Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
Mini komputer az általános iskolában Arfner Tivadar? Honoré Daumier: (1834.) Kecskemét város üzemeinek szocialista brigádjai mini komputert készítettek a Hosszú utca: Általános Iskolának. Az alsó tagozatos gyerekek az okos géppel játékosan tanulhatják meg a számolás alapjait. A helyes megoldást minden esetben a zöld lámpa villanása jelzi. Képünkön: számtanóra az egyik osztályban. (MTI-fotó: Várkonyi Péter felvétele) Herendi porcelán Szécsényben Herendi porcelánkióllítás vonzza az érdeklődőket jelenleg Szécsényben, a múzeum jól rendezett kiállításán. Rövid időn belül ez már a második figyelmet keltő tárlat a szécsényi múzeumban-. A közelmúltban a XIX. századi magyar tájképfestészetből, s az e századi mesterek tájképeiből kaphatnak ízelítőt rendi porcelán az 1842-es Első Magyar Iparművészeti Kiállításig csaknem teljesen ismeretlen volt. Ez a kiállítás meglepetést keltett, s megalapozta a gyár hitelét. Ekkor igényesebb termelésre tértek át Herenden, melynek során a kínai porcelán és az eurós bizonyos áttekintést a pai porcelánművészet fényko- Iátogatók, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában anyagból. jevg rát jelentő formákra és díszítésekre tértek át, Meissen, Sevres, Capo di Monte és A herendi porcelankiallitas jj£cs példája nyomár, tart igényt a nagy Herend hírneve a múlt száméi tán közönség érdeklődésére. Annál is inkább, mert hasonló zab közepén vált nyilvánvaló- jellegu kiállítás Nogradban előtörténethez is újabb lékokat szolgáltatva. vá, nem utolsósorban a különböző világkiállításokon való sikeres szerepléssel, s mindenekelőtt kínai minták egyéni alkalmazásával, to- is részletesen vábbfejlesztésével, nem vél- Herenddel, az külözve hazai motívumokat még nem volt. A kiállításon látható anyag méltatásától ezúttal mégis eltekintünk, mert « herendi porcelán úgyszólván mindenkinek „személyes ismerőse”, s a közelmúltban a szakirodalom foglalkozott adasem. A gyár fénykorát 1851- től 1873-ig számíthatjuk. A Ügv véljük, a szécsényi tár- londoni Kristály Palotában la' kapcsán nem lesz érdek- ren(jezett világkiállításon a télén, ha a teljességre való , törekvés igénye nélkül, né- herend: porcelán sikerrel sze- hány szót szólunk a herendi repelt. jelezvén hogy felsza- porcelán múltjáról és jelené- badult Becs hatásától. Mint ről, elsősorban tájékoztató ^meretes, itt rendelte meg szándékkal. Viktória angol királynő azt a kínai hatast tukrozo lepkes, Ismeretes, hogy a fazekas- virágos mintájú készletet, Ságnak és agvagművességnek amelyet azóta „Queen Victo- Veszprém megye már száza- ria”, Viktória szerviz névvel dokkal ezelőtt jó otthona volt, amint azt számos középkori lelet is igazolja. A török megszállás azonban nem kedvezett a magyar kerámiaművészetnek, s ezt mondhatjuk el a Habsburg-uralom idejéről is. A magyar porcelánművészet azonban Herender sikerre' került ki abból a küzdelemből, amelyet saját hírnevének megalapozásáért vívott. ismernek a világon. 1876-tól Fischer fia veszi át a gyárat, 1896-tól a már századunkban létrejött Herendi Porcelán Gyár R. T. megalakulásáig Fischer Mór unokája, Farkasházy Jenő veszi meg a gyárat. A magánrészvénytársaság 1923-ban alakult meg, amelyet bővülő világpiac és magas színvonalú művészi program jelzett. A herendi gyár gazdag múltra tekint vissza. Herenden járva a múlt dokumentumaival találkozhat az érdeklődő. Már 1828-ban működött itt egy kis üzem, amely Stirgl Vince nevéhez fűződik. Herend hírnevének megalapozása azonban mégis Fischer Mór érdeme, aki 1839-ben jelentős tőkebefek* . . , „ , tetőssel elindította a herendi Jelzi az utat, amelyet Herend ...................... megtett, s amely útról a szep orcelánt világhódító utján. csényi kiállítás is tájékoztat. Nem zökkenők nélkül ugyan, de mégis eredménnyel. A he- T. E. NÖGRAD - 1977. június 2., csütörtök A gyár 1948-ban került állami tulajdonba. Műszaki fejlesztés, művészi céljaiban a klasszikus hagyományokhoz való hűség és új formákban új tartalmak kifejezése jellemzi napjainkban a herendi porcelángyártást. E kurta áttekirtés csupán Mai tévéajánlatunh 20.0«: Álarcban, 2. rész. Az NDK televízió bűnügyi krimisorozatának első részében megismerkedhettek a nézők Achim Detjennel, illetve azzal a felderítővel, aki Achim Detjen nevén tért vissza orosz fogságból Németországba. A hazatérteket szövetségi bírók fogadták, akik közül a francia fél feketelistáján szerepelt Detjen neve, mint háborús bűn elkövetőjéé. Detjent idegenek veszik pártfogásba, olyanok, akik azon fáradoznak, hogy fasiszta háborús bűnösöket mentsenek meg a felelősségre vonástól. Detjen hamarosan Argentínában találja magát, ahol volt főnökével is találkozik, aki szintén „azonosítja”. Így elkezdheti a munkát. Itt, a volt nácik között biztonságban van. Küldetését teljesítheti, hiszen célja éppen a volt náci tisztek sorsát megfigyelni. Egy francia újságíró azonban nem elégszik meg azzal, hogy a bűnös Detjen nyomtalanul eltűnt; ő is Argentínába érkezik... Képzőmű vészeiről képben és szavakban IX Modern grafika A litográfia, a kőrajz technikáját a múlt században újságrajzok sokszorosítására alkalmazták. A szemcsés kőlapra zsíros krétával rávitt rajzot marajáskor nem éri a sav; a nyomdafesték csak a zsíros részeken tapad meg, s róluk kerül a lapra. A litográfia technikája már nemcsak vonalas, hanem tónusos rajzok sokszorosítását is lehetővé teszi. A műfaj kiemelkedő egyénisége a forradalmár francia mester, Daumier volt. A fotó- és klisétechnika felfedezése feleslegessé tette a sajtóban és könyvművészetben a régi eljárásokat- A bibliofil kiadványokban azonban ma is gyakran alkalmaznak különféle metszeteket. Emellett világszerte, így hazánkban is igen népszerűek az önálló igényű réz-, linó- és fametszet lapok. Az utóbbiak közt gyakori a színes metszet, amelynek tónusait, más-más színű dúc egymásra nyomásával viszi rá a lapra a művész. A grafika régi technikáit korunk a fametszet hatású, de könnyebben alakítható linóleumlappal, alumíniummetszettel — algráfiával —, valamint egyedi művek alkotására használt pasztellel gazdagította. Az utóbbi a régi múltú akvarellel — vízfestéssel — együtt a festészet és grafika határterületén áll. A temperafestékkel vegyített ak- varellt quache-nek (gvas) nevezik:Az egyik lemezről nyomott, de különböző maratás és nyomás révén részletekben eiLtérő lapokat manotypiának Mese. Würtz Ádám linómét- denn törekvések elméleteivel, nevezik (annyi mint: egye- szete. céljával és jellegével nem isdi nyomat, vagyis önálló mű, merfkednek meg. A modem mert minden levonata más.) _ . törekvések mindegyike amaAz alkalmazott grafika a iparművészethez tartozó — ga idején erős ellenállásra ta- modem idők szülötte. A mii- fajtáját. Alkotásaik többnyire tált, de a közönség lassan Liós példányszámú lapok, rövid életűek mert alkalom- hozzászokott újszerű stílű- könyvek és plakátok, a kü- szemek, a pillanatnyi szükség sufchoz, s unokáink már azt lönféle üzleti reklámok, do- teremtményei. Művelői gaz- tartják szépnek, kifejezőnek, bozok, dekorációk iránti dagon hasznosítják a modern amitől nagyapák feihábo- szükséglet hatalmas, ónálló . . szohrásMt tech rodottan elfordultak, ágazattá növesztette a müve- lest;eszet es szoDraszat tecn szetnek ezt a — félig az nikáit. stiláris megoldásait. (Folytatjuk) A Transnonain utcai vérfürdő Kőrajz. A tudományos-technikai forradalom századának kultúrája, művészete alakulóban van- Világszerte művészek sokasága fárad azon, hogy megtalálja a kórnak megfelelő stílust. A nagyok eredményei korszakos jelentőségűek, némely alkotó kísérletei kérdésesek, de munkásságuk mindenképpen érdekes, még ha csupán egyéni stílus kialakítását eredményezi is. A szinte évenként feltűnő új izmusok sokaságában még az avatott esztéták is nehezen igazodnak el — annál is kevésbé, mert a művészek maguk is gyakran változtatják ábrázolásmódjukat. A laikus tárlatlátogató még kevésbé tud kapcsolatot teremteni a modem művekkel. Sokan értelmetlen „csapkodásnak”, ,,gyerekes” játéknak érzik a modem alkotásokat, A kívülállók nem is vélekedhetnek másként, amíg a mo........................................................................... ii,mniimiimmmmimmmiimiiunmmmNmimimiiniiiiii.......min. A E mberként dolgozni, élni Beszélgetés a büstös képek iró/ávat az akkor 49 éves szerzőben új, kiforrott tehetségű írót ünnepelt, s a regénnyel a cigányság' belső világát teljességgel, őszinte hitelességgel ábrázoló próza megszületését ‘köszöntötte. Korábban is hallhattunk ugyan cigány irorornban dalommal és saját fajtánkkal szembeni kötelességünk, hogy a fejlődést elősegítsük. Az a célunk, hogy a cigányok is emberként éljenek, dolgoz- a társadalom zanak> mert csak így becsülik Az írás már gyermekko- számára sem.__an»ly^hat rá, ^^muntóval wLKhítkét évvel ezelőtti ünnepi könyvhét legnagyobb sikere minden bizonnyal Lakatos Menyhért Füstös képek című regénye volt. S egyszerre kéttos fel- korábban kezdett foglalkozni, hét közömbös fedezes: a magyar irodalom _ . . . . * mpkWo_ R/jimära sem. — nevezhetem — amelyre ő is visszahat S az jak, s akkor a velük szembeni hobbym volt, s arra jó, hogy sem lehet mellékes, hogy •» előítéletek i« körülöttem levő dolgokat le- cigányság, hogyan kapcsoló- MenyhJrt aki' jegyezzem. írást, pontosabban dik be a társadalomba, ml- ci • vüáeslöveKéé egy mesét először ötvenhá- ként viszonyul önmaga fejlő- ^ J solfat tes? íráJúvaL rom-ötvennégy táján küld- déséhez. Eddig megjelent ira- emberként a S tem el egy akkori folyóirat- saim tulajdonképpen ezért , , ,, nak, az Üj Hangnak. A szó- íródtak kivétel nélkül a cici a lómról. m«ékrol,^vereekrol, kásQS „szöveggel” küldték gányvilágról. Kiegészítve azért. Többek között az ő ötlete volt a csapi cigányiskola * ««s*« "S: vííz8;;'» arsara sar» r», säää““* Ä 1Ä0 “S .u»: n"t iüsÄS * s-.*«-»**——- csalM1 ktMtoénye£ *«35 rekeket gyobb lélegzetű epikai alkoKönyvkiadó a múlt evben mááodik . kiadásban jelentette meg. A regény megírásának körülményeire a szerző így emlékezik: — Első novelláim 1971-ben ---------- ------„------ --------... ------j elentek meg az Új írásban és született, s gyermekkora — köles és sok minden alakult miiélő gyerekek. — Nagyon szeretem a gye- mondja. — A Népválasz annyira fejbe vert, hogy ról. E népcsoport elmaradott- Aztán a hatvanas évek köze- ságát említette, _ nyilvánvaló pén egy cikket, rövidebb ta- viszont a fejlődése is. , nulmányt jelentettem meg a — A felszabadulás előtti művelési Intézet felkéresere Békés megyei újságban. Ez- társadalmak a cigányságot ül- k«t bábjátékot írok a számuk - után már meglehetősen egye- dözéseikkel, megbélyegzésük- fa, s két meséskönyvein is nes volt az utam. kel bezárkózottságra kénysze- megjelenésre vár a Móra, ilLakatos Menyhért Vésztőn rítették. Sajátos életmód, er- letye a Szépirodalmi Kiadókülönböző napilapokban, sóbb egyik-másik díjat nyert. Ezek ismeretében ajánlotta fel a kiadó igazgatója a 'regényírást Nehezen álltam rá. de az igazgató türelmes ké- mint olvashatjuk a Füstös ké- ki náluk. Ami nálunk dicsőség is pekben — semmiben sem volt. például a lopás, az a kik élni akarnak című különbözött a többi hasonló- kinti világban bűn. A sajátos Xi regény®t a Magvető korú cigánygyerek sorsától, szokások funkciója a felszaba- jelenteti meg. SzíndaA nyomorúságos putrik vilá- dulás után megváltozott, rabváltozatát a tavasszal mu- gából. a tanulás, melyet fő- Csakhogy ez a változás, mint- tatta be a Déryné Színház. Jevolt. otthon a gyerekek is na- képpen édesanyja ösztönzésé- hogy a tudattal függ össze, lenleg Káli címmel ír regényt gyón biztattak; ne szalasz- re folytatott egészen az egye- nem ment máról holnapra. Az a cigányság történetéről, kultemig. szakította ki. De szám el a lehetőséget. Ügy bogy hetvenhárom decembe- eleven kapcsolatát rében megkötöttük a szer- ban élőkkel ződést. s a kiadótól körűibe- máig megtartotta, lül öt-hat hónapig havi fizeélő. utóbbi 15 évben élt át külö- túrájáról. Munkáinak — a putrik- nősen nagy fejlődést a ci- művészi értékek mellett — a cigánysággal gánvság. de — meg kell mon- legfőbb erénye: az őszinteség. dani — a lehetőségek töb- Mert a cigányság életének Nagyon szeretem a faj- bet kínálnak. Az eredménye- megváltoztatásához ezt is natést kaptam és csak az írással iámat — vallja meg őszintén, két a munka szülte, s a fejlő- gyón fontosnak tartja. Ahofoglalkoztam. Nagyon nagy — Fejlődését akarom elősegí- dés különösen ott tapasztal- gvan ő fogalmazta meg: teni munkámmal. Hazánkban ható érzék'etesen, ahol a ci- -Csak akkor várhatunk őszinkörü'.belül félmillió riaáov gánvközö=ség belső törvényei te segítséget a társadalomtól, él. S ez a réteg ma is e'éggé he'vébe a munka lépett, s ez ha mi is nyíltan feltárjuk maelmaradott. gondolkodásában, tölti meg életüket tartalom- gunkat, őszinték vagyunk a életkörülményeiben. Számuk mai. Nekünk, akik kiemelked- társadalomhoz”. bizalom volt ez irántam, s igyekeztem neki megfelelni. Májusra el is készültem. — 1971-et említette elgő novelláinak megjelenési éveként. De gondolom, írással nagysága miatt sorsa nem le- tünk a cigányságból, a társaJulyok László 1
