Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

íVem gyökeres fordulat ,,Csúcsért ckezlel“ Hómában a közös kormányprogramról Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Kedden este a Montecito- rio palotában, az olasz kép- víselőház épületében, „csúcs- értekezlet” kezdődött a kö­zös kormányprogram kidol­gozásán fáradozó hat parla­menti párt vezetői között. A kereszténydemokrata Benig- no Zaccagnini, a kommunis­ta Enrico Bérlinguer, a szo­cialista Bettino Craxi, a szo­ciáldemokrata Pier-Luigi Ro- mita, 'a republikánus Biasini és a liberális Zamone a ter­vek szerint aláírja az értekez­leten a közel három hónapig tartó tárgyalássorozat ered­ményeként kidolgozott prog­rammegállapodást. A meg­egyezés azt jelenti, hogy az Olasz Kommunista Párt — az é megállapodásban foglalt intézkedésekben — támogat­ja a kormányt. A fáradságosan kidolgozott megegy ezés intézkedéseket tar­talmaz a közrend megszilár­dítására, a gazdasági politi­ka folytatására, az iskola­válság, a helyi tanácsok pénz­ügyi nehézségei es számos Inas probléma megoldására. Sokat tartalmaz a megegye­zés a baloldal, a kommunis­ták és szocialisták javasla­taiból, de csak korlátozott körre terjed ki, mivel a fe­leknek számos fontos kérdés­ben nem sikerült közös ne­vezőre jutniok. A megállapo' dások elsősorban a keresz­ténydemokraták és a kommu­nisták között születtek, a töb­biek csak kevéssé tudták be­folyásolni a nagy pártokat. A republikánus párt nem ért egyet a gazdaságpolitiká­ra vonatkozó részekkel, s ezek kivételével hajlandó csak aláírni .a megállapodást. A liberálisok és a szociálde­mokraták szintén bizonyos fenntartásokat hangoztatnak ßz OKP nagy súlya miatt. Az QKP vezetői hangoztatják: a programmegállapodás ugyan fontos, de kis lépést jelent csak; nem az a mély és gyö­keres fordulat, amelyre az országnak jelenleg szüksége lenne. Prágai tanácskozás Október és a mai világ A „Nagy Október és a mai világ” címmel kedden Prágá­ban háromnapos tudomá­nyos-elméleti konferencia kezdődött a „Béke és Szocia- lizmus”-nak, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának ren­dezésében. Az értekezleten több mint 70 kommunista és munkáspárt, továbbá forra­dalmi-demokratikus és nem­zeti felszabadító párt és moz­galom képviselői megemlé­keznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójáról, és elemzik a forradalom történelemfor­máló szerepét, a világ hala­dására és a mai nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatá­sát. A tanácskozáson résztvevő magyar pártküldöttséget Győ­ri Imre, az MSZMP KB tit­kára vezeti. A konferenciát Konsztan- tyin Zarodov, a „Beke és Szocializmus” főszerkesztője nyitotta meg. Utána az első felszólaló Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a szovjet kül­döttség vezetője volt Suárez—González találkozó Madridban Hétfőn este Madridban, a választások óta első ízben, találkozott Adolfo Suárez mi­niszterelnök és Felipe Gonzá- lez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. A két politikus megvitatta az or­szág különböző területei au­tonómiájának vitás kérdéseit, eszmét cseréltek a kormány és az ellenzék jövőbeni kap­csolatairól, az új alkotmány tervéről és a tömegkommuni­kációs eszközök (elsősorban a rádió, televízió és az EFE- hírügynökség) ellenőrzésé­nek problémájáról. Befejeződött a látogatás Brüsszelben Alkotmánytervezet, mint munkaokmány A Vitalij Ruben, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának el­nöke vezette szovjet parla­menti küldöttség befejezte hivatalos látogatását Belgi­umban. A szovjet parlamenti kép­viselők Brüsszelen kívül lá­togatást tettek Antwerpen­ben, Liégében, és Gentben. Találkoztak a belga parla­ment mindkét házának ve­zetőivel, valamint a belga— szovjet parlamenti csoport tagjaival. Edmond Leburton. a belga képviselőház elnöke a szov­jet delegációnak elmondotta, hogy a belga parlament nagy érdeklődést tanúsít az új szovjet alkotmánytervezet iránt. A tervezet szövegét a parlament tagjai között mint munkaokmányt terjesztik. Miről tűrgyaS az A svájci Lindauban ismét megrendezték a Nóbel-díjasok immár hagyományos találkozó­ját, amelyen többek között amerikai, szovjet, nyugatnémet és angol tudósok vettek részt. VÉGH ANTAL (REGÉNY) 15. ' Zsuzska egész nap vidám­nak és boldognak tettette magát. „Ennyivel tartozom neki — gondolta — este jön Bálint, majd akkor megmon­dunk mindent. Hadd teljen ez a nap így. De nem) Bálint ma este nem jön, talán jobb is így. Olyan nehéz lesz min­den, ami ezután következik...” Zsuzska őszintén mondta, hogy: Isten hozott! Berci úgy tartotta karjai­ban Zsuzskát. mintha el se hinné, hogy itt vannak egy­más mellett. De talán az érkezésben az volt a legmeghatóbb, amikor a gyereket ölbe kapta és ma­gához szorította. Aznap csak néhány szom­szédasszony jött át megnézni a tiszteletes urat, de lehet, hogy nem is őrá voltak kí­váncsiak, hanem a tiszteletes asszonyra! Bercinek olyan hihetetlen­furcsa volt, hogy Zsuzska hát­rakötve hordja a haját. Akkor este hamar eloltot­ták a papiakban a lámpát. A parasztok még nem feküdtek le — oda-odanéztek a papék sötét ablakára. Reggel megindult a szóbe­széd: „Milyen állapotban jött haza? Kell-e még Bálint to­vábbra is a házhoz? Legalább addig, míg felerősödik a tisz­teletes úr, vagy mehet már­is? Csak tón nem a -tiszteletes úr áll odébb? Vagy maradnak mind a .ketten? Volt már ilyen is, amióta világ a vi­lág?” Más meg úgy tudta, hogy Bálint nem is jön már töb­bet vissza a városból. „Elég volt neki a hídból is, másból is!" Berci és Zsuzska lefeküdtek. Berci átölelte feleségét. — Nagyon akarlak ezentúl szerelni. Sokkal jobban, mint eddig' Zsuzska úgy érezte, elzsib­badt az egész teste, nem bírt mozdulni, minden pillanatban azt várta, hogy elájul. „Csak Bálint jött volna ma este!” Berci úgy szólította őt, hogy Zsuzska... „Egy pillanatig sem marad­hatok itt tovább mellette! Le­vetkőztem egy idegen férfi előtt! Ha ezt Bálint megtud­ja. , El kell mondani neki NÓGRÁD - 1977. június 29., szerda mindent! őelőtte nem lehet semmi titok. Nem ronthatom el az utolsó pillanatban az eletemet! Bálint mindent meg­bocsátott nekem, ami eddig volt. De soha semmit nem bocsátana meg, amit ezentúl teszek; amióta őt ismerem, őt szeretem, az övé vagyok!” Kiszbadította magát a fér­je öleléséből, leugrott az ágy­ról, az asztal mellett a szo­ba közepén megállt. Berci idétlenül kedves akart lenni. — Elszoktál tőlem ... meg­ijedtél ... te... — Én nem félek tőled. De én már , nem a tiéd vagyok! — Ügy érezte, van ereje el­mondani mindent... Várta, hogy Berci kérdez, felelősség­re von, számon kér. — Ugyan — mondta —, gyere vissza! Szeretném, ha visszajönnél.,. aztán majd beszélgetünk. Könyörgött. — Mindent megbocsátok ... Egyedül voltál... Megértem... „Ezért vagyok én a Bálinté és nem a tied! Mert te csak úgy szerettél, hogy most meg tudsz bocsátani mindent — gondolta Zsuzska. — Az igazi szerelmekben, amilyen a mi­enk — azokban nincs bocsá­nat semmire!” — Nem kell hogy megbo­csáss nekem! Nem a tied va­gyok! Berci nem csinált jelenetet. Másnap fáradtabbnak látszott, mint a hazajövetele napján. Nem szólt, nem folytatták az éjszakai beszélgetést. Olyan volt a lakás, mint egy sira­lomház. Berci gyengébb volt, mint amilyennek látszott. Aznap délelőtt váratlanul — kétszer ájult el. Zsuzska lefektette, boroga­tást tett a homlokára. Nem úgy alakult semmi, ahogy Bálinttal eltervezték. Bercit nem lehet elhagyni most, a férje volt... a gyer­mekének az apja: Ezt Bálintnak meg kell ér­teni. Bálint másnap késő este érkezett vissza a városból. A kapitány a teherautóval haza is hozatta. Annyi mindent látott, hal­lott a két nap alatt, alig vár­ta, hogy beszámolhasson róla. Most már mindennél bizto­sabb: lehet hinni abban az eltervezett, megálmodott új világban. Óriási az erő, ameljj azt előkészíti. Apa és anya fogadták. ___ — Hazajött a tiszteletes úr! — mondta apa. Bálint meglepődött, bélésá- padt, lélegzetet vett. De az­tán megnyugodva válaszolt: '— Hazajött... hála Isten­nek! Apa és anya meglepődték Bálint válaszán. ók ketten egész délután, este erről be­szélgettek.' — Most kell elhatározno­tok. .. — mondta apa. — A főispán úr szíves volt hozzád, ö elintézhetné, hogy itt hagyd a hidat... küldhetné embert helyetted. — Mór határoztunk — ez volt Bálint válasza. Felállt, kiment az ajtón, végig az ut­cán, a templom felé. , Sötét volt a papiak min­den ablaka. Bálint óvatosan körüljárta a házat. (Folytatjuk) Az MTI hírmagyarázója írja: A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés — amelyet március 24-én írt alá Berlinben Kádár Janos, az MSZMP KB első titkára és Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, illetve Erich Hone- cker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. — A két ország között 1967-ben kötött hasonló egyezmény helyébe lép. Az új szerződés tük­rözi azt a fejlődést, amely a két ország, népeink kapcsola­taiban bekövetkezett, s internacionalista összefogásunk erő­södésének, barátságunk, szövetségünk kiteljesedésének újabb nagy jelentőségű dokumentuma. A szerződést az NDK népi kamarája június 16-án már törvényerőre emelte. Amint Os­car Fischer külügyminiszter előadói beszédében hangsúlyoz­ta: az új barátsági szerződés a testvéri kapcsolatok új, ma­gasabb fokát fejezi ki, s hosszú távú célja, hogy a szocializ­mus lehetőségeit közps erővel hatékonyabban hasznosítsuk. Parlamenti gyakorlattá vált már. hogy a mögöttünk le­vő esztendő pénzügyi zárszámadásának elemzése a nyári ülésszak feladatai köj;é tartozik. Az ,1976. évi állami költ­ségvetés végrehajtását az elmúlt napokban nyolc parlamen­ti munkacsoport, a mezőgazdasági, a szociális és egészség- ügyi,. a jogi-igazgatás^ és igazságügyi, a kulturális, az épí­tési és közlekedési, a kereskedelmi, az ipari, valamint a terv- ék költségvetési bizottság vette górcső alá. Az üléssoroza­ton félszáznál több képviselő fűzte hozzá véleményét a ki­adások, bevételek alakulásához. Megállapításaink egybevágtak a zárszámadást összeállí­tó Pénzügyminisztérium véleményével: az elmúlt év gaz­dálkodási eredménye -p a mérsékelt növekedésű ütem *el- lenére — összességében kielégítő volt. A fejlődés iránya az iparban alapvetően helyes volt, a vállalatok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak az erőforrások takarékosabb felhasználására és az önköltség csökkentésére, örvendetes tényként nyugtázták a képviselők, hogy a termelés növeke­dése teljes egészében az élő munka termelékenységének emelkedéséből származott. A termékszerkezet korszerűsítése főleg a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódott, jól­lehet az iparban a gazdaságos termelési és értékesítési szer­kezet kialakításának üteme még nem volt kielégítő. Figye­lemre méltó tényként nyugtázták a bizottságok, hogy a vál­lalatok mind reálisabban értékelik a munkaerőhelyzetet és nagyobb súlyt helyeznék a meglevő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. Kedvező irányú változást érzékeltek a tel­jesítménybérben dolgozók arányánál is: ez az ipar egyes te­rületein egy esztendő alatt négy'—öt százalékkal emelkedett. Javult a munka- és üzemszervezési tevékenység színvonala is, de az eredmények mértéke még elmarad az elvárhatótól. A mezőgazdasági. üzemek jelentős része is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, nagyobb figyelmet fordított az intenzív fejlődést segítő gazdaságszervezési módszerekre. Igaz, az időjárás tavaly is sok gondot okozott, így a nagy­üzemek termelési eredménye 15 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Jóllehet a jövedelemcsökkenés azzal járt, hogy a nagyüzemek nyereségéből kevesebb jutott a fejlesztésre, a képviselők megnyugtatónak tartották, hogy ennek ellenére rendelkezésre állnak az idei beruházásokhoz szükséges erő­források. Az eredmények nyugtázása mellett természetesen sok szó esett a bizottsági fórumokon gazdálkodásunk fo­gyatékosságairól Is. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai például a gyógyhelyek fejlesztését, a gyógyvizek hasznosítását, a közegészségügyi munka javítását sürgefték, s szeretnék jobbnak látni a hazai műszergyártást.-ellátást ■is. A kulturális bizottság i a beruházások terén .az általános iskolai tantermek-tető-alá .hozatalát tartotta, a legfontosabb teendők egyikének, mert a népesedéspolitika jóvoltából a következő esztendőkben már nagyobb számú iskolás korú gyermekkel kell számolni. Az építési- és közlekedési bi­zottság a lakásépítés kapcsán megállapította: a mennyiségi tervek teljesítésekor elengedhetetlen követelmény a határ­idők pontos betartása, s a minőségi követelmények mara­déktalan teljesítése is. A mezőgazdasági bizottság tagjai az ipari anyagokkal való ellátás fogyatékosságait, az alkatrész? ellátás'hovatovább krónikus, gondjait tették szóvá, A keres­kedelmi bizottság szorgalmazta, hogy a termékstruktúra változása miatt „kieső” áruknak is legyen gazdája. Az ipari bizottságban — egyebek között — sürgették az anyagmoz­gatás szélesebb körű gépesítését, hiszen ez a fajta tevékeny­ség ma még sok emberi erőt. energiát köt le. A képviselői munkacsoportok véleményét summázó ta­nácskozáson a terv- és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatot elfogadásra javasolják az országgyűlés plenáris ülé­sén. Nem kevésbé fontos témája lesz a nyári ülésszaknak az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója. Amint az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén megál­lapították: a vízgazdálkodás nem csupán a népgazdaság egy ágát jelenti, hanem az egész társadalom ügyét. Életbevágó­an fontos, hogy legyen elegendő és megfelelő minőségű víz a lakosság ellátásához, az ipari üzemek t és a mezőgazdaság munkájához. Pályázati ■ . v* f vas I A Nógrád megyei Tanács VB. munkaügyi osztálya a Salgó­tarjánban induló KÖZÉPFOKÚ MUNKAÜGYI TANFO- LYÁM-ra felvételt hirdet. A tanfolyam önköltséges, egyéves időtartamú. Ezen idő alatt: — -munkajogi ismeretek —- statisztika (általános, munkaügyi) — közgazdasági ismerétek , — bér- és normagazdálkodás — munkaerő-gazdálkodás tantárgyakból hetenként - egy alkalommal (napi 6—8 órás) foglalkozást tartunk. A. tanfolyam végén a hallgatók záró­vizsgát' tesznek és arról ’középfokú munkaügyi képesítést adó bizonyítványt kapnák:. A tanfolyamra felvehető,.aki munkaügy' és ahhoz kapcsolódó területen dolgozik, érettségije és egyéves munkaügyi gya­korlata, vagy általános iskolai végzettsége és hároméves munkaügyi gyakorlata van, munkáltatója a tanfolyam el­végzéséhez hozzájárul. Jelentkezni lehet 1977. július 15-ig, a Nógrád megyei Tanács VB, munkaügyi osztályán 3l01 Salgótarján, Rákóczi út 192.

Next

/
Thumbnails
Contents