Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

Plenáris ülés a KGST 31. ülésszakán

A párizsi eredmény

Barabás János és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik:

Szerdán Varsóban folytatta munkáját a KGST 31. ülésszaka. A tanácskozáson a tagországokat a kormányfők képviselik. Hazánk küldöttségét Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti.

Kedden, a tanácskozás első napján a résztvevők megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójáról. Az ünnepi referátumot Piotr Jarosze- ivicz, a lengyel minisztertanács elnöke tartotta. Beszédet mondott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Lázár György.

A további szónokok között Sztanko Todoroy, a bolgár minisztertanács elnöke beszédében méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyományain épülő, mélyen humánus és demdkratikus szovjet szocializmus eredményeit. Rámutatott, hogy a Szovjetunió megteremtette a proletár szoicalista internacionalizmus. az egyenjogúság és a testvéri kölcsönös segítség- nyújtás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok lehetőségét.

Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök kiemelte

az 1917-es forradalom történelmi jelentőségű hatását Csehszlovákiára. Hangsúlyozta, hogy az ország fejlődésének egyik legfontosabb biztosítéka a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való széles körű együttműködés.

Carlos Rafael R.odriguez, a kubai minisztertanács elnök- helyettese ismertette Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, az államtanács és a kormány elnökének az ülésszakhoz intézett üzenetét, amelyben megállapította, hogy az októberi forradalom megteremtette a gyarmati birodalmak felszámolásának és a fejlődés kapitalista útjaival szakító új ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok létrejöttének lehetőségeit.

Zsambin Batmönh, a mongol minisztertanács elnöke a szocialista forradalom és a szocializmus építése alapvető törvényszerűségeinek egyetemes jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok politikájának eredményeként egyre mélyül a szocialista országok közeledésének és gazdasági fejlettségi szintjük kiegyenlítődésének folyamata.

Wtííí Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke beszédében az NDK és a Szovjetunió 1975. október 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Megállapította, hogy ez a szerződés a két ország kapcsolataiban új, magasabb fejlettségi szintet jelentő szakaszt nyitott.

Manea Manescu román miniszterelnök méltatta a Szovjetunió elmúlt hatvan év alatti órási fejlődését, amelynek eredményeként a Szovjetunió a nemzetközi élet meghatározó tényezőjévé vált. Hangsúlyozta, hogy a román nép nagyra értékeli a hagyományos román—szovjet barátságot.

A KGST-tagországok küldöttségvezetőinek felszólalásai után rríéltatta az októberi forradalom jelentőségét Jugoszlávia, Angola, Vietnam és Laosz képviselője.

Az ünnepi ülés után a plenáris ülésen referátumok hangzottak el, majd a késő esti órákban megkezdődött ezek megvitatása. A tanácskozás első napjának végén a KGST 31. ülésszakának résztvevői és vendégei díszelőadáson vettek részt a varsói Nagyszínházban.

Lázár ü^örgy felszólalása

Kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműködésnek

Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, a tanácskozás második napján elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány nevében köszöntötte a 31. ülésszak résztvevőit — külön a házigazda szerepét betöltő Lengyel Népköztársaság vezetőit —, majd bevezető szavaiban rámutatott.

Van megoldás

— Számunkra, szocialista tervgazdálkodást folytató országok számára nincs benne semmi meglepő, mégis szólni kell róla —, mert sokatmondó és fontos tény —, hogy miközben a vezető tőkésországok kormányai továbbra sem találtak megoldást súlyos gazdasági nehézségeik leküzdésére, a KGST-tagállamok népgazdaságai —, amint erre a végrehajtó • bizottság beszámolója is rámutat — a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben is sikeresen fejlődtek. A komplex program megvalósításának keretében kielégítő ütemben halad azoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében irányoztunk elő. Ezek a példa nélkül álló' hatalmas vállalkozások —, mint többek között az orenburgi gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombinát, a 750 kilovoltos távvezeték — meggyőző bizonyítékai annak, milyen óriási erőforrást és szervező erőt jelent közösségünk tervszerűen összehangolt internacionalista együttműködése, a szocialista gazdasági integráció, amely egyidejűleg növeli a KGST világgazdasági

súlyát, és szilárd alapot biztosít országaink gazdasági fejlődése, ezen keresztül népeink jólétének további növelése számára.

A továbbiakban elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az elmúlt két évben igen nagy erőfeszítéseket tett a világgazdasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, a ráfordítási költségek növekedésének ellensúlyozására, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javítására.

A megoldás kulcsát abban látjuk, hogy erőteljesen fokozzuk a termelés hatékonyságát, meggyorsítsuk a termelékenység emelésének, a termelés korszerűsítésének a folyamatát és számottevően növeljük népgazdaságunk exportteljesítményét.

— Rendkívüli módon érdekeltek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasználjuk a szocialista gazdasági integrációból származó előnyöket, még szorosabbá tegyük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal.

Figyelmet az alapvető célokra

— A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdonítunk, annak, hogy fokozzuk kölcsönös gazdasági kapcsolataink stabilitását, erősítsük, hosszú távú jellegét és szélesítsük az öt évnél hosszabb időszakra szóló együttműködési megállapodások körét. Amint a beszámolókból kitűnik, e téren nem kevés a tennivalónk.

— Véleményünk szerint is

kiemelkedő jelentősége van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának, mert ezek fogják képezni jövőbeni együttműködésünk gerincét. Üdvözöljük és támogatjuk a tervezési együttműködési bizottságnak azt az ajánlását, hogy erőinket határozott céltudatossággal most a legalapvetőbb kérdések megoldására, mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás biztosítását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítését és a gépipar legfontosabb ágazatai összehangolt fejlesztését szolgáló célprogramok kidolgozására

összpontosítsuk.

— Közösségünk energia- és

nyersanyagszükségletének kielégítésében meghatározó

szerepe van a Szovjetunióval folytatott együttműködésnek, mindenekelőtt a szovjet villamosenergia-, kőolaj- és földgázszállításoknak. Ami a magyar népgazdaságot illeti, fejlődésének üteme jelentős részben e szállítások alakulásától függ. Természetesen világosan látjuk, hogy —, amint arról Koszigin elvtárs a 30. és a mostani ülésszakon is részletesen szólt — elenged- ■ hetetlenül szükség van a tagállamok belső erőforrásainak maximális kihasználására is. Tájékoztathatom önöket,

hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordozóigényeink meghatározása során ezt messzemenően figyelembe vesszük.

Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozásának jelentőségét is.

— Reális célnak tartjuk —, mondotta —, hogy — felhasználva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtsünk a mező- gazdasági és élelmiszerpiari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely hosszú távon a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, többek között olyan alapvető termékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindannyiunknak elsőrendű érdeke fűződik.

— A természetadta lehetőségek gyorsabb és teljesebb kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudományos és ipari háttér kiépítését. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás, a kor;

Vance Kínába utazik

Cyrüs Vance amerikai külügyminiszter augusztus 22— 26. között látogatást tesz Pe- kingben — jelentették be szerdán Washingtonban.

A külügyi szóvivő szerint Vance látogatásának célja az, hogy „az 1972-es sangnaji közlemény szellemében" folytassák a tárgyalásokat a két ország kapcsolatainak rendezéséről.

A szóvivő szerint még tisztázásra vár Vance végleges kínai programja, így az is,

hogy ellátogat-e a fővároson kívül az ország más vidékeire is.

Warre Nchristopher amerikai külügyminiszter-helyettes júliusban, Vance kínai útja előtt körutat tesz a térség több országában, hogy tanácskozzék az országok kormányával a Kma-politika kérdéseiről.

A külügyi szóvivő szerint jelenleg nem tervezik Carter elnök pekingi látogatását.

(MTI)

2 NÓGRÁD - 1977. június 23., csütörtök

szerű gépek és géprendszerek, a mezőgazdaságban szükséges vegyianyagok tömeges előállítása és felhasználása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és raktározás, valamint a szállítás fejlesztése igen

nagy összegű beruházásokat igényel. Ezért olyan együttműködési lehetőségeket kell

kimunkálnunk, amelyek számításba veszik a tudományos ismeretek, az anyagi eszközök egyesítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását.

— Az előttünk álló feladatok eredményes megoldása új követelményeket támaszt

együttműködésünk eszköz- rendszerével szemben is — mondotta. — Már most világosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalakulás, amelyet gazdasági kapcsolataink jellegében az integráció elmélyülése vált ki, 1980 után is folytatódni fog. A tervkoordináció módszereinek tökéletesítése mellett megfelelő figyelmet kell fordítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutáris pénzügyi és a hitelrendszer továbbfejlesztésére is.

Lázár György befejezésül rámutatott:

A KGST tekintélye

— Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a tényeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb befolyást gyakoroljunk a világ- gazdaság folyamataira.

— A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfogalmazott célok felé és közös erővel jelenleg is nagy feladatok megoldásán dolgozunk. A jövő azonban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve, szüntelenül munkálkodjunk szervezetünk struktúrájának és munkamódszereinek tökéletesítésén:

— Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a 31. ülésszak határozatai jól fogják szolgálni szocialista közösségünk, s minden egyes tagország előrehaladásának ügyét.

A felszólaló küldöttségvezetők kifejtették álláspontjukat a hosszú távú együttműködési célprogramokról.

★

A szerdai plenáris ülés befejezéseként Nyikolaj Fagygye jev,i a KGST titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság kormányának a vendéglátásért, majd tájékoztatta a résztvevőket a KGST titkársága tevékenységének fő irányairól.

(MTI)

Három fontos közös okmány és két megállapodás, valamint egy jegyzőkönyv — egy államfő rövid, háromnapos tárgyalásának semmiképpen nem csekély eredménye. Különösen nem az, ha két különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű ország vezetőinek csúcstalálkozója végződik ilyen pozitív mérleggel. Igaz, a szovjet—francia kapcsolatok méltán kiérdemelték a különleges jelzőt, lévén Párizs az első nyugat-európai főváros — akkor még a NATO aktív tagja Franciaország! —, amely párbeszédet kezdett Moszkvával.

Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing eszmecseréi tehát mindenképpen beváltották a hozzájuk fűzött reményt. Az esemény több okból is felkeltette a nemzetközi közvélemény figyelmét. Az SZKP KB főtitkára most először járt államfői minőségében külföldön. Olyan időpontban — s ez párizsi látogatásának ugyancsak rendkívüli nyomatékot ad —, amikor a szovjet—amerikai kapcsolatok némileg elhide- gültek. Megfigyelők azt sem tévesztették szem elől, hogy a szovjet—francia kapcsolatok új, mondhatni magasabb szintre emelt szakasza egybevág azzal a francia állásponttal is, amely igyekszik az USA növekvő európai befolyásával .szemben fellépni, különösen a Közös Piac érdekeinek védelmében, valamint a fejlett tőkésországok és a szocialista államok kapcsolatainak megítélésében.

Nem lehet kétséges: a szovjet államfő párizsi látogatá- i sa egyértelmű sikerrel ért véget. Már a fogadtatás külsőségei: a II. világháborúban vitézül harcolt Normandia- Nyeman légialakulat egységeinek felvonultatása jelezte, hogy Giscard elnök nyomatékos fontosságot tulajdonít magas rangú vendége látogatásának.

A közös közleményből kitűnik, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a szovjet és a francia vélemény között nincs lényegbevágó különbség, jelentős hangsúlyt kapott az európai biztonság, s mindkét fél annak a reményének adott hangot, hogy a belgrádi találkozó „konstruktív szellemben megy végbe”. Ciprusról és a közel-keleti rendezés feltételeiről is azonos módon vélekedik Moszkva és Párizs. Most először nyert megfogalmazást ilyen magas szinten két különböző berendezkedésű állam vezetői részéről az afrikai kontinens békéjének kérdése, ami nyilvánvalóan fontos helyet foglalt el az eszmec.'vrékben.

Bizonyos, hogy a nemzetközi közvélemény különös figyelmet szentel majd — kivált az adott világpolitikai helyzetben — annak a két közös nyilatkozatnak, amelyet az enyhülésről, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról írt alá a két államfő.

Mindent egybevetve, a szovjet—francia kapcsolatok új szakaszukba léptek Leonyid Brezsnyev látogatása nyomón. A Moszkva és Párizs közti kapcsolatok alakulása nyilvánvalóan nemcsak a két nép, a Szovjetunió és Franciaország, hanem a kontinens valamennyi államának, biztonságának és békéjének érdekét szolgálja.

Gyapay Dénes

Román lapok a baráti találkozóról

A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának üléséről kiadott és a román lapok szerdai számában megjelent közlemény szerint az ülésen — más kérdések megvitatása mellett, Nicolae Ceausescu főtitkár tájékoztatást adott a román párt- és állami küldöttségnek azNDK- ban tett látogatásáról, valamint a Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával Debrecenben és Nagyváradon

tartott baráti találkozóról. A közlemény ez utóbbi kérdéssel foglalkozó része megállapítja: „a Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozza, hogy Nicolae Ceausescu és Kádár János megbeszélései jelentős mértékben hozájárulnak a román—magyar barátsághoz és testvéri együttműködéshez, mindkét nép javára, a két országban folyó szocialista építés, a szocializmus és a béke általános ügye érdekében.” (MTI)

Előkészítő tanácskozás Belgrádban

Szerdán a jugoszláv fővárosban folytatta munkáját az őszi belgrádi találkozót előkészítő nagyköveti szintű tanácskozás.

A szerdai ülésen újabb javaslatot terjesztettek elő az őszi találkozó napirendjére vonatkozóan. Az indítványt 9 európai semleges és el nem kötelezett ország képviselői

dolgozták ki és terjesztették a 35 ország képviselői elé. • Az indítvány tudvalevőleg immár az őszi találkozó napirendjére vonatkozó harmadik javaslat volt. Előzőleg a Szovjetunió, illetve Anglia és az Egyesült Államok terjesztettek be javaslatot az utóbbiak közösen. •.

(MTI)

Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing aláírja a szovjet—francia csúcstalálkozó okmányait. '