Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

(DHIMBVIIKUS FEJLŐDÉS Tízéves a Váci Kötöttárugyár kazárt gyáregysége Az egyszerű tréningruháktól a sokszínű termékekig Nógrád megyében az 1960- as évek vége felé. a bányá­szat visszafejlesztését követő­en új üzemek alakultak, s kezdték meg a termelőmun­kát. Ezek közé tartozott a Váci Kötöttárügvár kazári te­lephelye, amely 1967. júniu­sában- a kazári kultúrotthon épületében nyitotta meg ka­puit. Negyven szakképesítés nélküli banyászasszcny ke­rült az üzembe a családi kör­nyezetből. nyugodtan mond­hatjuk, a főzőkanál mellől. ményt nyújtottak. Pedig az első gyártmány egy egyszerű fazonú tréningruha volt, ame­lyet szinte össze sem lehet hasonlítani a mostani mun­kaigényes és kiváló minősé­gű termékekkel. A fő- profilt a tréningruhák mellett 1968-ban bővítették, és a telephelyen dolgozók al­só ruházati cikkek, majd a következő évben a férfi- és gyermekúszónadrágok gyár­tására is vállalkoztak. A rohamos fejlődést- az Mindez azt bizonyítja, hogy az egykori kisüzemből hi­bátlan minőségű- mutatós ter­mékek kerültek ki, amit jól példáz az is, hogy jelenleg a Váci Kötöttárugyár másik két gyáregysége, a pásztói és jászapáti, valamint vámosmi- kolai telephelvei közül a ka- záriak gyártják a legkénye­sebb, legnagyobb figyelmet és ügyességet kívánó terméke­ket. De ne vágjunk elébe az eseményeknek, illetve az A Váci Kötöttárugyár kazári telephelye 1967. júniusában nyitotta meg kapuit a helyi kul­túrotthon épületében. . ; Asszonyok, akik itt ismer­kedtek a varrás fortélyaival és igyekeztek elsajátítani a bonyolult fogásokat. Nemcsak a bányászatból más területekre távozottak fi­zetésének kiegészítését, ha­nem a megye eddig megle­hetősen jelentéktelen köny- nyűipari bázisának megte­remtését is segítette a kazári gyár az által, hogy munkaal­kalmakat teremtett az eddig asszonyok ügyességét bizo­nyítja, hogy két évvel a be­indulás után már exportra is gyártottak a kazári telep­helyen — tetszetős pulóvere­ket készítettek kanadai meg­rendelőknek. Tő késpar Inerek Az 1970-es évet talán for­dulópontnak is ' tekinthetjük, hiszen ekkor kezdődött meg üzem történetének, amely az 1976-os évben újabb fordu­latot vett. Az elmúlt év ja­nuár elsejétől — a szervezeti változásokat követően — a kazári telephely felvette a gyáregység nevet, amely t az eddiginél magasabb érteket képviseli. Ezen túl- jogot adott a gyáregységnek arra is- hogy a vállalat tőkésexportjának jelentős részét — valameny- nyi dollárértékesítésű ország­Az üzem gyorsan kinőtte magát, szűknek bizonyultak az egykori kultúrotthon falai. Ezért 1972-ben átvették és a céloknak megfelelően átalakították a Nógrádi Szénbányák tor- dasi üzemének központi épületét. háztartási munkát végző asz- szonyoknak­A kezdet’, napi 200 darab A beindulás természetesen nem volt zökkenőmentes. Negyven helybéli szakkép­zetlen nő kezdte meg a ter­melést a telephelyen es még a begyakorlás után is csak napi 200 darabos összteljesít­a tőkésexport nagyobb volu­menű felfutása. 1971. nyarán jelentkezett az NSZK-beii ADIDAS cég, tréningöltö­nyök gyártása céljából. De partnerként jelentkezett Ang­lia, Hollandia. Franciaország, Olaszország, valamint az arab országokból Líbia és Kuvait is- A szocialista export első­sorban a Szovjetunióba, Mon­góliába és Jugoszláviába irá­nyult. ba ők gyártják a tréningru­hát — hozzák, s össztermelé­sük több mint ötven százalé­kát jelenti a nem rubel elszá­molású országokba irányuló kivitel. Mini-divat bem utaló A gyáregység lépést tudott tartani a megnövekedett igé­nyekkel. A dolgozók igyekez­nek jó minőségű, kifogástalan munkát végezni. Az 1976-os évben 10 ezer darab ADI- DAS-bérmunkát gyártottak, az idén a bérmunkej-teijes-i­zik az öltöző, a fürdő, és 1971- től — az asszonyok kérésére — étkezési lehetőséget is biz­tosítanak. tak betanulásra — három fo­rint nyolcvanas órabérrel —, ezzel szemben az újonnan munkába állók betanulási ide­tésük 14 ezer darab. Mielőtt folytatnék a gyár-' egység történetének, fejlő­désének, változásainak is­mertetést., meghívjuk az ol­vasókat egy képzeletbeli mi- ni-oivalbemutatora, amely egyben ízelítőt ad a kazan gyáregységben készülő leg­szebb. legiziesesebo termé­kekből ! Az egyszerű fazonú tréning­ruhákról, a kezdetben gyár­tott termékekről mindenkine« van togalma. Am a tókésex- portra Készülő tréningruhák sokszínűségének leírása igen nehéz. Láthatjuk itt a kuvai­ti fazont* amely műszállal kevert pamutjerseiből készült és szabadidő-ruházatnak ne­vezik- Ezzel a fazonnal új faj­ta gépek is kerültek a var­rodába. ­Igen tetszetős és praktikus a Montreal szuperbérmunka. Ez a férfi tréningruha ka­pucnival, mellzsebbel készül es sarga-íexele, haivánvzöld- sótétkék, búzakék, narancs­sötétkék színösszeállításban kerül gyártásra. A Mertz nyugatnémet cég­nek gyártott pasztell színű tréningruhák ugyancsak na­gyon munkaigényesek es rendkívül praktikusak. A CÄMPEH NSZK cég megren­delése alapján készülnek a melírozott hatast keltő, kö­tött jersei tréningruhák, ame­lyek vállfás kiszerelésben, neylontasakos csomagolás­ban kerülnek szállításra, ha­talmas kamionkocsikkal. A gyártótól egyenest a megren­delőig. A gyáregység dolgozói kü­lön büszkék arra, hogy ók ké­szítették az 1976-os montrea­li olimpia női tréningruhá­it. Meggypiros színű, egyenes vonalú húzózáras kabátban el­ütő színű zsebbel és gallér­ral, külső-belső húzózárral bő­víthető, egyenes szárú nadrág­ban vonultak az olimpikonok. Az üzemben végrehajtott profiltisztítás következtében néhány eddig gyártott termé- | két elhagytak és a tőkésexport 1 mellett áttértek a belföldi gyermektréning és -pantalló gyártására, forgalmazására. Nem volt több. mint napi húszezer forint a gyáregység termelési értéke, ám néhány év elteltével ez az összeg már meghaladja a négyszázezer fo­rintot. Ez a nagy ütemű fej­lődés természetesen együtt járt a létszám, a munkakörülmé­nyek, a munkásgárda fejlő­désével, de dinamikusan nőtt Es a nőpolitikái határozat ? Igen, ezt is szem előtt tart­ják a gyáregység vezetői, nő­ket foglalkoztató üzemről lé­vén szó. Ma már ' tizennégy községből járnak Kazárra a falvak asszonyai, lányai. Hogy csupán néhányat említsünk: Dorogházáról, Ceredről, Kis- terenyéről utaznak naponta munkahelyükre, a gyáregység által bérelt autóbuszokon. Ez­zel is az utazási időt kíván­ják rövidíteni a dolgozók ér­dekében. A, népesedéspolitikai hatá­rozat „szele” elért a kazári gyáregységbe is — a három- százharminc dolgozó mellett száz * gyermekgondozási segé­lyen levő kismamát tartanak nyilván. A velük való kap­csolattartás állandó, hogy a három év alatt ne szakadja­nak el az üzemtől, a munka­ié ma már három hónap, az órabér pedig több mint a dup­lája. így aztán a keresetek is megnőttek, de a minőségben Í3 javulás történt. Csepel helyett Text ima Munka- és üzemszervezés területén is rengeteget fejlő­dött az eltelt tíz esztendő alatt az üzem. A régi Csepel varró­gépeket felváltották a gyors­járatú Textima gépek és egyre több speciális gép segíti a munkát. A kezdetekkor alkal­mazott blokkrendszerű gyár­tásról átáKtak a hatékonyabb szalagrendszerre. Vácról kon­ténerekben érkezik a szabott áru Kazárra, ahonnan a meg­rendelő kívánsága szerinti cso­magolásban küldik tovább. Mint már említettük, a gyáregységben nagy gondot fordítanak a dolgozók élet- es A kazári telephelyen az egyre növekvő tőkésexport mellett áttértek a belföldi gyermek tréning és pantalló gyártására, amelyek sokféle színben és fazonban készülnek. a begyakorlottság, a minőségi mutató alakulása is. Amint arról már a fentiek­ben is szóltunk. 1967 júniusá­ban- negyven asszony kezdte meg az alapok lerakását a megye újdonsült könnyűipari üzemében. Alig néhány hét elteltével a létszám hetvenre nőtt, mivel a környező fal­vakban, de még távolabb is jelentős számú szabad mun­kaerő kínálkozott. 1968-bgn a foglalkoztatottak száma meg­haladta a 230-at. Az üzem tehát kinőtte ma­gát, szűknek bizonyultak az egykori kultúrotthon falai. Ezt a gondot 1972-ben oldot­ták meg^ amikor is átvették és a céloknak megfelelően átala­kították a Nógrádi Szénbá­nyák egykori tordasi üzemé­nek központi épületét. Így je­lenleg ebben és a volt kultúr- ház épületében 330 fő dolgo­zik. Az asszonyok munkakedvét, jó közérzetét nagyban befolyá­solják az üzemben levő szo­ciális körülmények. Hol van már az az idő, amikor a nők otthonról hoztak tüzelőt, hogy ne kelljen fűtetlen he­lyiségekben dolgozniok! Ez ma csupán a „hőskor” egyik em­léke. Az egykori kultúrotthont korszerűsítették, központi fű­téssel látták el. Az° ideális munkakörülményekhez tartó­helytől. Ezentúl egy sor olyan intézkedés is született, amely a nők második műszakjának megkönnyítését szolgálja. Étkezési lehetőséget biztosí­tottak a tordasi üzemben is. Általánossá vált, hogy a dol­gozók előzetes bejelentése, ren­delése alapján az üzembe szál­lítják a kenyeret, a délelőttö­söknek a tejet, tízórait. A na­pi bevásárlást könnyíti az élel­miszerbolt nyitvatartásának módosítása. A munkaidő letel­te és a buszok indulása kö­zött ki-ki nyugodtan bevásá­rolhat. Ügy gondolom, nem érdek­telen szólni az egymüszakos kismamaszalagról sem. ame­lyet 1975. januárjában indítot­tak be a kazári telephelyen. A gyermekgondozási szabadság­ról visszatérő kismamák- „lép­csős normában” dolgoznak reggel fél nyolctól délután fél négyig. így aztán a kismamák­nak módjuk van arra, hogy a munkaidő előtt és annak vé­geztével együtt jöhetnek, me­hetnek kicsinyeikkel. Az üzem beindulásakor a dolgozóknak három hetet ad­munkakörülményeinek javítá­sára, a szociális és egészség­ügyi követelmények biztosítá­sára. Az üzem vezetői asszo­nyaikat, lányaikat á ttanulásra, a szakmai képzésre is ösztön­zik. Jelenleg ötven szakmun­kás dolgozik Kazáron és ed­dig hatan végezték el a ruha­ipari technikumot. A politikai és szakmai tanfolyamok mel­lett ez évben 15 dolgozó fe­jezte be a hetedik-nyolcadik osztályt. Fejlődik, s mind nagyobb eredményeket ér el a Váci Kötöttárugyár kazári gyár­egysége. Az 1977. évi nyereség - tervük 11 millió forint, mely­nek teljesítésére a reális ala­pok biztosítottak. A gazdálkodás hatékonysá­gának növelésére az V. ötéves tervben a jelenleg egymástól három kilométere levő varro­dát egy üzemcsarnokban von­ják majd össze. Így még kor­szerűbb üzemben, jobb mun­kakörülmények között tudják fogadni a gyáregységben dol­gozó, s a belépni kívánó új munkaerőt. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents