Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

Tudományos hírmagyarázónk írja A tunguz-rejtély Tükrök és lencsék megfejtése Befejeződött azoknak az anyagmintáknak a tudomá­nyos elemzése, amelyeket az Ukrán Tudományos Akadémia csillagászati intézete és a tomszki egyetem közös expe­díciója gyűjtött össze a múlt év nyarán Szibériában. az 1908-as hatalmas robbanás színhelyén, a tunguz-rejtély epicentrumában. Évek óta fá­radoznak fizikusok, kémiku­sok. csillagászok, matematiku­sok. biológusok és más szak­emberek az évszázad rejté­lyeinek megfejtésén, és mun­kájuk már egész sor olyan jelenség tisztázásához veze­tett. amelyek összefüggnek a világűrből érkezett rejtélyes test aláhullásávul. földrengés, erdőtűz Nagy vonásokban a követ­kezőként idézhetjük fel az ak­kori eseményeket — mondot­ta Nyikolaj Vasziljev pro­fesszor, az expedíció vezetője. — 1908. június 30-án, helyi idő szerint reggel hét óra táj­ban a világűrből érkező test hatolt be a földi légkörbe a Köves-Tunguzka folyó térsé­gében. A sűrűbb légrétegekbe érve a világűrtest felrobbant. A robbanás két tízezred má­sodpercig tartott, ez idő alatt a test 18—20 kilométert tett meg. és energiájának legna­gyobb részét körülbelül öt ki­lométerrel a földfelszín felett adta le. A robbanás hatalmas lökéshullámot váltott ki. he- Ivesebben a lökéshullámok so­rozatát és 2200 négyzetkilo­méternyi tajgaterületet dúlt fel. Ezenkívül légköri zava­rokat regisztráltak az egész földön. A katasztrófa föld­rengést okozott, amelyet Ir- kutszkban. Taskentben. Tbi­lisziben és Potsdamban ész­leltek. A robbanást hatalmas fényfelvillanás kísérte, amely több száz kilométeres távol­ságban is látható volt és ki­terjedt erdőtüzet okozott. Már az 1920-as évek végén a helyszínre küldött első ex­pedíció több tucat méternyi „krátert” talált a tőzegtalaj­ban. Arra gyanakodtak, hogy ezt meteoritszilánkok rajának becsapódása okozta. Egyszerű­en nem hitték, hogy a ka­tasztrófát kiváltó hatalmas tömegű test eltűnhetett volna. A ..krátert” felásták, de sem­miféle meteorszilánkot sem találtak talajában. 1958-ban a Szovjet Tudo­mányos Akadémia expedíciója azzal a céllal érkezett a hely­színre, hogy a talaj ásványi elemzésével és vegyi összeté­telének meghatározásával nyomára bukkan a meteoritok megolvadt anyagának. A hely­színen talált kidöntött fák elemzéséből arra a megálla­pításra jutottak, hogy a ka­tasztrófát nem lehet a meg­szokott kráterképző meteori­tokkal magyarázni. Meteorit­anyag finom eloszlású ré­szecskéinek nem sikerült nyo­mukra bukkanni. Azóta a tomszki egyetem minden évben expedíciót küld a nehezen megközelíthető-jár­ható tajgába. ,Más szibériai tudósok segítségével egyre kö­zelebb sikerült kerülni a tun­guz-rejtély megfejtéséhez G. I. Petrov akadémikus és munkatársai megállapították, hogy az égitest anyaga gyor­san elgőzölgött a légkör sű­rűbb rétegeiben megtett út­ja során. Ezek a gőzök azután szétszóródtak, majd parányi gömböcskékké kondenzálód- tak., a gömböeskék pedig nagy területen értek földet. Éppen erre a koncepcióra épült a felrobbant test maradványai­nak kutatása. Hová lett a kozmikus anyag? Ám hogyan lehet néhány mikron méretű „meteorit- gómböcskéket’’ megtalálni nagy területeken? Nem a ta­lajban kell kutatni őket — érveltek a tomszki tudósok —, hanem a tőzegmocsárban, amely kizárólag a levegőből veszi fel az ásványi anyago­kat. Így azután az 1908-as katasztrófa által sújtott terü­letek tőzeg rétegei ben maxi­málisan 800 mikron méretű megolvadt szilikátrészecské- ket fedeztek fel. A mikroké- miai elemzés eredménye meglepő volt: Az anyag ele­mi összetéte egészen