Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

Hatékonyság az üzem- és munka­szervezésben A Magyar Kábelművek ba­lassagyarmati gyárában és az „Ipoly” Bútorgyárban a kö­zelmúltban a balassagyarma­ti járási és városi NEB vizs­gálatot indított az üzem- és munkaszervezés hatékonysá­gával kapcsolatban. A fel­tárt hiányosságok megszün­tetése érdekében több in­tézkedést tettek, például a gépek jobb kihasználására, a jobb minőségű alapanyag biztosítására. Elérték, hogy a kábelművek gyárai közül a balassagyarmatiban van a legkisebb különbség a fizikai és a nem fizikai állományú dolgozók bérszínvonala kö­zött. Az „Ipoly” Bútorgyárban az év második negyedévében felülvizsgálják valamennyi termelőberendezést, és az el­avultakat, használhatatlano­kat kiselejtezik. A vállalat önálló üzem- és munkaszer­vezési csoportot kíván fog­lalkoztatni ebben az évben. Ezeréves vetőmagok Északkelet-Bulgáriában, a Duránkulák falu melletti nagy dunai szigeten régészeknek sikerült feltárni egy IX—X. századi ósi település több mint 100 lakóhazát és gaz­dasági épületét Az egyik la­kóépületben — különböző szerszámokkal együtt — fel­fedeztek több mint-10 kilo­gramm vetőmagot Alapos vizsgálatok után háromfajta búzát különböztettek meg: ez képezi a talált vetőmagok mintegy 70 százalékát Talál­tak továbbá lencsét, len­magot, kevés árpát, kölest, bükkönyt es zabot. A búza-, lencse- és lenmagok, nagy- szeműek, jól kifejlettek, fé­nyük is megőrződött Mind­ezek a leletek az ősbolgárok fejlett mezőgazdaságáról ta­il úskodlnak. A fejlett szocialista társadalom és a tudatos cselekvés Ankét a TSOGRÁD szerkeszt őségében A Központi Bizottság októberi határozata állandó fel­adatot. rövidebb és hoszabb távra való tennivalók sorát fogalmazza meg. Végrehajtásukért pedig együtt kell mun­kálkodniuk a pártbizottságoknak, a pártvezetőségeknek, az -alapszervezeteknek. Oaállóao, felelőtségsel A propaganda mindenek­előtt a párttagok szemléletét, magatartását formálja, a párt- és gazdaságpolitikai fel­adatok helyi végrehajtását szolgálja. Ezért' különösen fontos, hogy a pártalapszer- vazetek mindenütt felelős gazdái legyenek a területü­kön folyó propagandamun­kának. önállóan, a korábbi­nál nagyobb tervszerűséggel szervezzék, irányítsák és el­lenőrizzék a parttagok esz­mei nevelései. Tudatosabban, a politikai szükségleteket, a hallgatók igényeit jobban fi­gyelembe véve alakítsák ki a tanfolyamszerkezetet. S ahogy Kiss Gyula mon­dotta a szerkesztőségi beszél­getésen, ne csupán évente egy alkalommal értékeljék, hanem folyamatosan kísérjék figyelemmel a pártoktatást. Pártcsoport-ér tekezl-eteken, -taggyűléseken döntsenek a parttagok — mindenekelőtt a tisztségviselők, a munkások, a több műszakban dolgozok — folyamatos képzéséről es továbbképzéséről. S ugyan­csak pártfórumokon össze­gezzék a propagandamunka tapasztalatait. Hasznosítsák azokat jobban a pártmun­kában, a pártirányításban és ellenőrzésében, a propagan­disták, a párttagok tájékozta­tásában, nevelésében. „Hív­ják gyakrabban segítségül” az egyéb akciók, a társadalmi a gazdasági rendezvények, az üzemi, a szövetkezeti demok­rácia fórumainak előkészí­tésében is a pártpropagandát Az alapszervezetek növek­vő önállósága a propaganda- munkában, természetesen nem csökkenti az irányító pártszervek — a városi, a já­rási, a nagyüzemi, nagyközsé­gi pártbizottságok, a pártve­zetőségek — felelősségét. Irá­nyító, ellenőrző munkájuk — magyarázta többek kö­zött Sipos Ervin, — mindenek­előtt az elmélet és a gyakor­lat összefüggéseinek konkrét felismerését, a propaganda- munka kedvező tapasztalatai­nak közreadását és széles körű alkalmazását, a propa­gandisták folyamatos felké­szítését segítse az alapszerve- aetekben. A salgótarjáni járási párt- bizottság a propagandamunka hatékonyságának növelését tartotta szem előtt, amikor úgy döntött, hogy a testületi üléseken rendszeresen napi­rendre tűzi a párttagság esz­mei-politikai nevelésének el­méleti és szervezeti kérdé­seit. Ez volt a célja akkor is, amikor propagandistaklubok, módszertani kabinetek létre­hozására ösztönözte a párt- szervezeteket. Tevékenyen közreműködött abban is, hogy a pártoktatást mindenütt felhasználjak a falugyűlések, az éves munkát értékelő üze­mi termelési tanácskozások, termelőszövetkezeti közgyű­lések előkészítésére. A pro|iagaod>ták elismerése A NÓGRÁD ankétjén igen sok szó esett arról is, hogy a propagandamunka' fejleszté­seben, hatékonyságának nö­velésében nem kis szerepük van a propagandisták felelős­ségteljes, áldozatos munká­jának. A megyénk alapszerve­zeteiben tevékenykedő sok­száz propagandista sokat tett azért, hogy párttagságunk, a közvélemény jól ertse a párt politikájának lényegét, és cselekvőén vegyen részt. a politika helyi végrehajtásá­ban. Tevékenységük erköl­csi és politikai elismeréséért egyre többet tesznek a közpon­ti, a helyi szervek, de maguk az alapszervezetek is. Az októberi határozat azon­ban a propagandisták elé is nagyobb követelményeket ál­lít — magyarázta a beszélge­tés során Szabó Ferencne, Fe­jes Frigyes és Juscsák György. S. hogy ennek megfeleljenek, szüntelenül gyarapítani szük­séges tudásukat, szélesíteni marxista—leninista ismere­teiket. Sokéves tapasztalat birtokában állítottak, hogy a propagandista akkor szol­gálja leghatékonyabban a politika ismertetését meg­értését, ha épít a helyi ismeretekre, a hallga­tók véleményére,' a vitára, a vélemények széles körű cse­réjére, s nem hagy válászo- latlanul egyetlen kérdést sem. S a jól begyakorolt — esetenként kisiskolásnak tű­nő — módszerek helyett bát­ran alkalmazza az oktatás űj, korszerű módszereit. Így nem csak tanítja, neveli is a hallgatókat. Erősíti bennük az elkötelezettseg érzését, cselekvőkészségét. Mindez az igényesség vi. szont tovább növeli a párt- alapszei-vezetek felelősségét a propagandisták kiválasztá­sában, felkészítésében. A propagandisták rendszeres tá­jékoztatása a helyi gondokrol, dolgokról, folyamatos kép­zésének, továbbképzésének megszervezése, munkájuk ér­tékelése, elemzése azonban nemcsak munkát ad a párt- alapszervezeteknek. A párt­oktatás, a rendszeres kap­csolat a propagandistával sok tapasztalat, vélemény és okos javaslat tárháza is, amelyek­kel érdemes élni. A mun­ka látja hasznát! Cáak a kezdet A most kezdődő taggyűlé­sekkel tehát korántsem fe­jeződik be az a tevékenység, amelyet az októberi határo­zat ismertetése, feldolgozá­sa, végrehajtása jelént as alapszervezetekben. A taggyű­lések, ha gondosan készíti élő a pártvezetőség, ha fe­lelősséggel mond véleményt a párttagság, kedvező indí­tása lehet annak a munkának, amelynek célja a partegység további erősítése, a gondolat és a cselekvés egysége — a mostaninál magasabb szinten. Vincit Istvannc tiiiirniiiiiiiiiiniiiiMiiiiiiniHiiiimiimimiiiiimiiiimiHitMiinhHHmtim'mf.inrmmtiHmHMiitiiHmiimiiiHHiaiiiiiHiiiiiiiHiiiHOitMtmihiitHiiiiiMtiiimiiiiimimiiiMmmiMmHimiMiimiiMHitimiiimmM* Jó munkáért aranyat kaptak Az 1976-os évben a szocialista brigádverseny-mozgalom­ban huszonnyolc kollektíva versenyzett a különböző címek eléréséért a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. A 612-es gyári létszámból 398 dolgozó vett részt brigádok köteléké­ben a kollektív munkában. Sok segítséget nyújtottak a különböző gyártmányok határidő előtti elkészítésében. Ilyen volt például a paksi atomerőműhöz készülő berendezések gyártása. Jelesen végezték el a szovjet kőolajvezetékhez is az alkatrészek szállítását. Jó munkájuk „redmenye, hogy már november 30-ra teljesítették és év végéig 20 millió forinttal túlteljesítették 1976-os termelési tervüket. A gyár­ban összesen három kollektíva érte el az aranykoszorús szo­cialista brigád címet, akiket képriportunkban mutatunk be. A Zalka Máté nevét viselő kollektíva tagjai Krobot Pál és Lipták Gyula, a turbinás áramlásmérők végszerelését végzi RJR A Nógrádi Sándor brigádból Almási László és Kerékgyártó László, a tartályokba a merevitöbordákat szereli A Kossuth Lajos nevét viselő brigád tagjai, Antal István és Király József, a próbanyomáshoz készítik elő a tartá­lyokat (Fodor Tamás képriportja) Hol tartunk? N em szónoki a kéf-dés, mert abból a gondolatból táp­lálkozik, amely azt kutatja: saját, jogos, reális, el­fogadható igényeink folyamatos kielégítése érdeké­ben mit tettünk? Más szóval: hol, milyen eredmé­nyesen zárták megyénk termelő-, gazdálkodó egységei az első negyedévet, az új tervciklus második döntő esztende­jének első szakaszát? A megyei pártbizottság által rendszeresen figyelemmel kísért 19 üzem, gyár, vállalat tevékenysége a megye terme­lésének 75—80 százalékát foglalja magába. Ha ezekben az üzemekben minden rendben van, akkor különösebb gondok, bajok nem fékezik a megye sokirányú fejlődését. Nem egészen pontos adatok szerint az említett üzemek­ben a termelés üteme 6,4 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Ez azonban a tervhez képest csak 98,3 szá­zalék. Az export 38,4 százalékkal több mint egy évvel koráb­ban. a tervhez képest csak 93 százalék. Az exporitermeles sajátossága, hogy a szocialista export 69 százalékkal nőtt, míg a tőkésexport fejlődési üteme 27 százalék. Ennek el­lenére a tervnez mérten mégis lemaradás van. Jól kezdték az évet. a minisztériumi építőipari vállala­tok. A Nógrad megyei Állami Építőipari Vállalat és a ta­nácsi építők építési és szerelési tevékenysége folyó áron 29,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ä szövetke­zeti építők csak 4,6 százalékos fejlődéssel zárták az első ne­gyedévet. Jelentősen emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest a termelés a salgótarjáni öblösüveggyárban a VE- GYÉPSZER-nél, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Ugyanez vonatkozik az előbb említett gyárak exporttevé­kenységére is. Sőt, mindannyian eleget tettek első negyed­éves tervkötelezettségüknek. Más a helyzet a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Itt az exporttermelés ugyan 34.8 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, 4,5 százalékkal többet is termeltek, mint tavaly ilyenkor, tervüket mégis csak 93,5 százalékra telje­sítették. A FŰTÖBER nagybátonyi gyára pedig 115 száza­lékos növekedési ütem mellett 100,7 százalékos tervteljesí­tést ért el. Nagyon elmaradt az előirányzattól az ÉSZAKKÖ nóg- rádkövesdi gyáregysége, ahol 69,5 százalékkal zárták az év első három hónapját. 13 százalékkal adós tervének teljesí­tésében a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára. Az elért eredménnyel, csupán a tavalyi szintet ütöt­ték meg. Ugyanez vonatkozik az ELZETT szécsényi gyárára is, ahol a tervteljesítés 86.1 százalék. A fejlődés dinamikájának megítélésénél árnyait megfo­galmazásra van szüKség, mivel nemcsak a vállalatok adott­ságai eltérőek, hanem a velük szemben támasztott követel­mény is. Ha az ez évi népgazdasági tervhez viszonyítjuk a beve­zetőben említett 19 vállalat termelési eredményeit, akkor általában jónák tarthatjuk. Részleteiben azonban nem! Amennyiben a megyei párbizottság gazdaságpolitikai állás- foglalásában kitűzött 8 százalékot vesszük alapul, akkor csak biztató kezdetnek tekinthetjük, számos figyelmeztető­vel. 'v Az elért eredmény, a végzett munka értékelése azért érdemel csak mérsékelt elismerést, mert az 1977-es eszten­dőre időben rendelkezésre álltak a tervek, kevesebb gondot okozott a rendelésállomány biztosítása. Így hát volt ele­gendő idő a zökkenőmentes átmenet megteremtésére. Az eredmények viszont arról árulkodnak, hogy sok helyütt a szokásos módon; nem eléggé alapos körültekintéssel köszön­tötték az új esztendőt. Még azokban a gyárakban sem, ahol teljes önállóságot élveznek. Elgondolkodtató, hogy a tervtől való lemaradok listáján szép számmal sorakoznak azok a gyáregységek, amelyeket Budapestről irányítanak. Nem azzal a szándékkal, hogy kétségbe vonjuk a nagy­vállalati szervezet előnyeit az irányításban, a munka- és üzemszervezésben, a korszerűbb gyártmánystruktúra kiala­kításában, a beruházásoknál, és még sok egyéb területen, — egy kérdésre azonban feltétlenül választ várunk: tudják-e biztosítani a folyamatos termeléshez a megfelelő alapanya­got és segédanyagokat, illetve alkatrészt, mennyiben ké­pesek csökkenteni a váltakozó megrendelési gondokat, ame­lyek zavarják a termelés ütemességét. . Az említettek igen megnehezítik a gyárakban és gyár­egységekben tevékenykedő vezetők, irányító és szervező munkáját. Mert a gyakori anyag- és alkatrészgondokkal küszködő, emiatt a munkát rosszul szervező üzemekből a dolgozók elkívánkoznak oda, ahol a munkaidőben azt vé­gezhetik ami nem csak nekik, hanem a népgazdaságnak is előnyös, ahol hatékonyan dolgozhatnak. E zt vállalták, erre tettek ígéretet, ezért senki és semmi se akadályozza őket ez irányú elkép­zeléseik megvalósításában, alkotó tevékenysé­gük kibontakoztatásában. V. K. NÓGRAD - 1977. mójus 10., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents