Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
Lóránt János rajza A Kossuth Könyvkiadó új- TT T T7- Al\r\r\7T717' gyűjteménye; a válogatós és idonságai közül első helyen UJ LV\_/it( JL V 1 JIV a jegyzetek Vas István mun- említjük Lenin háromkötetes , kaja. Kiállításában is szép a Válogatott Műveinek újbóli megszületésének körülménye- Magyar Helikon új kötete kiadását; a három kötet az it tartalmazza. A szentendrei Eustache le Noble egykori orosz és a nemzetközi mun- festészet kialakulása, történe- munkája: Rákóczi fejedelem kásmozgalom legfontosabb te és stílusa 1945-ig című mű- históriája, avagy az elégedet- kérdéseivel foglalkozó íráso- vészettörténeti monográfia lenek háborúja az ő vezérlete kát, a lenini életmű leg jelen- Hauliseh Lenke hozzáértő alatt- Köpeczi Béla írt rend- tősebb dokumentumait tártál- munkája; a kötet sok szép, kívüli érdekes^ tanulmányt a mázzá. Mariano Constante részben színes reprodukció fejedelem első életrajzírójá- visszaemlékezéseinek kötete a egészíti ki. Üjabb kiadásban ról, Eustache le Noble-ról. Vörös évek, kifejező az alcí- látott napvilágot az Űj Ma- Néhány verseskötetet is érdeme: Guernicától Mauthause- gyár Lexikon második kötete, mes megemlíteni; Kálnoky nig. Második, átdolgozott ki- a D-F címszavakkal. László: Farsang utóján, Gaadásban látott napvilágot Bú- A Szépirodalmi Könyvkiadó lambosi László: A forrás láza Márton munkája, Az üze- az Olcsó Könyvtárban jelen- nyai, Balogh László; A kilen- mi demokrácia fejlesztésének tette meg Gárdonyi Géza cedik vízesés, kérdései címmel. egyik legnepszerűbb történél- A Móra Ferenc Ifjúsági Az Akadémiai Kiadó meg- mi regényét, A láthatatlan Könyvkiadónál jelent meg a Jelentette Nagy László: A sző- embert. Somlyó György ta- népszerű így élt... sorozatban vetkezeti jog alapkérdései cí- nulmányaiból ad jó összefog- Fekete Sándor könyve, az mű monográfiáját. Most ke- lalót, A költészet vérszerző- í§y élt a szabadságharc köl- rült a könyvesboltokba. A dése című tartalmas kötet. tője. Petőfi Sándor élete — magyar néprajztudomány Kerényi Grácia, Csupa bol- saját műveiben, kortársi embibliográfiája 1850-1870 című dogság című könyve regény- lékezésekben és egykorú ké- vaskos kötet Sándor István miniatűröket, kisprózákat, stí- pékben. Móra Ferenc bűbájos szerkesztésében, amely tanul- lusparódiákat közöl. A Szép- ifjúsági regénye a Kincskere- mányokat és adatokat közöl a irodalmi Zsebkönyvtár nép- s° kisködmön új kiadását Kárpát-medence etnográfiájá- szerű sorozatának új köteté- Lengyel Dénes rendezte saj- hoz. A bibliográfiai kötet ben kaptak helyet Granasz- .a*a> s látta el bevezeztőveL szinte keresztmetszetét adja tói Pál visszaemlékezései, Lia- Móra könyvének népszerűséMagyarország 1848-49-es sza- ne címmel. Juhász Béla ta- Sét jelzi, hogy ez a felszaba- badságharc leverését követő nulmánykötete az Irodalom dulás óta a 19. kiadás. A Del- két évtizedének. Az Irodalom- és valóság Dékány Kálmán fin könyvek sorozatában je- történeti Füzetek sorozata új kisregényeit tartalmazza a lent meg^ Alekszandr Beljajev kötete Szuromi Lajos tanul- Vakítás című kötet. A Ma- A kétéltű ember című ifjúsá- mánya, amely József Attila gyár remekírók sorozatban Iá- gi regénye, az ungvári Kár- Eszmélet című versének gon- tott napvilágot Tömörkény páti Kiadóval közös gondo- dolatgazdag elemzését, s a mű István válogatott novelláinak zásban. Nógrád — tükörben Talán nem túlzás azt állítani, hogy az első műsorszámtól az utolsóig lankadatlan figyelem kísérte a megyében a rádió és a televízió jó másfél hónapos műsorakcióját. Ha jól számolom, február közepétől március végéig, mintegy száz adás hangzott el Nóg- radról. A sajtókonferenciára befutott tetemes számú. izgalmasabbnál Izgalmasabb kérdések, a villanásnyi riportok, beszélgetések. mintegy tükröt tartottak elénk. Jól látszottak benne eredményeink, de kendőzetlenül mutatták, gondjainkat is az ország, a megye közvéleményének. A rádió, a televízió látogatása — amelyre a megye vezetői, de sok ezer lakosa is gonddal, felelőséggel és izgatott várakozással készültek — jó lehetőséget kínált az ismerkedésre. Arra, hogy a megye határain túl és azon belül is mind többen ismerjék meg azokat a körülményeket, amelyek között élünk, dolgozunk. Ismerjék a nógrádi munkások harcát a Magyar Tanácsköztársaságért, küzdelmét az ellenállás éveiben, erejét az újjáépítésben, a széncsaták idején. Kulturális örökségünket, Madáchot, Mik- száthot a palóc népi kultúra kincseit amelyeket őrizünk, s amelyeknek helye van formálódó. új életünkben, kultúránkban. A kínálkozó lehetőséggel végül is a legtöbb esetben jól éllek a riportalanyok, a bemutatkozó munkahelyi kollektívák, a kisebb-nagyobb települések közösségei, . a műsorszerkesztök. és riporterek. A* műsorszámok, a hagyományokon túl, jól tükrözték azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években, évtizedekben a megye iparában, mezőgazdaságában, településhálózatában, az itt élő emberek életmódjában, életszemléletében, anyagi és szellemi gyarapodásában végbementek. Ügy gondolom, emlékeztetőül az is elég, ha közülük csupán néhányra — a tv-híradó üzemeinkből, a Falurádió termelőszövetkezeteinkből sugárzott műsoraira, a szakemberek kerekásztal-beszélgetéseire, a Brigádnaplóra, vagy a Kulturális magazinra — — utalok. A beszélgetések során őszintén szó esett azokról a nyomasztó gondokról, amelyek néhány évvel azelőtt a szénbányászat visszafejlesztését kísérték a megyében. A rádióhallgatók, a televízió- nézők képet kaptak azokról az erőfeszítésekről is, amelyek együtt jártak az új ipari üzemek letelepítésével, s amelyekben azóta, mintegy nyolcezer munkás, elsősorban munkásnő és fiatal dolgozik. S bemutatkoztak azok az üzemek is, amelyeknek korszerű termékeit nemcsak itthon, hanem a fél világ országaiban ismerik. A riportok, az izgalmas, tartalmas, beszélgetések, életünk egy-egy darabját villantották elénk, bizonyítva, hogy a munka alapozza körülményeink egyéb változását is. Azt többek között, hogy a hajdani munkáslakások, az elhanyagolt bányakolóniák helyén, ma Salgótarjánban, Nagybátonyban és Balassagyarmaton is korszerű, többemeletes, kényelmes lakások épülnek, s hogy Salgótarján megújulása magában véve is urbanisztikai bravúr. A tizenöt esztendős országos lakásépítési program részeként, több miint huszonhárom ezer új otthon épült fel Nógrád megyében. S ebben az ötéves tervben újabb hétezer lakással számolunk, elsősorban városainkban, s a nagyobb munkáslakta településeken Emellett közművelődési, közoktatási, közegészségügyi, intézményekkel, kultúrált kereskedelmi egységek egész sorával gyarapodtak városaink, falvaink az elmúlt években. S mind szembetűnőbb az a változás, is, amely az építő, alkotó ember gondolkodásában, érzelem v Hágában, kapcsolataiban, életszemléletében, életmódjában megy végbe. A rádió-, a televízióadások jól érzékeltették, hogy Nógrádnak nemcsak munkásmozgalmi, irodalmi és népi hagyományokban - gazdag múltja van, amelyre büszkék vagyu'nk. Munkában gazdag és talán eredményekben sem szegény a e- lene, s az ország gyarapodásával együtt, bontakozik ki a jövője is. Igaz, akadtak olyan műsorszámok is — többek között a megye közvéleményében nem kis vitát kavaró sajtókonferenciára gb'ndo- lok, — amelyek a valóságosnál talán szerényebbnek és kissé egyoldalúan' is mutatták megyénket, gyarapodásunkat. S gondjainkról sem minden esetben ott és olyan mértékben esett szó, ahol és ahogyan az. a valóságban — történetesen a munkásművelődésben és a településfejlesztésben — jelentkeznek. A rádió- és a televízióadások nagy többsége azonban segített abban, hogy hitelesebb, igazabb legyen az a kép, amely Nógrádról, a megye székhelyéről, Salgótarjánról az ország közvéleményében kialakulóban van, amelyet ml, nógrádiak önmagunkról, munkánkkal naponta alakítunk. Nem haszontalan dolog szólni arról sem, hogy a rádió és a televízió másfél hónapos megyei látogatását sikeres kereskedelmi akció is kísérte Végül is hét, hét és fél ezer rádió-, televíziókészülék talált gazdára. A megye lakossága, mintegy hét és fél millió forintot költött rádió- és televíziókészülékekre. Az állami és a szövetkezeti boltok a kereskedelmi akció során nem kevesebb, mint másfél millió forint kedvezményt adtak a vásárlóknak. A rádióelőfizetök száma újabb ezerrel gyarapodott a megyében. S így az igazi nyereség mégis csak az, hogy újabb százakban sikerült felkelteni az érdeklődést a nagyvilág, az ország eseményei, a megye élete, közös gondjaink iránt. Mindent összevetve sikeres volt tehát a látogatás amelyet a rádió és a televízió tett Nógrád megyében. A napi hírek, információk, riportok, és beszélgetések jól szolgálták az ország, a megye lakosságának tájékoztatását Azok, akik nem sajnálták az időt, rendszeresen leültek a rádió mellé, a képernyő élé és sok ezren voltak ilyenek, — a korábbinál sokszínűbb, teljesebb és hitelesebb képet kaptak Nógrádról. A szélesedő ismeretek pedig sok ezer emberben — munkásban, szövetkezeti tagban, szellemi dolgozóban, magyar, szlovák- és németajkúban — ébresztettek újabb érdeklődést — s természetesen újabb igényeket is — a haza, a szülőföld, a lakóhely iránt Bizonyságul csupán egyetlen példát említenék. A rádió sajtókonferenciájára, mintegy százötven / kérdés futott be szerte a megyéből, die az ország más tájairól is. Volt közöttük türelmetlen sürgetés is, de a legtöbb jogos igényeket fogalmazott munkánk, életünk mostani és még inkább további alakulásáról, s igaz, ugyan, hogy a kérdések közül egyetlen sem maradt válasz nélkül. Néhány közülük eljutott már a megoldásig is. Ám — túllépve most már a rádió- és a televízióakción -y- a munkának koránt sincs vége, sőt, a jáva ezután következik. S a növekvő igények kielégítésének erőteljesebb lendítője az Ily’ módon fel- lobbantott nagyfokú érdeklődés, tettekre serkentő, egészséges lokálpatriotizmus. Vincze Istvánná. Az első nemzetközi mumkasü n nép 1890 május elseje volt, melyet a II. Intemacio- hálé 1889-es párizsi alakuló kongresszusának határozata alapján szerte a világon megtartottak. Nagyszabású tüntetés keretében „e napon az egész világ munkásai nyilvános gyűléseken követeljék a S órai munkanap törvényes megállapítását...” — mondta ki a határozat. A nógrádi munkások 1894- től törekedtek arra, hogy ■ május 1-et munkaszünettel ünnepeljék. Elhatározásukat az uralkodó osztály évtizedeken keresztül igyekezett megakadályozni. Salgótarjánban már 1894-ben „A rend- és csendőrségen kívül, még a városi tűzoltóság is magára vállalta ama szegyenletes szerepet, hogy a munkások ellen induljon”. — írta a Népszava. Az 1896-os május elsejei ünnepség pedig áldozatokat is követelt. Az ünneplő munkásság közül „a rendőrség ok nélkül hat munkást megkötöztetett, kiket Fülekre kísért, a szolgabíró pedig kitolonczoltatta őket...” — adta hírül a munkássajtó. A Magyarországi Szociáldemokrata Part 1897-tól hallatta hangját a megyében. A párt- szervezetek megalakulásával a megyei munkásság követeléseiben is jelentős helyet kapott a párt általános politikai és gazdasági követelései mellett május 1. megünnepléRégi május ok A századforduló után a munkásság hangja erőteljesebb lett. Általános követeléssé vált május 1. megünneplése. Mindez ereje növekedését, öntudatának fejlődését mutatja. A szociáldemokrata párt opportunista vezetői a május elsejét majálissá akarták változtatni, megfosztani harcos, forradalmi szerepétől, mely mellett azonban a munkásosztály újra és újra hitet tett. Évről évre nagyszabású politikai tüntetéssel harcolt a kizsákmányolás ellen. A balassagyarmati építőmunkásók pedig 1909-ben munkarendben rögzítették, hogy május 1. munkaszüneti nap. Salgótarjánban a május 1-re hirdetett nyilvános gyűlést a járási főszolgabíró nem engedélyezte, mert — mint írta — „nem tudhatom, vajon a népgyűlés nem fajulna-e el veszedelmes izgatássá.” A munkások a tiltás ellenére is a községen végigvonulva tüntettek, az erdőben tartották meg gyűlésüket. Megemlékeztek a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Az 1910-es balassagyarmati május , elsejéről a korabeli sajtó úgy számolt be, hogy a gyűlés impozáns volt, s felhívás hangzott el a választójog demokratikus kiterjesztéséért való küzdelemre. Az ünnepet 1911-ben viszont már itt is be- sztrájkoltak május 1-én. A tiltották, arra hivatkozva, szociáldemokrata párt vezetői hogy vásár van. Az igazi ok igyekeztek azt a látszatot kel- az volt, hogy féltették a falu- teni, mintha a kormány en- si népet a felvilágosító sza- gedélye nélkül is munkaszü- vaktól. Két év múlva, 1913. netet hirdettek volna. Pedig május első napján ismét ün- már jó előre megegyeztek, népség volt a ligetben, me- hogy lemondanak a tüntető lyén a háború folyton fényé- politikai felvonulásról. A bel- gető réméről, s az áldatlan ügyminiszter bizalmas körle- politikai és gazdasági viszo- veiben közölte: „a rnunkás- nyokról szólt az ünnepi szó- osztálynak esetleges népgyű- nok. lései, tüntető felvonulásai és körmeneteinek megakadályo- A háború idején a szociál- zására kell gondot fordítani — demokrata párt önként le- tehát ez — tilos és magatartá- mondott a munkásosztály har- guk karhatalommal is mega- ci ünneperői, a munkaszünet- kadályózandó.” A helyi ün- ről, amit igazán soha nem tá- népségeket, megemlékezéseket mogatott. Lemondott a tűnte- engedélyezték. tő felvonulásról, s ezt a lépést a háború által kiváltott kive- A munkásosztály nemzetköteles viszonyokkal és törvé- A1 ünnepét igyekeztek szigorú nyékivel magyarázták. keretek közé szorítani. Ennek ellenére nagyszabású politikai A forradalmi mozgalom tüntetés volt Salgótarjánban, 1917—1918-ban bontakozott ki melyről a Népszava 1917. má- ismét a megyében. A dolgo- jus 4-én így számolt be: „Sal- zoknak már elegük volt az gótarjánban , és a környéken idegen érdekekért folyó hábo- dolgozó bányamunkások álta- rú okozta nyomorból, szenve- lános munkaszünetet tartol- désből, s mindinkább áhítot- tak... Az ünneplők száma ták a békét. A forradalmi, meghaladta a tíz—tizenkét ez- . fellendülés egyik, legjelentő- rét A város, teljesen ünnepi sebb megnyilvánulása volt a képet öltött A riadalom , itt is 60 évvel ezelőtti, 1917-es má- hagy volt úgy, hogy két szá- jus elseje megünneplése. Ezen zad katonaságot hoztak Lo- a napon mindenütt letették a Boncról, és az egész környék szerszámot még olyan munká- csendőrségét mozgósították sok is, akik azelőtt soha hemholmi mende-momdák alapján. A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum tárgyi gyűjteményében található e fémből készült 1977. május 1-i jelvény, melynek bal oldalán a nagy 8-as szám a nyolcórás munkaidő bevezetésének követelését hirdeti Ennek ellenére semmi zavar nem történt... A gyűlés egyhangúlag hozzájárult a budapesti munkásság határozati javaslatához” — mely a béke, jog, kenyér és szociális refór- mok követelését hangsúlyozta. E nagy politikai tüntetés a forradalmi fellendülés nyitánya volt az elkövetkezendő évek elszánt harcának megvívásához. A május elsejék jellege, politikai tartalma, hangulata sokat változott 1917 óta. Ám mindvégig megőrizte, hirdette a munkásosztády erejét, jövőbe vetet hitét, a munkásszolidaritás nagyszerű érzését. Vonsik Ilona NÓGRÁD -• 1977. május 1, vasárnap \
