Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

Neveié" értekezlet Szécsényben |A t«nkn<eleze<táégi förvénv végiehajtásról (II) Középpontban a munkára nevelés Tanórai munka, napközik (kell ahhoz, hogy többit ad­hasson az iskola az ismeret­it yuj tásnál. A végzett íelmé- Szakközépiskqla nes adatai arra utalnak, hogy megtartott neve- f* fiatalok mintegy ötves szá­Munkaértekezldti volt a javá­ból a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium' és Mező gazdasági nemrégiben Jési értekezlete. Az iskola alléké kevéssé, vagy egyélta- alapvető célja a jól képzett, Ián nem érdeklődd. A tájéko- munkát és szakmát szerető fi- zc ttságuk jobb (80 százalék atalok kibocsátása szemszögé­ből vizsgálták a témát, a vi­lágnézeti. politikai, erköl­csi nevelés helyzetét és fCi- adatait A hatékonyságvizsgá­lata a termelőszféra egyik sar­ki rülft, a véleménynyilvánítás 74 százalékra jellemző, de fő­lett baráti társaságban nyilat- kd znak, vitáznak. Közelebb ke 11 kerülni egymáshoz ta­nárnak és diáknak — ezt tudatos kérdése hazánkban. A mondta el a felmérést értékel- szakképzésben. a „szellemi tó- v© Racskó Pál iskolaigazgató, ke", a „szellemi kapacitás'’ ol- ért ől szólt a világnézeti ok­tatás tapasztalatai alapján az igazgatóhelyettes, Szerémi Gyaala is. Ne hagyjuk magá­ra a fiatalt, de amikor önál­ló gondolatait próbálja ki­fejtsem, hagyjuk érvényesülni — ez a gondolkodásra neve­ÜZEMELTETNI” A SZELLEMI KAPACITÁST daláról is igen fontos a haté konyság vizsgálata, és szoro­san összefügg a tanulók világ­nézeti neveltségi szintjével, a társadalomról, a munkáról, a közéletiségről alkotott néze­teivel, gyakorlati hozzáállásá­val. Ismeretek, gondolkodás- lés egyik alaptényezője mód. cselekvés, magatartás — mindezek együttesen határoz­zák meg azt a világnézeti, po­litikát. erkölcsi neveltségi szintet, melyet elérnek a dia- Sok még a káros szemlélet kok. nemcsak a diákok fejében, de Hogyan áll e téren a szécsé- - a szülők, a közvélemény ké­nyt középiskola? Milyen ta- rében is a munkáról. Boros pasztalatokat, javaslatokat Béla, a helyi termelőszövetke- hasznosíthatnak a fejlesztés- zet elnöke idézte a sajnos, ben? Ezekről szóltak az isko- sokszor hallható mondást: la vezetői, tanárai, az értekez- „Tanulj fiam, hogy ne kell- leten résztvevő meghívottak jen dolgozni...” A mezőgaz- (Boros Béla, a szécsényi tér- daságban végzett munkát — ■ melőszövetkezet elnöke, An- még a szakmunkát is — nap- tal József, a járási hivatal jainkban is sokan lebecsülik, művelődésügyi osztályának ve- dacára annak, hogy például a zetője, szülők és diákok.) sertéstenyésztő szakmunkás és a régi kanász között igen KÖZELEBB EGYMÁSHOZ nagy a különbség, és jó ke­reseti lehetőséget jelent a me- Meg kell ismenni a tanulót zőgazdasági szakmunka. A — az osztályfőnöknek mint középszinten végzettek sokkal a közösség tagját, a tanárok- szélesebb körben helyezked- nak mint a szaktárgyukban jó hetnék el, mint ahogy a köz- vagv éppen gyenge diákot, a tudatban él. És ha „meg tud- kollegiumi nevelőnek az ér- ják forgatni"”, azaz „üzemel - deklődési körét, beilleszkedé- tetik” azt a szellemi tőkét, hét. Mások arra világítottak rá, milyen fontos a mezőgaz­dasági üzemek és az iskola jó kapcsolata, együttműködé­se. Felvetődött a tudatosan szervezett tanulmányi ki­rándulások jelentősége: ered­ményeink, hagyományaink jobb megismerése a szocialis­ta hazafiságot erősítheti. A szécsényi középiskolá­nak, amely a megye mezőgaz­dasági középfokú szakképzé­sének bázisa, jelenleg 300 ta­nulója van, A szakközépisko­lai osztályokba a megye min­den zugából érkeztek tanulók. Világnézeti, erkölcsi, politi­kai nevelésük számos fel­adatot állít a nevelőtestület, a kollégiumi nevelők, a szülők és a szakképzés bázisüzemei elé. Az elkészített alapos, sok­oldalú intézkedési terv jól meghatározza a feladatokat. Megvalósításuk csak az érde­keltek együttműködésével, a tanulók jobb megismerésével, a két középiskola fúziójával létrejött tantestület egysé­ges munkájával történhet meg. Nehéz munka, de meg­éri, hiszen a kitűzött célok a pedagógiai munka egészé­nek gazdagítását is szolgál­ják. G. Kiss Magdolna tK zóljunk néhány kér- désről kicsit részlete­sebben. is. Mindenekelőtt a tanóra! munkáról. A vizsgálódások igazolják: ma még inkább csak a jobb felkészültségű ne­velők tevékenységében kap megfelelő helyet a differenci­álás. De tegyük hozzá, a dif­ferenciálás elsősorban a jobb tanulók elé irányul, jóllehet inkább az ellenkezőjére vol­na szükség. A valóban diffe­renciált foglalkozás a tan­órákon ma még ritka. Elő­fordul a szakmai bizonytalan­ság is. mégpedig nemcsak a képesítés nélküli nevelők kö­rében. A vizsgáit iskolák mintegy húsz százalékban a tanórára való rendszeres felkészülés hi­ányában is gondot jelent. A tanórái munkával kap­csolatos tanári hibák mellett gyakoriak iskoláinkban a ter­vezetten helyettesítések. (Pél­dául pedagógusok hiányzása miatt alig találkozhatunk óra­rend-módosítással.) Az osztályozással kapcso­latban jelzi. a vizsgálat, hogy a tantervi követélményeket a nevelők ma még nem min­denütt Ismerik megfelelően. Az osztályozás, értékelés te­kintetében esetenként az adott iskolán bolüi sincs egység. Még inkább így van ez, ha az iskolákat egymáshoz viszo­nyítjuk. Az óraközi megnyil­vánulások értékelése gyakran elmarad. Egyre kevesebb to­vábbá a szóbeli feleltetés. Az írásos ellenőrzéseknél eseten­ként szubjektiven értékelhető feladatlapokkal lehet találkoz­ni. A feladatlapok elterjedése következtében a feleletek itt- ott egyszeri " teljesítmény mé­résére alakultak át. Itt ter­mészetesen, nem a feladatla­pok ellen emelünk szót, csu­pán arról van szó. hogy a kö­rülöttük levő bizonytalansá­gokat ki kell küszöbölni. Előfordul az is, hogy meg­felelő alap nélkül kerülnek gyerekek felsőbb osztályba, s a hiány pótlására sincsenek biztosítva '■— az -egyébként biztosítható — feltételek az adott iskolában. A félévi ta­pasztalatok bizonyítják: ese­tenként kirívó, szélsőséges ese­tek is előfordulnak az osztá­lyozásában értékelésben. Az értékelés hiányosságai nagy szerepet játszottak e félév­ben is a bukások számának alakulásában. set figyelemmel kísérni és a szülőknek gyermekük mun­káját, vágyait kedni. Éneikül amit az iskolában. megsze­reztek, alkotó részesei lehet- reálisan érté- nek a mezőgazdaság tovább- a pedagógiai fejlesztésének. Ehhez persze munka, a családi nevelés egy- önművelés, a szakmai, politl- aránt csak formális lehet, nem kai ismeretek gazdagítása teljesíti céljait. Az iskolában szükséges, általában a kiemelkedő ké- szerettetéee pességűeket és a problémás A munka meg- mellett. — ami­ben szép eredményeket ért diákokat ismerik emberkö- el eddig is eiz a középiskola — zeiből, velük beszélgetnek leg- az önművelés, a gazdasági fel­adatok megoldásában való többet. De a tanulók zöme kö­zepes szinten teljesíti felada­tait. Milyen hatások érik őket, milyen kérdésekkel