Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

KISZ-védnökségi szerződés a síküveggyárban fl munkaerő biztosítása érdekében öt évvel ezelőtt a termék- szerkezet bővítésére jelentős rekonstrukció kezdődött a salgótarjáni síküveggyárban. A csaknem negyvenöt évig ter­meit) hatgépes üveghűtóüze- met új kilencgépes váltotta fel 1975-ben. Ez volt a rekonst­rukció első lépcsője. Alighogy befejeződött, máris indult a második, a feldolgozóüzem épí­tése. A kettő szorosan kapcso­lódik egymáshoz. Mór a beruházás első lép­csőjének megvalósítása 150 fős új létszámot igényel, mivel a termelőberendezések nagysá­ga növekedett. A feldolgozó- üzem átadása — 1979-re ter­vezik — évenkénti folyamatos belépéssel újabb (mintegy 300) szakképzett munkaerő foglal­koztatását teszi szükségessé. Közismert, hogy a termelés­be bevonható munkaerő nem­csak Salgótarjánban, öe az or­szágban is alig növelhető. Ed­digi tapasztalatok bizonyítot­ták. hogy a rekonstrukciónak együtt kell járni a munkaerő­szervezéssel. Ezért a gyár ve­zetősége örömmel fogadta a gyári KISZ-bizottság kezde­ményezését : a KISZ-szervezet védnökséget vállal az épülő síküveg-feldo’gozó üzem mun­kaerőigényének biztosítására. A szerződés elsősorban azt tártalmazza, hogy az új üzem termelésének határidőre törté­nő indításához a technológiai­lag szükséges létszámot szak- rhailag felkészítik. Az okmány részletesen tartalmazza a teendőket, melyeket a szerző­dő felek; a gyár személyzeti, munkaügyi osztálya és a léle- sítménv főmérnöke, a KISZ- szervezettel karöltve végez. A feladatokból csak bete- kintésjellegűen ragadunk ki néhányat. Elsősorban azt, aho­gyan a szakmai érdeklő lés felkeltésére a környező isko­lák tanulóit akarják meg­nyerni. Uzemismerkedésre hív­ják őket, szemléltető diafil­meket mutatnak be, s egyéb olyan tájékoztatókat szervez­nek, amellyel a figyelmet fel lehet ébreszteni, az érdeklő­dést ki lehet váltani a sík­üveggyári munkához. Ide tar­tozik a fiatal munkavállalók fogadásának, a munkába való beilleszkedésének helyes szer­vezése is. Az új,, nagy értékű termelőberendezések kezelőjé­nek elsajátítására tanfolyamo­kat szerveznek. Ehhez bizto­sítják a jegyzetet, az elsajátí­tandó anyagot és vállalják az oktatást. A védnökségben vállaltak irányításáért, végrehajtásáért a védnökségi operiatív bizott­ság a felelős, melynek tagjai között található a párt- és a szakszervezet képviselője :s. A KISZ-védnökség újszerű kezdeményezés a gyárban. Megvalósulása olyan fnunka- erő-beruházást jelent, amely nemcsak munkával, felelősség­gel jár. hanem biztosítja a fel­dolgozóüzem üzembe helyezésé­nek sikerét, a termelés zavar­talanságát. — vendet — Általános iskolák, úttörőcsapatok A zielitzi „fehér arany” a biztonságos közlekedésért Zielitzben — a magdebur- giak kedvelt kirándulóhelyén — épült fel a Német Demok­ratikus Köztársaság legna­gyobb kálisóüzeme. A közlekedésbiztonsági versenymozgalom nemcsak az általános iskolásokhoz, úttö­rőkhöz, hanem a középfokú oktatási intézmények KISZ- szervezeteihez is szól, ahol 10—15—20—25—30 ezer Ft-os díjakat ítélnek oda országos szinten elért helyezésekért. A versenymozgalom kiírá­sa a cél mellett a mozgalom tartalmi követelményeit is meghatározza az alábbiak sze­rint. 1. Eredményesen részt kell venni a versenymozgalmat kezdeményező szervek által meghirdetett közlekedésbiz­tonságot segítő mozgalmak­ban. Az általános iskolákban biztosítani kell a nemzetkö­zi Iskola Kupa (NIK) alap­fokú versenyeinek a töme­gességét- A középfokú okta­tási intézményekben éven­ként legalább egyszer meg kell rendezni az egész isko­lát átfogó KRESZ-vetélkedőt. 2. Az általános iskolák nyol­cadik osztályos tanulói részé­re meg kell szervezni a köz­lekedési ismeretek felméré­sét szolgáló vetélkedőt, mely alapja a segédmotor-kerék­páros vezetői igazolvány meg­szerzéséhez szükséges vizsga követelményeinek. A közép­fokú oktatási intézményekben a Magyar Honvédelmi Szövet­ség gépjármű barát-szakkö­rét kell működtetni, és tár­sadalmi munkát keli végezni a helységben építendő KRESZ-pairkban, vagy annak karbantartásában. désbiztonságért” elnevezésű naplóban kell rögzíteni. 6. Ahol közlekedési jár­őr, illetve IG közlekedési szakalegység nem működik, ott az úttörő- illetve KISZ' munkatervekben szerepelni kell a közlekedés biztonságá­val kapcsolatos tárgykörök­nek. 7. Az úttörőknek segíteni kell a kisdobosok, a KISZ- eseknek az úttörők közleke­dési rajainak munkáját, fog­lalkozások szervezésével vagy közlekedési szemléltetőeszkö­zök készítésével­8. A versenymozgalom kö­vetelményeinek végrehajtásá­ban aktívan segítenek az iskola pedagóguskarában mű­ködő önkéntes rendőrök. A tartalmi követelmények, az iskolai, intézményi. tö­megszervezeti oktató-nevelő munkát közlekedési vonatko­zásban keretbe fogja, fő irányaiban meghatározza, de nem szűkíti le sablonos meg­oldásokra, feladatokra. Ellen­kezőleg : csak az irány meg­jelölésével. a megvalósítás út­jának, a megoldások lehető­ségeinek számút tetszés sze­rint variálni lehet. A megol­dások lehetőségeihez — a nálunk megvalósított formák ismertetésével — a követke­ző részben adunk tájékozta­tást. Lakatos Géza II Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Salgótarján »\VV.\VVV\\\\V\\\W.V\«.Vv\\\\\XW.\-W«' A vidéken, amely jelentős sóvagyonnal rendelkezik, a mezők, legelők helyén ma már a nagyüzem épületei, ké­ményei magasodnak, egy 70 méter magas gyárépület ural­ja a tájat. Az új nagyüzem létesítésével Zielitz várossá fejlődött; új lakóházak épül­tek, modem önkiszolgáló vá­sárcsarnok, új iskolák, óvo­dák, melegvizű uszoda és kor­szerű utak. A kálisógyártás jelentőségét növeli. hogy ez a fontos nyersanyag a Szovjetunión és az NDK-n kívül a többi szo­cialista országban nem for­dul elő. A Szovjetunió azon­ban főleg saját szükségletére termel, s így az NDK-ra — amely a káliexport ranglistá­ján elő a világon — az a fel­adat hárul, hogy ellássa a szocialista országokat is káli­sóval. A zielitzi káliüzem kere­ken egymilliárd márkába ke­rült- A ‘ bánya szállítószalag­jai naponta 20 ezer tonna sót hoznak a felszínre, s ezt a kombinát korszerű gépei 60 százalékos káliműtrágyává dolgozzák fel. Zielitzben ,. fehér arany”- nak becézik a kálisót. S ha meggondoljuk, hogy egy kiló káliműtrágyával 10 kiló ga­bonatermés-többlet érhető el, s ez egy felnőtt egyhavi ke­nyérszükségletét fedezi, az el­nevezés cseppet sem túlzás. \W^\\\\\\\\\\\\\\\\V\VVI^X\\\V\\\W.\ Hárommillió ember 3. Rendszeressé kell tenni az úttörő közlekedési járőrök (ÜKJ) a KISZ Ifjú Gárda közlekedési szakalegységek, a pedagógus közlekedési ön­kéntes rendőrök, valamint a helyi közlekedésbiztonsági tanács tagjai részvételével az „Együtt a biztonságos közle­kedésért” baráti találkozót. 4. A felvilágosító. oktató­nevelő munkával el kell érni, hogy csökkenjenek a közle­kedési balesetek, az iskolába és hazamenet időszakában, ne forduljon elő közlekedési bal­eset- Különös gondot kell for­dítani az első osztályos tanu­lók közlekedésének biztonsá­gára. • • 5. A propagandamunka szé­lesítése, hatékonysága, fo­kozása érdekében KRESZ- sarkot, közlekedési faliújsá­got, veszélytérképet stb. kell létrehozni, és a versenyfelhí­vásban foglaltak végrehajtá­sának dokumentálására a ▼égzett munkát a „Közleke­A DOBOGÓKŐI TERASZ­RÓL szertenézve éppen a Du­na kétszeresen is forduló hur­kos kanyarjának gyönyörű panorámájába feledkezhetünk bele- Egyedülálló természeti kincsünk e táj, hegyeivel, völ­gyeivel. folyójával, szétfutó patakjaival, erdőivel, históriai és művészeti értékeivel. Ter­mészetesen, sokkal nagyobb területen, mint amennyit lá­tómezőnk átfoghat Dobogókő ormáról. összesen százhatvanezer hektárt nevezhetünk a" Duna­kanyari üdülőkörzetnek, Ko­márom, Pest és Nógrád megye hatvanöt településével, ame­lyek között olyan városok vi­rulnak, mint Esztergom, Szentendre és Vác. A Duna öröme völgye ez, Esztergomtól Buda­pestig és partján a koronás Pilis és Börzsöny hegységével. Hagyományos és szüntele­nül fejlődő kirándulóközpont, pihenőhely, frissítő vidék, ahol a főszezon napi turistafor­galma annyi, mint a terület állandó lakosságának száma: több mint kétszázezer ember. A statisztikai adatok szerint hárommillió ember örömére szolgál a Duna-kanyar üdülő­övezete, ennyi vendéget hív évente a folyó és környéke. Teljesen helyénvaló tehát, hogy a szóban forgó terület gondjai nemcsak a területi ál­lami szervek, tanácsok válla- ira nehezednek Így készült el az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium koordi­nálásával egy olyan hosszú tá­Bata István (jobbról) és az ugyancsak nógrádi Komhányi János a cellulózkombinát épít­kezésén Uszty-llimszkben. Ohran, mintha tegnap bú­csúztak volna az Uszty- Ilimszkbe utazó magyar fiata­lok, pedig tavaly augusztus­ban indultak útnak a tízezer kilométer távol épülő cellu­lózkombinát kivitelezéséhez. Köztük a karancskeszi Bata István, aki a nógrádiak közül elsőként tért haza nyári sza­badságra. Ülünk a családi ház lépcsője mellett, s a fiatal ács élményeit meséli. Szülei egy pillanatra sem tágítanak, fü­lük szomjasan issza a máröt- ször-hatszor hallottakat. — Az utazás felejthetetlen volt Különösen a moszkvai fogadtatás. Addig vonattal, on­nan repülőgéppel haladtunk a cél felé — mondja Pista. — Milyen benyomást keltett Uszty-Ilimszk ? — Az éghajlat és a méretek az első pillantásra szokatlan­nak tűntek, de hamar megsze­rettük a környéket — vála­szol, s mert fő is tudja, a sza­vak igazán nem tükrözik a mondandóját, hamar előkerül­nek a fényképek. S ahogy néz­zük, úgy elevenednek a fo­tográfiák. Rögtön a festői, a Jenyiszej be siető Angara, s mögötte a titokzatos tajga. A magasra nyúlt, csupasz törzsű fenyőerdőket a lakott terüle­tekhez közel az irtások helyén pompázó zöld rétek tarkítják. A tiszteletet parancsoló hát­térben élővizek tükrei csillog­nak, aggastyánkorú fák hever­nek a bársonyos mohaszőnye- gen, égnek meredő gyökerük­ről mázsás földfürtök lógnak. A magyar fiatalok előtt a taj- gai kirándulások során egy eddig ismeretlen és távolról csodált világ titkai tárulkoz­tak ki. — Korszerű lakásokban he­lyeztek el bennünket. Együtt lakunk a bolgár, NDK-beli, s a szovjet fiatalokkal. Most várjuk a lengyelek , csoportját is — magyarázza. — Hogyan telnek napjaitok? — Reggel kilenctől este hatig dolgozunk. A cellulóz­kombinát monumentális alko­tás. Hogy a méreteket érzé­keltessem: az ipari üzem kö­rülbelül háromszor akkora te­rületen fekszik, mint Salgó­tarján. Többek között most kezdünk hozzá egy csarnok építéséhez A hossza egy ki­lométer, magassága száz mé­ter. Rendszeresek a kommu­nista műszakok, mi is kezde­ményezzük, hiszen a legfon­tosabb, hogy a beruházás na- táridőre elkészüljön... Szóba kerül az időjárás. Me­séli, hogy szilveszter éjszaká­ján volt a leghidegebb, a hő­mérő higanyszála mínusz hat­van fokig süllyedt. Hamar hozzászoktak a klímához, s huszonöt-harminc foknál is úgy dolgoznak a szabadban, mint itthon a kánikulában. Pontosabban az itthoni kifeje­zés nem ül, ismerve a hazai építőipar lazaságait. — Zsaluzatokat készítek, s nem akármilyet. A minőség, a pontosság annyira a vérünkbe ivódott, hogy attól félünk, ha • hazajövünk jövőre, még „stré­bernek” tartanak bennünket — tréfálkozik Bata István, arra célozva, hogy a kombinát épí­tése felér egy szakmai tanfo­lyammal is. A munkaverseny- mozgalomban való résztvétel pedig még inkább ösztönzi a magyarokat a nagy teljesít­ményekre. Pista' ennek köszön­hette, hogy bratszki jutalom­kiránduláson vett részt. Cso­dálta az Angara útját álló 127 méter magas c/uzzasztógátat, melynek falába félmillió köb­méter beton került. Uszty- llimszkben még nagyobb erő­mű épül, oda is gyakran ellá­togatnak. — Miként telik a szabad idő? — Rengeteg a program. A KISZ-munka jelentős energiát köt le. Nemrégiben például szakmai versenyt rendeztek. Balázs Lacival különleges zsa­lut készítettünk. Stopperrel mérték az időt, harmadik he­lyet sikerült elcsípnünk. Még a televízióban is szerepeltünk. Szakköri foglalkozásokon, táncesteken gyorsan szalad az idő, s kötődnek a barátságok. A szovjet fiatalokat hamar megszerettük, s ők is bennün­ket. Főként a munkában ve­télkedünk egymással — sorol­ja. Jellemző szorgalmukra, hogy nem győzik őket bétonnai, amit egyébként a hidegben forró vízzel kezelnek, sőt még a hatalmas tehergépkocsik Ki­pufogógázát is hasznosítják a gyorsan dermedő anyag mele­gítésére. — Az ellátás? Kereset? — Nem panaszkodhatunk. Igaz, a hazai koszt hiányzik néha, de érkeznek pótlásul magyar konzervekkel, csabai­val tele konténerek. Egy hó­napban átlagosan 130 rubelt kapunk, arányosan a teljesít­ménnyel. Itthon meg utalják az átlagkeresetet a bankba — mondja. A házból előkerül a kulcs­készlet, minitelevízió, búvár- szivattyú, amit ajándékba ho­zott. Szemléljük az Uszty- llimszkben készült képeket, az egyiken Bata István sűrű sza­kállal. Mosolyogva jegyzi meg: — Mielőtt hazaincültam, levágtam — s sima állát ta­pogatja. vú fejlesztési terv, amelynek végrehajtásában erősen érin­tettek és érdekeltek más tár­cák is, mint például a Köz­lekedési, valamint a Belkeres­kedelmi Minisztérium, több főhatóság, mint az Idegenfor­galmi Tanács A kormány 1965-ben hozott ma is érvényes határozatot, összefoglalva a tennivalókat. Az új hosszú távú program e kormányhatározat irányelveit hivatott valóra váltani majd­nem az ezredfordulós időha­tárig gondolkodva. Erre a programra különösen két okból van szükség. Egyrészt a turistaforgalom rendkívül gyors növekedésé szült olyan új igényeket, ame­lyek teljessége korábban kita- pinthatatlan volt. Másrészt az eddigi munka — amely ko­rántsem lebecsülendő, amely lendületbe hoztfe például az alapközművek fejlesztését — néhány területen mellékvá­gányra siklott. Ennek követ-. keztében, más üdülőterülete­inkhez hasonlóan, aránytala­nul és tervszerűtlenül szapo­rodtak el a magánnyaralók, nem volt kézbentartott a te­lekosztás, háttérbe szorultak a rendezési tervek előírásai. Mindez már-már a táj üdü­lőjellegét fenyegeti,, a vadtele­pülések rendkívül megnehezí­tik az út-, víz-, villanyellátás, ésszerű, gazdaságos kialakítá­sát- Környezetvédelmi felada­tok is sürgetik a helyes meg­oldást. A jelenleg sok gond­dal küzdő közlekedésen sokat javítana, ha a Dunán gyors járatú hajók szállíthatnák az utasokat. És így tovább. A HOSSZÜ TÁVÜ PROG­RAM legfőbb alapelve: minél több ember számára váljon közkinccsé a Duna-kanyar úgy, hogy minél többen érez­hessék jól magukat e tájon. S. I. — Itthon mi a program? — Pihenni szeretnék. Júli­us végén utazom vissza. Fel­használom a „szabit” az erő­gyűjtésre is, mert szükség lesz rá. Jó hírnevet szereztünk a magyar építőmunkásoknak, s ezt még fokozni szeretnénk... — Honvágy? — Az utóbbi időszakban éreztem. A NÓGRÁD-ot rend­szeresen kapjuk. Gyakran lá­togatnak hozzánk magyar ve­zetők is. Az ember nem sokat töpreng. Mi vállaltuk, s en­nek szellemében dolgozunk — pajkosan kacsint hozzá, ami nem a virtus, hanem a nem mindennapi feladat ismereté­nek a jele. Édesanyja elérzékenyülten hallgatja fiát, aki a KGST egyik legnagyobb beruházásán dolgozik Szibériában. Szabó Gyula i NÖGRÁD - 1977. június 8., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents