Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
/> magas faníícplsozás Cutlrefalváu Saját er< színvonalon tenyészteni Minden elismerést megérde- méezeti adottságaink, hagyó- csábotta. 1974-ben egyszerű melnek azok a szervek, ame- mányaink mindig jók voltak juh tenyésztési társulás meg- lyek elősegítették, hogy meg- ennek az állattenyésztési ága- teremtésével kezdték el a rendezésre kerülhessen az a zatnak a fejlesztésére. Mégis, munkát. A beruházást 1975— megyei szintű juh tenyésztési egyes időszakokban eltérő az 76-ban végezték, úgynevezett es gyepgazdálkodási tanács- állatok létszáma, de a fejlő- első és második szakaszban, kozás, ami a közelmúltban az dós üteme Is. 1935-ben 81 Tereprendezéssel, útépítésendrefalvi tsz-ben zajlott le. ezer juhot számoltak a me- sei, majd három hatszaz íé- Azért itt mert ebben az üzem- gyében. A termelőszövetkezé- rőhelyes anyajuhhodály meg- ben a juhtenyésztésre olyan tek szervezésének befejezésé- építésével, a villanyhálózat figyelmet fordítanak, és olyan kor 76 ezer juh volt, míg je- üzembe helyezésével. Ez a sokat ígérő eredményeket er- lenleg — amikor a piacon munka 7,5 millió forintot igéinek el, hogy érdemes mások keresett, egyre jobbak a te- nyelt. Azj építkezés második számára is követendő példa- nyésztési feltételek — az ál- szakaszát' is előkészítették, s nak állítani. Korszerű a juh- latok száma 67 ezerre csők- ebben az évben folytatják tenyésztő telepük, építésé kent. Most ismét, fellendülő- három elletőhodály építésé- még nem fejeződött be. Min- ben van, az állomány kon- vei, amihez szociális épület is taszerű a legelő, a legeltetés, centrálásával az egy üzemre készül, valamint vízellátás, Az állomány minőségét töb- jutó létszámot illetően há- víztározó, silók. A számítások Az idő — több mint pénz! bek között az is reprezentál- romszorosára emelkedett, ja, hogy éppen a bemutató idején végzett juhnyíras alkalmával a megyei termelőszövetkezetek neves képviselői meggyőződhettek: a gyapjúhozam elérte a 4,56 kilogrammot jószágonként. Kialakult a jó szakképzettséggel rendelkező juhtsnyésztőgár- da köztük régi és új juhászokkal. Az itt folyó tenyésztés valóban kifejezi, amit a Korszerűen, egyenletesen szerint ez újabb 7.5 milliós költséget igényel. Itt azonban érdemes egy pillanatra megállni. Veres László kandidátus a tanácskozáson nagyon kihangsúlyozta: korszerűen, okosan, öcsön. a magunk, erejére támaszkodva alakítsuk a juhtenyésztést. Az end- refalviak ezt az elvet követve például a maguk erejéből 150 ezer forintért építették O.UH a , . ... . . meg a két silót, ami egyébtanácskozás alkalmával He- efkezetoen tartott megj ei ta- ként félmillió forintba ke- - napsknzäs ml srz.nlerűit» a .... , * Az endrefalvi t.ermelőszörenesényi József megyei ta- ?.á“ko.zas ÍÓ1 szolgálta azt a voina nacselnök-helyettes így fo- t0L'ekvest- hogy Juhtenyeszte- galmazott meg: „A juhászat sunk a megyei tervezetnek megyénk mezögazdasaganak megfel?loen. kiegyenlített le- egyik kulcskérdése...” „...az gyen “ mmden tekintetben adottságainkat, lehetőségein- korszerűen vegezzek ezt a telket, tartalékainkat, a fejlesz- adatot. A pelaat olyan tértéi ütemét, a beruházásban meloszovetkezet szolgáltatta, megnyilvánuló üzemi szánde- am,ely allg egy esztendővel a kot figyelembe véve első he- hata mögött egyesült. Enne«: Minél olcsóbban lyen all." Ma még ők is azzal küzdenek, hogy egy juh felneellenére munkáját nem a bizonytalankodás az egy helyben topogás jellemzi, hanem a dinamikus fejlődés. A Kőhegy- velése az értékesítésig magas aljai juhtenyésztő teieő mél- költséget igényel. De a tartan kiváltotta a jelenlevők tás szakosításával, a kor- elismerését. így nyilatkozott szerű módszerek bevezetésé- erről többek között dr. Sipos vei egyre csökken a juhte- András, a mezőgazdasági tu- nyésztéssel járó kiadás. A dományok kandidátusa, aki juh végtermékei iránti keres- . tanácsával már korábban is let pedig egyi-e nagyobb. Az honban tartót* tanácskozáson “ok segítséget nyújtott példá- érdekeket es igényeket, a kö- honban tartót- tanácskozáson ^ a legelö kialakításához, a vetelményeket. a tanácskozás korszerű legeltetési módsze- jó összhangba hozta. Idézzük - ht nek bevezetéséhez. Mindének- Herencsényi Józsefet: „Az V, cuaatusa, 8- előtt azonban azt a lenyeges ötéves terv első évében a kímélve a tenyésztés föntos- tanulsa8ot bizonyította a ta- legdinamikusabban fejlődő sását " hánesui'.-ozva mondta nácskozás és a gyakorlati ta- agazat a juhtenyésztés volt a _,g L ea£, viláeon csökken pasztalat' h°SY minden ne- megyében... Jelentősen javul- 3 hézség ellenére lehet a juha- lak tenyésztési és termelési a juhok szama, miközben ______________;____________, ________________ d r. Veres László, a mezőgazdasági tudományok kanszatot ütemesén fejeszteni, mutatói. Nem maradhat azon- végtermékeivel a hazai és az ban figyelmen kívül, hogy az emelkedik a juhhús iránti le ^tozbdik^ evamú^irantí europai pJacon részt venni. országos átlagnak még így is - r , íc t e alatta vagyunkA tanácskoerdeslodes is. Juhtenyeszte- Érdemes az endrefalvi tsz M6. a Kőhegy-pusztai tapasz- sün knek ehhez kell igazod- juhtenyésztés: törekvésének tálatok segítséget nyújtottak rua" néhány részletét is felidézni, ahhoz,’hogy amivel mégadósNaevon érdekes a megyénk- hisaen ez a megyei tanácsko- sak vagyunk a juhtenyésztészasnak is egyik fontos témája ben, pótolni tudjuk. ben tapasztalható hullámzás volt. Farkas János, a tsz élig juhtenyésztésünkben. Tér- nöke rendelkezésünkre is boB. Gy. A VILLAMOS ENERGIA-FOGY ÁSZT AS görbéje minden vállalatnál pontosan jelzi az egy-egy műszakon belüli munkateljesítmények ingadozását. Nincs is szükség különösebb vizsgálatra ahhoz, hogy bármely vállalat vezetősége képet alkothasson maganak arról, hogy általában milyen tempóban folyik a munka a vállalatnál, mikor milyen mértékben használják ki a gépeket, a munkaidőt. Amint lassulnak vagy megállnak a gépek tüstént kevesebb villamos áram fogy. Sehol se kívánják maguknak azonban az effajta energiatakarékosságot, hiszen ez azt jelzi, hogy ilyenkor a drága munkaórák százait, ezreit pazarolják az üzemben. A közelmúltban elkészült több felmérés tanúsága szerint a gépiparban például a termelőberendezések átlagos kihasználtsági foka 65—70 százalék. A gépek jó része tehát az elméletileg lehetséges munkaidejüknek körülbelül csupán kétharmadában „fogyasztanak” energiát.. Ehhez hasonló képet mutat a munkaidőkihasználása is. A munkahelyen eltöltött időnek országos átlagban kb. az egyötödét nem töltik termelőmunkával. Műszakonként tehát a gyárakban átlagosan több mint másfél óra fut el haszontalanul. Átlagról lévén szó; persze egyes helyeken ennél jobb. a helyzet, míg másutt rosszabb. De a legjobban szervezett vállalatoknál is egy főre számítva átlagosan 40—60 perc kiesik a produktív munkából Összességében milliárdos értékű tartalék ez. Az is igaz, hogy a gyakorlatban elképzelhetetlen úgy megszervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen veszendőbe. Az egy-másfél órás kiesés azonban (bármennyire is torzíthatnak az átlagok) műszakonként s a munkahelyen ténylegesen megjelent létszámot tekintve óriási veszteség. A munka nélkül múló perc és óra nemcsak a gépek mellett kár. A ki nem használt idő a tervezőasztal mellett, a vezérigazgatói székben, vagy az anyagbeszerzők „műszakjában” is elfecsérelt lehetőség. Sőt: nemegyszer az e posztokon kihasználatlanul maradt órák miatt torpannak azután meg a gépek a műhelyekben. Csak az álló gép, vagy az álló munkás azonnal és közvetlenül felhívja magára a figyelmet, és úgy tűnik ez a veszteség forrása — pedig, igen sokszor ez csupán a következménye annak, hogy valahol valamit pontatlanul programoztak, terveztek meg, vagy csak nagy vonalakban folyt a szervezés és így tovább. A munkahelyen munkával ki nem töltött órák pedig visszahozhatatlanok, soha be nem pótolhatók. Széchenyi mondta, több mint 100 éve, hogy az idő nemcsak pénz, sokkal több annál. A pénz, ami elveszett, újból megkereshet, de az elveszett idő soha. Az elfecsérelt idő újból abszolút pazarlás. Minden haszontalanul elfutó óra. egy-egy elszalasztott lehetőség, amelyben gyarapodás helyett, viszonylagosan, szegényedünk. Az ilyen órára Is fizetnek bért, a vállalat „infrastruktúrája” ilyenkor is működik: fogy a víz. a fűtéshez, a világításhoz az energia, a gépek erkölcsi kopása ilyenkor sejn áll meg és így tovább. És ilyenkor az adott vállalat az előző időszakhoz mérten hiába ér el eredményt —ez a lehetségestől mégis elmarad. Hasznos lenne most már egy-egy gazdasági egység tevékenységének minősítésekor az elért, valamint reálisan elérhető eredmény közti különbséget mindig a mérlegre tennék. Az egyre értékesebb, korszerűbb technika és a viszonylagosan egyie kevesebb munkaerő ma már igen időszerűvé teszi az ilyesfajta számításokat is. Az. idő és a technika jobb kihasználása ugyanis legalább annyira fontos a nemzetközi versenyképesség javításáért, mint az. hogy korszerű, , jól eladható termékek kerülnek-e le a jobban kihasznait gépekről. TÖBB MINDENÉRT fut el persze haszontalanul az idő munka közben. Állhat a gép, a munkás azért mert késik a rajz, vagy az anyag, vagy a karbantartó, a gépbeállító. Mindez a szervezés dolga. Valószínűnek látszik azonban, hogy amíg általában nem lesznek korszerűek és pontosak például a teljesítménykövetelmények — a közvetlen termelésben: de a termelés irányításában is — addig nehéz lesz a munka- és üzemszervezéssel gyorsabban haladni. Gerencsér Ferenc Milliárdok — újításból A csehszlovák újítók és feltalálók eredményes tevékenységéről tanúskodik, hogy 1976- ban több mint 5,6 milliard korona értékű volt az a gazdasági haszon, amit a benyújtott és megvalósított javaslatok segítségévéi elertek. Csehszlovákiában az újítómozgalom ma mar tömcgjelleget öltött. Csupán az elmúlt évben — az új ötéves terv első esztendejében — több mint 2000 találmányt próbáltak ki a termelésben. Ez egyre hatásosabban segíti a munka termelékenységének növelését és a termékek minőségének javítását. A közelmúltban országos tervet dolgoztak ki, amely az 1980-ig tartó időszakra kijelöli az újítómozgalom fejlődésének főbb irányait. Ez a terv az újítók és feltalálók figyelmét mindenekelőtt a minőség és a hatékonyság fokozására. új technológiai folyamatok kidolgozására, az energiával, a nyersanyagokkal való. takarékoskodásra irányítja. Az újítómozgalom célkitűzései közé tartozik a szocialista integráció elmélyítéséhez való hozzájárulás is. Arcok közelről Aranykoszorús asszonyok A hatalmas üzemcsarnok egyik csücskében asztálok sokasága. Mindegyiken két vasaló. Egy könnyebb és egy nehezebb. Mellette asszonyok állnak. Van ugyan egy szék az asztalok mellett, de leülni kevés az idő. Így van ez rendjén, tartják az asszonyok. Azért járnak a „Pa- va’’ Női Fehérneműgyár jánosaknai üzemébe, hogy dolgozzanak. Olyankor pihennek Szorgoskodnak a vasaló asszonyok Kulcsár József felvétele anyag tasakba dig nem vagyunk már éppen nagymamák brigádja. So- tizenhat évesek. A mi brigá- kunknak van unokája. De az- dunkban alig-alig változtak az ért vitézül álljuk a sarat... emberek. Csak... Teljesítményben dolgoznak. — Csak? A kollektíva átlagfizetése há— Ketten nyugdíjba men- romezer forint körül van. tek, kellett helyettük más. Szeretik a vidámságot, a Egy kismamánk most gyes- jó összejöveteleket is. Még ma en van. is jóleső érzéssel emlegetik, A Lenin brigád szép telje- hogy februárban pótszilvesz- sítaménnyel, sok elismeréssel tért tartottak. Méghozzá a dicsekedhet. Kaptak bronz- homokterenyei bisztróban. A koszorút, ezüstöt, most, április brigádvezető már előre meg- 4-és pedig a legrangosabbat, rendelte az ebédet és műszak az aranyat. Ünnepélyesen után egyenesen oda mentek, nyújtották at, meleg szavak — Zenekarról is gondoskíséretében. kodtunk. Csak mi voltunk, a Annak pedig külön örültek, brigád, ez alkalommal még hogy G.yurcsák Andrásné a férjeinket is otthon hagy- kiváló dolgozó lett. tűk. Mi rúgtunk ki a hámA vasalóban dolgozó asz- bői... Még láncoltunk is. szonyok a környék sok közsé- Amikor az aranykoszorút g'éből járnak nap nap után megkapták, fönt, a tanácsműszakba Jánosaknára. Jön- teremben Márkával koccin- nek reggelente Mátranovák- toltak, az igaz. De szentül ról, Ivádról, Homokterenyéről, megfogadták, hogy májusban, csomagolják Nádújfaluból. Egyik héten amikor, a fehérneműgyár tiznéhány azokat, és irány a raktár. Utá- már hajnalban talpon vannak, éves fennállását ünnepli, a percet, ha az átvasalt, szépen na meg a nagyvilág... összehajtogatott pongyolákat. Hét esztendeje dolgozik őket haza. a másikon a késő este pizsamákat, blúzokat elviszik együtt a Lenin brigád. A kis előlük. kollektíva tagjai legnagyobb- mosolyog. A tizennégy szorgoskodó részt törzsgárdisták. — Mondjam-e? asszony a fehérneműgyár Le- Gecse Pál né a „brigadéros”. nin brigádja, ök adnak vég- — A hét év alatt megértünk ső formát a megvarrt holmik- jót is, rosszat is. Egy igaz, mi gúnyolódással úgy is emle- nak. Vasalas után már mű- soha nem panaszkodtunk. Pe- getjük saját magunkat, hogy a veti brigád kis „házi” ünnepségeit egybevonják. Együtt köA brigádvezető hamiskásan szöntik a tízéves évfordulót. az aranykoszorút és a kiváló dolgozó-jel vényt. — Hogyne! Mert ez is kell a hétközna— Mi magunk között né- po'„; sorában. Csatai Erzsébet A vezető közérzete A termelékenység emelése, Persze, a döntési szabadság a szervezettseg fokozása, a így sem lehet korlátlan; az fegyelmezett. lelkiismeretes, objektív és szubjektív felté- jó minőségű munka, a tér- teleken túl a törvények, a mékösszetetel korszerűsítése, a népgazdasági érdekek erősen, piacj igények rugalmas köve- behatárolják a lehetőségeket, tése alapvetően vállalati fel- A megfelelő társadalmi hátadat, az egesz kollektíva ősz- tér, légkör viszont tágíthatja szefogott erőfeszítését igényli, a vezetők mozgásterét. Ám minden közös teljesít- A főnök-beosztott kapcso- menyben döntő a vezetők te- latában döntőek az összekötő, vékenysége. Tőlük nagy- az egymásra utaló elemek és mértékben függ az bár gyakran szembetűnőbbek, üzem, a vállalat, az intéz- mégis jelentéktelenek az egy- mény munkájának eredmé- más ellen ható és ütköző pon- nyessége. a gazdaságpolitikai tok. Az érdekközösség palackcélok elérése. ba zárja a rossz szellemet, a demagógiát, fejleszti az I f ,. együttműködési készséget. Mintllg Elősegíti például annak felismerését. hogy a vezető előbb- ref lektor fényben re lát, a kollektíva befolyásolásában , pedig határozot- Érthető módon reflektor- tabb, céltudatosabb, mint má- fénybe került az igazgatók, a sok. képességét hatalmi eszszövetkezeti elnökök munká- közök is kiegészítik, de azért ja. A változó feltételekhez neki is bátorításra, sikerél- való alkalmazkodás, a hala- menyekre van szükségé. Az rozott vezetői magatartás, az olyan tulajdonságok kifejlesz- esetenként népszerűtlen dön- 1 lése magas fokon, mint a tés persze nem örvend min- kezdeményezőkészség, a koc- denütit és mindenkor osztat- kázatvállalás, a megváltozott lan népszerűségnek. Időnként körülményekre, az új jelense- vezetőellenes nézetekkel, de- gekre való gyors reagálás, a magóg előítéletekkel is talál- mozgósító-, és lelkesítőkészkozhatunk. A vezetők egy-egy s®§. a magas fokú fegyelem döntését, munkáját, személyét és szervezettség megteremtése, némelykor jogosan bírálják, következetesség, igényesség a a hibák eltúlzasa. általánosi- végrehajtásban, amelyekre tása azonban megengedhetel- most különösen nagy szűk- len, politikai kárt okoz. Csak ség van, feltételezi a szélsőségektől, a hangulati a beosztottak megértő tamo- elemktől mentes reális köz- gatasat. felfogás teremtheti meg az eredményes vezetői munkához 4 tp\.p1.po forrása elengedhetetlen társadalmi 'eneiseg jorrusu hatteret, légkört. Az alkotó munkahelyi ié?Fontos például, hogy min- kör, a dolgozó ember jó köz- denütt helyesen értelmezzék érzete, a munkakedv, az át- egyik legégetőbb társadalmi lagon felüli teljesítmény, a feladatunkat, a demokratiz- tehetség érvényesüléséne« mus fejlesztését. Sokan úgy gondolják, bár maguk számaira sem fogalmazzák így, hogy a demokrácia a beosztottaknak jogot ad, a főnökökre pedig kötelességeket ró. Valamikor a beosztott és a főnök vitájában gyakran a munkaköri nélkülözhetetlen forrása. A vezetőnek is van „közérzete”, ó is keresi örömet a munkában. A vezetés erkölcsi elismerése, lelkesítése, ösztönzése nem lehet csak az irányító szerv feladata. Vezetőink túlnyomó többségének hatalom, a presztízs döntött. Politikai és szakmai íelké- most inkább a másik véglet szültsége magas fokú. megvan jellemző. A társadalmi szer- a kellő készsége, rátermettsé- vek néha a demokrácia je- Se a gondjaira bízóit kohektí- gyében hibásan, olvankor is va irányítására. A gyorsan a munkás, a beosztott pártjá- növekvő feladatokkal mégis ra állnak, amikor nincs iga- lépest tartani. A vezető ^ minden képességét, tudását és teljesítményét a munkahelyi .. m ^ kollektíva és a nagyobb köti tkÖZŐpOlllok zösség a társadalom szolgálatába állítja, ő is elvárhatja Minimális igény, hogy se- tehát munkatársaitól az hol’ ne gördítsenek telesle- együttműködést, a támogatást, ges akadályokat az eredmé- munkája elismereset. nyes vezetői munka útjába. K. I,
