Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-15 / 139. szám
Teli tarisznyával vagv üres ltézzel? Beszélgetés a kollégiumi nevelésről Már nem gyerek. de még nem felnőtt, ismerkedik az iskola falain túli világgal, csalódások és élmények sorát éli át a tizenéves. Sokat segíthetnek a szülők ebben a problémákkal teli időszakban. Igen ám: sok középiskolás fiatal kollégiumban tölti ezt a négy évet, a tanév során csak néhány napra találkozik szüleivel. A családi nevelés sok-sok feladatát igy a kollégiumnak toell „átvállalnia.” Előkészáteni az életre, igényeket ébreszteni, megismertetni és elfogadtatni a szocialista életmód normáit, értékrendjét. Hogyan, milyen eszközökkel valósítható Aieg ez a szép, de nehéz feladat? Erről beszélgettünk Balassagyarmaton Szűcs Ferencnével, a már több mint negyedszázados Geister Eta Leánykollégium igazgatónőjével. f — A feltételek közül a legfontosabb a jó nevelőtestületi munka. Az utóbbi három-négy évben stabilizálódott a nevelői gárdánk, és örvendetesen fiatal is lett! Heten vagyunk, magam is vállaltam csoportot, így egy pedagógusra 26—28 diák „jut.” Igyekeztünk mindent megtenni az élet- és munkakörülmények javításáért, a lakásgondok megoldásáért. A szakmai munka színvonalának növelése érdekében a pedagógusok is sokat vállaltak, többen vettek és vesznek részt politikai képzésben. Erre nagy szükség van, hiszen a fiatalok a világnézeti problémáikkal, a meg nem értett társadalmi kérdésekkel gyakran fordulnak hozzánk Hadd mondjak egy példát a sok közül. Az egyik kislány azzal keresett meg : ő nem érti, miért kell a fizikai dolgozók gyerekeit külön támogatni, hiszen nő az életszínvonal.. A társadalmi háttér alaposabb megvilágításával sikerült őt közelebb vinni ennek a megértéséhez. Fő célunk, hogy ne a világtól elzárt, hanem jól tájékozott aktív, szocialista meggyőződésű fiatalokat bocsássunk ki. Általában nern az ismeretekkel van baj, hanem egyeseknél a szemléletmóddal, amikor a meggyőződés hiányzik. Előfordul az is, hogy otthon mást hall, mást tapasztal a gyakorlatban. — Egyfajta „kettős nevelés” veszélyéről van szó? —' Igen, és nem csak világnézeti területen, a vallás kérdésében, hanem a mindennapi értékek felállításában. Több mint 170 diák lakik itt — természetes talán, hogy köztük mindig van 10—15 úgynevezett ..problémás gyerek ” Nem különös dolgokról, kirívó fegyelemsértésekről van szó — inkább arról, hogy közönyösek, komolyabban nem érdekli őket semmi, megsértik a rendtartást, néha szülői „falazással”. Nagyon sok múlik a szülők hozzáállásán! A leggyakoribb hiba az, hogy nein követelnek semmit a gyerektől, elkényeztetik. Rossz az. ha egy fiatal csak kap, de nem kell érte adnia is... — Hogyan tartják a szülőkkel a kapcsolatot? — Évente kétszer összejön a szülői munkaközösség. A szülök többsége amikor teheti, belótogat a gyerekhez, egész távoli községekből is ti- gyelemmel kíséri leánya munkáját. Sajnos, éppen a problémás tanulók szülei azok, akik maguktól nem keresneK meg minket. Előfordul, hogy nem is hiszik el, baj van a gyerekükkel, mert csak őt kérdezik meg. — A tárgyi feltételek nagyon jók. Nem túl kényelmes az élet? — Az igazgatónő mosolyogva rázza a fejét, és sorolja azokat a kisebb-nagyobb lehetőségeket. amelvek a munkára, a családi életre nevelés tényezői. Napi szobarend, heti nagytakarítás, a fürdőszobák, mosóhelyiségek, az ebédlő, a tanulók rendbentartása. az udvar, a kert gondozása, időnként a konyhai személyzet munkájának a segítése, ügyeletesség. Ehhez jön sok fiatalnál a közösségi munka, a szervezés. De ez már átvezet a művelődési, szórakozási lene- tőségekhez. a tanulmányi és mozgalmi tevékenységhez. Veres Józsefeié igazgatóhelyettes mutatja a kollégium kulturális programtervezerét, és ami megvalósul belőle, az eseménynaplót. Szinte száz százalékos a fedés! — Sokan kételkednek abban, hogy meg lehet valósítani ennyi programot. De hét csoportunk van, nem vesz részt mindenki mindenben, hanem arra törekszünk, hogy érdeklődésük szerint választhassanak. Merészek voltunk, amikor a könyvtárat átadtuk a tanulók kezelésébe, de kellemes volt a csalódás. Sa.iátuk- nak érzik, eszerint Dánnak vele: sem könyv, sem komoly zenei lemez nem tűnt el számottevő mennyiségben. — Milyen fontosabb programok voltak ebben az évben7 — Hagyományaink közé tartozik az elsősök ünnepélyes fogadása, a kollégium és a prímér közösségek névadójáról való megemlékezés, a Mikulás és a farsang megünneplése. Sok jó foglalkozást, vitadélutánt hozott a határőrség híradós KlSZ-alapszerve- zetével kötött együttműködési szerződés. Ezek a rendes, intelligens fiatalemberek igazi vitaszellemet, aktivitást ébresztettek a lányokban, sokat segítettek a hazafias nevelésben. A kollégisták kissé túl is vannak terhelve: ők alkotják az iskolai KISZ-szervezet bázisát, minden kulturális, sportrendezvényen természetesnek veszik a részvételüket az iskolákban és a városban egyaránt. A közös mozilátogatások, irodalmi és zenei programok mellett a kollégium falam belül is gazdag választék van a művelődésre. Minden csoportnak hetente tartottunk politikai foglalkozást, havonta marxista etikai vitakört. Belelapozva a diáktanács tagjainak beszámolóiba, megerősödik a feltevésem: a lehetőségek száma nagy, most már a félrehúzod ók, a közömbösek, az alacsonyabb igényszintűek bevonása, az aktivitás növelése a feladat. Hogy kié? Pedagógusok és diákok közös célja ez. Az egyre közvetlenebbé, gazdagabbá váló tanár-diák viszony, az ön- kormányzat megerősödése a biztosíték arra, hogy egyre többen búcsúznak majd teli tarisznyával... G. Kiss Magdolna Hirdetések, üzenetek, észrevételek Egy berni újság hirdetésrovatában olvastuk: •.Szombaton 15 órakor a városháza nagytermében előadást tartunk. «A halottak tréfája, avagy hol tartózkodnak elhunyt szeretteink» címmel- Külön autóbuszjáratokat. indítunk-” Egy amsterdamí napilapban a következő hirdetés jelent meg: -,Ki hajlandó felvilágosítani maradi szülőket arról, hogy egy 12 éves kisfiúnak, aki mozdonyvezető akar lenni. semmi szüksége zongoraleckékre?” ★ Óriása felhőszakadás zúdult Milánóra- Kevéssel ezután a meteorológiai állomás vezetője a következő szövegű levelet kapta kézhez: „Talán érdekli, mivel szórakoztam egész éjszaka! Az ön által megjósolt elszórtan megjelenő felhőket szivattyúztam ki a pincémből!” * A hollandiai Haarlemben egy férfi munkára jelentkezett az egyik vállalatnál. A személyzeti osztályon hosszú kérdőívet kellett kitöltenie. Az ’,egyéb észrevétel” rovatba a következőket írta: „Pocsék köd van odakinn,” Mai tévéajénlatunk 20.00: FórumA televízió Fórumának témája ezúttal gazdaságpolitika. A Fórumok hagyományainak megfelelően a nézők érdeklődésére építve a meghívott szakértők segítenek eligazodni a hatékony gazdálkodás feltételeivel- gazdaságunk egyensúlyával, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal és életszínvonalunk alakulásával kapcsolatos kérdésekbenA felhívható telefonszémo- kat a televízió délutáni adásának megkezdésétől közölni fogja- Szegeden. Pécsett és Miskolcon, a tv munkatársai városi számon is elérhetők lesznek, ők gyűjtik és továbbítják a kérdéseket a stúdióba. VÉGH ANTAL JKZAJUS (REGÉNY) 3. Csak tiszteletes úron a sor... „Kegyelem Néktek és Békesség, . Felnézett, végig a koporsókon, a halotti gyülekezeten túl, az utcáig. Feketébe öltözve egy asz- szony fordult be a kapun. Nem lassan jött, nem is sietett. Minden lépésében elszánt erő volt; eljutni ide a koporsóig. .. Vissza? Beért a kapun. „Kegyelem Néktek és Békesség. . Akik szélről álltak, megfordultak. Az asszony arca szelíd és megnyugodott volt. Nem állt be a gyászoló gyülekezetbe, megnézte a koporsókat, aztán odament Bálint koporsójához. Zokogott, nem nézett senkire, magának sírt. A gyülekezet néma volt. Az özvegyet — az anyát — bevitték a szobába. ..Kegyelem Néktek és Békesség...” Rátétté kezét a koporsóra, aztán két karral átölelte a deszkákat. Mi lett a szépen, csendesen indult temetésből ? A pap bibliát olvasott és elkezdte halotti beszédét. Röviden szólt. Az asszony a koporsóra borulva, fájdalmasan zokogott. Közelebb léptek a koporsót vivő férfiak... Sándor — a halott apa bátyja — ment oda. Először óvatosan megfogta a nő kezét, hogy levegye a koporsóról. Aztán erősebb fogással próbálta. Nem lehetett, mert az asz- szony ujjait görcs szorította a deszkákhoz. — El kell vinni a koporsót — mondta halkan, remegve Sándor, tessék elengedni — súgta —, tessék szíves lenni elengedni a koporsót, tiszteletes asszony! 1944. május 5-én, szombaton Zsuzska és Bálint Szatmárnémetiben az állomás mögötti park egyik lócáján üldögéltek, beszélgettek. Előttük virágágy tulipánnal, hátuk mögött nyírfa, háncsa televésve nevekkel, évszámokkal. Beírhatnák a nevüket, és a mai nap dátumát ők is, de még észrevenné Bálintnak vavalamelyik tanítványa: „Srácok, láttam tegnap Járó tanár urat egy csinos nővel, nyírfaháncsba vésték a nevüket. Nem hiszitek? Hazafelé menet megmutatom a fát. Ehol ni: Zs. és B. Az, hogy most itt ülnek ■— Járó Bálint gimnáziumi tanár és Csák Albertné született Érdy Zsuzsanna, a sza- mosházi református lelkész felesége —, a sors különös véletlenének következménye. Bálint 1920. február 17-én született Szamosháza községben, Szatmárnémetitől tizennyolc kilométerre. Apja Járó László, sza- mosházi lakos, kerékgyártómester, Anyja Penyigei Rozália, otthon dolgozik és neveli a két lányt, Elvirát és Olgát. Bálint a négy polgárit magánúton végezte. Beregszászon tette el a vizsgákat Nyé- ky Imre tanító úr inspirálá- sára: „László gazda, Róza asszony, ki menjen tanulni, ha még ez a gyerek se?” Jófejű, szorgalmas és igyekvő fiú volt. úgy ragadt a fejébe minden, mint lépre az apró madártól!. A tanító úr — mint tanfelügyelő — a szomszéd iskolák látogatására mindig magával vitte Bálintot. Laszovics Gyuri bácsi, a cseléd, befogott a kocsiba, aztán mentek ők hárman. Elöl az öreg, hátul a tanító űr és Bálint. Azért vitte magával a fiút. hogy legyen kivel beszélgetni az úton és ha az iskolában, ahova látogatni mentek, nem tudott egy-egy gyerek valamit, Bálintnak kellett megfelelni a kérdésekre. Szép napokat töltöttek együtt a tanító úrral. A polgári után Bálint különbözetit tett és beiratkozott a Szatmárnémeti Református Fiúgimnázium ötödik osztályába. A tanító úr továbbra is figyelemmel kísérte az útját. Végzős gimnazista volt, amikor megajándékozta néhány könyvvel. Bálintnak ezek a könyvek sok álmatlan éjszakát szereztek. A Puszták népe, a Viharsarok, az Alföld parasztsága. A legnagyobb magyar falu és a Futóhomok voltak az ajándékozott könyvek. Harminc pengős egyházi ösztöndíjjal 1938-ban beiratkozott a debreceni egyetemre. Első éve tanít Szatmáron, abban a gimnáziumban, amelyikben érettségizett. Zsuzska Érdy Józsefnek, A Vármegye Közjóléti Szövetkezet tisztviselőjének egyetlen gyereke. Négy évvel fiatalabb, mint Bálint. Tizennyolc éves korában férjhez ment, egy év múlva gyereket szült. Zsuzska. vagyis akkor még Zsuzsi, tizennégy éves volt, amikor egy - vasárnap délután Csákék hárman jöttek hozzájuk vendégségbe: Berci, elsőéves teológus volt a harmadik. A következő szabad vasárnap ők mentek látogatóba, és ez. így történt hónapról hónapra. Amikor Zsuzska betöltötte a tizennyolcadik évet, Berci elvette feleségül. Akkor csókolta meg őt először, amikor a menyasszonya lett. És most itt ül a pádon, Bálint mellett. (Folytatjuk) NÓGRAD - 1977. június 15., szerda T A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Budapesten, a Buda, vári Palota A épületében várja a látogatókat. (MTI-fotó: Tormai Andor felv.) Gyermekfesztivál — felnőtt szemmel A gyermeki lélek formálását, alakítását nem lehet elég korán elkezdeni. Már az értelem nyíladozásának idején — amikor a kis ember rácsodálkozik a világra, beszippantja annak sokszínűségét, elevenségét — igen fontos a szép, a jó iránti fogékonyságra nevelés, az ízlésformálás. A fantázia gazdagítása a valóság tükrén keresztül. Mesék, versek, gondosan. válogatott tananyag — mindezek kiindulópontját jelenthetik az esztétikai nevelésnek, de nem elegendők ahhoz. Mert a gyermek természetéből adódóan szereti átélni, maga is megszemélyesíteni a látottakat, hallottakat Vágyik azonosulni egy-egy mese, vagy történet szereplőivel, figuráival — nem csupán passzív befogadóként, de mint cselekvő részes is. És hol találna ehhez a vágyhoz szebb, jobb alkalmat, mint a bábozás művészetében. Ahol énekelhet, játszhat, lehet jóságos tündér és tarka virág, alakíthatja, élheti a mese világát., életre keltheti a megálmodott csodákat. Ilyen életre keltett csodáknak lehettünk szemtanúi az elmúlt héten Salgótarjánban, az országos úttörő-bábjátékos fesztivál három zsűíolt napján. Az ország valamennyi megyéjéből érkezett, 23 csoport ízelítőt adott az amatőr bábmozgalom fejlődéséből, legújabb törekvéseiből. Bebizonyította, hogy e művészeti ág, komplex volta miatt, egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hódolói teljes szívvel és odaadással munkálkodnak. Egy fesztivál mindérikor csúcsot jelent egy mozgalomban, ahová a legjobbak, a legtehetségesebbek kerülhetnek. Így volt ez a bábos fesztiválon is, amelynek résztvevői az úttörő kulturális szemlék győzteseiből tevődtek. Mi jellemezte a bemutatókat? Mindenekelőtt a lelkesedés, a magas színvonal, a sokszínűség és a bájos előadásmód. De itt, és most — az ünneprontás szándéka nélkül — nem árt szólni néhány olyan apróságról sem, ami hiányérzetet keltett az értő felnőtt nézőben és a szakmabeliek körében. A bemutatókon sok volt a szerkesztett műsor, amely nem felelt meg az alapelvnek, miszerint; a játékból kikeli tűnnie a játéknak. Sok csoport prod akcióiban különváltak a mozgó figurák a zenétől, a cselekmény független volt a dalszövegtől. Pedig a bábjáték alapja az, hogy az eredeti szövegnek képbén kell megelevenednie. A műsorválasztás egyoldalúsága egyben figyelmeztető jel arra is, hogy az egyre szélesedő bábmozgalómnak szüksége var. jól megírt, a gyermekvilágból táplálkozó és azt kifejező bábdarabokra. Életre kelteni a hclt anyagot — talán ez a legcsodálatosabb a bábozásban. Megformálni a figurákat kosárból, műanyagflakonból, rongyból és csuhéjból — ezernyi ötlet, ezernyi variáció. A bábfesztiválon feltűnően sok volt a fakanál bábu, ami önmagában véve nem baj — hiszen kiváló eszköz didaktikus játékokhoz, a bábmozgatás tanulásához — ám több éves múltra visszatekintő, rutinos csoportoknál magasabb szintíis kell emelni, új formákat, ötleteket kell alkalmazni. A bábjátékosok tarka seregszemléje ünnep volt a csaknem ötszáz véndéggyereknek, de ünnep volt Salgótarjánnak is, amely méltóképpen köszöntötte az országos seregszemlét. Nógrád megyében, Salgótarjánban nincsenek nagy hagyományai a bábmozgalomnak, ám az elmúlt évek törekvései, az iskolai bábcsoportok számának növekedése, a megyei művelődési központ FŐNIX bábegyüttesének országos hírneve, biztató jelei e mozgalom kiszélesedésének, megerősödésének. Ennek bizonysága az is, hogy immáron két évben Salgótarjánban talált otthonra —, s reméljük, hogy itt is folytatódik — az országos animációs filmszemle és bábjátékos uemutató színpad. És most Salgótarján adott otthont az országos úttörő bábjátékos napoknak is. És mit adott a fesztivál a megyének? Nagy-nagy élményt felnőtt és gyereknézőnek egyaránt, színes-mozgalmas napokat. A pedagógusoknak pedig sok-sok hasznos tapasztalatot, ötletet és minden bizonnyal kedvet is újabb báb- csoportok létrehívásához, s a már meglevők erősítéséhez. Hiszen a bábjátékban rejlő ezernyi lehetőség felhasználható a gyermekek nevelésében, egyéniségük, ízlésük formálásában egyaránt. —vkm— Az udvarias őslakók Egv fiatal japán nyelvész az ausztráliai őslakók nyelvét tanulmányozta. Queensland tartományában az ottani Dja- ru törzs nyelvét vizsgálva különleges jelenséget tapasztalt: a törzs felnőtt férfitagjai rendkívül udvariasain beszélnek anyósukkal és apósukkal- Beszéd közben nem is szólnak hozzájuk közvetlenül- hanem harmadik személyben beszélnek róluk. Az anyóssal és apóssal történő beszélgetésnek „külön nyelve” van, olyan sajátos kifejezésekkel, amelyeket a hétköznapi beszédben egyébként egyáltalán nem alkalmaznak. Az anyós és após iránti rendkívüli tisztelet abban is megnyilvánul, hogyha a Djaru törzs felnőtt férfitagjai egymás között beszélgetve valamelyikük anyósára terelik a szót, azonnal felhagynak egyébként eléggé nyers beszédstílusukkal és az említett „külön nyelv” egyedülállóan udvarias kifejezéseit és tisztelettudó fogalmait kezdjk alkalmazni. A japán kutató megállapította, hogy ez az anyósokkal és apósokkal szemben alkalmazott sajátságos nyelvi stílus más ausztráliai törzseknél is fellelhető- A japán kutató szerint még Japánban sem tanúsít egyetlen férfi sem olyan udvarias magatartást anyósával szemben, mint az egyes ausztráliai törzsek férfitagjai.
