Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

Döntött Korunk Húsa: a Legfelsőbb Bíróság r aki silányul épít, FELELJEN ÉRTE Családi ház építését vállalta esv mezőgazdasági termelő­szövetkezet részlege. Az épít­tető már a munka befejezése előtt jelentő» minőségi hibá­kat talált. Kérésére a járási hivatal műszaki osztálya hely­színi szemlét tartott, s ott annyi rendellenességet állapí­tott meg, hogy a munkálatok folytatását megtiltotta. A tsz a hibák kijavítását vállalta, de ígéretének nem tett eleget, mire a megrendelő pert indí­tott ellene. A bíróság előtt a szövetkezet újabb kötelezett­séget vállalt a hiányosságok megszüntetésére, de ismét nem tett semmit. Az alsófokú bí­róságok ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely az ítéleteket ha­tályon kívül helyezte. Az indokolás szerint az építtető a munka végzése köz­ben is 1 gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogait, vagyis kifogást emelhet. Nem fogai :iató el az a védekezés, hogy a szövetkezet a hibás teljesítésével okozott hiányok megszüntetésére azért nem kö­telezhető, mert a felek között kialakult feszült viszonyra te­kintettel egy ilyen bírói ren­delkezés csak újabb vitára szolgáltatna alapot. E jogi álláspont mellett sohasem le­hetne még a rosszhiszeműen, hibásan teljesítő vállalkozót sem a hibák kijavítására kö­telezni, mert nyilvánvaló, hogy a szerződő felek között ilyen esetben mindig feszültté válik a viszony A tsz kötelezettsége alól annál kevésbé mentesít­hető, mert az épület állaga a már három éve folyó pereske­dés során feltételezhetően to­vább romlott, s ennek követ­kezményeit kizárólag neki kell viselnie. A FIÜ DÖNTSÖN, KIVEL AKAR ÉLNI Egy fiatal lánynak házassá­gon kívül fia született, s mert a gyámhatóság gyermekneve­lésre alkalmatlannak találta, az újszülöttet anyai nagyany­jánál helyezték el. Néhány évvel később a lány férjhez ment. maid a házasságból gyermeke született. A múlt év nyarán — az időközben ti­zenhatodik évét betöltött — fiát az iskolai szünidőben ma­gához vette. A gyerek nála maradt, bár a nagyanyja ra­gaszkodott, hogy unokája visszakerüljön hozzá. Ilyen előzmények után az asszony a gyermekelhelyezés megvál­toztatása iránt a nagyanya él­jen pert' indított. Végső fo­kon ebben az ügyben is a Leg­felsőbb Bíróság döntött, s a fiút anyjánál helyezte el. A határozat indokolása sze­rint a gyermek a bírósághoz intézett levelében kérte, hogy anyjánál maradhasson, mert nemcsak őt.1 hanem nevelőap­ját, kishúgát is szereti és aa ottani iskolában, ahol most tanulmányait folytatja, jól érzi magát. Hangsúlyozta: ak­kor is anyjánál marad, ha a bíróság másként dönt. — A gyermek — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — tizen­hat éves tehát olyan korban van, amikor önálló értékítélet alkotására már képes. Az is­kola igazolása szerint megje­lenése, magatartása arra en­ged következtetni, hogy ott­honi környezete jó, törődnek vele, anyja és nevelőapja ra­gaszkodik hozzá. A beszerzett környezettanulmány az iskola véleményét megerősítette. A tizenhatodik évét betöltő gyermek — a gyámhatóság engedélyével — szülői bele­egyezés nélkül is elhagyhatja a szülői házat, vagy az illeté­kes hatóság által kijelölt, más tartózkodási helyét, ha az fon­tos okból érdekében áll. Az ilyen korú gyermeknek tehát lehetősége van arra, hogv tar­tózkodási helyét maga választ­hassa meg. Ugyanakkor any­jával és annak családjával szembeni érzelmeit sem lehet figyelmen kívül hagyni.- A Legfelsőbb Bíróság a to­vábbiakban rámutatott arra: a fiú anyjával akart élni. Ez reá nézve nem hátrányos, így ottani elhelyezése akkor is in­dokolt, ha megelőzően hosz- szú időn keresztül nagyanyja viselte gondját, nevelte fel, és nála ma is megfelelő el­helyezése lenne. Hajdú Endre lábszárbetegségek Furcsa meghatározás: vlssz- eresség, vagy visszértágulás. Furcsa, mert sokkal többet jelent, mint amire használ­jak. A köznyelv a lábszáron jelentkező vivőerek tágula- tát érti rajta, melyek eleinte csak vékony kanyargó vona­lak. Később, sokszor évek múltán kiemelkedő, csúnya, ujjnyi vastag erekké öblö­södnek és elcsúfítják meg a legjobb vonalú női lábat is. Az általános nyelvhasználat­ban az ilyen vaskos erű láb­ra mondják azt, hogy vissz- eres, mert nem gondolnak arra, hogy visszértágulat a sokat emlegetett „aranyér” is a végbélnyílás tájékán. Mi okozza a visszértágu­latot? Amikor a . hegyekből lezú­dul a hóié, kimossa, mélyíti még a patakmedret is. így van ez valahogyan a vissze- rek élettanában is. A vé­náknak, a visszereknek a fala általában gyengébb, vé­konyabb, mint a verő-, az ütőereké. Az értágulatra való hajla­mosságot elsősorban örökli az ember. Ha valami külső ártalom — például szoros ha­risnyakötő, szűk ruha, vagy hosszas és folyamatos ácsor- gás — a vérkeringést még kívülről is nehezíti, a vér­mennyiség saját súlya úgy akadályozza a visszaáramlást, hogy a vér a köldök alatt — elsősorban az alsó végtag ereiben — lelassul, felszapo­rodik. Azt már nem is kell bizonyítani, hogy ilyenkor a vénák billentyűi nem érnek össze, a véráram irányításara képtelenekké válnak és az amúgy is gyenge falú véná­kat a felgyülemlett vérmeny- nyiség kitágítja. Érdekes ellentmondásnak látszó megállapítás, hogy nem a sok járás, nem az állandó jövés-menés, hanem az ácsor- gás és a rosszul épített ma­gas ülőbútoron való ülés a lábszár-visszeresség elősegí- tője. Pedig ez az igazság, mert járáskor az izmok mű­ködése a vérkeringést meg­gyorsítja és nincs mód arra, hogy a vér a vénákban fel­szaporodjék. Állaskor, vagy olyan ülőalkalmatosságon amin a láb ninds a talajra támasztva, hanem a levegő­ben log és a comb hátsó vénái nyomódnak — kiala­kulhat az alsótesti pangas. 1. A visszértágulat Még ha munkája közben ücsörögni kényszerül is az ember, akkor se támaszkod­jék, hanem a lábát váltogat­va az izometriás torna sza­bályai szerint egyhelyben mozogjon és feszítse, illetve lazítsa labizmait.. Magas székre pedig sohase üljön. Nos ezzel már elérkeztünk a visszértágulás megelőzésé­Megkezdődött a Moszkva és Riga közötti | gyorsforgalmú autópálya építésé. Az első százkilométeres szakasz a moszkvai körforgalmi gyűrű és Volokaiamszk között húzó­dik. Tervét az útépítési tudo­mányos kutatóintézet szak­emberei készítették. Köztudott, hogy az ország­úti közlekedési balesetek je­lentős részének gyorshajtás az oka. Ezért vezették be szá­mos országban, köztük a Szovjetunióban is a sebesség- korlátozást. Vajon, szükség van-e ez esetben olyan gyors- forgalmi autópályákra, ahol a megengedett óránkénti se­besség 150 kilométer? — A takarékosság a sebes­ségre szavaz — mondja B. Marsak tervező főmérnök. — De természetesen a gyorsfor­galmi autópályák tervének magában kell foglalnia mind­azokat az elemeket, amelyek a közlekedés biztonságát ga­hez: Tehát, rendszeres láb­mozgatás, az ácsorgás kerü­lése, kényelmes ülőbútor, bő és kényelmes ruházat. Szűk harisnyakötő, szoros bugyi­gumi, testhezálló nadrág, kényelmetlen cipő viselése semmiképpen nem javasol­ható. Különösen terhesség alatt, mert hiszen a hasűri téraránytalanság az altesti keringést károsítja. És még / valami! Egyes or­vosok azt állítják, hogy a napozás a hajszál-vénákat tá­gítja és a márványozott bőr véftarajzolatát láthatóbbá teszi. Ebben az esetben a lábszár-visszerességre hajla­mosak ne napozzanak, illet­ve napozás közben a lábszá­rakat takarják le. A visszeresség gyógyítha­tó, de a rugalmas pólya és a gumihari,snya nem gyógyít­ja. Inkább védi, de sokszor még azt se, mert például, ha az értágulat nem a bőr alat­ti, hanem a mély visszerek- ben van, akkor a felületes erek összenyomása veszedel­rantálják. Az utak zömén ga­rantált lesz a biztonságos köz­lekedés, a sebességkorláto­zást feloldják. Ilyen út lesz a Moszkva és Riga közötti gyorsforgalmi autópálya. Krasznogorszkig nyolcsávos, Zvenyigorodig hat-, Volokalmaszkig négysá­vos lesz. Az autópályára két-tíz kilométerenként léte­sített bekötőutakról lehet be­hajtani. Kidolgozták a behajtás au­tomata szabályozásának szer­kezetét. Az új, gyorsforgalmi út Moszkva és Volokaiamszk kö­zötti szakaszán száznál több hidat, aluljárót és felüljárót építenek. A tervezők nagy gondot fordítottak a gyors- forgalmi autópálya felszerelt­ségére. Az autópálya mentén megépült egy 360 férőhelyes motel, presszó, autószerviz-ál­lomás Volokalamszkban és nyolc benzinkút. Az autópá­lyán minden két-három kilo­méteren segély-telefonfülké­ket állítanak fel. 6 NÚGRÁU - 1977. június 30., csütörtök messe válhat. Dr. Buga László Moszh va—Riga gyorsforgalmi autópálya A BAROMFI Már régen elfe­lejtettük azt az időt, amelyről szólva Veres Pé­ter a felszabadu­lás utáni gyűlése­ken azt mondta: a paraszt akkor eszik csirkét, ha vagy ő, vagy a csirke beteg. S azt is, hogy akkori­ban nagy kincs volt a tojás: a fa­lusiak piacra vit­ték, hogy az árá­ból sót, paprikát, vagy egy pakli dohányt vegye­nek. Manapság egy fő átlagos ba­romfihús-íogyasz- tása 16 kiló, az egy főre jutó to­jásfogyasztás pe­dig mintegy 270 darab nálunk. De nemcsak ha­zánkban lendült fel a baromfifo­gyasztás. a világ érdeklődése is a Betáplálják a nagy teljesítményű baromfi felé for- gépbe a tojásokat. dúlt. Miért? A legfontosabb ok: a baromfihús és a tojás ideális táplálék. A tojás — a C-vitamin kivéte­lével — minden olyan táplá­lóanyagot tartalmaz, amely a felnőtt ember számára szük­séges. Fehérje-, zsír-, szénhid- rat-tartalmának egymáshoz viszonyított aránya jó, A-, B|-, B.,-, nikotinsav- és D- vitamin-tartalma jelentékeny. Ha a tojáson kívül csupán némi zöldséget fogyasztanánk, s mellőznénk az egyéb táplá­lékokat, nem éreznénk hátrá­nyát. A baromfi nagy előnye az is, hogy gyorsan válik élelmi­szerré. Egy húshibrid szülőpár dyúktól évi 140 tojás, abból pedig 110—120 csibe kelése várható. A csirkék kéthetes korukra elérhetik a másfél kilós súlyt, 165—180 kilo­gramm élő állatot kapunk te­hát egyetlen tyúk szaporula­taként, a keltetés idejét is be­leszámítva, mindössze tíz hét alatt. A mai korszerű baromfi- tenyésztés a keltetéstől a fel­dolgozásig iparszerűen állítja elő a tojást és a húst. A lea- korszerűbb keltetőberendezés a Bekoto cég legújabb típu^u gépe, amelynél 120 ezer, áll­ványokra helyezett tojást be­tolnak, s 21 nap múlva a má­sik végén 100 ezer csibét ki­szednek. A gépben automata berendezés végzi a párásítást, fűtést, fertőtlenítést, tojásfor­gatást és szellőztetést. keltető­A tojások ellenőrzése. Színek (t képernyőit A korszerű, színestelevízió- rendszerek kifejlesztéséig vi­szonylag sok idő telt el; szá­mos állomáson ment át a fej­lődés. Talán kevesen tudják; hogy az első szabadalmi be­jelentés a színes televízióra vonatkozóan még 1902-ből származik, melyet, később azu­tán nem valósítottak meg. Színes tv-műsort először 1954- ben az Egyesült Államokban, ma’jd néhány évvel később Japánban sugároztak. Euró­pában 1960-ban kezdték el a kísérleti adásokat a Szovjet­unióban, majd Angliában, Franciaországban, az NSZK- ban, Svédországban és Hol­landiában. Az USA-ban és Japánban az NTSC-, Európá­ban a francia SECAM- és r A KARA-BOGAZ-GOL- ÖBÖL KINCSE Türkméniában, a Kaspi-ten- ger partján működésbe lé­pett a Kara-Bogaz-Gol-öböl sóüledékét értékesítő első ülepítő medence, A helyzet az. hogy a Kaspi-tengerből éven­te több kilométer víz zúdul az öbölbe. Nyaranta, amikor a hőmérő higanyszála eléri a plusz 40 fokot is, a víz az öbölben igen erősen párolog. A vízben a különféle sók kon­centrációja erősen megnövek­szik. A tudósok igen gazdaságos technológiát dolgoztak ki ah­hoz, hogy a vízből különféle vegytermékeket vonjanak ki az ipar és a mezőgazdaság ré­szére, Javasolták, hogy a só­oldatot több olyan, medencén hajtsák keresztül, amelyekben a különböző összetevők le­ülepednek. Ezzel megkezdő­dött az öböl természeti kin­cseinek komplex kiaknázása. Mostanáig a vegyi nyers­anyagot külön e célra létesí­tett sekély vizű tavakban vég­zett természetes kristályosítás révén nyerték. Ez azonban csak nyáron volt lehetséges. Most ipari módszerekkel egész éven át folyik a sópárlás. nyugatnémet Pal-rendszere- ket alkalmazzák (nálunk a francia—szovjet SECAM III-at.) A Szo\jet(unió A június 19-én a Szovjetunió ■ 15 szövetségi köztársaságában le­zajlott tanácsi választásokról szól a Szovjetunió júliusi számában megjelent „Tisztújítás után” cí­mű írás. A fiatalokat állítja cikke kö­zéppel íjába V. Vasziijev. Az o- szág legfontosabb építkezésein dolgozó Fiatalok a munka él­vonalában címmel olvashatunk a székesfehérvári 320. számú Szak­munkásképző Intézet egyik tanu­lócsoportjának kérésére. Dr. Prieszol Olgával, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete fő­titkárával készített interjút a tebbi között a szakszervezetek­nek az áll imapparátusban betö’- :o‘t szereiével, a csepeli műn- kaverseny-felhívással is foglalko­zik. A tajgában, Uszty-Ilimszkben a KGST országok közreműködé­sével épülő fa- és cellulózipari ítmény komplexumban dol­gozó 300 tagú Kun Béla nevét viselő magyar brigádhoz látogat a riporter. Megismerteti az oi vifb ft azzal, hogyan ^ikerül a munkamódszereket az\. egyes szervezetek brigádjainak átvenni, vagv átadni egymásnak. Szó esik a szabad idő eltöltéséről is. A francia csupán a színin for­máció közvetítési módjában tér el az amerikai, illetve a német rendszertől. A Szovjet­unióban forgalomba került legújabb színes tv-készülék- ből, a képen látható „Radu- ga—716” (Szivárvány) típus­ból ebben az évben 170 ezer darabot állítanak elő. A szovjet televízió adásait a Szovjetunió lakosságának mintegy háromnegyede tudja fogni, közel 60 millió állam­polgárnak van televíziókészü­léke. Másfél év óta már a szovjet televízió-tulajdonosok 70 százaléka színes változat­ban is veheti a központi adást, ami nagy szó, figyelembe vé­ve az ország hatalmas kiter­jedését. A moszkvai televízió központi műsorait a szovjet állam különböző vidékeire ösz- szesen 65 ezer kilométeres mikrohullámú lánc továbbítja, s ezenkívül híradástechnikai műholdak is részt vesznek a közvetítésben. 7. számából Az év nyolc hónapjában már járhatók az északi hajóút egyes szakaszai Egy a maga nemé­ben egyedülálló kísérlet befeje­zéséről, az Északi sarkvidék fo­kozatos meghódításáról izgal­mas tudósítást olvashatunk a legújabb számban. Az emberi jogok valódi és vélt védelmezőiről, a más gon- dolkodásúakról, a disszidensekről, a bulvársajtó módszereiről, to­vábbá a békés egymás mellett élés elveinek érvényre juttatá­sáról és a nemzetközi feszültség enyhítéséről sokoldalú, elemző cikk számol be. A reumás betegségek gyógyí­tásában elért legújabb eredmé­nyekről nyilatkozik Valentyina Naszonova. a Reumatológiai In­tézet igazgatója. A műemlékeiről nevezetes Üj Jeruzsálembe látogató riporter fo­tókon mutatja be a Moszkva • környéki kolostort. amelynek helyreállítása már évek óta tart. A Szovjetunió legújabb számá­ban ritka kedvtelésekkel. fog­lalkozásokkal ismerkedhetünk meg: szó esik itt madarászairól és ai belovaglásról. A lap mel­lékletében, versenytáncosok nyi­latkoznak, meg egy íjászbajnok- nő.

Next

/
Thumbnails
Contents