más, mint a klasszikus meteorito­ké; lényegesen több ritka földfém és nehéz elem van bennük. A katasztrófa epi­centrumából származó fák hamuja is lényegesen több ritka földfémet tartalmaz. Hogyan készül a cement? A világ cementtermelése az utóbbi 15 évben megkettőző­dött, mivel ma már minden építkezéshez nélkülözhetet­len. A cement finom porrá őrölt, szilikátalapú hidrauli­kus kötőanyag, amely víz je­lenlétében megszilárdul, meg­köt, majd szilárdságát. fo­kozatosan növelve, kőszerű, vízben oldhatatlan anyaggá válik. Előállításához mészkö­vet, valamint vas- és alumí­niumtartalmú szilikátot (agya­got, vagy márgát) használnak fel. Módosító anyagként hoz­záadhatunk még homokot, löszt, a kensavgyártás mel­lékterméket, a piritpörköt, esetleg a timföldgyártás köz­ben keletkező vörösiszapot is. A korszerű száraz eljárású, cementgyártásnál ’ a nyers­anyagot a kemencével össze­épített malmokban finom por­rá őrlik, majd keveréssel egységesítik. A száraz liszt­szerű anyag a forgókemence előtt elhelyezett hőcserélő rendszerbe jut, ahol a kemen­cék füstgázaival előmelegítik. Ezután kerül a kemencébe, ahol a keveréket 1500 C-fo- kon zsugorodásig égetik- A szürkészöld színű, kemény rö­göké zsugorodott klinkerce- metret kialakulása után befe­jeződik az égetés. A kész kün­kért malmokban finom porrá őrlik, és hozzákeverik a köté­si időt és szilárdulást szabá­lyozó adalékanyagokat. A cementgyártás legfonto­sabb berendezése az égető-, vagy forgókemence, amelynek a kapacitása megszabja az egész üzemét- A fejlődést ép­pen ezért a forgókemencék méreteinek, teljesítményének a növekedése jellemzi. A múlt század végi forgókemencék, hossza 16—20 méter, belső át­mérője 2 méter, teljesítmé­nyük pedig napi 30 tonna klinker volt. Az 1970—75- kö­zött termelésbe lépett legna­gyobb kemencék hossza 180— 210 méter. átmérőjük, 5—6 méter, napi teljesítményük pedig 3000 tonna. Műszaki dolgozók tapasztalatcserén A Lampart ZIM salgótar­jáni gyárának harmincnyolc tagú műszaki csoportja a na­pokban tapasztalatcserén vett részt Csehszlovákiában. Meg­látogatták a poprádi TÁTRÁ­MAT gyárat. Megismerkedtek a technológiai folyamatokkal és a nemrégen kialakított új szervezési módszerekkel. A gyárlátogatás után számtalan kérdés hangzott el, melyek­re az ottani vezetők válaszol­tak. A kirándulás befejezése­ként a környék és a város nevezetességeivel és termé­szeti szépségeivel ismerked­tek a salgótarjáni dolgozók Este baráti találkozóra került sor, ahol egymás munkájáról, a feladatokról és a barátság további ápolásáról esett szó. 6 NÓGRÁD — 1977. május 31., kedd Hanem a megtalált mete­oritrészecskék összmenyisége meghökkentően kevés volt, az egész elpusztult erdőte­rületen csak néhány tonná­nyi, jóllehet a meteorit tel­jes tömegét kereken százezer tonnára becsülték! Hová lett hát a kozmikus anyag na­gyobb része? ISem űrlia/ó, hanem meteorit — Erre a kérdésre a leg­újabb laboratóriumi elemzé­sek adatai alapján válaszol­hatunk — jelentette ki Va­sziljev professzor. — A ge­okémiai elemzésből megálla­pítható, hogy a katasztrófa epicentrumában jelentős mennyiségű kozmikus anyag ért földet szilikátrészecskék formájában. Nincs kizárva, hogy az összmenyiség — csupán a pusztulás övezetére átszámítva — legalább né­hány ezer tonnányi lehetett. A kozmikus szilikátré­szecskék általában csupán 200 mikron (0.2 mm) nagyságúak. Az ilyen kozmi­kus port megtalálni az 1908- as tőzegrétegekben, nagyon aprólékos munka. Ebben a kijevi tudósok által kidolgo­zott kozmikus C—14-es mód­szer segített a kutatóiknak — ezzel azt is sikerült bizonyí­tani, hogy a katasztrófa szín­helyén talált részecskék föl­dön kívüli eredetűek. Ezenkí­vül hegyesszögű részecskéket is találtak a tőzegben; nik­kelvasat, és sikerült bizonyí­tani, hogy ezek is közvetle­nül kapcsolatban vannak a katasztrófával. Még sok kérdést nem tud­tak véglegesen tisztázni, de annyi már teljességgel való­színű, hogy a korábbi feltéte­lezésekkel ellentétben, nem űrhajó robbant fel a szibériai tajga felett. Az új leletekből arra lehet következtetni, hogy mindenekelőtt a tunguz-me- teorit és az üstökösök rokon­ságára kell gondolni. A me­teorit anyaga a szenes kond- ritra, a laza meteorittestekre hasonlít, amelyek olykor a földfelszínt is elérik. Ilyen anyag az üstökösmagoknak is összetevője. A tunguz-rejtély színhelyén kutató tudósoknál? így lehetőségük nyílik ra, hogy közvetlenül elemezges­senek olyan anyagokat, ame­lyek az üstökösöket alkotják. Éz pedig nemcsak a vegyi összetételről ad értékes ada­tokat, hanem kezünkbe adhat­ja a kulcsot az egész nap­rendszer létrejöttének, fejlő­désének jobb megértéséhez is. ( A Delta májusi számából) A csillagászati távcsövek két nagy csoportba sorolha­tók. Az egyiket a lencsés mű­szerek — refraktorok. —, a másikat pedig a tükrös te­leszkópok — reflektorok — alkotják. — A refraktorok lel­ke a nagy átmérőjű, hosszú gyújtótóvolságú tárgylencse; az általa összegyűjtött fényt a szemlencse nagyítja tovább. Fordított képet ad, akárcsak a reflektor. Ez utóbbiban nincs tárgylencse, a fénysu­garakat rendkívül nagy pcxn- tosággal csiszolt homorú tü­kör gyűjti össze, s az így ka­pott képet nagyítja tovább a szemlencse. Ä Schmidt-féle teleszkóp annyiban különbö­zik ettől, hogy tükre előtt korrekciós lemezt helyeznek ed, mely a hibátlan leképzést biztosítja. A távcsövek ára és értéke az átmérő függvénye. Általá­ban a lencsés műszerek drá­gábbak, mint a tükrösek. Fő­képp ez az oka annak, hogy ma már nemigen készítenek egy méternél nagyobb átmé­rőjű lencsés távcsövet, az amatőrök is szívesebben hasz­nálnak tükrös teleszkópokat. Nagy átmérőjű lencsét már- csak azért sem érdemes készí­teni, mert a vastag középrész több fényt nyel el, s ezért lencse. Képünkön: amatőr rosszabb képet ad, mint egy csillagászati obszervatórium vékonyabb, kisebb átmérőjű Csehszlovákiában. Azokat a fiatalokat hívjuk, akik még nem választottak szakmát l Az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket még be nem töltött fiúkat és lányokat baromjiteny észtő szakmunkás­tanulónak, fiúkat lótenyésztő • és sportlovas szakmunkástanulónak felvesz a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Központi Gazdasága. A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben az oktatási osztályon. Cím: 2943 Bábolna Vrhajósruha — jöldi használatra A?, űrhajózás gyors fejlődé­se sok olyan „melléktermé­ket” adott, amely jól használ­ható a földön is. A kis súly­ra törekvés tette szükségessé például a miniatürizálást. Sok olyan számítástechnikai esz­közt fejlesztettek ki űrkuta­tási célra, amely ma már ál­talánossá vált. A földi hír­adástechnika, az elektronika is sokat hasznosított az űrku­tatás céljára nagyobb anyagi lehetőséggel előállított készü­lékekből. Az orvostudomány­ban a telemetrikus vizsgála­tokat hasznosították eddig, amikor valamilyen diagnosz­tikai eszköz méréseit távo­labbi központban dolgozzák fel. Most az űrhajósruha föl­di használatáról érkezett hír­adás, ugyanolyan űrhajós­ruháról, mint amilyennel az amerikai asztronauták a hold­ra léptek. Ez a földön kifo­gástalan biológiai szigetelő öltözéknek felel meg. Miért lehet erre szükség? Normális körülmények kö­zött a szervezet ellenáll a gyengébb baktériumos vagy vírusos fertőzésnek, mert az egészséges szervezet ellenálló­képességgel rendelkezik. A védekezésben a fehérvérsej­teken kívül részt vesznek a nyirokszervek, a szervezet kő* lőszöveti elemei és így to­vább. Bizonyos esetekben azonban, például valamilyen fejlődési zavar következté­ben, nem alakul ki az ellen­állóképesség, sőt olyan be­tegségek is vannak, amikor az ellene adott gyógyszerek rövidebb-hosszabb ideig megbénítják a védekezőrend­szert. Közismert például, hogy a szervátültetések után a kilökődési reakció megfé­kezésére olyan szereket ad­nak, amelyek meggátolják a szervezet normális védekező folyamatait. Ilyen esetekben is legkisebb baktériumos, vagy vírusos fertőzés súlyos következményekkel járhat a szervezet védekezőkészségé­nek a hiánya miatt, a be­hatoló baktériumok akadály­talanul elszaporodnak. Az ilyen betegek tehát szigorú feltételek mellett, csak sterili­zált helyiségben tartózkod­hatnak. Az amerikai rák­kutató központban sikerrel próbáltak ki egy biológiai szi­getelő öltözéket, amelyekben a fertőzésekre rendkívül érzé­keny személyek szabadon mo­zoghatnak sterilizált helyi­ségeken kívül isN A ruha ugyanolyan áthatolhatatlan műszálból készült, mint ami­lyen a holdon védte az űr­hajósokat a sugárzástól és az esetleges fertőzésektől. Apróhirdetések 178 cm magas, 45 éves, elvált, egyedül élő. józan életű férfi keresi korban hozzá­illő házias, gyermek­telen, komoly hölgy ismeretségét házasság céljából. Berendezett szolgálati lakásom van. Leveleket „őszin­teség” jeligére a sal­gótarjáni hirdetőbe kérem. (Pavilonsor). BEREKFÜRDŐN a fürdő közelében, kö- zületeknek és magá­nosoknak. üdülő és társasüdülő építésére alkalmas 273 négyszö­göl telek eladó. Für­dő” 70667-69 jeligére a hajdúszoboszlói hir­detőbe. FIATAL okleveles építőmérnök egyéves gyakorlattal állást változtatna lakásért. Megkeresés ,,Ambíció” jeligére a kiadóba. KEDVEZŐ ajánlat! Taskent—By har a— Szamarkand szeptem­ber közepén 9 nap repülővel, teljes ellá­tás. irányár 6900, — Ft. Jelentkezni lehet: Express-kirendeltség, Sailgót arján, Bajcsy- Zs út 11. Telefon: 14-83. MOHORA, Petőfi u. 80 sz. alatti 2 szoba- konyhás. családi ház, melléképületekkel. 3<00 négyszögöl telek­kel eladó. Azonnal be­költözhető. Érdeklőd, ni; Mohora. Petőfi u. 82. sz. alatt. ELADÓ egy MZ 250-es 1800 kilomé­tert futott motorke­rékpár, sürgősen, ol­csón. Cím: Sal­gótarján. Vöröshadse­reg u. 162. A Nógrád me­gyei Vendéglátó Vállalat felvételt hirdet V az alábbi irmnka- körökbe: Szakács, cukrász, eladó, kézilány, konyhalány» fel­szolgáló, italmérő (csapos)» takarító, fiatalkorú kisegítő. jelentkezés a vállalat munka, ügyi osztályán. Salgótarján, Már­tírok útja 1. szám 7-től 15 óráig. BÜTOR eladó, ele­menként is. Cífn: Sal­gótarján, Arany Já­nos u. lő. Vili. 66. délután ö—7 óráig. TÖRZSKÖNYVEZETT tacskókölykök sport­társi áron eladók. Kadlót Vilmosné, Zagyvaróna, Fenyves­alja út 30. BÚTOROZOTT szo­ba igényes házaspár­nak kiadó. Salgótar­ján, Arany J. u. 2. ÉPÍTKEZÉSHEZ sínek, verandára va­ló vasablakok eladók. Vermes, Mátravere- bély, Kányás-bánya- telep. KISKACSA-ELŐ­JEGYZÉS kis tétel­ben. Oláh Béla, Ság- újfalu, Kossuth út 131. A Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ felvé­telt hirdet 4 fő szak­képzett bolti eladói munkakörbe, balassa­gyarmati egységeibe. Fizetés kollektív sze­rint. Pályázatokat Ba­lassagyarmat Öváros tér 26. szám alá kér­jük. MACONKAN 163 négyszögöl házhely eladó. Érdeklődni: Makai, Nagybátony, Lenin u. 18. II. em. 9. ajtó. PIANÍNÓ eladó. Érdeklődni lehet, Makkainé. Rétság. Telefon 52, 17 órátóL u

Next

/
Thumbnails
Contents