Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

Mit mondhatna ei a brigádvezető? ] Nem a címért, rangért — a közö—égert Pénz vagy szemlélet? A MEZŐGAZDASÁGI beruházások me­gyénkben tavaly az 1975. évihez képest 17,1 százalékkal csökkentek. Különösen az allairu támogatás mérséklődése számottevő, 36,2 százalék, ami jelzi: a termelőszövetkezetek elsősorban a nem termelő jellegű építkezé­sekre fordították anyagi eszközeiket, a kö­zös gazdaságokban alig épült meg egy-két johhodály. Pedig Nógrád természeti adottsá­gai főként az állattenyésztésnek kedveznek, a szarvasmarha és a juh tejjel, hússal, sza­porulattal fizet a törődésért. Ennek a gon­doskodásnak viszont fontos kelléke az istálló, hodály, különösen, ha figyelembe vesszük az ötödik ötéves terv megyei előirányzatát. Míg általában a juhászatok fejlesztése ütemesen halad, a szarvasmarha-férőhelyek bővítésé­ről ez már korántsem mondható el. A tervciklusban a megye termelőszövet­kezeteiben—haa középtávú terveikben vál­laltaknak eteget akarnak tenni, amihez nem fér kétség — 3800—4000 szarvasmarha-férő­hely megépítése szükséges, s ebből 1700 a tehenek elhelyezéséhez kell. Mind ez ideig a termelőszövetkezetek édeskeveset tettek a megvalósításért, leszámítva néhány kisebb elkezdett rekonstrukciós beruházást. Így a pillanatnyi állapotokat figyelembe veve, ve­szélybe kerülhet a szarvasmarhaprogram öt évre megszabott teladatainak végrehajtása.' Súlyosbítja a helyzetet, hogy tavaly a me­zőgazdasági üzemek nyeresége csökkent, s megcsappantak a biztonsági alapok is. A kedvezőtlen gazdasági év hatására a terme­lőszövetkezetek beruházási célra a tavalyitól tizenhárom százalékkal kevesebbet kíván­nak fordítani. Az üzemek elképzelése: 450 új szarvasmarha-férőhely kivitelezésének kezdete. A gazdaságok tehát idegenkednek a beruházásoktól. Vajon miért? A tartózkodás okai közé sok mindent so­rolnak. Elsősorban anyagi nehézségekre hi­vatkoznak. Aztán előfordult, hogy felvetették: kd biztosítja, hogy a szabályzók két év múl­va nem változnak? Ez utóbbi indok azon­ban mondvacsinált, hiszen a kétkedők tud­ják a legjobban, hogy a szabályzóváltozás­tól való félelem azon nyomban megszűnik, amikor a tejtermelés három es fél ezer liter fölé emelkedik, biztonságossá válik a takar- mánytermesztés, csökkentik az önköltséget, azaz jövedelmező lesz — épp a magas hoza­mok révén — a szarvasmarhatartás. Az épületberuházásoktól való „félelem” oka nem a pénzben, inkább a szemléletben ke­resendő. Mert általános a tapasztalat, hogy a megye termel őszövetkezeteine-k zöme a szarvasmarha-férőhelyek bővítése elé helyez minden egyebet a hangzatos jövedelmezőség­re hivatkozva, s ezzel máris önkritikát gya­korolva, hiszön sok esetben épp a.z alacsony termelési színvonal a visszatartó erő, amin csak ott helyben, a termelőszövetkezetben le­het javítani. Aztán vannak olyan gazdasá­gok, mint többek között a szécsényi, őrhal­mi, ahol minden adottság íendelkezési'e áll, s „csupán” a vállalkozószellem a hiánycikk: (A korábban szanált termelőszövetkezetek esetében, melyek nem vehetnék igénybe az építéshez járó állami támogatást, a megyei szervek a főhatóságnál eljárnak a szükséges engedélyért.) Ugyancsak megmagyarázhatatlan, hogy a pásztói járásban, ahol a statisztika szerint a legkisebb az állatsűrűség, jóval alatta marad a megyei átlagnak, s indokolt a szarvasmar­ha-állomány dinamikusabb fejlesztése, hiá­nyoznak az építéshez kellő f ltételek, holott e vidéken találhatók a megye legjobb adott­ságokkal rendelkező közős gazdaságai Mint­ha átok szállt volna a szarvasmarhaistálló- építlcezésekre. Pedig dehogy is az! A terme­lőszövetkezetek zöme szinte már a kibicekre jellemző tétlenséggel, külső segítségre vár, mondván: előbb-utóbb. mert a népgazdaság­nak is égető érdeke a s za rvas marii áprogra m végrehajtása, a tervezett férőhelyek kivite­lezése. majd csak csurran-cssppen valami. . . A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban döntött a szarvasmarhatar­tást elősegítő fejlesztési támogatások odaíté­lésében. A cserhátsurányi, varsányi, magyar- nándori, és az ecsegi termelőszövetkezet ka­pott pénzt, férőhelybővítésre. S, ha már a támogatás szóba került, csak egy megjegy­zés engedtessék meg: ott tartotta a markát a drégelypalánki gazdaság is. amely hosszú évek óta a legnagyobb nyereséggel záró tsz- ek közé tartozik. Mellesleg. Drégelypalán- kon is található szarvasmarha-istálló, melyet burgonya tárolásra használnak, s nem kell különösebb beruházás, hogy rendeltetésszerű­en hasznosítsák. Tény, ahhoz, hogy az előirányzott és in­dokolt férőhelyek a tervciklus végére meg­épüljenek. az eddiginél jócal nagyobb lépe­sekéi van szükség. A toporgás és a nehéz­ségek miatt nem rózsás a beruházási hely­zetkép, de gyászosnak sem ítélhető. A terv­ciklusból hátralevő három és fél esztendő alatt a lemaradás, pótlásának reális az esé­lye. Viszont arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy az építési beruházásaink , előkészí­tése nem egyszer annyi időt igényel, mint maga a kivitelezés. Indokolatlanul hosszú az idő, ami eltelik a beruházásról szóló döntés és a műszaki átadás között. S az építőipari vállalatok sincsenek berendezkedve arra, hogy máról-holnapra istálló építéséhez fel­vonuljanak, hiszén igyekeztek kapacitásu­kat előre lekötni. A BERUHÁZÁS MINDIG a jövőt alapozza, a holnapot. Hogy több tej. hús legyen, hogy a népgazdaság exportkötelezettségeit teljesít­hesse, s hogy a mezőgazdasági üzemek erő­södjenek, gyarapodjanak. Olyan ez a for­rás, amit előbb táplálni kell, hogy később meríteni lehessen belőle. Szabó Gyula Koimnum-ta s/ombatok A nagy kezdeményezés A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának küldöttei között van két társával Paluch György a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek hőkezelő Komarov Szo­cialista Brigádjának vezető­je is. A harminckét tagú kollektíva egyidős a mozga­lommal, s az egyenes vona- lúan felfelé ívelő pályáján ta­valy érte el a legmagasabb kitüntetést, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címet. Vajon a fiatal bri­gádvezető mit visz magával a szocialista brigádmozga­lom kongresszusára, miről számolhat be, hogyan dolgo­zott, élt brigádjuk az elmúlt esztendőben? A népes brigád sok nehéz­séggel küzdött a múlt évben, különösen a rendeléshiány miatt. Abban az időszakban úgy látszott, hogy hiába a sok szép elképzelés, terv, a nagyszerű vállalás — nem tudják teljesíteni. A piac sze­szélyes változásai azonban nemcsak a brigádot, hanem az egész hengermű gyárrész­leget érintették. A vezetők és a dolgozók jó összhangja kö­vetkeztében azonban olyan átcsoportosításokat hajtottak végre, hogy nem következett be törés a fejlődésben. Sőt, a hideghengermű a tavalyi eredményei alapján Élüzem címet nyert. S ebben nagy szerepe volt a brigád tagjai­nak akik megértéssel vállal­ták az átcsoportosítással járó más munkákat. A brigádnak nagyon sajátos a helyzete, mi­vel munkahelyük az ország egyetlen szalagedző üzeme. Számos olyan termék készül a kézül által, amit sok válla­dön is, a termékeik iránt. Ez a 'helyzet nagy felelősséget ró a brigádra, hogy mind meny- nyiségileg, de különösen mi­nőségileg kifogástalan terme­ket készítsen. A tavalyi feladatokat sze­mélyre szólóan meghatároz­ták. Az egyik ilyen feladat volt a domborított edzett acélszalag folyamatos gyártá­sának a megoldása. A külön­böző mérőszalagok alapanya­gát eddig tőkésimportból sze­reznék be az országnak. A Korbarov brigád kifogásta­lan minőségű alapanyagot készített, s az eddigi gyártás­sal több mint 20 ezer dollárt takarított meg az országnak. Nagy szerepet vállalt a bri­gád abban is — az üzem és a gyárrészleg műszaki vezetői segítségével — hogy okos megoldással csaknem dup­lájára növelte a napi termelés mennyiségét. A kollektívának köszönhető, hogy ezután eb­ből az anyagból nem lesz szükség importra. Beszélhetne a brigádvezető a LADA-programban játszott szerepükről. Az általuk gyár­tott megszakítórugók minő­sége jobb, mint az olaszoké. A Ganz Mérőműszerek Gyá­rának készített több ezer mű­szerrugó is kifogástalan mi­nősítést kapott. Az ország több vállalatánál gondot je­lent néhány kilogramm meny- nyiségű rugóanyag, ami t'öbb millió forint termeléskiesést jelenthetne, ha a brigád nem törődne az ilyen kis tételek­kel is. A kollektíva azonban' szigorúan népgazdasági ér­dekszemléletű, s vállalja e munkát. Külföldi hírükre jellemző, hogy jugoszlávok rendeltek tíz tonna edzett acél epeda­anyagot. A különleges tech­nológiai igényekre tekintettel a hengerléstől a kész termé­kig mindent alaposan megvi­tattak a műszakiakkal, sok­féle mechanikus vizsgálattal ellenőrizték munkájukat. S az eredmény: a tíz tonna he­lyett hatvan tonnát kért a partner. Akarják, hogy így járja­nak a svéd partnerrel is. Kü­lönösen jelentősnek tartják, hogy a klasszikusan híres acél országából kaptak ren­delést próbaszállítmányra. Rövidesen útnak irdítják a magas szilárdságú kötözősza­lag-szállítmányt. Bíznak ben­ne hogy a szigorú svéd el­lenőrzésnek is megfelelnek. A brigádban azt mondják, hogy egy-egy piacot megsze­rezni nehéz, de megtartani nehezebb. Különösen kül­földön, ahová termékeik 30 százalékát szállítják, .fezért is határozták el, hogy — a XI. pártkongresszus határozata szellemében — csak kifogásta­lan minőségű terméket készí­tenek. Edzett-termékekből mintegy ezer félét gyártanak, tehát ugyancsak vigyázni kell. Tavaly egyetlen kistételű rek­lamációt kaptak, de azt is szállítási hiba miatt. Igaz, a szigorú önellenőrzés ellenére is előfordul, hogy egy-egy terméket át kell hőkezelniük, ami többletköltséggel jár és csökkenti a termelőkapacitást. Az ilyen eset azonban egvre ritkább, mert az üzemvezetés sok energiát fordít a szak­mai felkészültség növelésére; s a brigádtagok is nagyon vi­gyáznak a presztízsre. A jó termelési eredmények éppen úgy a rendszeres ne­velés következményei, akár­csak a jó kollektív szellem. A kollektívában éppen úgy meg lehet beszélni a családi prob­lémákat, akárcsak a termelés gondjait. A vezetők és beosz­tottak között nincs távolság, a kölcsönös tisztelet és meg­becsülés érvényesül. A bri­gádtagok nemcsak szakmailag, politikailag képzik magukat, hanem kötelességüknek tart­ják a véleményüket is el­mondani, akár a termelési ta­nácskozáson, akár szakszerve­zeti taggyűlésen — bárhol, ahol vélekedésükkel a kö­zösség hasznára lehetnek. A tavalyi nehézségek elle­nére sikerült elnyerniük a Vállalat Kiváló Brigádja cf- met. Az idén azonban — nem elsősorban a címért, rangért, — többet szeretnének tenni. Csatlakoztak a csepeliek fel­hívásához, s elhatározták ott lesznek a legjobb brigádok él­vonalában. Több ezer tonná­val, 20 millió forinttal több terméket szeretnének készí­teni, mint tavaly. Ez a bri­gád különösen készül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára, hi­szen nemcsak a hála és a megbecsülés fűzi a szovjet néphez, hanem az évek so­rán kialakult személyes kap­csolatokból fakadó elkötele­zettség is. Mennyien vagyunk? Földünkön jelenleg 3,967 milliárd ember él — 56,9 szá­zalékuk Ázsiában, 11,9 száza­lékuk Európában, 10,1 százalé­kuk Afrikában, 8,2 százalékuk Latin-Amerikában, 6,4 száza­lékuk a Szovjetunióban, 6 százalékuk az Egyesült Álla­mokban és 0,5 százalékuk a csendes-óceáni szigeteken. A legnépesebb városok: Sanghaj (8.6 millió lakos), Mexico City (8.5 millió). Mew York (7,6 millió), Peking (7.5 millió). London (7,2 millió) és Moszk­va (7 millió). 1919. április 12-e szombat estéjén a moszkva—kazányi vasútigazgatóság moszkvai rendező pályaudvarán a fűtő­ház tizenöt munkása bent­maradt munkahelyén és társa­dalmi munkában kijavított három mozdonyt. A tizenöt munkás kezdeményezéséhez számos kollektíva csatlakozott Moszkvában és a fiatal szov­jetköztársaság más városai­ban. Lenin, aki maga is részt vett a kommunista szombato­kon, „nagy kezdeményezés­nek” nevezte ezt a mozgalmat, a ..kommunista munka csí­ráit” látta meg benne. Tizenöt munkástól 144 mil­lióig. Három megjavított moz­donytól 745 millió rubel érté­kű ipari termékig — ezek az 1919. áprilisi és az 1976. ápri­lisi kommunista szombatok közötti út mérföldkövei. Ma „vörös szombatot” tar­tanak. Mit adnak a kommu­nista szombatok az évente egyszer ingyen dolgozó embe­rek millióinak? Mire fordítot­ták például azt az 1 milliárd hatszázezer rubelt, amit az 1971—76-os kommunista szom­batokon termeltek meg? A Szovjetunió állami terv­bizottságában közölték, hogy az összeg nagy részét az egészségvédelem fejlesztésére fordították. Ebből a pénzből a többi között Moszkvában egy onkológiai és egy kardiológiai központot építettek. A többi pénzből Moszkvában és más városokban gyermekkórhá­zakat, szanatóriumokat, szü­lészeti klinikákat, valamint szociális otthonokat hoznak létre. 421 millió rubelt mű­velődési létesítmények épí­tésére fordítottak. Már­is felépítettek több iskolát, összesen 220 000 fé­rőhellyel, óvodát és bölcsődét — 138 000 férőhellyel, továbbá 13 úttöröpalotát. Iparitanuló­iskolák és technikumok építé­sére 179.3 millió rubelt irá­nyoztak elő.. Vannak azonban más pénz­zel nem mérhető eredmények is. A kommunista szombatok kollektivizmusra és céltudatos­ságra, elvtársi együttműködés­re. az októberi forradalom esz­méié iránti odaadásra, a szo­cialista életmódra nevelnek. V. T. lat aligha nélkülözhet. S nö­vekszik az érdeklődés külföl­Gyorsmérlcg a kohó- és gépiparban A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium előzetes negyedévi statisztikai összesítése szerint a tárcához tartozó vaskohá­szati, könnyű- és színesfémko­hászati vállalatok összehason­lítható árszinten számolva 4,5 százalékkal több kohászati ter­méket állítottak elő, mint a múlt év hasonló időszakában, a gépipar termelése pedig 7,1 százalékkal bővült. Így mind­két ágazat időarányosan tel­jesítette éves tervét. Mind a kohászat, mind a gépipar to­vább fokozta exportját s az év első három hónapjának ex­porteredményei kedvezőbben alakultak mint a múlt év első negyedében, amikor is az éves terv időarányos teljesítésében exportlemaradások voltak. Az időközben aláírt szerződé­sek pedig jobb lehetőséget biz­tosítanak az év további részé­ben. A gépiparban már fokoza­tosan megmutatkoznak a sze­lektív iparfejlesztésnek és a gazdaságosabb termékszerke­zet kialakításának eredményei; az átlagosnál jobban fejlődik a híradástechnikai és a köz­lekedési eszközöket gyártó ágazat. A rekonstrukciók és a fejlesztések révén dinamiku­sabban növelte termelését töb­bek között a Gördülőcsapágy • Művek, a Szerszámgépipari Művek, a Magyar Hajó- és Darugyár és a Magyar Ká­belművek, a kohászati üzemek közül pedig a December 4. Drótművek és a Dunai Vasmű. A termelési eredményeket mind a kohászati, mind, a gépipari ágazathoz tartozó vállalatok döntően a 9. illetve a 12 százalékos termelékeny­ségnöveléssel érték el. Mind­két ágazatban változott a lét­számhelyzet is, a kohászatban 1.2 százalékkal csökkent a dolgozók száma, ugyanakkor a gépiparban egy százalékkal nőtt, főleg egyes tanácsi válla­latoknak és a nagyobb ipar- vállalatoknak az összevonása, és az ágazathoz tartozó GELKA javító-szolgáltató te­vékenységének bővítése révén. Pádár András Nagy teljesítményű villanymotorok alkatrészeit készítik azok a lányok, asszonyok, akik Nagybátonyban, a gép­üzem Kaffka Margit Szocialista Brigádjában dolgoznak. A Budapesti Közlekedési Vállalat villamosaiba szerelik majd a motorokat, így azok üzembiztonságától is függ a főváros közlekedése. A 24 fos kollektívát Bakalár Lászlóné vezeti, aki eredményes munkája jutalmául részt vesz a szocialista brigádok vezetőinek ma nyíló tanácskozásán. Munkatársai­val nem riad vissza a szorgos munkától, teljesítményüket a közelmúltban is 124 százalékra teljesítették. Képünkön; Bcnc Jánosné és Kisbali Sándorné, a villanymotorok forgórészeit készítik. — kj — Uj csehszlovák papírgyár A csehszlovákiai Opava vá­rosában új cellulóz- és papír­ipari kombinát épül. A tervek szerint a gyár évente 40 ezer tonna hullámpapírt állít majd elő. A beruházás mindenek­előtt azért fontos, mert ter­mékeivel jelentősen lecsök- kentik a különböző áruk cso­magolására fordított kiadáso­kat az egész országban. A szerelők már a bonyolult műszaki berendezések összeál­lítását végzik. A különböző automata és félautomata gé­pek, berendezések többségét a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság szál­lítja. Az új kombinát 1973- ban kezdi meg működését. NÖGRÁD — 1977. április 16., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents