Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek' NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVF., 130. SZÄM ARA? 80 FILLÉR 1977. JÚNIUS 4.. SZOMBAT m m Ünnepen — a hétköznapokról Köszöntjük a pedagógusokat! Az idlsi pedagógusnapon is —, mint minden évben — ünnepi körülmények között ismerjük el a nevelő-oktató munkában végzett tevékenységüket, tisztelgünk egyúttal a pedagógushivatás előtt. Az ünnep körülményei kedvezőek. Elsősorban azért, mert hiszen a munkájuk iránt tanúsított társadalmi-politikai érdeklődés nem ehhez az ünnephez kö­tődik, megnyilvánul a hétköznapokon is. Ez a figyelem a megbecsülés jele. A pedagógusoknak —, mint már többször megfogalmazódott — főszerep jut abban a tevékenységben, amely a párt oktatáspolitikai határozatának megvalósítását, a XI. kongresszus szellemének mind fokozottabb érvényesí­tését célozza az iskolákban. Az ünnep körülményei kedvezőek, mert a hétköznapokéi is mindinkább azok. Éppen ezért nem lehet ünneprontás, inkább az ünnep komolyságát emelheti, ha most a kö­szöntésen túl arról is ejtünk néhány szót: milyen körülmé­nyek , között dolgoznak napjainkban a nógrádi pedagógu­sok? Milyenek élet- és munkakörülményeik, amelyek a tar­talmi munka végzésének, az iskolai alapfeladatok mind ma­radéktalanabb teljesítésének mintegy keretét szolgáltatják? Néhány megjegyzésünkben, természetesen, a teljesség igénye nélkül tesszük. Ezúttal mindenekelőtt azokról az ál­lami intézkedésekről kívánunk szót ejteni, amelyek az el­múlt években mindenképpen kedvezően befolyásolták me­gyénk 2800 pedagógusának, s 1800 technikai dolgozójának élet- és munkakörülményeit S nem hallgatjuk el néhány gondunkat sem. Joggal tehetjük azt a megjegyzést, hogy az állami szer­vek a pedagógusok munkakörülményeinek folyamatos javí­tásában már eddig is sokat tettek, jóllehet a jövőbén e téren még van feladat. Például az elmúlt ötéves tervben megyénkben jelentősén bővült az' óvodai hálózat, csaknem 1700 férőhelyfejlesztés valósult meg. Az oktatás területén mindössze 39 új tanterem épült, ami kevésnek bizonyul. A szakmunkásképzés és a középfokú oktatás feltételei viszont ugyancsak jelentősen javultak. A meglevő régi oktatási épületek korszerűsítésére szintén komoly összegeket fordí­tottak tanácsaink, hogy a mai követelményeknek megüelel- jének, bár még itt is lesznek további tennivalóink. Az oktatási feladatok végrehajtásához a pedagógusok­nak rendelkezésére állnak azok a modem oktatási eszkö­zök, amelyek a tananyag elsajátíttatásához szükségesek. Erre a célra csak központi keretből több mint 15 millió fo­rintot fordítottak, s ezen túl a helyi tanácsok úgyszintén — lehetőségeiknek megfelelően — támogatták ebben is az is­kolákat. Az élet- és munkakörülményekeit jelentősen befolyásol­ja a pedagógusok, oktatásügyi dolgozók lakáshelyzete. Az elmúlt időszakban is több forrásból létesültek lakások. Pél­dául kedvezményes pedagógus OTP-kölcsönből megközelítő­en kétszáz, állami költségvetésből mintegy száz szolgálati lakás épült. Salgótarjánban és Balassagyarmaton az állami bér- és szövetkezeti lakásokból szintén részesültek a peda­gógusok, különösen dicséretes ez Balassagyarmaton. Gond­ként jelentkezik a községi szolgálati lakásoknál, hogy jelen­tős részük régi épület, melyek a mai követelményeknek nem mindenben felelnek meg. Ezek a lakások kevésbé vonz­zák a pedagógusokat, eseténként nehezítik letelepedésüket E területen a javulás csökkenthetné a pedagógusok fluk­tuációját is, amely kivált a balassagyarmati járásban még elég nagy. Nem véletlen, hogy a szakosellátottság is itt a legalacsonyabb (62,7 százalék) a megyében. Ezen lakások korszerűsítése, újak építése a jövőben mindinkább szüksé­gessé válik, a helyi tanácsoknak ebben többet kellene ten­niük. A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése érde­kében számos intézkedés és erőfeszítés történt az elmúlt időszakban, részben központi, részben helyi lehetőségek fel- használásává'. Csak példaként említjük az 1971-es általános bérren­dezést, az óvodai dolgozók 1976-os általános bérrendezését, a képesítés nélküliek bérrendezését, a területi pótlékok és letelepedési segélyek megemelését, az éves bérfejlesztések háromról öt százalékra történt emelését, a jutalmazási ősz- szegek növekedésit. Kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsü­lést* élveznek megyénkben is az oktatásügyben dolgozó törzsgárdgtagok,, jelenleg csaknem kétezren. Növekszik a ki­tüntetett pedagógusok száma is. Amint arról a közelmúltban a televízióból és a sajtóból értesült megyénk pedagógus társadalma, kormánydöntés alapján 1977. szeptember 1-től az oktatásügy területén dol­gozók újabb általános bérrendezésére kerül sor. Ennek mértéke a pedagógusoknál átlagosan 18, a technikai dolgo­zóknál átlagosan 12 százalék. Mivel az óvodáknál 1976. ja­nuár 1-től volt bérrendezés, az ott dolgozókat most nyolc­tíz százalékos béremelésben részesítik. E döntés az oktatás­ügyi dolgozók körében kedvező visszhangot váltott ki. Te­gyük még hozzá, hogy ezen belül kiemelt bérezést kapnak a tanítók és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakokta­tók. Megyénkben ma még jelentős a képesítés nélküliek szá-. ma, az óvónők 19,1, az általános iskolai pedagógusok 11,5 százaléka képesítés nélküli. A képesítés megszerzésének tel­jes költségét szintén állami költségvetésből biztosítják. Ez a társadalmi figyelem és gondoskodás, természete­sen a jövőben sem csökken. Ugyanakkor jegyezzük meg azt is, hogy mindez feltételezi az oktatásügyben dolgozók felelősségének növekedését. Nagy és lelkesítő feladatok előtt áll oktatásügyünk a korszerű szocialista szellemiségű isko­la megteremtésének útján. Megyénk pedagógusainak nagy többsége e felelősség tudatában végezte eddig is nevelő­oktató tevékenységét. Pedagógusaink hivatástudatára, fe­lelősségvállalására a jövőben is joggal számít a társadalom. T. E. Kádár János fogadta a Perui KP főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta a ha­zánkban tartózkodó Jorge del Pradót, a Perui Kommunis­ta Párt főtitkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találkozón tájékoztatták egymást pártja­ik tevékenységéről, vélemény- cserét folytattak a nemzetkö­zi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Hangsúlyozták a test­vérpártok együttműködésének, a kommunista mozgalom egy­sége erősítésének fontosságát. Megerősítették szolidaritásu­kat a Latin-Amerika demok­ratikus átalakulásáért, az imperializmus, a fasizmus el­len küzdő népekkel, a hazafi­as, demokratikus erőkkel. Áttekintették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Pe­rui Kommunista Párt hagyo­mányosan jó kapcsolatait, és megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködé­se továbbfejlesztésében. Tá­mogatják a két országnak a békés egymás mellett élés szellemében fejlődő kapcsola­tait, amelyek a két nép javát és a béke megszilárdítását szolgálják. A találkozón jelen volt Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Mai számunkból: Mérkőzés elölt Felelősséggé dolgozni Magányűzők Scilgc&tcirjcitit mcsrís a Szilviinkbe zártuk A portugál pártdelegáció pénteki program/a Az Osvaldo Castro, a Portugál Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Leria megyei pártbizottság tagja vezette portugál pártdelegáció péntekén megkezdte Nógrád megyei programját. A vendégek reg­gel a megyei pártbizottságra látogattak, ahol Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta őket. Ezután elvtársi, baráti be­szélgetésre. kölcsönös tájékoztatásra került sor, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, megyénk állami és társadalmi életének vezetői. Vendegeink a városnézés során többek között a megye szakmunkás-utánpótlásának képzé*, sével ismerkedtek meg. (Fodoc Tamás felvétele) Géczi János tájékoztatta a vendégeket a párt politikái á- ról, harcairól, amelyet a ha­talomért vívott. Szóit a megye munkásmozgalmi hagyomá­nyairól, bemutatta Nógrád mai életét, politikai, gazdasági, kulturális és szociális helyze­tét. Osvaldo Castro válaszá­ban részletesen tájékoztatta a résztvevőket a Portugál Kom­munista Párt, a munkásosz­tály, a portugál nép harcáról, a fasizmus, a monopóliumok, a gyarmatosítók ellen, ame­lyet a haladásért, a demok­ráciáért vívnak. Szólt Portu­gália — ebben Leria, új test­vérmegyénk — politikai hely­zetéről, életéről. Ezután át­adta a nógrádi kommunisták­nak, Nógrád dolgozóinak a portugál üveggyári kommu­nisták ajándékát. Portugál vendégeink pénte­ken délután dr. Gordos Já­nosnak, a megyei pártbizott­ság titkárának társaságában folytatták programjukat. A Tanácsköztársaság téren a Felszabadulási emlékműnél a kegyelet koszorúját helyezték el az emlékmű talapzátán. Ütjük a városi pártbizottr ságra vezetett, ahol az épület előtt Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte őket. A városi párt- bizottság első titkára Salgó­tarjánt mutatta be a vendé­geknek. Elmondotta, hogy az elmúlt évtizedek után hogyan változott meg a munkásváros, s benne a lakók élete. Ki­emelte többi között, hogy Salgótarjánt a szén és a vas. az ipar kialakulása tette vá­rossá. Az iparral együtt meg­jelent a munkásosztály, amely dicső történelmi harcokkal, hagyományokkal rendelkezik. Elsőként fogtak 1919-ben, a Tanácsköztársaság érdekében fegyvert, s utoljára hagyták abba a harcot. Fegyverrel har­coltak és soha nem nyugodtak pele az elnyomatásba. A vá­ros életében a fordulatot 1945. hozta meg. amikor a mun­kásosztály hatalmába vette a várost. Azóta indult el a ro­hamos fejlődés. A máról el­mondotta, hogy. a város ipari üzemei a megye termelési értékének hetven százalékát adják. Huszonkétezer ipari munkás keresi boldogulását a megyeszékhelyen. Az ipari munkások meghatározók a város politikájában. A város átépítéséről kijelentette, hogy rendkívül alacsony színvonalú lakáskultúrát, életkörülményt örököltünk. barakkokat, koló­niákat, Az új városközpont mellett új városrészek emel­kedtek ki a földből. Iskolá­kat, művelődési intézménye­ket, bevásárló közoontokat ém’tettek. Szólt a pártbizott­ság munkájáról is. arról, hogy a megye párttagságának egy- harmada a városban él. Besztercebányaiak Salgótarjánban Szlovák gyermeknap a megyeszékhelyen A Salgótarjáni városi Ta­nács . és a Besztercebányai Nemzeti Bizottság között ko­rábban létrejött együttműkö­dési megállapodás értelmében pénteken kulturális nap zaj­lott le Salgótarjánban. Ebből az alkalomból a megyeszék­helyre érkezett Jozef Lovász, a besztercebányai városi pártbizottság elnöké, ing. Al­bina Kopsova, a Besztercebá­nyai Nemzeti Bizottság el­nökhelyettese, Juraj Mikula, a Nemzeti Bizottság titkára és Jan Soltész, a besztercebányai Pihenés és Kultúra Háza igazgatója. A vendégeket teg­nap a salgótarjáni határállo­máson Ozsvárt József, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkgra és dr. Hegedűs Károly, a váro­si tanács végrehajtó bizott­ságának titkára köszöntötte. A vendégek megérkezése után. azonnal elkezdődött a hivatalos program. A városi tanácson Ozsvárt József tájé­koztatta a vendégeket Salgó­tarjánról, a város fejlődésérő!, az együttműködés további le­hetőségeiről. A kulturális kap­csolatok keretében délelőtt 11 órakor a Jpzsef Attila Mű­velődési Központban Beszter­cebánya; gyermekek köszön­tik Salgótarjánt címmel gyer- mekrajz-kiállítás. nyílt. A ki­állítást ing. Albina Kopsova nyitotta meg. A gyermekraj z- kiállítás témája a barátság és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. A szlovák vendégek és a házigazdák ezután látogatást tettek a Gagarin Általános Iskolában, ahol dr. Gordos Jánosné. az iskola igazgatója mutatta be az uszodát. az úttörőszobát és a könyvtárat, A szlovák vendégek elláto­gattak az öblösüveggyárba is. Tegnap délután 3 órakor ugyancsak a művelődési köz­pontban a Vörös Virágok besztercebányai gyermek- együtíes Öröm című műsorá­nak bemutatására is sor ke­rült, Utána a szlovák gyer­mekek városnézésen vettek részt. Ellátogattak a sport­csarnokba, megtekintették az úttörőházat. A besztercebányai párt- és Nemzeti Bizottság delegáció­ját tegnap délután fogadta hivatalában Hoffer István, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. A tegnap megnyílt gyer- tnekrajz-kiállítás a művelődé­si ház klubtermében két hétig tekinthető meg. Az együttműködési megál­lapodás értelmében a salgó­tarjániak június 9-én Beszter­cebányán viszemozzák a láto­gatást. Osvaldo Castro válaszolt. Hangsúlyozta, hogy valóban fiatal a város, sok benne a munka, sok harc. öröm és boldogság ötvözete. Megtisz­teltetés. hogy megismerhettük a várost, amely fiatal és na­gyon szép, látni, hogy egy szo­cialista ország városa. A leg­jobban bizonyítja, hogy sokat tettek a munkásokért. Sa'gó- tarjánt máris a seívünkbe zártuk. Sokat tanultunk. Kí­vánok a város valamennyi kommunistájának sok sikert, az ötödik ötéves tervhez jó erőt és egészséget. Ezután városnézés követke­zett. Az oktatási igazgatósá­gon dr. Bandúr Károly kö­szöntötte a vendégeket. Meg­nézték az osztálytermeket, az előadótermet, a kollégiumi szobákat, az éttermet, a te­raszról pedig Morvái Ernő. a városi tanács általános elnök- helyettese mutatta be a várost. A 211. számú Szakmunkás- képző Intézet előtt Horváth László igazgató fogadta a vendégeket, kalauzolta végig a több mint százmillió fo­rintos beruházással épült új intézményen. Ellátogattak a tanműhelyekbe, tanulószo­bákba, s tanulmányozták az 1250 nappali, az 550 levelező tagozaton harmincnégy szak­mában dolgozó fiatalok és idősebbek szakmai képzését. A megyei szakorvosi ren­delőintézet előtt dr. Fancsik János főigazgató főorvos es dr. Szabó Sándor pártvezető­ségi titkár köszöntötte me­gyénk vendégeit. Bemutatták a rendelőintézetet és a 747 ágyas kórházat. A pénteki program Salgó- bányán, a Lovász József KISZ-iskolán fejeződött be. Tegnap nyitották meg ünne­pélyes keretek között a VIII. megyei Ifjú ' Gárda-szemlét, amelyen a portugál vendégek mellett rész* vett Szokács Jó­zsef, az Ifjú Gárda országos parancsnoka, a fegyveres rők és a salgótarjáni üzemek képviselői. Portugál vendége­ink nagy érdeklődéssel figyel­ték az ifjúgárdisták fegyel­mezett szemléjét, amelyet Molnár György, a KISZ me­gyei * bizottságának . titkára nyitott meg. ' Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek' megtekintet­ték a tábort, majd Füssy Jó­zsef, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának első titkára a KISZ-vezetőképzés formájá­ról, módszeréről számolt be a vendégeknek. A portugál pártdelegáció ma folytatja programját. S. JL

Next

/
Thumbnails
Contents