Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

Parlagon egy termelőszövetkezet Közérdek a termőföld védelme AZ ELMÜLT HARMINC EV ALATT az ország szántó- területe 11 százalékkal (690 ezer hektárral) csökkent, s nem kevés a termelésből végleg kiesett.— ipari, közle­kedési, stb. célra igénybe vett — terület. E folyamat megyénkben is tendenciasze­rű. A földvédelmi célú törvé­nyek és rendeletek hatására az utóbbi években mérséklő­dött a csökkenés üteme, más­részt a mezőgazdasági üze­mekben jelentős összegeket használtak fel meliorációs munkákra az eredményesebb és biztonságosabb termelés érdekében. Á Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban vizsgálat során mér­te fel, hogy a földvédelem­mel kapcsolatos jogszabályo­kat ki-ki a maga területén hogyan hajtja végre. S hogy a földvédelmi célokra felhasz­nált állami és üzemi pénz­eszközök miként hasznosul­nak. Közismert,' hogy Nógrád megyében a mezőgazdasági termelés feltételei nem ked­vezőek. A domborzati adott­ságok következtében a megye területének csaknem 90 szá­zalékát érinti az erózió. A nagyfokú erodáltság miatt a talajok természetes termőké­pessége alacsony, vízgazdál­kodásuk kedvezőtlen. A lej­tős-dombos területek művelési költsége az átlagnál maga­sabb. A mezőgazdasági terü­let 69 százaléka szorul talaj- védelmi beavatkozásra, csak­nem 92 ezer hektár „sava­nyú” talajon szükséges ké­miai talajjavítást végezni; így megyénkben a talajvédel­met kiemelt fontosságú fel­adatként kell kezelni. A IV. ötéves terv időszaká­ban több mint 119 millió fo­rintot használtak fel meliorá­ciós munkára a megyében. A melioráció olyan biológiai, kémiai és műszaki intézkedé­sek összessége, amelyekkel a föld termőképessége jelentő­sen és tartósan fokozható, a termelés biztonságosabbá te­hető. A fenti összegből — melynek 77,9 százalékát álla­mi támogatásként kapták a mezőgazdasági üzemek — töb­bek között megvalósult '34 ezer 327 hektáron a táblásí- tás. 16 ezer 162 hektáron — talajjavítás, 7 ezer 244 hektá­ron a műszaki talajvédelem, 1 ezer 507 hektáron talajvédő gyeptelepítés történt. 1976- ban 18 millió 660 ezer forin­tot fordítottak a megye me­zőgazdasági üzemei meliorá­ciós munkákra, ennek 35 szá­zalékát saját erőből. MELIORÁCIÓS munkák tervezésére sok szerv jogosult. Ez nem előnyös, mert nem egységes a szemlélet. A kö­vetkezménye a tervek színvo­nalának, használhatóságának jelentős differenciáltsága. Nem egy esetben kivitelezés­re alkalmatlan terv született! A meliorációs beruházások kivitelezését gyakran hátrál­tatta a megfelelő gépek hiá­nya. Nemcsak a mezőgazda- sági üzemek, de a vízgazdál­kodási és talajvédelmi társu­latok sem rendelkeznek a korszerű talajvédelmi célokat szolgáló eszközökkel. A gépek beszerzését általában a gazda­ságok anyagi helyzete, más­részt ellátási hiányok akadá­lyozzák. Hiányos a létesítmények karbantartása, melyet elsősor­ban szintén géphiány indokol. A 10/1976. MÉM. sz. rendelet a mezőgazdasági üzemeket meliorációs fenntartási alap képzésére kötelezi, ezt a meli­Tei/es értékű munkát — végezhetnének Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának rehabilitációs albizottsága — érdemes a hosszú név möge tekinteni — alig kéthónapos múltra tekint vissza, de aho­gyan mondani szokás, nagy gonddal készült első ulésere, ahol átfogó képet adott a megváltozott munkakepesseguek helyzetéről. A számuk több mint 600 ezer, többségük mozgássé­rült. Sz azonban csak becsült adat, mert valójában még so­hasem történt pontos felmérés róluk. Egyetlen tény, hogy tavaljr 272 ezren részesültek rokkantsági nyugdíjban, ha- vonta mintegy 370 millió forint összegben. Az évi 4,5 milliárd forint tetemes költség, a rokkantság mögött meghúzódó termelési veszteség azonban sokszorosa ennek. Érthető tehát, hogy a munka társadalmában külön­leges jelentőségű a rehabilitáció, a testi, vagy szellemi fo­gyatékosságban szenvedő ember munkaképességének a le­hetőség szerinti helyreállítása. A rehabilitáció lényegesen gazdagabb tartalmú, mintsem Jótékonyságnak lehetne tekinteni. Eredete elsősorban a szo­cialista társadalmi rend humánumában keresendő, valamint a munka, a produktív termelőtevékenység helyesen felfo­gott emberformáló szerepében. Es csak harmadsorban em­lítendő a napjaink immár krónikus munkaerőhiánya. Mindez indokolná, hogy a rehabilitációt, a jelentőségét megillető súllyal kezeljék. Hogy a különböző igyekezetek egy irányba hassanak, a megváltozott munkaképességű ember aktivizálása irányába. Mégsem ez történik. Annak ellenére sem, hogy ma már az üzemek többségében reha­bilitációs bizottság működik. Felmérik a rokkantakat, szám­ba veszik a nekik megfelelő munkahelyeket, többségük mé­gis passzív. Nagyrészt talán azért, mert s „megfelelő mun­kahely” fogalma sem egyértelmű. Sokhelyütt a könnyű munkával azonosítják, a liftkezeléssel, öltözőőrzéssel, por­tási beosztással. Az efféle munka valóban könnyű, vonzereje azonban csak az intézkedésre kötelezett vezetők szemében van. Hi­szen ez látszik a legegyszerűbb megoldásnak. Ám a látszat csal. Mert az esetek jó részében ugyanaz az ember, akit a porta, / vagy a lift kezelésére kárhoztat­nak. némi átképzés árán teljes értékű produktív tevékeny­ségre is képes lenne, ha a gépet hozzá, testi fogyatékossá­gához igazítanák. Vagyis „könnyű” helyett úgynevezett adaptált munkahelyről gondoskodnának. S ezzel bebizonyo­sodna számára, hogy szükség van rá, ami értelmet adna éveinek, meghosszabbítaná életét. A 600 ezer rokkant közül mintegy 200—250 ezer fia­tal korban vált csökkent munkaképességűvé, ök azok, akik ügyesebb szervezéssel, okososabb gondoskodással, megfelelő­en kiválasztott feladattal, teljes értékű munkára is alkalma­sak lehetnének. És itt sokkal többről van szó, mint egyszerűen a létbiz­tonságuk megteremtéséről. Hiszen erről intézményesen gon­doskodik a társadalombiztosítás. Az évtizedes múltra vissza­tekintő rehabilitációs törvény a foglalkozási rehabilitációt szabályozza. A teljes körű rehabilitáció egységes rendszere, kiépíté­se azonban még várat magára. Ezt szorgalmazza nagy am­bícióval. a tőle megszokott ötletgazdasággal az országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottsága. Lukács Mária orációs létesítmények fenntar­tási költségeinek fedezetére kötelesek felhasználni. A ren­delet hatása a karbantartási munkák jobb végrehajtásában már érződik, amit a követke­zetes felügyeleti ellenőrzés to­vább javíthat. ősrégi formája a talaj ter­mőképesség-fenntartásának a szerves trágyázás. A népi el­lenőrök ezzel kapcsolatban nem szereztek kedvező ta­pasztalatokat. Több mezőgaz­dasági üzemben évről évre nem használják fel az egyéb­ként is szűkösen rendelkezés­re álló szerved trágyát. A megyében a IV. ötéves terv időszakában 753 hektár mezőgazdasági termőterületet vettek igénybe ipari, mező- gazdasági, vízügyi, közlekedé­si, kommunális létesítmények céljára. A hasonló célra igénybe vett terület — ez idő­szak alatt — országosan 34 ezer 500 hektár volt. A föld­kivonások során gyakran a jó minőségű termőföldek csök­kentek. 1970—75. között — öt év alatt a megye szántóte­rülete 3 ezer 956 hektárral csökkent, ugyanakkor 3 ezer 227 hektáron történt erdőtele­pítés, ami az erősen lejtős területek racionális hasznosí­tása szempontjából feltétlen célszerű beavatkozás, Kedvezőtlen tapasztalat, hogy a mezőgazdasági terme­lésből ideiglenes jelleggel — például sóder-, homokbányá­nak — kivont területek me­zőgazdasági termelésbe való visszaállítását sok gazdaság elmulasztja. A jogszabály ér­telmében ugyanis az ilyen te­rületeket az igénybevétel szerinti hasznosítás megszűné­se után mezőgazdasági ter­melésre ismét alkalmassá kell tenni. Az is gyakori, hogy a földutak mellett új utakat építenek, de a réginek a ter­melésbe való visszaállítása el­marad. A statisztikai hivatal évente 5—6 ezer hektár nagy­ságrendű vetetlen területet tart szómon a megyében, mely megfelel egy átlagnál nagyobb mezőgazdasági üzem szántóterületének. A zártker­ti, apró parcellákból is sok a parlagon hagyott rész, viszont az ezek hasznosítását célzó helyi tanácsi intézkedések ko­rántsem tekinthetők általá­nosnak. MINDEZEKBŐL AZ KÖ­VETKEZIK, hogy a termő­föld védelme és rendeltetés- szerű hasznosítása nagyon szerteágazó, a tanácsi szervek, mezőgazdasági üzemek és egyéb földhasználók együtt­működését igénylő komplex feladat. Az eddigi sok évi munka- és anyagi ráfordítá­sok szükségesnek és eredmé­nyesnek bizonyultak, ugyan­akkor számos területen akad javítanivaló. Tari János a megyei NEB főrevizora „]VJint a mókus fenn a f5n...” A táborvezető ötödikes Skoda Róbert, táborvezető az ötödikes Két apró emberke — mele­gítőbe öltözött, nyakkendős úttörő — vigyázza a nyirjesi tábor kapuját. A váltótábor 11 ■napig 126 leendő őrsvezető otthona, itt készülnek fel a tanévnyitóval kezdődő úttörő­munkára. A táborvezetőt keressük — egy szöszke legénykéhez, az 'ötödikes Skoda Róberthez irányítanak. Valami tévedés lehet. — A mai napon valóban én vagyok a táborvezető, — nyugtat meg felnőtte« ko­molysággal a balassagyarmati Dózsa György Általános Is­kola tanulója. — önkormány­zati nap van a táborban, mindent mi, gyerekek irányí­tunk. Azt akarjuk megmutat­ni, hogy akkor sem lenne baj a fegyelemmel, ha nem vi­gyáznának ránk a tanárok. A hatalmas táborudvar ren­dezett, gondozott, sokhelyütt lapáttal, gereblyével dolgoz­nak a pajtások. Tovább csi­nosítják a kis házak környékét. Egy betonszegélyre telepszünk beszélgetni, ez azonban ko­rántsem zavartalan. A „tábor­vezető pajtást” minduntalan keresik, ő dönt és rendelke­zik. Elemlámpákért a raktá­roshoz küldi az érdeklődőket, majd reklamálóknak válaszol. — Miért nem dolgozik a „Kis aranyos” őrs —• tudakol­ja a tábor ifjú vezetőjétől két pajtás. — Mert reggel ők moso­gattak mégpedig szorgal­masan — hangzik a válasza. Skoda Róbert közelebbről is bemutatja a „Kis aranyos” őrsöt. Tagiai a pedagógusok, s a felnőttkorú őrs munkájá­val felkerült a tábor dicső­ségtáblájára. — A tizenkét pont szelle­mében kell ezért dolgozni. Ha valaki kétszer felkerül a táb­lára. akkor megírhatja haza. ha négy alkalommal, akkor bekerül az úttörőigazolvány­ba. Ha még ennél is több­ször. akkor a táborvezetőség megírja az úttörőcsapatnak. A balassagyarmati és a ba­lassagyarmati járás úttörő- csapataitól érkezett 120 pajtás reggel fél hétkor pattan ki az ágyból, az ébresztő hangjaira. Reggeli torna következik, majd a nap nagy részében ko­moly munka folyik a tábor­ban. Örsi és raj foglalkozáso­kon ismerkednek a pajtások leendő feladataikkal, az út­törőmunka módszereivel. Jut idő persze bőven a játékra, dalra, szórakozásra is. A napi programból Vereczki Ildikó, a balassagyarmati Ifjúság úti Általános Iskola hatodikos tanulója, táborügyeletes em­lít néhányat. — A délelőtti foglalkozáson az őrsi formaságokkal — so­rakozó, jelentés, köszönés — ismerkedtünk. Este ülést tart a 13 tagú tábori tanács is, ezen megbeszéljük a további programok javaslatát. Eseményekkel teli a tábor élete, néhány sikeres ren­dezvényt idéz fel a tábor­ügyeletes. Ezt a feladatot egyébként a megszokott tá­borrendben szintén tanár lát­ja eL Munkában a tábori élet krónikásai; Baneth Márta és Sípos Brigitta faliújság-felelősök. I Július 3: az 55. nemzetközi szövetkezeti nap nz OSZT felhívása pedig a szocialista demokratizmus és a közművelődés fejlesztését szolgálják. Az 1400 termelőszövetkezet a mezőgazdasági termelésnek mint­A mozgalom hagyományaihoz híven július első vasárnapján — immár 55. alkalommal — világ­szerte megünneplik a nemzetközi sz Svetkezeti napot. A hatvan ország 330 millió szö­vetkezőjét képviselő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége most köz­zétett nyilatkozatában a tartós bé­ke biztosítását elősegítő, az igaz­ságom társadalmi és gazdasági rendszert szolgáló szövetkezeti el­vek világszerte történő elterjesztő- különösep kiemc|kedó. A kiske- sét, valamint az együttműködés reskedeimj forgalomnak csak- szélesitését tűzi ki zászlajára. nem egyharmadát szervezi a 305 A 4600 szövetkezetben 4,2 millió általános fogyasztási és értékesítő tagot tömörítő magyar szövetke- szövetkezet, amelyek a termelő- zeti mozgalom képviseletében az szövetkezetekkel Országos Szövetkezeti Tanács el- munkálkodnak A szövetkezők hagyományos ün­nepe alkalmából az OSZT a szö­vetkezetek előtt álló társadalmi, gazdasági feladatok közül az új típusú szocialista szövetkezetek létrejöttét és munkálkodását is lehetővé tevő Nagy Októberi Szo­nöksége adott ki felhívást. Ebben rámutat — hogy Magyarországon, a többszörös tagságot is figyc-( lembe véve, a felnőtt lakosság mintegy 25 százaléka tagja a szövetkezeteknek, s együtesen a nemzeti jövedelemnek csaknem egvharmadát állítják elő. társa­egy kétharmadát adja és eredmé- cialista Forradalom 60. évfordu- nye«en segíti a szövetkezeti pa- lójára kibontakozott munkaver- rasztság gazdasági, társadalmi fej- seny felkarolását, az 1977. évi nép- lődését. A 9Ä8 ipari szövetkezet gazdasági terv sikeres megvalósí- szerepe az építőiparban, egyes t»sát állítja a középpontba. Fel- beisö ellátási, szolgáltatási, vala-, hívja a szövetkezeteket: tegyék mint exporttevékenységekben hatékonyabbá szerkezetüket, erö­küiönösen kiemelkedő. A kiske- sitsék tagsági kapcsolataikat/ fej­lesszék a szövetkezeti demokráci­át, valamint közéleti, közmüve- lődési tevékenységüket. Helsinki szellemében hangsúlyozza a felhí- együttmüködve vás a béke ügyének szolgálatát, zöldség-gyü- a helyi megemlékezéseken túl­möles termelési program megva- menően az Országos Szövetkezeti lósításán. elősegítve a háztáji és Tanács — a Békés megyei szer- a kisegítő gazdaságok lehetőségei- vekkel együttműködve — Szarva- nek minél jobb kiaknázását. A son, július 7-án nagygyűlést és lakásszövetkezetek ' több mint SOŐ egész napos kulturális programot ezer ember számára nyújtanak szervez. (MTI) otthont, a takarékszövetkezetek szolgáltatásait pedig több. mint Játék a tábor udvarán. (Kulcsár József felvételei) — Szép volt a tábortűz él a Ki mit tud?, de a legna­gyobb izgalommal a VIT-kar- neválra készültünk. Mindent összeszed tün k a jelmezekhez, a különböző népek viseleté­ben vonultunk fel. A tábori olimpián asztalitenisz-, asztali- foci-mérkőzéseket, futóverse­nyeket rendeztünk. Vereczki Ildikó a tábor nagy éttermébe invitál, hatal­mas rajzokat mutat. Az úttö­rők munkái a tábori-élet ese­ményeit örökítették meg. A vidám gyermekrajzokon a zászlófelvonás, a reggeli tor­na. az őrsi portya látható. A tizenegy nap pénteken letelt, új lakók érkeztek a nyirjesi váltótáborba. Mi volt az ifjú „táborvezető” legna­gyobb élménye? — A mai munka. az ön- Ibolya, Tóth kormányzati nap. Olyan ne­héz a kicsiknek vezetni a _____ i tábort A gyerekek szót ejtettek egy találkozóról is, amire igencsak készültek. Táboro­zás előtt látogattak a pajta-' sokhoz Balassagyarmat és a járás vezetői, hogy válaszol­janak kérdéseikre. Mire vol­tak kíváncsiak? — Én azt kérdeztem, hogy mikor lesz kész a nyirjesi strand — válaszol Skoda Ró­bert. — De azt is elmondtuk, hogy nagyon kevés a torna­terem, jó lenne még tudni: mikor készül el az új isko­lánk. Az önkormányzat vezetője kezébe veszi a mikrofont. Vékony, de határozott hangon gyülekezőre szólítja a tábor­lakókat. Legfíirgébb a taná­rok ,.Kis aranyos” őrse. nóta­szóval vonul a gyülekezőhely­re. A „Mint a mókus fenn a fán...” jól ismert dallamát egyre többen veszik át, éne­kel az egész tábor. Jókedvűen, gondtalanul folyik a játék. „Riccs-raccs. rummi bumm...” — éneklika körjáték mókás dallamát, ezt követi a táborozás elmarad­hatatlan játéka, a „sóder”. Százhúsz úttörő és tanár táncol hatalmas karéjban. E \Hdám látványossággal és a dallal — Ég a gyertya, ég.., — búcsúzott a tábor. K. Kelemen Gábor dalmi-mozgalmi tevékenységükkel egymillió ember veszi igénybe. j NÓGRÁD - 1977. június 25., szombat 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents