Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1 Talált tárgyak Mi fér el egy kis szekrényben? — Legtöbbször pénzt, vagy pénztárcát hoznak be — mondta Koczman Ferencné. a Salgótarjáni városi Tanács általános igazgatási főelőadója, aki a talált tárgyakkal foglalkozik a .Salgótarjáni városi Tanácson, Ez a feladat az elmúlt év júniusától az övé. A feledékeny tulajdonosokra váró tárgyak nagy része egy kis szekrényben kapott helyet az irodában. — A pénzt vaskazettában tartjuk — emelt ki elsőnek egy jókora dobozt. Kitáruló ajtaja mögött egy halom pénztárca. Bőr. műanyag, aranybontású egyedi darab, ütött-kopott régi vágású bu- gyellóris egyaránt megtalálható közöttük. Az egyikben egy múlt évi lottószelvény, a másikban cédula, rajta Sko- da-alkatrészek felsorolása... Bizonyára mindegyik hiányzik. A legtöbbjében pénz is van... — Ezt a sötét pénztárcát hozták legutoljára. Szép kis summa van benne, és kulcsok. Mit rejt még a kazetta? Egy irattárcának alig nevezhető műanyagtok-maradványt. benne Süveges László katonaigazolványa. eszerint lakóhelye Litke. Semmi több. Emellett nagy halom átvételi bizonylat, mely szerint Süveges nagy tételben adott el rongyot a felvásárlóknak. Akad ezer kilogrammos „adat” is. A bizonylatokon lakóhelyként már Tarnalelesz szerepel. — Úgy emlékszem, ennek az embernek még levelet is irtunk, de nem válaszolt. Nemcsak pénztárcában, papírzacskókban is rejtőznek itt kisebb-nagyobb összegek. Mivel minden egyéb dokumentum nélkül vesztek el, nem valószínű, hogy gazdájuk akad. — Ezeket a pénzeket a Centrum Áruházban vesztették el, ahonnan több más holmi is hozzánk került. Használatlan, vélhetően frissen vásárolt gyermekpapucs, harisnyanadrág, táskák, kesztyűk. Táskából van vagy öt. A bevásárlóhálótcl a tisztátalan ruhákkal megtömött aktatáskákon keresztül, a gyer- mekretikülig. Ez utóbbiban zsebkendő és egy kis buksza lapul. Kis gazdája biztos sokat siratta. Egy kisebbfajta szatyorban, kulcscsomók tartóban és anélkül. Egy tucat. Az egyiken. vagy tíz kis lakatkulcs. Csgk nem egy raktáros veszítette el? Egy másikon szép sorban biztonsági zárak kulcsai, a harmadikon még slusszkulcs is csörög. — Ez a táska van itt legrégebben — mutatja a főelőadó. — Ez már érett a selejtezésre. Használt, de még mutatós női kézitáska. Kíváncsiságból kinyitjuk. Autóbuszbérlet van benne, szemüveg, a bérlettok hátán nagymama és unoka fényképe, s egy pénztárca némi pénzzel, villanyszámlával és rádióelőfizetési díjat igazoló lapocskával. Ez utóbbin — feltehetően a tulajdonos — teljes neve és címe! — Nem lehetne az illetőt a selejtezés előtt értesíteni? —; De. természetesen értesíteni fogjuk —, hangzik készségesen a válasz, ' majd szinte magyarázatképpen: — Az az igazság, hogy nincsen túl sok időm a nyomozga- tásra. Á talált tárgyak kezelése csak mellékesen a feladatom, emellett igen sok egyéb, az igazgatással kap-, csolatos tennivaló akad. Feiedékenvség, vagy gondatlanság, de nem vigyázunk értékeinkre. A Salgótarjáni városi Tanácson több mint 1500 forint készpénz, két karóra, két kerékpár és sok egyéb használati tárgy várja, hogy elvesztője jelentkezzen érte.' — Mik az általános tapasztalatai ? — Sokkal többen jelentik be, hogy elvesztettek valamit, mint ahánvan talált tárgyat behoznak. Érdekes, hogy azokat a tárgyakat, melyek hozzánk kerülnek, legtöbbször nem keresik a tulajdonosok. Három hónapi őrzés után amennyiben a megtaláló igényt tart ró, ő kapja meg a gazdátlan tárgyat, de legtöbben nem kérik. Így azután a pénzt a pénziügymi- nisztérium vegyes bevételi szamlajara utaljuk át. Idekerül a többi tárgy bizományi értékesítése során befolyt összeg is. Amit pedig a Bizományi Áruház sem vesz be, jegyzőkönyvvel ^leselejtezzük.” — Mit tudna tanácsolni a feledékenyeknek? > — Elsősorban azt, hogy mindenki vigyázzon a saját holmijára. Emellett nem árt, ha a pénztárcában lehetőleg jól láthatóan elhelyeznek egy kártyát, melyen feltüntetik a nevet, lakcímet. Ezzel megkönnyítik a mi munkánkat — fejezte be Koczman Ferencné. —gáspár— Félszáz állami [ szabvány a falemezekre A fa — a műanyagok rohamos terjedése ellenére — még ma is az egyik legfontosabb ipari nyersanyag. A fából készült félgyártmányok egyik népes családja a falemez, amely a bútoripar nélkülözhetetlen alapanyaga. A gyorsan változó élet szükségessé tette a falemezekre vonatkozó szabványok korszerűsítését, egyes témakörökben pedig teljesen új szabványok kibocsátását. Az utóbbi 10—15 évben jelentősen nőtt az igénybevételek köre. a felhasználás területe, valamint egyre megbízhatóbb vizsgálati módszerek alakultak ki. A falemezipar termékei és az ezekből készült gyártmányok egyre nagyobb mennyiségben vesznek részt a nemzetközi árucserében is. ezért szükségessé vált az e területre szóló műszaki, követelmények és vizsgálati módszerek nemzetközi egységesítése. A Magyar Szabványügyi Hivatal az egyes termékcsoportokra vonatkozó szabványokat gyűjteményként, könyv alak-, jában is kiadja, megkönnyítve ezzel a szabványok használatát. A napokban megjelent Falemezipar című szabványgyűjteményben szereplő szabványok többsége a közelmúltban került átdolgozásra, így a bennük szereplő műszaki előírások már összhangban vannak a legfontosabb nemzetközi (KGST, ISO) szabványok előírásaival. A közel 300 oldalas gyűjtemény 48 országos (MSZ) és 5 MÉM által kiadott szabványt tartalmaz a következő csoportosításban: furnér, rétegelt (enyvezett) falemez, bútorlap, forgácslap, farostlemez, pozdorjalap és falemez alapú egyéb ''-termékek. Részletesen tartalmazzák a szabványok a méretsorokon kívül az annyira nélkülözhetetlen vizsgálati módszereket, a minősítési és osztályozási eljárásokat, az egységes elnevezéseket, a csomagolás, tárolás, megjelölés módjait. A szabványgyűjtemény tanulmányozása tehát nemcsak az előállítók, hanem a felhasználók számára is hasznos, mivel igen sok ismeretanyagot tartalmaz és ezek növelik a szakmai tudást, szélesítik a tájékozódást. 4 gépírás Az írógéppel végzett irodai munkát úgv tartják számon, mint jellegzetesen női foglalkozást. Van igazság ebben, hiszen az évente megrendezésre kerülő gépíróversenyeken csak elvétve található egy-egy férfi a több száz jelentkező között. Pedig — s ezt kevesen tudjak — gépírás ugyancsak „férfias” munka, mar ami az erőkifejtést, az igénybevételt illeti. Megállapították, hogy a napi hét—nyolc óiai folyamatos gépírás legalább annyira igénybe veszi a szervezetet, mint például a könnyebbfajta lakatosmunka. A gépírónő — szerényen számolva — napi 30—40 ezer leütést végez, s egy billentyű leütéséhez 25— 30 dekagrammnyi erőkifejtésre van szükség. A szorzást elvégezve : naponta mintegy 750—1200 kilogrammnyi nyomást fejt ki az újjaival — meg ha apró részletekben is. A Szovjetem! óban — nem véletlenül — a háborús jegy- rendszer idején a gyors-gépírónők ugyanannyi kenyeret kaptak, mint a nehéz fizikai munkát végző férfiak.' „GÉFÍRÖBETEGSÉGEK” Ma már terjedelmes szak- irodalom foglalkozik a gépírásból ér főként az ülőmunkából eredő egészségi ártalártalmai „TESTTARTÁSI BETEGSÉGEK” Az ülőmunkával kapcsolatos betegségek elsősorban civilizációs problémák. Az ülés magában véve nem feltétlenül ártalmas; a döntő tényező a mozgáshiány. A gépírónők — általában az irodai munkát végzők — esetében gyakoriak a keresztcsonttáji és váll-tarkó táji fájdalmak, amelyeket az elégtelen izomműködés, a lazítás hiánya okoz. Az ágyéktáji merevség érzése később húzó izomfájdalmakba mehet át. A hát-, nyakszirt-, és vállizomf áj dalinak, a láb és alszár dagadá- sa, a láb zsibbadása, a „reumás” izomfájdalmak, az általános idegesség mind bizonyíthatóan a comb alsó felületére, különösen a térdhajlat közelében gyakorolt nyomás következményei. Az ülőhelyzet megváltoztatása útján az ilyen panaszok ideiglenesen megszün- tethetők, tartós terhelés esetén azonban fokozott mértékben jelentkeznek. A túlterhelésből származó károsodások fájdalmas tünetcsoport kialakulására vezethetnek. Taros természetellenes testtartás következménye lehet a hátgerinc-megbetegedés, isiász, derékzsába, nyakszirt- ideg-gyulladás, és különböző belső szervi betegség. makkal. A kutatások eredményeit feldolgozó tanulmányok részeit az írógép kezelése által elsődlegesen kiváltott, a munka által közvetlenül igénybevett testrészekben (kéz, kar) jelentkező károsodásokat, részint a gépirási munkában tágabb értelemben részt vevő régiókat — tarkó, vállak, hát, belső szervek, alsó végtagok — érintő megbetegedéseket írják le. A kutatók egy része a hivatásos gépíró; munka közvetlen következményének tekinti az inhüvelyek, az in- és izomtapadás helyének megbetegedéseit. Többen viszont tagadják az ilyen közvetlen összefüggést, és az Ínhüvelygyulladást a gépelés közben elfoglalt helytelen testtartás következményének tekintik. Mások úgy vélik, hogy az ínhüvelygyulladások okát az állandó izomfeszültségben kell keresni. Ez utóbbiak szerint a gépírónők jelentős része nem képes ellensúlyozni azokat a nehézségeket, amelyek^ a törzs egyhangú sztatikus* körülményeiből az izomzatra hárulnak. Olyar? kutatók is akadnak, akik az ínhüvelygyulladás okát ■ kizárólae egyéni adottságokon, a periferikus véredények kedvezőtlen reakcióképességén alapulónak tartják. MEGFELELŐ TESTTARTÁST Ma még kevés, helyen vizsgálják meg, hogy a gépírónő számára megfelelő-e gépasztalának és székének alakja, magassága. Igaz. hogy legtöbb esetben a bútortervezők sincsenek figyelemmel a munka közben elfoglalni javasolt optimális helyzetre. Az ergonómiailag helyesen és átgondoltan kialakított irodabútoroknak biztosítaniuk \ kellene a hátrahajló testtartás, a fej, az alcombok és a láb külön alátámasztásával, villamos írógépen dolgozók esetében még az alkar alátámasztását is. A másolnivalót a legtöbb gépírónő maga elé helyezi a gépasztal jobb vagy bal oldalára és szemrontó munkával olvassa a szöveget. Pedig csupán egyszerű, sorvezelös iratállványra lenne szükség és kevésbé romlana a szem, nem fáradna annyira a derék. A gépírónők e fontos egészségügyi problémája országosan mintegy 50—60 ezer személyt érinthet, nem is beszélve az adatfeldolgozási kártyákat lyukasztók — lényegében hasonló munkát végzők — egyre emelkedő számáról. Mindnyájuknak- nagy szükségük lenne a munka szüneteiben rendszeres testmozgásra, izomlazításra. Sz. A. 6 NÓGRAD — 1977. mójus 11., szerda SOK AZ AUTÓLOPÁS — És maga? — Lassú haj’tásért! Utolért az autó gazdája... Jo^i tanácsadó Sűrűmunkahely-változtatás joghátrányai Sz. Béla mátraverebélyi olvasónk hosszabb idő át folyamatosan dolgozott egyik vállalatnál. Azóta már harmadik helyen dolgozik, de sehol sem találta meg számítását. Részben anyagilag, de főleg az új kollektívába nem tudott kellően beilleszkedni. Így az első két helyen a próbaidő lejártával munkaviszonyát megszüntette. Régi munkáltatójánál eljövetele óta a személyi körülmények megváltoztak., ezért szeretne visszamenni. Beszélt erről régi vezetőivel is, akik szívesen vennék visszatérését. Olvasónk azonban attól fél, hogy sűrű munkahely-változtatásai miatt joghátrányok érik. Hatályos jogszabályaink valóban előírják, hogy azt a. dolgozót, "aki alkalmazását megelőző egy éven belül legalább1 harmadik esetben létesít munkaviszonyt, és korábbi munkaviszonyait felmondással, illetőleg kilépés útján szüntette meg, komoly joghátrányokkal kell sújtani. Többek között az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem kaphat több alapbért, a munkakörére előirt besorolás szerinti bértétel alsó határúnál. Olvasónknak azonban ettől a szabálytól nincs oka tartani, mert fentiekből is egyértelműen kitűnik, hogy felmondás és kilépés esetéről van szó. Netn lehet tehát alkalmazni ezeket a hátrányokat abban az esetben, ha valakinek a próbaidő lejártával szűnik meg a munkaviszonya, függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt a próbaidő alatt, vagy annak lejártakor a vállalat, yagy a dolgozó szünteti-e meg. Ugyancsak nem lehet ezeket a hátrányokat alkalmazni, akkor sem, ha a munkaviszony határozott időre szólt, és a határozott idő leteltével nem hosszabbították meg. Természetesen nem alkalmazható akkor sem, ha a munkaviszonyt a vállalat szünteti meg felmondással. Olvasónk közléséből kitűnik, hogy első két munkaviszonyát a próbaidő lejártával és jelenlegi harmadik munkaviszonyát is a próbaidő elteltével kívánja megszüntetni. Ebben az esetben tehát régi vállalatához való visszatérése alkalmából semmi joghátránnyal sem sújthatják. Mezőgazdasági munkaviszony igazolása F. János homokterenyei olvasónk 1930. évtől kezdődően közel tíz éven át nyáron, summásként, télen pedig bányában. vagy más iparágban dolgozott. Elég-e, a summásként eltöltött idő igazolásához tanúnyilatkozat, illetve évenként mennyi időt ismernek el, kérdezi olvasónk, mert az akkori munkásigazolványa elveszett A mezőgazdasági munkaviszony igazolására tanúnyilatkozat alapján a lakóhely szerint illetékes tanács vb szak- igazgatási szerve által kiállított hatósági bizonyítványt korabeli okmányként kell elfogadni. A hatósági bizonyítvány alapján igazolt időt viszont teljes egészében csak akkor lehet elfogadni, ha az igénylő gazdasági cseléd, vagy szegődményes iparos volt, és munkaviszonya megszakítás nélkül legalább 365 napon át fennállott. Egyéb mezőgazda- sági munkásoknál, így a summásként ledolgozott időnél is a tanács által hatósági bizonyítvánnyal igazolt időből naptári événként legfeljebb annyit lehet figyelembe venni, hogy a mezőgazdasági munkaviszonyban töltött idő címén elismert szolgálati idő az évi 150 napot, az összes szolgálati idő pedig évenként a 300 napot nem haladja meg. Mivel olvasónk nyáron summásként, télen pedig ipari üzemekben dolgozott, a két munkaviszonyából évenként legfeljebb 300 nap ismerhető el szolgálati időkent. Dr. J. S. Hási kert-tu la jdonomk figyelmébe V édekezzünk a lótetü ellen Az utóbbi években házikertjeinkben a legtöbb kárt a lótücsök, közismert nevén a lótetű okozta. Nagymértékű elszaporodásában a lótetű Árváim hiánya mellett az egyéb védekezési eljárások mellőzése is döntő szerepet játszott. A kiskerttulajdonosok nagyrésze ugyanis az Arvalinos csalétken kívül más védekezési formát nem ismernek. Ezért a lótücsök elleni védekezési módszerek rövid ismertetésével kívánunk segítséget nyújtani a kártevő irtásához. A lótücsök a mélyfekvésű, nyirkos, könnyű talajokat kedveli. Elszaporodásának a túltrágyázott, humuszban gazdag talaj és a talajvíz közelsége kedvez. Ebből adódik az első védekezési mód, amely a túltrágyázás megszüntetéséből és a magas talajvízszint lecsapolással történő csökkentéséből áll. Időrendi sorred- ben a következő védekezési módszereket ajánljuk. Tavaszi talajfertőtlerítés: amit a házikert felásása vagy szántása esetlég a szántás el- munkálása előtt közvetlenül kell elvégezni, az alább felsorolt, növényvédő szerek talajra szórásával és azonnali bedolgozásával. Házikertben talajfertőtlenítésre használható szerek közül 100 négyzetméter területre az alábbi mennyiségek szükségesek: Hungária L—2 porozőból 20— 26 dkg,' Hungária L—7 po- rozóból 14—15 dkg, Ditrifon 5 porozőból 20—26 dkg, Ba- zudin 5 granulátumból 35 dkg. A talajfertőtlenítéssel csak a talajban levő lótücsköket és egyéb' talajlakó kártevőket irtjuk. A kartétel jelentkezésekor: (április—június) * éinkfoszfid hatóanyagú lótetű Arvalin, amelyből 20—30 grammot kell kiszórni a talaj felszínére. A kiszórást az esti' órákban, gumikesztyűben végezzük Mindazoknak, akiknek nem sikerül Arvalint beszerezni, mindenekelőtt a házi kert gondos művelését javasoljuk, mert ezzel is gyérítjük a lótücskök számát. Külön felhívjuk a figyelmet a nyári kapálások során előtűnő 10—15 centiméter mélyen levő, tyúktojás nagyságú lótücsökfészkek megsemmisítésére. A lótücsök fejlődéséből következően április közepétől július közepéig terjedő időszakban számíthatunk károsítására, ezért ez időszakban kell fokozottan figyelemmel kísérni megjelenését, ősszel a téli fagyok beállta előtt a trágyacsíkos csalogató módszert alkalmazható eredményesen. A veszélyeztetett területen, ahol a legtöbb ká? rosítás volt, két ásónyom szélességű, egy ásóryom mélységű tetszőleges hosszúságú árkot kell ásni, amit érett, szalmás istállótrágyával töltünk meg. Az így elkészített trágyacsíkot kevés földdel takarjuk be, hogy ne száradjon ki. Az ősz folyamán a trágyacsík közelében levő lótücskök telelésre a trágyába bújnak. Tavasszal, mikor a föld fagya kienged, a trágyát gondosan rázzuk szét, és a trágyába, illetve az árok alján található lótücsköket gyűjtsük össze, semmisítsük meg. Kiss István Nógrád megyei Növényvédő Állomás
