Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

t A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén égés? sor közérdekű kérdéssel foglalkozott. Egyebek között megtárgyal­ta hogy hogyan értékesíthe­tik a szocialista brigádvezetők áprilisi V. országos tanácsko­zásán elhangzott javaslatokat. A legfontosabb feladat a tár­sadalom gazdasági erejének növelése, és ehhez a szocialis­ta brigádmozgalomtól minde­nekelőtt azt várják, hogy pél­damutatásával, vonzerejével, a szocialista szemléletmódot erősítő hatásával segítse a termelés és gazdálkodás ha­tékonyságának növelését, a munka minőségének javítá­sát. Az elnökség a brigád- mozgalom olyan új formái­nak elterjedését is hasznos­nak látná, mint a műszaki és fizikai dolgozókat egyaránt magában foglaló komplexbri­gádok alakulása a munkás- műszaki és alkalmazotti szo­cialista brigádok szoros együtt­működése, a brigádmozgalom és az újítómozgalom szoro­sabb kapcsolata, a kollektí­vák közötti szocialista ' szer­ződések rendszere. Az elnökség emlékeztetett arra, hogy az országos tanács­kozáson igen sok értékes fel szólalás, javaslat, észrevétel hangzott el, mindezt haszno­sítani kell a népgazdaság szá­mára. Az országos tanácsko­zás főbb dokumentumait az év folyamán egészen a mun­kapadokig eljuttatják. Az elnökség a SZOT és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének együttműködéséről is tárgyalt, kiemelve, hogy ez az együtt működés igen hasznos a mun­kásosztály és a szövetkezeti parasztság élet- és munkakö­rülményeinek javítása, a szO' cialistá demokratizmus fej­lesztése, a dolgozók társadat mi tevékenységének kibonta­koztatása szempontjából egy­aránt. Az együttműködésben alá- és ' fölérendeltség nélkül a kölcsönös érdekeken alapu­ló kapcsolatok érvényesülnek. A továbbiakban arról tár­gyalt az elnökség, hogy a ki­emelt nagyberuházások kivi­telezését hogyan segítik az érintett szakszervezetek és egyben -áttekintette a beruhá­zások helyzetét. A beruházó, tervező- és kivitelező vállala­tok az utóbbi időben általá­ban teljesítették feladataikat, tapasztalhatók azonban elma­radások is. Az elnökség véle­ménye szerint fokozottan ér­vényt kellene szerezni az ál­lami tervbizottság határozatá­nak, amelynek lényege, hogy az éves népgazdasági terve­zéskor csak a valóban jól elő­készített nagyberuházások kezdését irányozzák elő. Az elnökség helyeslőén állapítot­ta meg, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére in­dított munka verseny ben a be­ruházásokon dolgozó vala­mennyi vállalat, valamennyi szocialista brigádja bekapcso­lódott. További napirendi pontként az 1978. évi üdültetés kérdé­seit vitatták meg. Jövőre több új üdülőt adnak át. s össze­sen 381 ezer 500 dolgozó ve­heti igénybe a kedvezményes szakszervezeti üdültetést, 9300-zal több mint az idén. Mivei a termelőszövetkezeti tagság köréből is mind töb­ben lépnek be a szakszerve­zetbe, 1978-ban több mint 2500 téesztag is beutalót kap a szakszervezeti üdülőkbe. Továbbra is fenntartják a népszerű külföldi csere- és turistaüdültetést. Jövőre ösz- szesen 8700-an utazhatnak Magyarországról külföldre. A továbbiakban az elnökség az 1976—77. évi ifjúsági par­lamentek tapasztalatairól majd a munkásszállásokon la­kó dolgozók önkormányzati szervének működéséről tár­gyalt. Tájékoztató jelentést hallgatott meg a jóléti és kul­turális alapok múlt évi fel- használásának szakszervezeti tapasztalatairól: megvitatta a nyugdíjas szakszervezeti ta­gok szervezeti életéről szóló jelentést: elfogadta a SZOT és az elnökség idei második félévi munkatervét, s ugyan­csak elfogadta a szakszerve­zetek jövő évi költségvetésé­nek irányelveit. (MTI) Bolgár küldöttség érkezett Budapestre mm ■ ' fífi . !'>ÖlktÍcWaiiL\úJi- • Hétfőn bolgár küldöttség ér- gár miniszterelnök-helyettes, nökhelyettese, az együttmű- kezett Budapestre a magyar— az együttműködési bizottság ködési bizottság társelnöke, bolgár gazdasági és műszaki- bolgár tagozatának elnöke ve- Ott volt Vladimir Videnov, a tudományos együttműködési zeti. Fogadására a Ferihegyi Bolgár Népköztársaság buda- bizottság 15. ülésszakára. A repülőtéren ' megjelent Havasi pesti nagykövete, delegációt Makó Dakov bol- Ferenc, a Minisztertanács el- (MTI) Suárez nyilatkozata a spanyol politikáról Adolfo Suárez spanyol kor- „A választásokon kijelölték Közölte, „ki fogja igazítani mányfő hazája politikai jö- ezeket az embereket... — a társadalmi egyenetlensége­vőjéről nyilatkozott a L’Ex- fűzte hozzá Suárez. — A ha- két, és új gazdasági rendszert press című francia hetilapnak, talmat közelebb kell hozni a fog alapítani”. Rámutatott, hogy a jövendő regionális realitáshoz, s dií- Külpolitikai vonatkozásban alkotmányt, amelyet az or- ferenciált önkormányzati for- a spanyol kormányfő hang- szág közvéleményét és tö- mulákat kell találni”. súlyozta: „elérkezett az idő, rekvéseit képviselő összes par- _ hogy Spanyolország kérje lamenti csoportok dolgoznak spanyol kormányfő sze- bebocsátását az Európai Gaz­ki és hagynak jóvá, a ké- rl^t az ország hadserege „kéz- dasági Közösségbe” és ,',logi- sőbbiekben jóváhagyás végett ^nogható bizonyítékát adta kus”, hogy Spanyolország részt a spanyol nép elé fogják tér- komolyságának” és tisztedet- vegyen a NATO-ban. Ám — jeszténi. Olyan szöveget kell ben, *ogja tartani a nép aka- fűzte hozzá — „mindezekben kidolgozni — fűzte hozzá, —, ^lat „mindaddig, amíg nem a problémákban a spanyol amely „szigorúan szavatolja fenyegeti veszély a hazai népet illeti meg az utolsó az alapvetően demokratikus egyseget, a nemzetbiztonságot szó”. jogokat, kötelességeket és sza- és 32 intézményes rendet”. Külpolitikánk általában badsagjogokat”. Suárez kifejtette, kormá- ..nemzeti jellegű és reális” „Végső soron politikai, gaz- nyát „a többi politikai áram- lesz — mondotta Suárez, han- dasági, szociális és kulturális latnak nemcsak támogatásé- goztatva, hogy e politika „há- demokráciát akarok hazám Val, hanem gyakorlati köz- rom tengely felé fog orisntá- szamara” — mondotta a kor- reműködésével” kívánja meg- lódni. Ezek: Európa és a Nyu- mányfő. alakítani. Jelezte, olyan mély- gat, Latin-Amerika és az At­Katalónia és a Baszkföld reható reformokat szándékozik lanti-óceán térsége, a Földkö- önkormányzati követeléseivel végrehajtani, amelyeket min- zi-tenger, térsége és az arab kapcsolatban. kijelentette, den bizonnyal nem fogad el a világ. hogy máris történtek intézke- jobboldal. Hangoztatta, „bízó- Suárez befejezésül aztmon- dések, „de vannak végső nyos politikai, szociális és dott a L’Express című mesgyék, amelyeket csak gazdasági célkitűzésekben francia hetilap munkatársai- azokmak a reprezentatív sze- egyetért a baloldallal”, de rög- nak, hogy elvileg nincs ki- mélyiségeknek a jelenlétében tön hozzátette, hogy „nem kér fo§ása Izrael elismerése ellen, lehet majd átlépni, akiket a marxista ideológiából de azt ó*13^!3- h°Sy előbb lakosság bízott meg a végle- a 1 ideológiából, oldj4k meg az ENsz határo­ges megoldások mérlegelésé- sem 3 marxista módszerek- zatai alapján az arab—izraeli vei”. bői”. konfliktust. illlllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllll||||||||||fl||||||||||NllllllllllllllllllllllllltllIllllllimillllll|||||||||||||||||||||l||||l!|||||||||||||||iv^ Mini cseppben az óceán... liktusok közvetlen térségévé válik. Az amerikai propagan­da úgy próbált „védekezni” a tiltakozások ellen, hogy „a Moszkvában szovjet—ame- ve meghatározza: nagyjából szovjet flotta jelenlétéről” be- rikai tárgyalások kezdődtek egyenlő távolságra van Afri- szélt, mindenekelőtt a szomá- az Indiai-óceán problémáiról, kától, Ázsiától és Ausztráliá- liai Berberában. Félreértés ne essék: nem ha- tói! Néhány esztendeje a mint- Csakhogy: más dolog nor- lászati vagy éppen a tengerie- egy háromszázötven főnyi ős- malis megállapodás keretében nék kincseivel kapcsolatos jo- lakosságot az amerikaiak fel- időnként tranzitkikötőt bizto- gi és egyéb kérdésekről van tették egy hadihajóra, és „át- sítani valamely ország hajói- szó, hanem tömény politikai telepítették” Maurutius szige- nak és megint más az óceán témáról. Az Indiai-óceán téré. Már ekkor világos volt, szívében támaszpontot léte- ugyanis — bizonyos amerikai hogy valami készül. Most már síteni. Washington sem tagad-' erőfeszítések nyomán — kezd azt is tudjuk, hogy mi. . hatja azt az alapvető tényt, veszélyes térséggé válni. A Több százmillió (!) dollár be- hogy a Szovjetuniónak nincse- Szovjetunió régen vallja, hogy ruházással amerikai szupertá- nek támaszpontjai e térség­tárgyalások útján kell útját maszpont készül az Indiai- ben, neki viszont vannak... állni a jelenlegi aggasztó fo- óceán közepén. Eddig két, Miért ilyen fontos az Egye- lyamatnak. Az utóbbi időben egyenként négy kilométer sült Államoknak az Indiai- Carter elnök is hajlandónak hosszú kifutópálya épült nagy óceán? A fő ok alighanem a mutatkozott egy ilyen eszme- harci repülőgépek számára, és nyugati világ olaj útvonalai - cserére. gőzerővel épül egy harmadik nak „védelme”. A Szuezi-csa­Ez a mostani tanácskozások is. A kikötőt modem gépekkel torna a világ egyik bizonyta- előzménye. Mik a konkrétu- kimélyítették. A szándék nyíl- lan pontja. De ha a csatorna mok? A kérdésre egyet jen vánvaló: alkalmassá teszik nyitva van, akkor sem kel­névvel is lehetne válaszolni, az amerikai flotta kolosszusai hetnek át rajta az olajszállító ha nem is a teljesség igé- a repülőgép-anyahajók szarná- óriáshajók — ezek az Indiai- nyével. A név így hangzik: ra is. óceánon Afrikát megkerülve Diego Garcia. A térség szinte valamennyi juttatják el a Közel-Kelet ola­Diego Garcia korallsziget, országa azonnal felismerte a ját a vevőknek. a,z Egyenlítőtől, mintegy ezer veszélyt. Ilyen körülmények között kilométerrel délre. Stratégiai Megértették, hogy amit ez kezdődik a tárgyalás. Sikere jelentőségét néhány szám ele- az építkezés politikailag je- jótékonyan hathat ki más lent, nem kevesebb mint hogy övezetek politikai légkörére . | T ez az óceán nagyhatalmi fe- is. NOGRAD - 1977. június 23., kedd J szültségek és esetleges koní- Harmat Endre II Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatairól Tóth, Ferenc, az MTI tudósítója írja: A Magyar Népköztársaság kiterjedt nemzetközi kapcsola­taiban a Német Szövetségi Köztársaság — Európában betöltött szerepe, nemzetközi súlya, valamint a külpolitikai kontaktusa­inkban, kereskedehni és ipari együttműködésünkben elfoglalt helye következtében — a legjelentősebb tőkéspartnerünk. Politikai kapcsolataink a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele előtt is megfelelően alakultak, különösen 1969, azaz a nyugatnémet szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíci­ós kormány megalakulása óta. Miután 1973. december 21- én a Magyar Népköztársaság és az NSZK felvette a dip­lomáciai kapcsolatokat, bővült a két ország közötti politikai érintkezés, különféle szintű tárgyalásokra, megbeszélésekre került sor. Az események krónikájából kiemelkedik, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­szakaszán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helsinkiben találkozott Helínut Schmidt kancellár­ral.... A két ország külügyminisztere három alkalommal foly­tatott egymással megbeszélést. 1974-ben és 1976-ban Buda­pesten, illetőleg 1975-ben Bonnban. Gazdasági együttműködés. Kiemelkedő jelentősége van Magyarország tőkésországokkal kiépített külgazdasági kapcsolataiban az NSZK-val folytatott külkereskedelmünk­nek és gazdasági együttműködésünknek. Az NSZK-val bo­nyolítjuk le tőkés külkereskedelmi forgalmunk körülbelül egynegyedét. A magyar—NSZK áruforgalom értéke az 1973. évi 1886 millióval szemben 1976-ban már 2600 millió nyu­gatnémet márka volt; behozatalunk növekedési ütemétől azonban elmaradt kivitelünk alakulása. A teljes képhez tartozik, hogy az NSZK-ba irányuló exportunknak körülbelül negyedét kontingensek korlátozzák, további negyedrészét pedig hátrányosan érinti a Közös Piac protekcionista ag­rárpolitikája. Fontosak a gazdasági kapcsolatokban a vállalati koo­perációk. Eddig 350 kooperációs megállapodás jött létre a két ország különféle cégei között, s ezekből 200 kooperáció jelenleg is hatályos. Ugyanakkor további 300 ilyen kooperá­cióról folyamatban vannak a tárgyalások. A megállapodáso­kat eddig többnyire közép- és kisüzemek kötötték egymás­sal, s a kooperációs szállítások a magyar kivitel 15 százalé­kát jelentették. A harmadik piacokon való együttes fellépés­ben is kínálkoznak lehetőségek az együttműködésre. Ennek módozataival már 1972 óta szakértői bizottság foglalkozik. Itt kell megemlíteni, hogy a Magyar Népköztársaság és az NSZK is tagja az általános tarifa- és kereskedelmi egyez­ménynek (GATT), ami alapul szolgálhat olyan elvek követér sere, mint például a legnagyobb kedvezmény megadása. Kulturális kapcsolataink az NSZK-val 1969 óta rend­szeresek. Eddig túlnyomórészt különféle NSZK-beli intéz­ményekkel, illetve egyfes városok kulturális hivatalaival alakult ki megfelelő együttműködésünk. 1971-ben Dort- mundban, 1977-ben Duisburgban magyar napokat rendez­tünk; s az NSZK is több kulturális rendezvénnyel szerepelt Budapesten, itt járt például a kölni operaház társulata. Je­lentősek az ösztöndíjas kapcsolatok: 1976-ban például ö«z- szesen csaknem 660 hónapot töltött az NSZK-ban több mint 200 ösztöndíjasunk. Egyezményes kapcsolataink szintje nem éri el a po­litikai és gazdasági érintkezését. Az utóbbi években azon­ban fejlődés tapásztalható Érvényben van a hosszú lejára­tú gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről 1974-ben, illetőleg a gépjárművezetői és -forgalmi engedélyek kölcsö­nös elismeréséről 1976-ban aláírt egyezmény. Parafáltuk — aláírásra előkészítettük — már a kulturális megállapodást, valamint a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyez­ményt. Ami a magyar—nyugatnémet együttműködés egyéb te­rületeit illeti: az elmúlt évek során jó kontaktusok alakul­tak ki a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az NSZK Szakszervezeti Szövetsége (DGB) között, érintkezésbe léptek a Magyar Hazafias Népfront szervei az NSZK Szabadde­mokrata Pártjával, a KISZ együttműködésben áll a Német Kommunista Párt ifjúsági szervezetével (SDAJ) és kapcso­latot tart a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetével (JUSO) is. Jó kapcsolatokkal rendelkezik az NSZK-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Jelentős a két or­szág érintkezése a sportban is. Hadianyag 115 millió dollárért A meri ha i gesztus Bég innék \ Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Aligha több látványos, de lényegtelen gesztusnál, hogy a Carter-kormány további 115 millió dollár értékű hadianyag eladását fogja engedélyezni Izraelnek —• mutatnak rá washingtoni sajtókörökben. Jacob Javíts republikánus szenátor, a kongresszus Izrael- párti köreinek egyik hangadó­ja vasárnap elismerés helyett bírálta a kormányt. Javíts szerint elfogadhatatlan a Car- ter-féle terv, hogy palesztin államalakulatot hozzanak lét­re Izrael határán. Henry Jackson demokrata szenátor, az Izrael-lobby má­sik hangadója méltatta a kormány készülő gesztusát, de egyúttal hangoztatta: Iz­rael maradéktalan támogatá­sára van szükség. Washington az elmúlt 12 évben mintegy 6,4 milliárd dollár értékű katonai segélyt adott Izraelnek.. A szállításaik a jelen évben is megközelítik a 900 milliót. Ennek tükrében önmagában nem jelentős _ a hír, hogy Izrael további 115 millióért kaphat rakétákat, csapatszállítókat és más had­felszerelést. Walter Mondale alelnök a minap újra megfogalmazta Washington közel-keleti ter­veit: Izrael visszavonulna „kö­rülbelüli” 1967. előtti határai­ra, s a palesztinaiak „valami­lyen formában”’ hazához, saját területhez jutnak — lehetőleg szövetségben Jordániával. E tervek nem felelnek meg az arab országok, s a palesz- tinaiak igényeinek, másrészt az új izraeli kormány ezeket éppúgy elutasítja, mint az amerikai törvényhozás Izra­elt korlátlanul támogató kö­rei. Menahin Begin, az új izra­eli kormányfő három hét múlva látogat a Fehér Házba. Carter elnöjc fegyverszállítási döntése gesztus Beginnek és az amerikai kongresszus tá­mogatóinak. A címzettek ki­csinyük, az arab országok el­ítélik az új fegyverszállítási tervet — Washington közel- keleti hintapolitikájának leg­újabb lépését. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents