Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
Naponta pzpt ládával Segít az átirányítás Furcsa csönd fogad az üzem területén. A gépek nem zakatolnak, embert alig lát?' ni. Az áramszünet miatt a munkások kényszerpihenővel töltik az időt otthon, ma itt nem dolgozik senki. Vagy mégis? A nagy csarnok színig telt óriás kádjaiban élő szervezetek végzik munkájukat, jó alapanyaggá alakítva a tejet a túró és a sajt készítéséhez. A Közép-magyarországi Tejipari Válalat szécsényi üzemében vagyunk. Horváth József, az üzem igazgatója szívesen elbeszélget velünk, hiszen most ő is ráér, az éjszaka beérkezett tejet már átirányította a társüzemekhez: Pásztora, Gyöngyösre, Hatvanba, nehogy megromoljon. — Tartósítószert tilos a tejbe tenni — mondja — a" gépeink meg olyan „okosak”, hogy ha csak egy picit is savanyú a tej, nem „hajlandók” feldolgozni. Az üzem feladata a fél megye lakosságának ellátása tejjel, tejtermékkel. Itt, Szé- csényben gyártják a túrót, amelyből a nemrég kapott új adagológép segítségével naponta 32 mázsát termelnek. Pálpusztai sajtjukat -országszerte ismerik. A kannástejfogyasztás ma már minimális, csak napi kétezer litert igényinek a boltok. Annál több fogy a zacskós tejből, amelyet január elsejétől az új váci üzemből szállítanak Szécsénybe is. A vajat, gomolyát, tejszínt, kefirt, ízesített joghurtokat, dobozos sajtokat Budapest adja. Ezekből a termékekből naponta ezer ládával „terítenek” az ellátási körzetben, s amint azt az igazgatótól megtudjuk: végre elérték, hogy a szeny- nyeződést megakadályozó zárt kocsikban szállítják. — A tej reggel hatkor a boltok előtt van — jelenti ki Horváth József. A gépek meg- hibásodhataak, de a lakosság egyetlen nap sem mardhat tej nélkül. Ennek az a „titka”, hogy az ország összes üzeme segíti egymást Ha valahol fennakadás keletkezik, csak egy telefon, 'és a probléma átirányítással megoldódik. — Hogyan történik a felvásárlás? — Három darab ötezer literes tartálygépkocsival fordulunk egyszer nappal, egyszer éjjel. A megye közös gazdaságaiból naponta 27 ezer liter Fejét vásárolunk fel. Az országos tejprogram eredményeként a tsz-ek, állami gazdaságok fokozták a termelést, a tavalyihoz képest eddig 20 százalékos a növekedés. Az üzem kapacitása már ezt sem bírja el. Naponta 4—5000 liter tejet Budapestre küldünk. Az ötödik ötéves terv végére a termelés növekedése várhatóan 50 százalékos lesz, de ezzel párhuzamosan örvendetesen ^emelkedik a lakosság tej- és tejtermékigénye is. A feldolgozás az ország tejüzemeinek fejlesztésével megoldható. — Az idén a háztáji gazdaságokból is 2.36 százalékkal több tejet vásároltunk fel, mint 1976-ban. Ma már minden községben legalább 15— 20 tehéntartó gazda található, akivel kapcsolatban állunk. Körzetünkben eddig csak három begyűjtőhely volt: a sóthartyáni, a patvarci és a nagylóci. Űj begyűjtőhely létesült a napokban Szügyön, az ipolyszögi tsz-el és a tanácscsal pedig most folynak a tárgyalások — Értékesítési munkánk is sokat fejlődött az utóbbi időben. Tejből 105 százalék, sajtból 107,4 kakaóból 126,5, joghurtból és kefirből 400 százalék a teljesítésünk a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Lemaradás csak a vajban mutatkozik, a Ráma margarin elterjedése miatt. A kiömlő, vagy a megmaradt tejből eredő veszteségünk a megyei átlaghoz mérve alacsony, 100 literenként csak 1.47 százalék. Törekvésünk 1977-ben ezt a veszteséget 1,05 százalékra csökkenteni. — De — mondja befejezésül Horváth József — beszéljünk az emberekről is. ötvenhat dolgozónk van, többnyire nők, közülük sokan bejárók. Van egy 23 tagú asszonybrigádunk, amely ebben az évben nyerte el a szocialista brigád mozgalomban az ezüst fokozatot. Az üzem vezetősége a műszakkezdésben alkalmazkodik a fiatal anyákhoz. Gondoskodik róla, hogy gyermekeiket el tudják vinni a bölcsődébe, óvodába és időben értük is mehessenek, öltözők, fürdők, kétnaponként tiszta köpeny áll a , dolgozók rendelkezésére. Hiszen, ha valahol, itt nagyon fontos a tisztaság... (kemény) A Minisztertanács megtárgyalta Gyorsabban, kényelmesebben Voltak észrevételek, amelyek szerint a tárcakormányzat többet törődik Budapest közlekedési gondjainak megoldásával, mint a többi város bajaival. Ne ezt méricskéljük most patikamérlegen — a helyi gondok helyben mindig fájóbbak, s rendkívül nehéz lenne hasonlítgató panaszokkal előbbre jutni. Napjaink közlekedésfejlesztési tervei szorosan illeszkednek az általános területfejlesztési koncepciókhoz, azok vonulatait követik. Ez önmagában nem biztosítja a feszültségmentes állapotokat, de lehetővé teszi tervszerű oldásukat. A kormány legutóbbi ülésén megvitatta a közlekedési és postaügyi miniszter jelentése alapján Budapest és az öt megyei város, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr, tehát a legnagyobb magyarországi városok tömegközlekedési helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket. Szóljunk most a megyei, városokról. Az elmúlt évtizedben mindannyiójuk viharosan fejlődött, évszázados topörgás után rátérhettek a modern nagyvárosi fejlődés európai útjára, amely fejlődésnek nálunk egy sajá? tos jelzője van: „szocialista”. Ez a jelző sol? mindent feltételez és meghatároz. Legfontosabb követelménye, hogy a sokirányú fejlesztésnek legfőbb célja az, ember, szolgálata Sem üzleti, sem vállalati, sem önzőén privát, sem szűk határú lokális érdekek nem lehetnek mozgató rugók. Ez vonatkozik a közlekedés ama tartományának fejlesztésére is, amely milliók gyors és kényelmes városon belüli mozgásáról hivatott gondoskodni, a szolgáltatás fontos ágazataként. Az öt megyei nagyvárosban évente és summázva mintegy 500 millió utas szállításáról kell gondoskodni. A szám önmaga is mutatja e városok nagyléptű fejlődését. A jelenlegi helyzetre tekintve, a szegedi, és győri közlekedéssel lehetünk viszonylagosan elégedettek, kevésbé a debrecenivel és a pécsivel, a legnagyobb feszültség az igény és a szolgáltatás szintje között Miskolcon tapasztalható. Mindezt a korábbi állapotok, a topográfiai, népesedési, ipartelepítési viszonyok határozzák meg, sok más összetevővel egyetemben. A „más” összetevők között kell például említeni a lépcsőzetes munkakezdéseket, amelyeket Pécs kivételével,' alig-alig szerveztek még az illetékesek. Nehezíti a helyzetet, hogy a fejlesztés már nem képzelhető el hagyományos eszközökkel, a tömegközlekedés terén elértük a típusváltás, hálózatátalakítás idejét. A munkaerőgondok ma már ugyanúgy jelentkeznek a megyei nagyvárosok közlekedési vállalatainál, mint a budapestieknél, ahol viszont anyagi kedvezményekkel tudják vonzóvá tenni a szóban forgó munkaköröket. Mindezt a fejlesztési elképzelések messzemenően figyelembe veszik, Miskolcon, ahol a járműállomány jelentősen fejlődött az elmúlt fél évtizedben, garázsépítéssel, hálózatfejlesztéssel oldják a feszültségeket. Debrecenben e tervidőszakban befejeződik a villamosvonal korszerűsítése, megkezdődik az új lakótelepi közlekedési gondok megoldása.' Szegeden a második Ti- sza'-híd elkészültével új autóbuszhálózat vár kiépítésre, majd később a Lenin körutat kell alkalmassá tenni a forgalmi terhek elviselésére. Pécsett megkezdődik a déli városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe. Győrben 1980-ig decentralizálják a város tömegközlekedését, négy új végállomás életre- hozásával és bevezetik a lépcsőzetes munkakezdést. Gyors vázlata ez a fejlesztési elgondolásoknak. Mindenképpen a gyorsabb és kényelmesebb városokon belüli utazást szolgálják. S. t Jó hagyomány már a Nógrádi Szénbányáknál, hogy időszakonként összehívják a fiatal, főiskolát, egyetemet végzett szakembereket. A legutóbbi beszélgetésen részt vett Devcsics Miklós a megyei re méltó: — a frontok gépe- pártbizottság titkára is. Zsuffa sítése már megfelelő színvo- Miklós vitaindítójában szólt a nalon van. de az elővájásoké vállalat eredményeiről, az idei még nem. A vízdús kőzet, a feszítettebb feladatokról, ame- fedőréteg sok gondot okoz. Az lyeket kevesebb létszámmal F6-os gépek nem alkalmasak kell megvalósítani. A gondok- a kányási előkészítő munkáról is beszélt, ami a terme- helyeken. Alacsonyak a teljelésben, az előkészítésben, a sítmények, mostoha körülmé- tervtől való lemaradásban ta- nyék vannak, emiatt nehéz pasztaiható és megoldásukhoz elővájó munkahelyekre az a fiatal szakemberek segíté- utánpótlást biztosítani. A szál- sére is szükség van. lítás is problémás. Sok a megKi. hogy érzi magát mun- hibásodás. kahelyén? Milyen jelenlegi Józsa Sándor, a másik bá- beosztása. megfelel-e az szak- nyaművelő, a diploma meg- mai felkészültségének? Van- szerzése után a kőbányászat- nak-e gondjaik a munkahe- ban kezdte és csak az utóbbi lyen. vagy egyéb bérezési, ’ időben került a szénbányá- egvéni problémáik? Ezeket szathoz A szellőztetési, légkérdezte az igazgató. t vezetési munkákkal foglalkoDevcsics Miklós arra is ve- zik, de mint mondotta igen leményt kért; hogyan látják a sok más. érdekes feladatot vállalat jelenlegi helyzetét, kapott már eddig is Szorosszervezetét, gazdálkodását, patakon. Részt vett a nem- feüödésének irányát? rég beindult úi önjáró frontEgymás után mondták el, ki fejtés előkészítő munkáiban is. mikor végzett, mivel foglalko- Hiányolta, hogy a nógrádi zik. bányákat a főiskolákon, egyeKazinczi András bányamű- temeken tanulók nem eléggé, velő mérnök Tatabányáról ke- ismerik. Az itt levő lehetősérült haza Nógrádba. Kányá- geket sem és ezen változtat- son voít mérnökságvezető, ni kellene, a kapcsolatok ja- egy éve pedig a feltárási, elő- vitásával. Szükséges ez azért válási munkálatokat irányítja, is, hogy több fiatal szakem- Szívesen vállalta ezt a három bér kerüljön a szénmedencé- müszakoeással együttjáró, na- be. gyón fontos, közvetlen terme- Sorba jelentkeznek szólásra lésirányító feladatot. Jelenleg a fiatalok. A közgazdászokat, is tanul, mélyfúrási és geofi- Tőzsérné Illés Mária és Godó zikusi szakon szerez új dip- Éva képviseli. A tervezőket lomát. Véleménye is figyelem- Sallai István. A ménkesieket képűség nélkül és szinte refrénként tér vissza, hogy sokat kell még gyakorolni, \ tapasztalni. Terveik is vannak. Többen, akik gépész, illetve vil- lamosipari diplomával rendel- Jákóhalmi Ferenc és Tóth keznek, készülnek a bánya- Péter. ök közvetlen termelés- művelő szak elvégzésére. A irányítói munkakört látnak el.' jövő ugyanis sokoldalúan kép- Jákóhalmi elmondja, hogy zett vezetőket igényel. Ménkes sok korszerű gépet a munkával kapcsolatos kapott az utóbbi evben, yi- gondok, problémák mellett szont nagyon rossz a tartalék- vájjak a fiatal szakemberek- a 1 katreszel!atás. Kéri, hogy a ne'K egyéni gondjaik is. Elsőjövőben a vállalat vezetőség sorban a lakáskérdés. Külö- erre nagyobb i gondot fordít- nösen sürgős az egyik albér- son. hiszen egy-egy alkatrész létben lakó kétgyermekes fi- hiánva a nagy teljesítményű ajaj mérnök lakáshelyzeté- gépeknél igen jelentős terme- nek megoldása. Itt akar le- léskipsést okozhat. telepedni és ígéretet is kapott Krasznai István gépgyártás- a segítségre. Bizonyára a töb- technológus szakon végzett, biek ilyen jellegű problémája már négy éve dolgozik a gép- ;s megoldódik majd. — Erről üzemnél, a technológiai cső- szóft az igazgató. Végül Dev- port vezető helyettese. Elöljá- csics Miklós adott tömör táróban ő is arról szólt amit jékoztatást az ország, a me- egyébként többé i is megemlí- gye gazdasági helyzetéről és tettek , hogy ez egyetem az ezzei kapcsolatos vállalati csak az alapodat adta meg, feladatokról. Kérte a fiatalodé a gyakorlatban még sokat kát, hogy munkájukkal segít- kell tanulni ahhoz hogy valaki sak javjfani a vállalati mun- jó szakemberré váljék. Négy kastílust, a meglevő eszközök éve dolgozik az üzemnél, de jobb kihasználását, a vállala- még sok a gvakorolnivaló. ton belül meglevő munkaerő- Sándor János villamos tartalékok feltárását, jobb üzemmérnök,. ugyancsak a hasznosítását A Nógrádi gépüzemnel dolgozik és köz- Szénbányák, mint mondotta a vetlen termelésirányítói fel- jövőben is a dinamikusan adatot lát el. Sándor Tihamér színten tartó vállalatok közé a vállalat ösztöndíjasaként tartozik, viszont ehhez az át- végzett. s a diploma meg- iag0f meghaladó fejlődést kell szerzése előtt is dolgozott a elérnie. A fiatal szakemberek- bányánál. Jelenleg mint mű- nek ehhez is segítséget kell vezető tevékenykedik, a szov- nyújtani és a tapasztalatok jet gépi berendezések tmk- bővítésével felkészülni a jóját irányítja Kánváson. vő vezetői feladatokra. A saját munkájukról vallanak minden kendőzés, nagy- B. J. Véleménycsere fiatal szakemberekkel Olvasni és úszni Herbst Rudolfné pedagógus a legkisebbek között. A régi görögök jellemezték a kultúrálatlan barbárt ezzel a szólással: „sem olvasni, sem úszni nem tud”. A mondás mint annyi régi társa napjainkban is aktuális. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok a határozatok, melyek elindítói voltaic az „Edzett ifjúságért” mozgalomnak, s amelyek közül több külön az úszással foglalkozik. Pásztón a helyi pedagógusok között született meg a gondolat: úszótanfolyamot a gyerekeknek! — A járási úttörőelnökség és a Lovász József Művelődési Központ közösen vette kezébe a szervezést — mondta Becsó Károly, a művelődési központ igazgatója. — Nemcsak pásztóiakat, a környékbeli községek gyerekeit is hívtuk. Két turnus alakult ki, összesen 230 résztvevővel. Az egész tanfolyam a művelődési ház költségvetésén kívül jött létre. A részvételi díj strandbelépővel napi tíz forint, s ezért reggelenként két-két órát foglalkozik a gyerekekkel hat testnevelés ■ szakos pedagógus. Az oktatás után a vonatindulásig a művelődési központ munkatársai adnak programot és felügyeletet a csoportoknak. A pásztói strandon a gyermekmedencében a kisebbek, az úszómedencében a nagyobbak ismerkednek az alapfogalmakkal. Pásztói, szurdok- püspöki és iobbágyi gyerekek, akad köztük még óvodáskorú is. Havril János tanár ottjár- tunkkor épp a legkisebbekkel foglalkozott. — Az alapokat szeretnénk lerakni. A cél: húsz méter úszás, két úszásnemben. Természetesen ez az életkortól is függ. a nagyobbalyiak inkább sikerülhet. Eddig az eredmény körülbelül 50 százalékos. — Honnan jöttél? — Jobbágyiból — mondja a hétesztendős Láng Péter, aki az imént kapaszkodott ki a medenopból.. — Én szerettem volna jönni, anyukám meg beíratott. Itt nagyon jő, már tudom egy kicsit a mellúszást, meg a gyorsúszást. Hat napja tart. a kurzus. A jobbágyi gyerekeket együtt szállítják, s tízórait is hoznak nekik a pásztói strandra. A pedagógusoknak szünidős gimnazisták segítenek. A stramdvezetőség hozzáállása is jó. Vállalták a korábbi nyitással járó többletmunkát. A tanfolyam sikere érdekében. A kezdeményezés kitűnő,' méltó arra, hogy minél többen kövessék jó példaként. A gyerekek szinte az olvasással egyidőben ismerkednek meg az úszás alapjaival, ami különösen a hegyek közti kis falvak iskolásai számára korábban alig volt elképzelhető. A második turnusban t áriák, mátraszőllősiek. hasznosiak és csecsei gyerekek vesznek részt. —g — Az úszógumi tanszer, de mire a tanfolyam a végére ér, már nem lesz rá szükség. Fotó; — fodor —
