Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

Á hét 3 kérdése Közönségnap a BNV-n Rendkívül mozgalmas, a nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából fon­tos eseményekkel gazdag hét áll mögöttünk, tulajdonképpen nem három, de tizenhárom kérdés is felvetődhetne a tör­téntek után, viszont a nem­zetközi közvélemény az ese­mények súlya szerint minde­nekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalásokra az amerikai— dél-afrikai alkudozásokra és az izraeli választások utáni új belpolitikai helyzetre tekint érdeklődéssel, így ezek a té­mák szolgáltatják szamunkra is a hét kérdéseit. Mire terjedtek ki a genfi szovjet—amerikai külügy­miniszteri tárgyalások? Még korai lenne Gromiko— Vance tárgyalások mérlegét megvonni, hiszen a két kül­ügyminiszter előbb otthon szá­mol be a Genfben elhangzot­takról. Ezt követően minden bizonnyal állásfoglalások hangzanak el mind Moszkvá­ban, mind pedig az amerikai fővárosban, s e nyilatkozatok­ból, amelyek a genfi eredmé­nyeket, részeredményeket, vagy eredménytelenségeket magyarázzák, később telje­sebb értékelést lehet majd adni. Már most érdemes aláhúzni: széles körre terjedtek ki a Szovjetunió és az USA kül­ügyminisztereinek eszmecse­réi. A fegyverkezés korlátozá­sának kérdéscsoportja ki­bővült: nemcsak a SALT- megállapodás feltételeiről, körülményeiről volt szó, ha­llem a nukleáris leszerelés egy ólyan fontos eleméről, mint a mindennemű kísérleti atom- robbantások betiltásáról. A genfi megbeszélés témaköré- nek túlsó végén a közel-kele­ti helyzet megvitatása szere­pelt. A Szovjetunió és az USA egyformán társelnöke a genfi közel-keleti békekonferenciá­nak, amely emlékezetes módon Idestova három és fél éve vár­ja, hogy munkáját felújítsák. A genfi megfigyelők a Gro- miko—Vance tárgyalások na­pirendjének kibővülése lát­tán azt hangoztatták, hogy a két nagyhatalom képviselői­nek véleménycseréi a jövő­ben rendszeresebbé válhat­nak. Milyen következményekkel járhat az izraeli választások kimenetele, a Likud-tömb győzelme? Amikor a múlt év végén kormányválság jelentkezett Izraelben, a közel-kteleti szak­értők azt mondták; csak idő­húzásról van szó. A Rabin­kormány úgynevezett ügy­vezető kormányként a he­lyén maradt, de semmiképp sem volt felhatalmazása az arab államokkal való tár­gyalásra. Már a kormányvál­ság kezdetén közölték, hogy az új választásokat május 17- re tűzték ki. Izrael és mögöt­te az Egyesült Államok má­jusig időt nyert... Hiszen nyilván meg kellett várnia a világnak, míg olyan kormá­nya nem lesz Izraelnek, amely már bizonyos népi felhatalma­zásra hivatkozva ül tárgyaló- asztalhoz. Ha egyáltalán akar tárgyalni... A választások most bizonyos fokig váratlan eredményt hoz­tak: a kormányzó munkapárt vereséget szenvedett, elvesz­tette első helyét a kresszetben, a parlamentben, a jobboldal Likud-tömb viszont a legna­gyobb párttá lépett elő és a kormányalakítás joga őket illeti! A Likud-párt pedig arról is­mert, hogy eddigi nyilatkoza­taiban elzárkózott a megszállt területek kiürítése elől. Igaz, most a választási győzelem utón a Likud Damaszkusz- nak, Ammannak és Kairónak tárgyalási lehetőséget kínál fel, de ha a megszállt földet nem akarja visszaadni, ha nem akar belemenni egy palesztin ál­lam létrehozásába, akkor a tárgyalási ajánlat vajmi kétes értékű. Vannak, akik azt mondják, hogy a Likud egymaga nem fogja vállalni a felelősséget, akár az engedmények meg­tagadásáért, akár azok eset­leges kényszerű megadásáért. Nemzeti egységkormányt sze­retne létrehozni a munkapárt bevonásával, mert így a két nagy párt osztozna az először még népszerűtlen intézkedé­sek, döntések politikai ter­hén. A munkapárt egyelőre nem hajlandó a kormáinytöbb- ségben való részvételre és így a felelősség egy részének át­vételére. Sokáig húzódhat az alkudozás. Persze, ez is idő­húzás. Érdekes, hogy Waldheim ENSZ-főtitkár már az izraeli választások eredményének is­meretében úgy nyilatkozott: az idén kevésbé valószínű a genfi békekonferencia össze­hívása, ellenben egy fegyveres arab—izraeli konfliktus lehe-: tősége növekszik. Gromiko és Vance is megvitatta a közel- keleti helyzetet az izraeli vá­lasztások után, s nem fölös­leges az időzítésre utalni: a május 17-i választások után egy nappal ültek össze Genf­ben. Waldheim sötétenlátásá- val ellentétben Gromiko és Vance amellett foglalt állást, hogy még az idei őszön újra kellene kezdeni a közel-keleti békeértekezletet. Miért alkudozik az Egyesült Államok a Dél-afrikai Köztársasággal? A hét második felében az USA nem kisebb személyisé­ge, mint Mondale alelnök ült le a bécsi Hofburg asztalá­hoz, hogy Vorster dél-afrikai miniszter elnökkel alkudozá­sokba bocsátkozzék az afrikai kontinens déli csücskének po­litikai jövőjéről, arról, hogy a fekete őslakosság sorra-rend- re több jogot élvezhessen a Dél-afrikai Köztársaság, to­vábbá Namíbia és Rhodesia, azaz Zimbabwe életének Irá­nyításában. Az amerikai aktivitás alig­hanem azzal magyarázható, hogy az USA-nak, de általá­ban az egész nyugati világ­nak érdekében áll Afrika dé­li részében a kivívott pozíció­kat megőrizni. Gondoljunk csak arra, hogy Simonstown, a világ egyik legnagyobb és legfontosabb haditengerésze­ti bázisa, ahonnan az Indiai­óceán és az Atlanti-óceán kö­zötti hajóforgalmat ellenőriz­ni lehet, Gondoljunk az óriá­si amerikai és nyugat-európai tőkebefektetésekre, amelyek a dél-afrikai gyémánt- és aranybányákban éppúgy meg­találhatók, mint a helyi ipar más ágaiban, vagy az ültet­vényeken. Gondoljunk még arra is, hogy az afrikai föld­részen az utóbbi években a haladás erői gyarapodtak, számos országban — Angolá­tól Etiópián át Mozambiki g — fordulat történt az antiim- perialista törekvések érvénye­sítésére, ez pedig nyugtala­nítja mind az Egyesült Álla­mokat. mind szövetségeseit. Attól tartanak, hogy ha Pre­toriában vagy Salisburvben az eddigi makacs, fajgyűlölő politikát folytatják a Jan Smithek és a V őrs-terek, ak­kor egyhamar kenyértörésre kerül a sor, a fekete őslakos­ságnak a kevésbé engedé­keny, keményebb képviselői kerekednek felül. A Mondale-küldetést egy­két szóban úgy lehet össze­foglalni? némi engedmény az őslakosságnak, a lényeg azon­ban. hogy Dél-Afrika megma­radjon a nyugati világnak. A bécsi tárgyalásokon Vorster továbbra is hátvéd­harcot folytatott, nem akart engedni. Mondale már maga­biztosan nyilatkozott arról, hogy Namíbiában és Rhode­siában nemsokára a Nyugat számára is kedvező változá­sok következnek, s hogy Dél- Afrikában is megindul az amerikaiak által kívánt fejlő­dés. Természetesen amerikai belpolitikai célokat is szem előtt tart a Carter-kormány- zat, amikor az afrikai feke­ték ügyének védelmezőjeként kíván feltűnni: az Egyesült Államokban ugyanjs a néger­kérdés még mindig nem ju­tott a végső rendezésig. Per­sze, ma már nagyot változott a helyzet, hiszen tíz-tizenöt éve washingtoni hivatalos helyeken sem nagyon külön­bözött a szóhasználat Vors- terók mai dél-afrikai megnyi­latkozásaitól. S látszólag ugyancsak előrelépés, hogy Amerika érdekeit egy fekete diplomata, Young nagykövet kéoviseli különböző afrikai küld etésekben. Szombaton a BNV első tel­jes közönségnapján már a délelőtt 10 órai nyitás előtt megteltek a parkolók, vidék­ről több tucat autóbusz hozta a vásárra a látogatókat, töb­bek között Mórról, Salgótar­jánból és Kiskunhalasról. A BNV-n péntekről szombatra virradó éjszaka heves szélvi­har volt és jégeső esett, amely elöntötte az utakat, de a tűz­oltók, a köztisztasági hivatal dolgozói és a vásárváros al­kalmazottai a vásámyitásra mindent rendbehoztak, el­szivattyúzták a vizet. Az eddigi két szakmai na­pon több mint százezer szak­mai látogatója volt a vásár­nak, a BNV igazgatóságának összesítése szerint szombat estig 280 000 látogatót foga­dott a kőbányai vásárközpont. A közönségnap ellenére több hivatalos programot is lebo­nyolítottak szombaton, A 10- es pavilonban a Magyar Tu­dományos Akadémia kiállítási bizottsága tartott sajtótájé­koztatót. Ezen Major Máté akadémikus, a kiállítási bi­zottság elnöke bemutatta a sajtó képviselőinek a „Bala­ton csak egy van” címmel összeállított kiállítást. El­mondta, hogy az Akadémia az Országos Környezetvédelmi Tanács felkérésere koordi­nálja és szervezd a Balaton re­gionális környezetvédelmi ku­tatási programját. Az ipari és kereskedelmi vállalatok tárgyalóiban szom­baton is telt ház volt, né­hány üzletkötésről is érkezett hír. A METRIMPEX szerző­dést kötött a lengyel Metro- nexszel, eszerint 700 000 ru­belért vesznek jövőre ipari automatikaelemeket. A len­gyel Bumar a TECHNOIM- PEX-szel, az Unitra pedig a Videotonnal írt alá szerződést targoncák, illetve stúdiómag­nók lengyel exportjára. A vásárváros hivatalos ven­dégeket is fogadott. Több pa­vilont meglátogatott Jan Gre­gor szlovák miniszterelnök­helyettes, és Alojz Kuszalik szlovák iparügyi miniszter, akiket a BNV-n, Sárosi Sándorné könnyűipari mi­niszterhelyettes kalauzolt. Látogatásuk után adott nyi­latkozatukban mindketten el­ismeréssel szóltak a vegyipari és a könnyűipari gépgyártási bemutatókon látottakról. A szlovák kormány elnökhelyet­tese és iparügyi minisztere megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar vegyipari bemutatón rendkívül nagy vá­lasztékban láthatók a külön­böző ipari termékek. Véle­ményük szerint mindkét ága­zatban sok még a ki nem használt lehetőség a koope­rációs együttműködésre. Ma ismét egész nap a nagyközönség látogathatja a tavaszi BNV-t. A BKV ígé­rete szerint a várható nagy csúcsforgalomra való tekin­tettel sűríteni fogják a vásári autóbusz- és villamosjárato­kat. (MTI) Gromiko és VIonce toldlkoxAjäröl Szükségesek és hasznosak voltak a genfi megbeszélések Pirvtyi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti; Genfben, a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri tárgya­lások végeztével a következő közös nyilatkozatot adták ki: „Azoknak a megbeszélések­nek folyamányaképperi, ame­lyek 1977. március végén zaj­lottak le Moszkvában, egyfe­lől L. I. Brezsnyev, az SZKF KB főtitkára és A. A. Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, másfelől Cyrus R. Vance, az Egyesült Államok külügymi­nisztere között, A. A. Gromi­ko és Cyrus R. Vance május 18—20-án Genfben találko­zott. Részletesen megvizsgálták a hadászati támadó fegyver­rendszerek korlátozására vo­natkozó és a vlagyivosztoki megállapodáson alapuló új egyezmény előkészítésének helyzetét, tekintetbe véve az azóta lezajlott megbeszélések eredményeit A két fél egyet­értett abban, hogy a genfi megbeszélések szükségesek és hasznosak voltak és hogy elő­rehaladás történt a további tárgyalások közös keretének kialakításához. A vélemény- csere eredményeképpen né­hány korábban megoldatlan kérdésben a két fél álláspont­ja közeledett egymáshoz. Egyetértettek továbbá abban, hogy folytatni fogják az ösz- szes megoldatlan kérdések megvitatását, mégpedig azzal a céllal, hogy mielőbb meg­kötésre kerüljön egy új meg­egyezés, amely felváltja a ha­2 NÓGRÁD - 1977. május 22., vasárnap dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozását célzó né­hány intézkedésre vonatkozó ideiglenes egyezményt. A. A. Gromiko és Cyrus R. Vance beható eszmecserét folytatott a közel-keleti ren­dezés problémájáról is. Mindkét fél abból indul ki, hogy a béke és a nemzetközi biztonság érdekeit szolgáló legfőbb feladatok egyike az állandósult közel-keleti fe­szültségforrások kiküszöbö­lése. Meggyőződésük, hogy e cél elérésében fontos sze­rep hárul a genfi közel-keleti békekonferenciára, arra a nemzetközi fórumra, amelyet éppen azért hívtak életre, hogy megtárgyalja a közel- keleti probléma rendezését az összes érintett felek érdeké­ben. A felek, megerősítve, hogy a genfi konferencia két társ­elnökének, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kölcsönös erőfeszítései alap­vető jelentőségűek az igazsá­gos, tartós és szilárd közel- kele'ti béke szempontjából, megegyeztek abban, hogy közös erőfeszítéseiket a kon­ferencia munkájának 1977. •őszén való újrafelvételére irányítják, elismerve a gon­dos előkészítés fontosságát. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió e célból havonta konzultációkat tart washing­toni, illetve moszkvai nagy­követei szintjén. Megállapod­tak továbbá abban, hogy a közel-keleti konfliktusban közvetlenül érintett felekkel való kontaktusaikban is ilyen irányban fognak munkálkod­ni.” A két külügyminiszter teg­nap hazautazott. (MTI) Madártávlatból a BNV külföldi kiállítóinak bemutatóhelyei A Szovjetunió kiállításának egy részlete Az új RÁBA 509 LE-s traktor, mely alkalmas a nehéz ta- lajnruikák elvégzésére. Az új traktor iránt jelenleg a víz­műépítők és az erdészet szakemberei érdeklődnek

Next

/
Thumbnails
Contents