foglal­koznak, hogyan vélekednek országuk politikai, gazdasági helyzetéről, és az őket legköz­tevékeny részvétel iránti igényt kell erősíteni a diá­kokban. Több hozzászódó fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Az egyik szülő kérte, tegye­nek meg mindent a munkate­vetlenebbül érintő dolgokról: rüleiek jobb megismertetése leendő szakmájukról, élet- érdekében, hiszen a későbbi pályájukról erről tudni beilleszkedésben ez döntő le­Mai tévéaiánlatunk 20.00: Egy férfi, nekem. aki tetszik Claude Lelouche, az Egy férfi és egy nő világhírű ren­dezője ebben a filmjében is az emberi kapcsolatok, a férfi és a nő egymáskeresésének témaköréből válogat, két vi­lágsztár — Annie Girardot és Jean Paul Belmondo — se­gítségével. Hollywoodba, egy film fő­szerepére meghívnak vendég­ként egy francia színésznőt. Ugyanennek a filmnek a ze­neszerzője szintén vendég, olasz. A hűvös, komoly színésznő és a fergeteges temperamen- tumú zenészerző összebarát­koznak, ám mindkettőjüket házastárs és gyermek várja otthon. Lehet-e kapcsolatuk­ból komoly szerelem, tartós barátság — esetleg házasság —, vagy csak egy filmforga­tás idejére kibontakozó ka­land? Közvélemény- hwaias Nőtincsen A Nőtlnesi Művelődési Ház és a körzeti könyvtár a nagyobb látogato«ság és a könyvtár ol­vasó létszámának növelése érde­kében közvéiemény-kutatást tart a íelnőtt lakosság körében. Laluja Imre, a művelődési ház igazgatója és varga Istvánné. a körzeti könyvtár vezetője azt vár­ja ettől * felméréstől, hogv a félten kérdésekre, melyek között elsősorban az igényeket szeretnék felmérni, sok olyan válasz érke­zik majd. amely segíti szervező munkájukat, választ várnak töb­bek között a könyvtár nyitvatar- tására. könyvállományának minő­ségi gyarapítására. A művelődési ház programjának kialakításánál elsősorban a na­gyobb rendezvények érdeklődési körét szeretnék felmérni, bő vá­lasztékkal kívánják szolgálni a művelődni, illetve szórakozni vá­gyó közönséget, céljuk, hogy a mostani táncmulatságoktól, beat- koncertektől eljussanak az Igé­nyesebb irodalmi és színházi mű­sorokig. (kő) ► *’♦ AA♦%♦%♦%♦% ♦% «?♦ ♦% ♦% ♦%«% többnyire már hazamennek . ............................................................... -V aludni. Akkor meg kell ke­> . Valeotyin Cseroík: BUSZLAJEV emlék: ❖ ❖ V V ► «** **«. ♦*« «*• ♦** **• **• 18. Szemjon lenézett a száza­dosra és elcsodálkozott — a szokásos kék rendőrségi véll- lap helyett bordót viselt, ilyent a hadseregben horda­nak. Mint mindenki, aki már leszolgálta a katonaidejét, Szemjon is jól ismerte á rang­jelzéseket. Nem mintha foly­ton a változásokat figyelte volna, de érdekelte, hogy volt ez amikor még ő szolgált, és mit változott, a férfiak eziránt sosem közömbösek. Moszkvában a rendőrség új egyenruhát kapott, de egyál­talán nem Ilyent. Szerette volna, de mégsem merte megkérdezni, hogy mi­ért bordó váll-lapos a ruhája, de abban a pillanatban meg­látta a pisztoly sötét csövét. — Ha már Ilyen találékony vagy —- mondta a százados —, akkor tartsd a szád! Szemjon nem látta a sze­mét. Mélyen a fejébe húzta a sapkáját, de a hangja nagyon fiatalosan csengett. Szemjon szemügyre vette sovány nya­kát. vékony vállát, a pisztoly csöve remegett, a vezetőfülke magas, ezért felfelé kellett tartania a revolvert és hamar elfáradt a keze. Fiatalok, fu­tott át Szemjon agyán, túl sok rablásról szóló filmet néz­hettek meg. — Hagyjátok abba, fiúk — mondta olyan nyugodtan, aho­gyan csak tudta. — Nem ússzatok meg szárazon. — De még mennyire meg- ússzuk — vágta rá. Ezt kár volt mondanod, gondolta Szemjon, a hallgatás az igazán félelmetes, amíg az ember nem tudja, mekkora a veszély. A hangjából ítélve ez a „veszély” mindössze tizen­hét esztendős lehetett. — Ne mozduljanak — pa­rancsolták a rablók az utas­térben. Az első üléseken a félelem­től megdermedt asszonyok maguk nyújtották oda a tás­kájukat. A legközelebbi falu úgy ti­zenöt kilométer ide. Tizenöt perc alatt odaérne. Még meg kell találni a tanácsházat, vagy a kolhozirodát, ahonnan telefonálni lehet. Megeshet. hogy a kapust sem találja ott: hajnaltájt NÓGRAD — 1977. május 7., szombat T resnl a tanácselnök házát. Ez is legalább tizenöt perc. Az­tán telefonálni, és elmagya­rázni a helyzetet az ügyele­tes tizedesnek. Az fölébreszt egy hadnagyot, aki talán va­lamelyik irodáóan alszik, ahol akad fekvőhely, hiszen az éj­szaka behozott részegek már elcsendesedtek, a jegyzőköny­veket már fölvették. A hadnagy telefonálna a területi központba az ügye­letes őrnagynak, és riadóztat- ná a körzeteket. Ha minden simán megy. a motoros járő­rök úgy negyven perc múlva zárják le az utakat. A rablók a legjobb helyet és időpontot választották. Negyven perc alatt már mesz- szire lehet jutni, addigra mér nagy forgalom lesz az utakon és gyakorlatilag semmi értel­me nem lenne személyautók százait megállítani. Ráadásul a legközelebbi vasútállomásra is kimehetnek, és megállíthatnak egy sofőrt, akit senki sem látott. Szemjon teljesen nyugodtan gondolta végig mindezt, mert tudta, hogy ezek az utolsó nyugodt pillanatok, nemsoká­ra kitör a pánik. De kire lehet számítani? A mérnökre? Az ablaknál ül, beszorítja a szomszédnője. A zubbony os öregúr? Túlságo­san öreg már. A hátsó ülése­ken helyezkedett el két fiú, egyetemisták vagy felsőbb osztályos iskolások. Meg a hadnagyra... Már neked is megkezdődött a háború, gondolta Szemjon, hadüzenet és harckocsi nélkül. Kár, hogy nincs fegyvered. Nem szabad fegyverrel sza­badságra utazni. Ketten odamentek a diák­lányhoz. Az tüntetőén kiné­zett az ablakon, a térdéről vették el a retiküljét. Lehetne a feleségem, villant át Szem­jon agyán, de azonnal szidni kezdte önmagát: — a legjobb­kor jut ilyen az eszedbe, te idióta! Most az öreghez közeledtek. Mindjárt megkezdődik, érezte Szemjon, nem létezik, hogy ne történjen semmi. Csak ki kezdi el? Lehet, hogy mindenki arra vár, hogy majd én kezdem? Most először ijedt meg. Szemjon lenézett: a fegyver csöve egy kicsit leeresztve, de még mindig a bal lapockája alá irányult. Milyen rosszkor is történt mindez. Semmi sem dőlt el még Naíaskával a lakásügy­ben, be kéne menni a* tanács­ba, okvetlen és minél hama­rabb be kell menni, különben megint lemarad az elosztás­kor. Mégis nekem kell kezdeni, senki más nem vállalkozik? De akkor fölállt az öregúr. Lassan állt föl. A válla meg­görnyedt, makacsul behúzta ősz fejét, úgy állt, ahogy azok az emberek állnak, akik mindenre készek. Meglehet, hogy az öreg már sokszor állt föl elsőnek életében. És rög­tön utána a hadnagy is föl­állt, bal vállát előretolva, ahogy bokszállásban állnak, a fiúk is felugrottak a hátsó üléseken. Az utastérben minden el­csendesedett. Azok ketten hát­ráltak, az öreg elől. (Folytatjuk) A bukások okainak vizsgá­latánál került felszínre: a ne­velők szinte mindig megjelö­lik az adott tárgyban a le­maradás helyét. Másrészt, a tanulói lustaságot, érdekte­lenséget jelölik meg fő ok­ként. Jóllehet, feltehetnék a kérdést: miért lusta, miért érdektelen a gyerek? Egyéb­ként, félév után indultak, a legtöbb helyen a korrepetálá­sok, mintegy a hiányosságok pótlására. E lehetőséggel is tervszerűbben lehetne élni a jövőben. Nem a legkedvezőbb ugyanis az, hogy a pótló fog­lalkozások száma ugrásszerűen félév után nőtt meg. E fog­lalkozások egy részén is nem a hiányokat pótolják, hanem a tanórán tanultak megerősí­tését tűzik célul. Továbbá, e foglalkozási órák nem rend­szeresek. I Az iskolák a képesítés nél­küli nevelőket elsősorban a napköziben foglalkoztatják, s ez egyúttal a tanulók segí­tésének minősítését is meg­határozza. A napközikben nem rendelkeznek foglalkoztatási tervekkel, habár ennek cél­szerűségét tanácsolja a Rend­tartás: Így a segítés e helye­ken inkább a gyerekek pil­lanatnyi igénye szerint tör­ténik. Továbbá a gyerekek ak­tív pihenését célzó formák te­kintetében megyénk iskolái­nak jó részében teljes ötlet­telenség uralkodik. Jk hiányzásokról, felmen- lésekről stb. szólva je­gyezhetjük meg, hogy csökke­nő tendenciát mutatnak. Ke­vesebb például az igazolatlan hiányzás, a tanácsi intézkedé­sek időben történnek és kö­vetkezetesek. A felmentettek száma ugyancsak csökkent. Nem megoldott viszont még mindig a felmentettekkeí va­ló foglalkozás. Tóth Elemér (Folyt, köv.t Az alapfeladat tokra koncentráljunk.) Ábel és a Máglyák Firenzében Negyven évvel ezelőtt je­lent meg először Tamási Áron Ábel-trilógiája: az Ábel a rengetegben, az Ábel az or­szágban és az Ábel Ameriká­ban. Azóta az egyik legnép­szerűbb olvasmányok közé tartozik, s szerzője vele egy- csapásra „a székely szegény, ség mindennapjainak klasszi­kus elbeszélőjévé növekedett” A trilógia hőse, Szakállas Ábel életének viszontagságai, megpróbáltatásai között is megőrzi emberi egyszerűsé­gét, kiapadhatatlan derűjét, az élet, a baráti szeretet nagyszerűségébe vetett hitét. A Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Elbeszélések soroza­tában újból megjelent triló­gia Féja Géza tanulmányává1 és Wiirtz Adám ízléses il­lusztrációival került a köny­vesboltokba. Barabás Tibor Máglyák Fi­renzében című könyve ötödik kiadásban látott napvilágot a Magvető Könyvkiadó jóvoltá­ból. A rendkívüli érdeklődés­re számot tartó mű Girolamo Savonarola, a középkori tör­ténelem egyik legellentmondá­sosabb személyiségének élet­regénye. Dominikánus szerze­tesként kérlelhetetlen ke­ménységgel lépett fel a gaz­dagok romlottsága és fény­űzése ellen, prédikációiban hevesen támadta az uralkodó osztály és a főpapság erkölcs­telen életmódját. Nagy szere­pe volt a Mediciek elűzésében és a firenzei köztársaság helyreállításában. Vakbuzgó­sága révén azonban nem tud­ta megnyerni a tömegeket, ellenfelei elfogták, eretneknek nyilvánították és kivégezték. Barabás Tibor könyve reális képet fest a reneszánsz esz­ményektől magát konokul el­határoló szerzetesről, Mátyás király kortársáról és a XV századi olasz városállamok világáról. Mindkét új kiadvány hasz­nosan gazdagíthatja az érté. kés szépirodalmat kedvelők széles táborának házi könyv­tárát. Már csak egy hét! Május 15-ig hell beküldeni as Ember a felvevőgéppel — ember a felvevőgép előtt című rejtvényjáték első fordulójának megfejtését a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat címére. KI TUD TÖBBET A SZOVJET FILMMŰVÉSZETRŐL? Kérje rejtvényfüzetünket a játszótársunk! a mozipénztáraknál és legyen i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents