződjenek- Csak óvakodnak, mert az pénz kér- nvésztési programunk jelentő- te? lehetséges, hogy a szarvas- °m’ " ségének újból és újból való marha-tenyésztésben a te­feltárására- Kitűnt, hogy ez nyésztők számára me-ghatá- a munka komoly erőpróbája hozott feladat valósággá vál- a szövetkezeti és állami ion- És azza kell válni, mert gazdaságoknak egyaránt. El- az ötéves terv végére nem . .. mondhatjuk, hogy a tsz-ek S2at>a<! adósnak maradni, nagyságrendű.. £ej e“te* vezetőinek szemlélete ebben Kritikus napok, hetek, hó­az irányban is merőben meg- napok és ha úgy tetszik évek változott. Nem vitatkoznak, váltják egymást a szarvasmar- hogy a takarmány, a szak- ha-tenyésztésben. Nehéz na- emberellátás mellet milyen pok következnek, mert nem fontos a cél érdekében az csupán erre a feladatra kell dése, ami már gondot okoz, hiszen, mint köztudott az anyagiakban szűkös elmúlt esztendőben a tsz-ek több mint ötven százalékában nem képződött még egymillió fo­rint si alap sem. Érthető —, ha a tenyésztést csak egy szűk lá­tókörön keresztül vizsgáljuk —, hogy Szécsénvben példá­ul a tsz főkönyvelője az el­múlt esztendő végén úgy nyi­latkozott: építkezésre nincs építkezés. anyagi erejük. De volt olyan tsz is. ahol az állatok lét- bizottsága éppen a számát csökkentették, hogy múltban szögezhette le, hogy ne kelljen építkezniük. az első ütemben megvalósi­A szarvasmarha-ágazatban tandó beruházások pénzügyi elfogadott tenyésztési célki- forrásai, tervezői és kivitele- tűzéseket nem szabad egy zői kapacitásaik dön'öen biz- üzemre szűkíteni. Tudomásul tosítottak ahhoz, hogy a megkülönböztetett figyelmet , , ... fordítani, hanem más, ezzel megyei végrehajtó ^7jefüggó és az élet által diktált egyéb tennivalókra is. Abban kell eligazodni, melyik a legfontosabb követelmény, hogy ne maradjunk el semmi munkával ami ránk vár. —B— elv, hogy az a rendelkezésre álló béralapot ne érintse és a karbantartás az arányos bé­rezés fenntartásának figye­lembevétele mellett valósul­jon meg. A dolgozók nem kerülnek hátrá’nyos helyzetbe, hiszen a vezetőket az a cél vezérli, hogy a termelékenységre ked­vező hatást gyakoroljanak. A hideghengerműben például a pácolÓ6oron a két hőkicserélő sorbakapcsolásával lehetővé vált a páchőfok emelése a korábban két részből álló kódrendszer egybeépítésével pedig megnövekedett az át- húzosebesség. A műszaki in­tézkedés hatására megnöveke­dett a kihozatal, ez termé­szetszerűen indokolttá teszi az új helyzetnek megfelelő, azzal összhangban levő nor­mák kialakítását. Ezen a te­rületen 21 dolgozót érint a karbantartás, melynek révén 550 óra megtakarítással szá­molnak. Említést érdemel, hogy a termelékenység növelése ér­dekében még 1976-ban beve­zették az új kemencék lép­csős technológiáját. Ezzel a előírt hőtartási időt szaka­szosan érik el, s ugyanakkor megnövekszik az átlagc* adag­súly is. Konkrétabban a ko­rábbi 21,3 tonnáról 23,7 ton­nára növekedett az adag sú­lya. Az intézkedések hatásá­ra megnövekedett a fajlagos kihozatal, ezért az elmúlt na­pokban a csoportnorma két­százalékos visszarendezését hajtották végre. Ez a norma- karbantartás amellett, hogy 560 óra megtakarítást ered­ményezett nincs kedvezőtlen befolyással a dolgozók kere­seti bérarányára sem. A kovácsológyárban ez év folyamán a normakarbantar­tásnál figyelembe vteszik a technológiai változtatásokból, valamint a korszerű techno­lógia bevezetéséből adódó nor­maóra-megtakarítás lehető­ségeit. A csavarkulcs-, a csá­kány- és fejszeelőnyújtásnál már megtörtént a szükséges intézkedés a karbantartásra. Ugyancsak szükségessé vált a szántóvas ciklusos gyártásá­nál, a villa- és gereblyehü- velyezésnél, és még egy sor olyan helyen, ahol szervezési intézkedésekkel, a technoló­giák korszerűsítésével új hely­zetet „teremtettek a termelés­ben. ‘ A norma karbantartás jól összehangolt és tervszerű munkája kétségtelenül egyik hatékony eszköze és előmoz­dítója a gazdaságosabb és lermeienenjeoD mimsanas. Ez a törekvés ma már szo­rosan összefügg a vállalati és népgazdasági érdekkel,, s nélküle aligha lehetne évről évre a szükséges és megkí­vánt mértékben előrehaladni. A Salgótarjani Kohászati Üzemek ez évben különösen fokozott figyelmet fordít mincten olyan tényezőre, ami a termelékenység fokozását segíti, összefügg a hatéko­nyabb és gazdaságosabb meg­oldásokkal. A feladatok tervszerű és ha­tékony megvalósítasa vállala­ti érdek, de ugyanilyen mér­tékben a dolgozók személyi érdeke is, hiszen a tervezett bérfejlesztést csak abbán az esetben lehet megvalósítani, ha a gazdálkodós megannyi tényezője maradék nélkül megvalósul. • Ez évben már egész sor in­tézkedés történt a gyár ter­melőüzemeiben a normák kar­bantartására. Év végéig azon­ban még sok á tennivaló, jji- szen a huzalmű gyárreszíeg a jól megfontolt program szerint több mint 17 ezer normaóra-megtakarítást vett tervbe a műszaki, szervezési intézkedések és technológiai módosítások nyomán. A ko­vácsoló gyárrészleg ugyanak­kor csaknem 5 ezer, a hen­germű gyárrészleg több mint 6600, az öntöde pedig mint­egy 1500 normaóra-megtaka­rítást szeretne elérni, összes­ségében a vállalati tervben szereplő mintegy 30 ez*?r nor­maóra-megtakarítás 3750 mű­szakszámnak felel meg. Ha ezt forintosítjuk, kiderül, hogy a normakarbantartásnak rendkívüli jelentősége van a vállalati gazdálkodásban. Az üzemek nemcsak terve­zik, de minél előbb igyekez­nek meg is valósítani a nor­mák karbantartását. A hu­zalmű az első negyedévre normakarbantartásból 1296 normaóra-megtakarítást vett tervbe de eddig már 2800 óra megtakarítása van. A ko­vácsoló és öntöde gyárrész­leg terve együttesen 200 normaóra az első negyedév­re. * Ezekben az üzemekben azonban újabb lehetőségek kínálkoznak a technológiák korszerűsítésével, a szervezé­si intézkedéssel, sőt az újí­tások nyomán is, s eddig már 2792 óra megtakarítá­suk van a vállalati és az egyéni érdekek helyes egyez­tetéséből. Mindez jól szolgál­ja ás kedvezően érinti a gyár megnövekedett felada­tainak megoldását. Orosz Béla NÖGRÁD — 1977. június 10., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents