Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

Ldzflr Gyfirgy A KGS a Vogt Október Felszólalásában Lázár György, a Minis dertíinács el-i rtoke a kővetkezőket mondot­ta: „Kedves elvtársak1 , Tisztelt Jaroszewicz ehrtóist Tisztelt Koszigin eüvtárs! A Magyar Szocialista Mun­kás,párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üd­vözlöm ünnepi megemlékezé­sünk valamennyi résztvevő­jét. Pártunk és kormányunk, . egész népünk nevében meg­különböztetett tisztelettel kö­szöntőm a Szovjetunió Kom­munista Pártját, annak lenini Közponii Bizottságát, a Szov­jetunió kormányát, a kommu­nizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom világtörténel­mét formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztály nélküli társadalom fel­építésének útjára, ma a há­rom földrészre kiterjedő szo­cialista világrendszer legta­pasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dina­mikus fejlődése korunk meg­határozó tényezője, megingat­hatatlan támasza a békének es a haladásnak. A szocialista építésről Marxista—leninista pártja­ink vezetésével, megbontha­tatlan szövetségben a kommu­nizmust. építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társada­lom építésében. Szoros testvé­ri összefogással, magabizto­san haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Október eszméi je­löltek ki. .Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus el­len folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függet­lenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió, a szo­cialista országok internaciona­lista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Mi, magyarok, saját tapaszta­latainkból is meggyőződhet­tünk róla. hogy milyen pótol­hatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok interna­cionalista összefogása, a meg­bonthatatlan barátság és - a szoros. együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazán­kat a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista or­szághoz. Meggyőződésünk, hogy sen­ki sem lehet hazája érdekei­nek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cse­lekvését az internacionaliz­mus. Ugyanígy nem lehet in­ternacionalista az, aki szov- jetellenes. aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőséget, a szo­cializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes ta­pasztalatait. Internacionalizmus, szolidaritás Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az ál­talánosítható tapasztalatok al­kotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kommu­nista és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társa­dalmai haladásért vívott harc­ban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világ­ban dolgozó kommunista pár­tokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionaliz­mus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pár­tunk Központi Bizottságának első' titkára rámutatott: „A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érde­kek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás köl­csönös támogatását, az elvtársi együttműfcöBést. a legfőbb po- ‘Jitikai kérdésekben a koöék- ■riv állasfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvér,jártok önállósága, egyenlősége és ön­kéntes együttműködése, alap­ján". Vallják — és gyakorlatunk­ban az élet igazolta —s hogy a szocializmusért, a társadal­mi baladásért folytatott harc­ban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figye­lembevételével hasznosított nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országa­ink internacionalista politiká­ja nélfcü1 nem jöhetett volna letté a KGST sem. amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyíté­ka annak, hogy az integráció és a -nemzeti felemelkedés nem egymással ellentétes folyama­tok, hanem gyümölcsözőén egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán Leonyid Xljics Brezsnyev elv- társ — aki lankadatlan figyel­met fordít a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sének fejlesztésére — teljés joggal mutatott rá: ..Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai je­lentőségű feladatról is, neve­zetesen közösségünk anyagi alapjainak a megerősítéséről." S valóban, a szocialista vi­lágrendszer -államai között létrejött új típusú kapcsola­tok, a KGST keretében meg­valósuló együttműködés. az egyre jobban kiteljesedő szo­ciális a gazdasági integráció — közösségünk országai fej­lődésének pótolhatatlan forrá­sa. Ugyanakkor a világ népei számára vonzó példa, amely mind magasabb színvonalon valósítja meg az egyenjogú­ságra és a kölcsönös előnyök­re épülő nemzetközi munka­megosztást. Befolyásunk a vitádban A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erő­södnek, ugyanakkor növek­szik befolyásuk és tekinté­lyük a világban. , Tisztelt elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sén munkálkodik. Mélyen tu­datában vagyunk, hogy a bé­kés alkotó munka íegfonto­sahfj nemzetközi fettétele szo­ros szövetségünk és megbont­hatatlan barátságunk a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa közös feladataiból. Egész dolgozó népünk arra készül, hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünne­pelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulóját. A csepeli dolgozók ' szocia­lista munkaversenyt kezde­ményeztek a forradalom hat­vanadik évfordulójának tiszte­letére, Kezdeményezésük ha­zánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is ta­lált. Népünk alkotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a kommuniz­must építő szovjet népet, vi­lágraszóló nagy történelmi si­kereiket. Üdvözöljük a Szov­jetunió új alkotmányának tervezetét, amely híven kifeje­zi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből hívénjuk, hogy eíő- södjék tovább a testvéri szó* cialista országok megbontha­tatlan egysége és örök barát­sága. Aleksxej Koszigin felszólalása Tanácskozás * Párizsban (Folytatás ax l. oldalról) A politikai tárgyalások szerdán Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing négyszem­közti megbeszélésével feje­ződnek be. Barre miniszter- elnök és a szakminiszterek ez­zel párhuzamosan tárgyalnak a gazdasági kérdésekről, elő­készítve a két ország új hosz- szú lejáratú megállapodását. A négyszemközti megbeszélés vezető témái a nemzetközi helyzet fő kérdései lesznek, beleértve a nemzetközi gaz­dasági szervezetek problémá­it is. Ezt követően írják alá a szovjet—francia közös nyilat­kozatot, amely a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet általános kérdéseivel foglalkozik, továbbá az eny­hülésről, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló két to­vábbi nyilatkozatot, valamint a gazdasági megállapodásokat. Mivel Giscard d'Estaing az enyhülés feltételeiről szólt, a tanácskozást követő sajtó- értekezleten az újságírók megkérdezték Leonyid Zamja­tyin szovjet szóvivőt, ml ez­zel kapcsolatban a szovjet fel álláspontja. A szovjet szóvivő rámulatott: a francia elnök által aláhúzott, feltételek sze­repelnek a Helsinkiben elfo­gadott záróokmányban, m Szovjetunió mind ezeket* mind a záróokmány más elő­írásait is tiszteletben tartja« Giscard d’Estaing a feltételek között említette az ideológiai küzdelem mérséklését is, Kamjatyin ezzel kapcsolatban kijelentette: az ideológiák küzdelmét nem lehet meg­szüntetni. Más azonban ez a küzdelem és más a beavatko­zás az országok belügyeibe, Az Amerikai Egyesült Álla­mok az új elnöki tanácsadó, Brzezinski elmélete szerint most „ideológiai küzdelmet" folytat, valójában azonban ez beavatkozás a szocialista álla­mok belügyeibe. nem küzde­lem. hanem háború, sokban emlékeztet Adenauer és Churchill korszakának hideg­háborújára. Ezt a beavatko­zást természetszerűleg nem le­het ideológiai küzdelemnek minősíteni. Elutazóit hazánkból a bolgár nemzetgyűlés küldöttsége Dr. Vladimir Bonev A KGST 31. ülésszakának keddi ünnepi ülésén felszó­lalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke is. Többek kö­zött ezeket mondotta: „A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és személy szerint pártunk Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Leonyid Iljics Brezsnyev megbízott az­zal, hogy szívélyes elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, sikert kívánjak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán részt vevő testvéri országok kül­döttségeinek, szívből jövő kö­szönetét mondjak részvételü­kért ezen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékező ülé­sén. A szovjet nép hálába Ezekben a napokban, októ­ber 60. évfordulójának előes­téjén, mi mindnyájan világo­san érezzük a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának ha­talmas erejét. A szovjet nép hálával emlékezik arra, hogy országunkban internaciona­lista harcosok ezrei — köz­tük lengyelek, magyarok, ro­mánok, csehek, szlovákok, a mai Jugoszlávia népeinek képviselői, bolgárok, németek — vettgk részt a szovjetha­talom megteremtéséért vívott harcban. Korunk semmilyen más eseménye nem g> a körött olyan mélyreható, átalakító hatást a világtörténelem me­netére, mint a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom. A Nagy Október, a marxiz­mus—leninizmus eszméi mu­tatták az utat a világ dolgo­zói, a kizsákmányolt és el­nyomott tömegek számára. Október nagysága jelen van az új ember, a sorsát keze- be vevő és irányító ember, az alkotó, a humanista, az in­ternacionalista képében, aki tudatosan fordítja erejét és energiáját a béke, a haladás és a kommunista ideálok meg­valósulásának előmozdításá­ra. ■ / Október el nem múló nagyságát abban is érezzük, hogy az eszméibe vetett hi­tet nem tudták megtörni sem a megpróbáltatások, sem a nehézségek. Az idő múlá­sával ez a hit csak erősödött, új erőt kölcsönzött a népek­nek, magabiztosságot a győ­zelem kivívásához. Az októberi forradalommal vette kezdetét a békés egy­más mellett élés elveinek meghonosodása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban, az októberi forradalom rakta le alapjait a béke és a népek közötti barátság eszméinek. A szocializmus országai, kar­öltve a többi békeszerető erő­vel a békés egymás mellett élés elveiből és az új világ­háború veszélye megaka­dályozásának szükségességé­ből kiindulva reális sikereket érhettek el a nemzetközi kapcsolatok átformálásában. Meg kell azonban monda­nunk, hogy az újabb sikerek érdekében ■ még további nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. Október nagysága megmutatkozik a szocialista átalakulások közös tapaszta­lataiban is. Ennek a tapaszta­lattárháznak kialakításához a maga módján hozzájárult a szocialista úton haladó vala­mennyi ország. Kommunista pártunk tevé­kenységében alkotó módon 'Használja fel a testvéri orszá­gok szocialista építése során felgyűlt tapasztalatokat, ál­landóan tantulmányozza és figyelembe veszi a világszo­cializmus elméleti és gyakor­lati vívmányait A testvéri pártok és országok tapaszta­latai visszatükröződnek az új szovjet alkotmány tervezeté­ben is, amelyet nemrégiben hagyott jóvá pártunk Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, és amelyet összné­pi vitára teljesztettünk elő. Az úr szovjet alkotmányról Az új alkotmány politikai és jogi tartalma megfelel a szovjet állam fejlődésében el­ért jelenlegi történelmi ■ sza­kasznak, kétségkívül gazdagí­tani fogja a szocializmus kol­lektív tapasztalatát, pártunk és a szovjet nép új hozzájá­rulása lesz a haladás és a vi­lágbéke közös ügyéhez. Nincs olyan terület a test­véri országok társadalmi éle­tében. kölcsönös együttműkö­désükben, ahol nem nyilvá­nulna meg kollektív tapaszta­latunk jótékony hatása. Ép­pen itt, enné! a pontnál kell szólnunk a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának munkájáról. A KGST —. amint azt Leonyid Iljics Brezsnyev megfogalmazta — egyedülálló tapasztalatot je­lent országok nagy csoport­jának egyenjogú együttműkö­désére. a nemzeti és az in­ternacionalista^ érdekek har­monikus összekapcsolására, a szocialista internacionaliz­mus elveinek gyakorlati meg­valósítására. A szocializmus testvéri or­szágainak együttműködése — a dolgozók millióinak közös ügye. Amikor a „Vörös Cse­pel”, a népi Magyarország vállalatának dolgozói a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére szocialista munka­versenyt hirdettek a Szovjet­unióba irányuló exportszállí­tásaik határidő, előtti teljesí­tésére, olyan nemzetközi kez­deményezést tettek, amelynek hatalmas politikai jelentősége van, és amely támogatósra ta­lált a többi testvéri országban. Testvéri együttműködésben Országaink mér három év­tizede együtt haladnak a szo­cialista átalakítások útján, amelyeknek kezdetét az ok­tóberi forradalom jelentette. Egyre szorosabb és sokolda­lúbb testvéri együttműködé­sünk a szocialista országok felvilágzásának, a szocialista országok szuverenitása meg­szilárdításának, fejlődési szint­jük kiegyenlítődésének körül­ményei között fejlődik. Mindez az új társadalmi rend igazsár gosságáról és mély demokra­tikus voltáról tanúskodik. Teljes joggal állíthatjuk, hogy országaink gazdaságának jövője, azoknak az alapvető feladatoknak a megoldása, mint amilyenek a ' termelés minden eszközzel történő nö­velése, hatékonyságának foko­zása és minőségének emelése, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása, a dolgozók jólétének növelése — közvet­lenül összefüggő a szocialista gazdasági integráció tovább­fejlesztésével, az integráció komplex programjának kö­vetkezetes megvalósításával. Feladataink megoldásában rendkívül nagy jelentősége van a szocializmus testvéri országai együttműködésének, a KGST tevékenységének, s eh­hez a Nagy Októberrel meg­kezdett , közös ügyünk nevé­ben nagy sikereket kívánunk. Engedjék meg, kedves elv társak, hogy Angola, Bulgá­ria, Csehszlovákia,. Jugoszlá­via, a Koreai NDK. Kuba, Laosz, Lengyelország, Ma gyarország. Mongólia, Romá­nia és Vietnam dolgozóinak újabb sikereket kívánjak a szocialista építésben, a kom­munista és munkáspártok kongresszusain hozott határoza­tok sikeres megvalósításában, a béke megszilárdításának ügyé ben. A KGST ülésüzakártak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60, évfordulója jegyében tartott ünnepi ülése a szocializmus és a kommu­nizmus eszméinek diadalát, a testvéri szocialista országok fokozódó egységét és összefor- rottságát, erejük és nemzetkö­zi tekintélyük növekedését de­monstrálta. nyilatkozata Kedden reggel elutazott Bu­dapestről a bolgár nemzet- gyűlés küldöttsége, arrtely dr. Vladimir Bonevnak, a bol­gár nemzetgyűlés elnökének, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkár­sága tagjának vezetésével hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren bú­csúztatásukra megjelent Apró Antal az országgyűlés elnö­ke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnöke valamint az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Vladimir Vídenov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. Dr. Vladimir Bonev eluta­zása előtt egyhetes magyaror­szági látogatásának tapaszta­latairól elmondta: a Bolgár Népköztársaság nemzetgyű­lésének küldöttsége nagyon jó benyomásokat szerzett a test­véri Magyarországon. Beszél­getést folytattunk az ország­gyűlés küldöttségével, Apró elvtárssal. Fogadott bennün­ket a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lo­sonczí ' elvtárs. A beszélgeté­sek során megállapítottuk: kapcsolataink lendületesen, új tartalommal fejlődnek. Meglátogattuk a Magyar. Bol­gár Barátság nevű ürömi ter­melőszövetkezetet. Borsod megyében megtekintettük a miskolci húskombinátot, ke­nyérgyárat, s az egyik isko­lát, a bocsi sörgyárat, a le­ni n városi vegyi kombinátot, s a miskolctapolcai barlang- fürdőt. Mindenütt láthattuk Magyarországon lendületesen építkeznek. Miskolcon és vi­dékén tapasztaltuk: Magyar- ország és a Szovjetunió között élő a kapcsolat. A gázvezeték is a két ország szoros együtt­működéséről tanúskodik. Mi is szilárdítjuk együttműkö­désünket a Szovjetunióval. Magyarországon mindenhol szívélyesen fogadtak bennün­ket. A két ország, a két nép kapcsolatát Jelentősen elő­mozdítják a két párt vezetői­nek Zsivkov és Kádár elvtúrs találkozót. Ügy vélem — mondotta befejezésül — egy­re szélesebb távlatok nyílnak gazdasági, politikai és kultu­rális együttműködésünk előtt. (MTI) Megalakult az új török kormány Bülent Ecevit, a Köztársa­sági Néppárt vezetője alakítja meg az új török kormányt, miután Fahri Korutürk állam­fő kedden elfogadta az általa előterjesztett kormánylistát. Mivel a jobboldali pártok­kal egy esetleges koalíciós kormány létrehozásáról foly­tatott tárgyalások a kül- és belpolitikai kérdésekben fenn­álló nézetkülönbségek miatt zátonyra futottak, a szociálde­mokrata jellegű Köztársasági Néppárt kisebbségi kormány megalakítása mellett döntött. A hónap elején megtartott törvényhozást választásokon Ecevit pártja győzelmet ara­tott ugyan, de 214 képviselői hely birtokában külső (támo­gatásra szorul a 450 tagú par­lamentben. Az új kabinetben 26-an kaptak helyet — egy függet­len politikus kivételével vala­mennyien a Köztársasági Nép­párt tagjai. Ecevit a külügy­miniszteri tisztségre Gunduz Okcunt, az ankarai egyetem politikai tudományok tanszé­kének professzorát, hadügymi­niszternek pedig Hasszán Eszat Isiket, Törökország egykori moszkvai és párizsi nagykövetét jelölte. Az új török kormány ha­marosan bemutatkozik a par­lamentben, és várhatóan egy hét múlva kerül sor a bizal­mi .szavazásra. Ecevit az államfővel folyta­tott megbeszélése után kije­lentette: „minden tőlem telhe­tőt megteszek, hogy rászol­gáljak Korutürk elnök bizal­mára. Első feladatunk, hogy biztosítsuk az ország békéjét és biztonságát”. Szovjet hadgyakorlat Július 11. és 16. között „Kárpátok” ideiglenes elneve­zéssel hadgyakorlatot ter­veznek a Szovjetunióban. Luck, Ivov és Rovno térségé­ben. A gyakorlaton, melynek célja a különféle hadar örö­mek együttműködésével kap­csolatos kérdések kidolgozása, a Kárpátok melléki katonai körzet egységei — szárazföl­di és. légierők — vesznek részt, mintegy 27 ezer fős UStózámban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents