Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
Nagygyűlés (Folytatás a 2. oldalról) sedéssel vállalt részt az új társadalom felépítésében. Tudja, hogy ma a reakció és az imperializmus — ellenforradalmi céljai érdekében — a demokrácia és a szabadság zászlaját lobogtatja, de ha eléri célját, egy percig sem habozik, hogy a nép vérével fesse meg vagy sajátkezűleg égesse el e zászlókat. — A fasiszta junta üldözi mindazokat a politikai, szakmai és diákszervezeteket, amelyek a fiatalság eszméit juttatták kifejezésre. Pinochet Gestapója naponta tartóztat le és kínoz meg kegyetlenül ifjú harcosokat, akik közül sokan „eltűnnek”. így „tűnt el” többek között Carlos Lorca, a szocialista ifjúsági szövetség főtitkára és Jósé Weibel' a kommunista ifjúsági szövetség főtitkár-helyettese. — De a fiatalság maga az élet. Lelkesedése, harcossága mindenen felülkerekedik. A terror sem képes megsemmisíteni. Ifjúságunk harcol a gyárakban, az egyetemeken, a lakónegyedekben és középiskolákban, városon és falun egyaránt. A fasizmus nem tudta megnyerni macának. Ifjúságunk a nép mellett áll és a néppel együtt győz majd! — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin elvtársnő, a kommunista ifjúsági szövetség főtitkára, és természetesen feleségem, Lily. Mindketten — akarcsak én — nagyon szeretik Magyarországot. Gladys Marin a chilei ifjúság legjobbjait képviseli. Személyesen is szenvedett a diktatúra kegyetlenségétől. Három éve él számkivetósben, kényszerűségből távol két gyermekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „eltűntek” között van. Mégsem tudta megtörni őt semmi sem. Megtörhetetlen bátorsága, kimeríthetetlen testi, szellemi ereje akárcsak tegnap. m,a is a chilei ifjúság, a nép szolgálatában all. — Büszkék vagyunk kommunista ifjúsági szövetségünkre, amelynek soraiban olyan hősök nevelkedtek, mint Victor Jara és Manuel Sanhueza, akiket a fasiszták meggyilkoltak.. A mai if júkomm unisták jelentik a holnap pártját. Velünk lesznek majd — Chile egesz népével együtt — amikor eltemetjük majd a diktatúrát, és új demokráciánkat, a szocializmust építjük. — Alig egy napja vagyunk Magyarországon; ez idő alatt felejthetetlen találkozásaink voltak Kádár Jánossal, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KISZ vezetőivel, a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselőivel, államférfiakkal, munkásemberekkel, asszonyokkal, fiatalokkal. Az ország minden részéből nagyon sok üdvözlet érkezett hozzánk — mondta Luis Corvalán és meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésekért. Szívből jövő szavakkal mondott köszönetét Luis Corvalán a szolidaritásért a magyar íróknak, művészeknek, tudósoknak, értelmiségieknek is, akik kezdettől fogva támogatták és támogatják a chilei nép igazságos ügyét. A Pinochet-diktatúra börtöneiben sínylődő hazafiak sorsát, szenvedéseit idézte föl ezután’ Luis Corvalán. Mint elmondta, szinte légmentesen el vannak zárva a külvilágtól. Ezer és ezer chilei gyerek teszi föl nap mint nap a kérdést: vajon él-e még az édesapám? Kedves elvtársak, ’ elvtársnők! Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar nép a továbbiakban is támogatja a chilei nép harcát. Szolidaritásának erejével is segítséget nyújt ahhoz, hogy napfényre kerüljön, mi lett az eltűnt chilei hazafiak sorsa, s hogy akik életben vannak visszanyerjék szabadságukat. A beszédeket sűrűn szakította meg a nagygyűlés résztvevőinek tapsa. Katona Imre zárszava után a nagygyűlés az Internacioná- lé eléneklésével ért véget. (MTI) n minisztertanács megtárgyalta I A három műszak a magyar gazdaságban egyre kevésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két vagy három műszakos munkarendet. így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized százalékkal sikerült feljebb tor- násztatni. A fizikai dolgozók, munkaidejüknek mindössze 20 százalékát töltik a második és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagyis: az iparvállalatok termelő- kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű importgépeket — folyamatos munka helyett alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, gondolom felesleges külön is magyarázni, hogy mit jelent ez, a munka termelékenysége, gazdaságossága szempontjából. Az kétségtelen, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kfizetődő. Sem az egyénnek, — a viszonylag alacsony műszakpótlék miatt, — sem a vállalatnak, amely a jelek szerint inkább elviseli a termelőeszközök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak következtében megnövekedett bérköltséget. A SZÁMÍTÁS PONTOS VOLT • Korábban mór szakemberek kiszámították, hogy például a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 20 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalására. Nos, úgy látszik a számítás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén elfogadott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára a második műszak eddigi 3 százalékos pótlékát, a törzsbér 20 százalékára emelik. A folyamatos munkarendben dolgozók emellé még további 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. Az intézkedés . az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban, kereken 700 ezer embert érint, közölük 450 ezren két, 250 ezren pedig három műszakban dolgoznak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelésének anyagi fedezetét részben központi pénzügyi alapokból, részben pedig a vállalatok saját pénzeszközeiből kell biztosítani. A PÉNZ NEM MINDEN A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — mármint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel majd automatikusan megoldódik a több műszakos munkarend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végül is egyetlen dilemmában összegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondot, mondván: a magyar ipar állóeszköz-állományának átlagos „életkora” eleve illuzórikussá teszi a második, vagy a harmadik műszak általános bevezetését. Sok az elavult, az öreg, a korszerűtlen gép, ezek folyamatos munkarendben való működtetése többe kerülne, miint amennyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag szűkös állóeszköz-állományt is kihasználhatnánk gazdaságosabban. Egyelőre ugyanis távol vagyunk attól, hogy a fejlettebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes megszervezésével pótolhatunk a második, vagy a harmadik műszak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés, minden idevágó határozat ellenére gyermekcipőben topog, a teljesítménykövetelmények alacsonyak, a termelékenység intenzív módon történő emelésének lehetőségei felett a vállalatok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemondani arról a tartalékról, ami a több műszakos munkában rejlik. KIKÉNYSZERÍTI A JOBB MUNKÁT És még valami: a műszak- pótlék felemelése olyan jelentős mértékű, hogy a dolgozók jó része számára ezentúl lényegesen rokonszenvesebb lesz a második, vagy a harmadik műszak. Ám a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, energiára, karbantartásra, az egész munkarend megszervezésére, a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszolgálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szükség van mindarra, ami sok helyen, ma meg nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttételesen kikényszerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felülvizsgálását, jobb megszervezését. Vértes Csaba Társulás repülőgépekre Akkor a legdrágább, ha áll Óriás madárként röpköd Nógrád megye tizenkilenc termelőszövetkezetének egyszerű gazdasági együttműködés útján vásárolt helikoptere a több száz hektáros táblák felett. A tartályból szitáló vegyszer széles csíkja ülepedik a zöld növényzetre, s mintha a gyomok a kavargó levegőben haláltarcot lejtenének, éreznék; ez pusztulásuk kezdete. Szántó Gyula, a szécsényi AGROLABOR igazgató főmérnöke általában a légi növényvédelem helyszínén található. — A repülőgépes vegyszerezés koordinálása, a gépek kiszolgálása, az elszámolás a mi feladatunk — mondja. Több gépről beszél, mert egy merev szárnyú repülőt még bérbe vettek, hiszen az effajta „égi áldás” iránt az utóbbi időben alaposan megnövekedett a gazdaságok igéMenetrend- változások Nógrád vasúti közlekedésében a május 22-én nulla óra nulla perckor életbelépő nyári menetrendváltoiás némileg módosítja a vonatok indulási és érkezési idejét. így vasárnap, a 6 óra 43 perckor induló gyorsvonaton kívül, amely Buda- pestre'közlekedik, 6 órakor személyvonat indul Hajdúszoboszlón át Debrecenbe. Visszafelé 17 óra 55 perckor indul Debrecenből, illetve 18 óra 13 perckor Hajdúszoboszlóról, Salgótarjánba 21 óra 59 perckor érkezik. A Budapestről induló délutáni gyorsvonat indulási ideje 18 óra 5 perc. A személyvonatok közlekedésében két változás történt. Reggel 6 óra 25 perckor, délután 18 óra 32 perckor indub személyvonat Salgótarjánból Hatvanba. nye. Ezelőtt őt esztendővel még csak 90 légi óra volt a megyei szükséglet, ma ötszáz, s egy gép a szezonban maximálisan 100—110 óra teljesítésére képes, tehát nagy gond a helikopter, repülőgép menetvonalának kijelölése. Az elveket a társulás elnöksége, intéző bizottsága, az AGROLABOR igazgatósága, igazgatótanácsa hagyja jóvá, azaz négy olyan testület, amelyben a tagszövetkezetek képviselői ülnek. Mégis, időnként panasz van az „elosztásra”. — Ügy érzem, objektiven állapítjuk meg, hogy a gépek mikor és hol dolgozzanak. A tapasztalatok azt mutatják: a megyén belül jelentős az időjárásbeli különbség. Általában Kálión és Érsekvadker- ten kezdhetünk a repülőgépes növényvédelemhez. Ötven kilométeres távolságon a növényfélék fejlődésében háromhetes különbség van — magyarázza Szántó Gyula. Sorolja az egyéb szempontokat is. A gépek nem röpködhetnek ide-oda, hiszen az egyik tsz-ből a másikba való átrepülés 16 ezer forintba kerül, többe, mintha egy órát folyamatosan vegyszereznének. A megyei agrokémiai központtal is egyeztetik az útirányt,, sőt figyelembe veszik a gazdaságok gépparkját is. Előfordul — nem is ritkán —, hogy az idő nem engedi felszállni a gépeket, s érthető, hogy azok a helyek, ahol a földi eszközök a növényvédelem ellátására elégségesek, hátrányos helyzetbe kerülnek. így . a menetrend összeállítása ellen ágáló termelőszövetkezet mindig akad. — Azt mondják, a társulás saját gépe drágábban dolgozik, mint a korábban bérelt repülőgépek. Mi ennek az oka? — A helikopter üzemelési költsége már önmagában is lényegesen drágább, mint a repülőgépé. Viszont e mellett kellett a vásárlásnál dönteni, mert a domborzati viszonyokhoz jobban alkaltnarfcodik. A lebonyolítási díj mértékét máshol is néztük, az egyszerű együttműködés tagjai döntöttek így. A tsz-eknek is nyitva állott a lebonyolítói szerep, de nem vállalták sehol. Nekünk kell gondoskodni a kiszolgáló személyzetről, eszközökről is. Nem könnyű, mert két felszállás között 40—55 másodperc áll rendelkezésre a tartály feltöltésére a forgó motor alatt — válaszol az igazgató főmérnök, A gép akkor a legdrágább, amikor áll. Előfordult már, hogy fél napig vesztegelt a bérelt repülőgép, mert a termelőszövetkezet nem készült fel a fogadásra. Az AGROLABOR dolgozói — a társulás keretében — arra törekszenek, hogy minél kisebbre csökkentsék ezt a haszontalan időt. E törekvésnek elég akadálya aikad. Többek között az, hogy nem rendelkeznek kellő fejlesztési alappal. Pedig mennyi minden kellene. Többek között tartálykocsik, gépjárművek, mert a tsz- eknek külön-külön nem éri meg speciális tartályokat vásárolni. Megoldatlan a gépek . folyamatos karbantartása, ezért megvették a volt ludány- halászi téglagyár egy részét, ahol javítóbázist, vegyszer- raktárat szeretnének majd létrehozni. A helikopter tartályának töltését, mosását is hosszadalmasnak és fárasztónak tartják, korszerű megoldáson törik a fejüket. — A feltételek tökéletesítése még legalább egy fél repülőgépet jelent — jegyzi meg Szántó Gyula. A társulás az idén várhatóan újabb merev szárnyú repülőgéppel gyarapodik. A megyei tanács jelentős támogatást adott a vásárláshoz. Szükség is van rá, mert a mezőgazdasági üzemek a növényvédelem e legkorszerűbb módjáról ma mar aligha mondanának le. Sz. Gy. Vásári díjas (ennék is van Megyénk ipara a iNV-n Ai. ez évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárion — amelyen négy világrészből 38 ország és sok száz‘ kiállító vesz részt — méltó helyet foglal el megyénk ipara. Főleg a kohászati, vasipari üzemek, az üveg-kerámia és - a vegyipar képviselteti magát megyénkb ől. j Képünkön látható a vásári dijat kapott Retorta faszén» brikett, amelyet az Erdőkémia Vállalat tolmácsi telepén állítanak elő és főleg tőkésországokba exportálják. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat új terméke a hidrán, likus, könnyűfémből készült bányatám is sok érdeklődőt vonz. A Romhányi Építési- és Kerámiagyár új mintázatú falbur« kóló csempéivel még kellemesebbé tehetjük lakásunkat. Fodor Tamás felvételei ‘ ____ j NÓGRÁD - 1977. május 20., péntek 3 ■í
