Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
Ailctti íftOlildí j ^ földek védelme és rendehetéeezerű hasznosítása (1.) az utakon Településeink lakosságának, a közúti közlekedésben rendszeresen résztvevők figyelmét aligha kerüli el az a körülmény, hogy az úttesteken számtalan sok háziállat is áldozatul esik az egyre növekvő járműforgalomnak, különösképpen a tavasztól őszig terjedő időszakban. Nagyobb számban házőrző kutyák, macskák, vadnyúl, illetve szárnyasok kerülnek a járművek kerekei alá. A járművezetők legtöbbje önhibáján kívül a kisebb veszélyhelyzetet kockáztatva kényszerül a gázolást választani. A megfigyelések arra utalnak, hogy az eltaposott állatoknak nagy része napokon keresztül a helyszínen, vagyis az úttesten marad. Eltakarításukról senki nem gondoskodik, Ezek láttán sokakban merül fel az eltakarítás megoldatlansága, s nehéz volna most erre egyértelmű választ adni. Annyi azonban bizonyos hogy a megoldásra váró közegészségügyi, állategészségügyi kérdést elsősorban emberi érdekből, másodszor pedig az állatbetegségek fertőzöttségének vizsgálatával kell összefüggésbe hozni. A pásztorok, erdő- és mezőőrök a megmondhatói, hogy az utak közelségében is legelésző gulyák, kondák, nyájak olyan területeket is bejárnak, melyek a fenti körülmények miatt ártalmas az állatok egészségére. Az ilyen helyek előidézői lehetnek a különböző gombás és nem utolsósorban száj- és körömfájás megbetegedéseknek, aminek, ha nem is ma, de holnap már ki lehetünk téve. De egyéb vonatkozásban is indokolt az ügy vizsgálata, ezt követően pedig az illetékes hatóságok intézkedéseinek megtétele. T. Gy. Határ szemléken ellenőrzik a f öldek megművelését Az általános fejlődési folyamat törvényszerűen a mezőgazdasági földterület csökkenésével jár, mivel a gazdasági, az ipari és kulturális célokat szolgáló létesítmények és beruházások elhelyezése jelentős nagyságú területet igé- j nyel. Nógi'ád megyében az j elmúlt öt évben közel 800 I hektár mezőgazdasági területet vettek igénybe különböző építkezések céljára. Ez 73 százalékban szántóföldet érintett. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletéi valamennyi földhasználó alapvető kötelességévé teszik a földek rendeltetés- szerű, folyamatos, hasznosítását. Az utóbbi években végrehajtott ellenőrző határszemléken megállapítottuk, hogy a megyében sok földhasználó több száz hektár megművelését elmulasztotta. Az időszerű talajmunkákat nem kellő időben végezték el, vagy jelentős területeket bevetetlenül vagy parlagon hagytak. A múlt év tavaszán például 800 hektár szántó és 70 hektár szőlő maradt megműveletlenül, nagy részben termelőszövetkezetek tulajdonában. A közös gazdaságok minden évben —május 31-ei álláspontnak megfelelően — jelentős mennyiségű vetetlen szántót jelentettek be a járási statisztikai hivataloknak, mely lényegesen több volt, mint a határszemle-bizottságok által megállapított pariagterü- let. A vetetlen és a megmű- veletlen (parlag) föld fogalma természetesein nem azonos, mégis gondosan vizsgálni kellett a vetetlennek jelentett területek valóságos állapotát. A múlt évben 4400 hektár Tavasz ilyen terület felülvizsgálatára került sor. Több-volt az olyan földterület, melynek művelési ága — a gazdaságos, ésszerű hasznosítás érdekében — földhivatali engedéllyel, de sok esetben engedély megkérése nélkül megváltozott (legelősítés, erdőtelepítés, gyümölcstelepítés stb.), de ezt a tényt — néhány kivétellel — a termelőszövetkezetek elmulasztották a földhivatalnak bejelenteni, és helytelenül vetetlen szántóként számolták el. A bejelentési kötelezettség teljesítése pedig rendkívül fontos, mivel a művelési ágak arányainak megváltoztatása nemcsak a termelésszerkezetre van kihatással, hanem a népgazdasági tervezésre is. A földhivatalok múlt évben — a megye mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályával egyetértésben — mintegy 2700 hektár terület nyilvántartási adatait rendezték, ezért az évben már nem jelentkezhet vetetlen szántóterületként. A mezőgazdasági rendeltetésű földek kötelező hasznosítását — a földvédelmi jogszabályok rendelkezései alapján — a községi szakigazgatási szerveknek, illetve városban a járási és városi földhivatalinak továbbra is határszemlén kötelessége ellenőrizni. Megyénkben az ez évi tavaszi határázemlét— arra figyelemmel, hogy az elmulasztott mezőgazdasági munkák pótlásáról még időben gondoskodhatnak — május hó első felében tartják meg a községi szakigazgatási szervek, Az eljárásba minden esetben bevonják az érdekelt mezőgazdasági (erdőgazdasági) nagyüzemiek és egyéb földhasználó k (ízületek vezető beosztású szakembereit is. A községi tanácsi szakigazgatási szervek feladata, hogy a határszemle megkezdése előtt hangosbemondón., vagy a szokásos módon több alkalommal közöljék a mezőgazdasági nagyüzemekkel, illetve s lakossággal a határszemle időpontját, valamint a művelési kötelezettség elmulasztásával járó következményeket. A feladat jó előkészítéséhez, megszervezéséhez kérjék a helyi társadalmi szervek segítségét. A földhivatalok minden esetben biztosítják a szükséges térképeket és nyilvántartásokat Helyes gazdaságpolitikai szemlélet alakítása A NÉPFRONT VI. KONGRESSZUSÁN elfogadott gazdaságpolitikai dokumentum a következő években megszabja minden népfrontfó- rum, az egész mozgalom legfontosabb tennivalóit. Természetesen nem egyszerűen csak az a dolgunk, hogy állandóan annak szövegét idézgessük, hanem tényleges munkánkat, terveinket, akcióinkat igazítani a dokumentumban megfogalmazott követelményekhez. És ez az, ami nem könnyű feladata egyetlen népfrontbizottságnak sem. Gyakran hangzik el a közvéleményben, de még a népfrontaktivisták körében is, hogy a népfrontmozgalom mit tud tenni a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében ? Sokkal kézenfekvőbbnek- látják azoknak a tennivalóit, akik a gyárakban, üzemekben, tehát a termelő- egységekben dolgoznak. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a népfrontmozgalom sajátos lehetőségeinek megfelelően határozza meg ezzel kapcsolatos tennivalóit. Vagyis, olyan célokat tűzzünk magunk élé, amelyeket meg is tudunk valósítani. Méghozzá úgy, hogy hatásos, egyértelmű legyen. Azaz: a népfront jellegének megfelelően segítse elő az emberek között — munkások és termelőszövetkezeti parasztok, fiatalok és idősek véleményét figyelembe veve — a helyes gazdaságpolitikai szemlélet kialakítását, a népgazdasági tervek összefügéseinek ismertetését. A Hazafias Népfront eddig is sokat tett ez ügyben. Nagyközségi bizottságunk részt vállalt a tervek alakításában és valóra váltásában. Segítettük az állampolgárok eligazodását a bonyolult gazdasági összefüggésekben, a jelentkező gondokban. A népfront VI. kongresszusa óta a községben minden népfrontrendezvény fontos gazdasági fórum is. A község lakóinak figyelmét a termelés, a gazdálkodás és a fogyasztás szükség- szerű kapcsolataira irányítottak. Hogy miképp tettük ezt? Népfrontbizottságunk különböző fórumokat szervezett korábban is a IV. ötéves terv tapasztalatainak megvitatására, de ezt tettük az V. ötéves tervjavaslatok meghatározása idején is, amikor a nagyközség V. ötéves tervének irányelveit a népfronttestület ülésén túl különböző rétegtalálkozókon beszéltük meg. Itt sok hasznos észrevétel, javaslat hangzott el, melyeket eljuttattunk a nagyközségi tanácsnak. A PÁÉT-, az ÁLLAMI SZERVEK, tömegszervezetek és a népfrontbizottság jó együttműködése a gazdaság- politikai propagandamunkában már jelenleg is érezhető változást hozott a község lakosságának szemléletében. Elég csak utalnom a legutóbbi tanácstagi beszámolókra. vagy az ez évben megtartott képviselőjelölő gyűlés tapasztalataira. A hozzászólások, a javaslatok úgy hangzottak el, hogy a felszólalók tisztában vannak a nagyközség anyagi lehetőségeivel, ezzel összefüggésben látják a népgazdaság teherbíróképességét is. Nem egy javas- lattevő azzal fejezte be hozzászólását, hogy az általa javasolt feladat megvalósításához társadalmi munkáját is felajánlotta. Akik régebben dolgozunk a mozgalomban, még emlékezhetünk a hétnyolc évvel ezelőtti hasonló rendezevényekre. amikor a lakosság a felsőbb szervektől kért és várt anyagi segítséget a helyi feladatok megoldásához. Ma már ilyen megnyilvánulással alig lehet találkozni. Népfrontbizottságunk ösz- szetétele a legutóbbi választás során kedvezően alakult. Emelkedett a munkások, szövetkezeti dolgozók aránya, amely már magában a testületben is elősegíti a helyes gazdaságpolitikai szemlélet- formálást. Testületünk tagjai ott dolgoznak a nagyközség szinte valamennyi termelő- egységében. Rajtuk keresztül tudjuk mozgósítani szánté az egész lakosságot, településünk gazdaságpolitikai . célkitűzéseinek összehangolt megvalósítására. De szaporodtak aktíváink is a különböző munkabizottságokban, akik jó segítői lesznek a további szemléletformálásnak. Nos, ha adott ez a társadalmi keret, akkor a feladatok végrehajtása azon múlik, milyen „munícióval’’ látjuk cl ckst. Konkrétan is szólnék egykét célkitűzéshez: Nagyon fontosnak tartom, hogy a lakosság figyelmét még határozottabban irányítsuk az észszerű takarékosságra, a fegyelmezett munka szükségességére és jelentőségére. Sok gond jelentkezik még ezen a területen, hiszen a közösség javaival még nem egészen úgy takarékoskodunk, mint a sajátunkkal. Jó lenne elérni azt is, hogy a fegyelmezetlen munkást ne más üzemnél keressük, hanem elsősorban saját területünkön nézzünk szét és tegyünk rendet. Másik ilyen kérdés, amit erősíteni szeretnénk, a településfejlesztést segítő társadalmi munka még hatékonyabb, célszerűbb szervezése. NAGYKÖZSÉGI BIZOTTSÁGUNK eddig is kiemelt feladatának tekintette a társadalmi munka szervezését. Igaz, eddig nem szóltunk bele a megyei versenybe, hiszen voltak, ahol ' tőlünk is jobban szervezték ezt a munkát. Az eredmény azonban, ami a lakosság részéről megnyilvánult a község fejlesztése érdekében, Szécsényben is felbecsülhetetlen. így ' lettünk gazdagabbak egy két munkahelyes orvosi rendelővel és lakásokkal, építettünk hat* százezer forintból huszonöt személyes óvodát, és végeztünk sok ezer munkaórát a község szépítésén, — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Saját tapasztalataink is arról győztek meg, hogy a társadalmi munka szervezésével az eddiginél nagyobb tervszerűséigne van szükség. Bizottságunk tagjai úgy fogalmaztak, hogy a jövőben az éves fejlesztési tervek mellett legyen konkrét terve a társadalmi munkának is, és a lakosság összefogásával a társadalmi munkát a legész- szerűbben és takarékosan használjuk fel. Ugyanis e téren sok volt a szervezetlenség. esetenként hiányzott a megfelelő előkészítés. Tóth Endréné, liépfronttitkár, Szécsény Tanácsiak vetélkedője A községi tanácsok és a járási hivatal 15 dolgozója részvételével vetélkedőt tartottak a közelmúltban Szécsényben. A versenyzőkön kívül számos szurkoló is elment a nyolcfordulós versenyre. melyet Radics Győző vezetett. A vetélkedő zsűrijének elnöke dr. Győri Sándor, a járási hivatal elnöke volt. O ismertette az eredményeket is. Első helyezett lett 91 ponttal Telek Endre, a járási hivatal közgazdasági előadója, 2. Végh Gáborné, a hivatal pénzügyi előadója, 3. Miskédi Miklósné, gépi könyvelő. ők képviselik a járást a megyei vetélkedőn. A résztvevők jó felkészültségét bizonyítja, hogy az utolsó helyezett is több mint 60 pontot ért el. A csaknem 3 órás vetélkedő győzteseit és a közönség legaktívabb tagjait utalványokkal jutalmazták. Környezetvédelmi pályázatok Plakátterveket, fotókat, gyermekrajzokat várnak Közös ügyünk a környezet- védelem — e sokszor és sokféle fórumon megfogalmazott gondolat jegyében, a környezetvédelmi propaganda jobbítása, segítése végett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal közösen kétféle pályzatot írt ki. Az egyik: környezetvédelmi plakátok, illetve plakáttervek pályázata, amelyen bárki részt vehet. A pályázóktól azt várják, hogy alkotásaikkal közérthetően, mozgósítóa.n hívják fel a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára segítsék a környezetvédelem ügyét. A pályaműveket 1977. június 5-ig kell eljuttatni a HNF Országos Tanácsához, amelynek címe: 1360 Budapest, postafiók 6. A művekhez kapcsolt külön borítékban kell feltüntetni a jeligés pályamunkát készítő nevét és lakhelyét. A legjobb munkákért két-két első. második, illetőleg harmadik — 5000,4000 és 3000 forintos — díjat ítél majd oda a képzőművészekből és környezetvédelmi szakemberekből álló zsűri, amely az eredményről november I-ig értesíti a pályázókat. A másik pályázatra köj> nyzetvédelmi témájú rajzokat várnak 6—14 éves gyermekektől. Az alkotásoknak gyermeki élményeket kell megörökíteniük környezetünk megóvásával kapcsolatban. A támlákat szeptember 15-ig kell beküldeni a helyi HNF-bizott- ságokhoz, amelyek majd elő- zsürizés után a jól sikerült műveket eljutattják a HNF országos zsűrijéhez. Egy-egy pályázó egy alkotással, illetőleg egy olyan sorozattal vehet részt, amely legfeljebb öt képből áll. Az úttörő művészeti szakkörök kollektív anyaggal — tíz képből álló sorozattal — is pályázhatnak. A beküldött munkák mérete legfeljebb 60x42 centiméter lehet. Ez a pályázat is jeligés. Öt-öt első, második és harmadik, 2000, 1500 és 1000 forintos tárgyjutalommal díjazzák a legügyesebb gyermekrajzokat. További két pályázatot önállóan írt ki a HNF Országos Tanácsának környezetvédelmi munkabizottsága. Mindkettő fotópályázat. Az egyiken fiatalok vehetnek részt: 6—13, illetve 14—18 éves ifjú fotóamatőrök kategóriájában. Üttörő- és KISZ-fotókörök kollektív anyaggal ja pályázhatnak. A felvételeknek az ember környezetromboló tevékenységének káros hatását, a természeti környezet zavartalanságának fontosságát, illetve a környezetvédelm: munka eredményeit kell bemutatniuk. A pályázat további feltételeiről a helyi népfrontbizottságok adnak tájékoztatást. A másik fotópályázatot hivatásos fotóművészek, fotóriporterek és felnőtt amatőrök részére írták ki, s itt is az előbbihez hasonló témájú fényképfelvételeket várnak. Minden pályázó — jelit gésen — korlátlan számban küldhet be 18x24 centiméteres fekete-fehér képeket, vagy fotósorozatot. A beküldési határidő 1978. május 30. A pályaműveket mindenütt a megyei, illetve a budapesti népfrontbizottsághoz kell eljuttatni. A fődíj: tízezer forint; emellett egy darab első, három, második és három harmadik díjat ítél majd oda az országos zsűri, 5000, 3000—3000, illetve 2000—2000 forint jutalommal. 1978. június 5-én lesz e pályázat országos eredményhirdetése. Négy kategóriában A Kulturális és az Oktatási Minisztérium, valamint a MÉH Tröszt Tanuljunk együtt címmel pedagógusok, múzeulógusok, népművelők, a pedagógusképző intézmények hallgatói részére négy kategóriában pályázatot hirdetett. Az elsőben a múzeumban tartott iskolai órák és szakkörök előkészítésének munkájáról írhatják meg tapasztalataikat, a ma* sodikban a múzeumok és a közművelődési intézmények lehetőségeiről a dolgozók szervezett oktatásának es önművelésének segítéséről. A harmadik kategória témája az óvodás korú gyermekek látásikul túrájának fejlesztése, a negyediké pedig az. hogy a muzeális értékű tárgyak és az úttörőmozgalom dokumentumai felkutatásában milyen szerepet tölt te az úttörőszö* vétség, a MÉH Tröszt, a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ több pályázata s az általuk szervezett kirándulások. A pályamunkát július 15-ig lehet beküldeni a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ címére (1087 Budapest. Könyves Kálmán krt. 40.) NÓGRÁD — 1977. május 6., péntek