Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)
1977-04-14 / 86. szám
r Színházi esték Álszentek összeesküvése Gondolatok a pásztói brigádvetélkedőről ŰJABB, SZÉP SZÍNHÁZI élménnyel gazdagította Nóg- rád megyei nézőit a szolnoki Szigligeti Színház, amely háromnapos salgótarjáni vendégjátékán Mihail Bulgakov remekbe szabott színművét, az Álszentek összeesküvését mutatta be. Nem lehet kétséges, hogy ezúttal jelentős színpadi vállalkozásról van szó. .Olyan gondolatokban gazdag, dra- maturgiailag, színpadtechni- kailag bonyolult mű megjelenéséről, amely a szolnokinál nagyobb társulatokat is próbára tesz. A hányatott sorsú szerző sokáig ismeretlen volt a magyar olvasók, még inkább a színházlátogatók körében. Bulgakovot még, ma is sokan „egyköhyves” íróként, a Mester és Margarita című regény szerzőjeként tartják számon. Pedig rövid élete alatt jó néhány más regényt és színdarabot írt. A Turbin család napjai című színdarabját egyfolytában másfél évtizedig játszotta a moszkvai Művész Színház. Hogy mindennek ellenére évtizedekig ismeretlen maradt, az főként korának ellentmondásaival, művészetének sajátosságával magyarázhatók. A 20-as és 30-as évek Szovjetuniójának merev, dogmatikus vonásoktól sem mentes művészetpolitikája nem adott tehetségéhez és jó szándékához mért megfelelő alkalmat írói munkásságának szélesebb körű megismeréséhez. A most látott Álszentek összeesküvését — ugyanakkor, amikor a Turbin család napjait telt házak előtt játszották — hét előadás után lesöpörte a színpadról a szélsőségesen baloldali, RAPP-ista kritika. E két színdarab sorsa pontosan érzékelteti az ellentmondásosságot, amely Bulgakovot egész életében végigkísérte. Tollával, teljes emberi valójával az új hatalmat, a munkásosztály társadalmát kívánta szolgálni, de a vezetés torzulásai következtében a meg nem értés, a félreértés rendszerint kérésztP7tp l'ltiát AZ ÄLSZENTEK összeesküvése a francia vígjáték megteremtőjének, a műfaj világ- irodalmi klasszikusa, Moliére életének másfél évtizedét sűríti. A színésznek is kiváló példakép életéről regényt is írt. Vajon minek tulajdoníthatjuk ezt a nagyfokú, megkülönböztetett érdeklődést Moliére iránt? Pontos választ kaphatunk rá. ha összevetjük a két író művészi törekvéseit. emberi alakját, korának jellemzőit, sorsának alakulását Bulgakov ugyanúgy, mint évszázadokkal korábban élt „hőse” a fennálló hatalom, a társadalmi berendezkedés szolgálatára és támogatására tette fel életét. művészetét, mégis ugyanúgy eltaszított lett, mint Moliére. Bulgakovot emberi, művészi alapállásuk, sorsuk közösségének a felismerése ösztökélte arra, hogy mind teljesebben megismerje Moliére-t. Moliére számára XIV. Lajos, a napkirály személyesítette meg a szolgá-* landó hatalmat, Bulgakov számára Sztálin. Tőlük vártak oltalmat is az alaptalan vádaskodások, támadásokkal szemben. Hasztalan! Sztálin ugvan álláshoz juttatta Bulgakovot, de néhány nyilatkozatával alkalmat adott az ás- kálódásra, s védelem nélkül hagyta az írót. Az Álszentek összeesküvése — amellett, hogy hűségesen követi a Moliére-életrajzot — ezekből a kínzóan fájó, saját élettapasztalatokból insoiráló- dott. A művész és a hatalom viszonyát veti fel, s azt a gondplatot fogalmazva meg, hogy miként roppanhat ösz- sze az ember a méltatlanság ijesztő súlya alatt, ha az abszolutizált hatalom alkalmat teremt az ármánykodásra, s nem közvetlenül, hanem többszörös áttételeken keresztül tart kapcsolatot a művésszel, a művészettel. Paál István rendező érzékelhető kedvvel állította színpadra Bulgokov remekét. Jól olvashatta ki a darabból az írói üzenetet, s nagyon céltudatosan és határozottan irányította a játékot ennek hűséges és kifejező tolmácsolására. A történetben elsősorban a drámai lehetőséget látta meg. E koncepciójának megfelelően húzott a színmű azon részeiből, amelyekben a vígjátéki groteszk, esetenként ironikus elemek nagyobb mértékben fellelhetők. Ily módon veszített ugyan árnyaltságából a bulgakovi szándék, viszont egységesebbé vált a játék, sokkal drámaibb hangsúlyt kapott a tragikus alaphelyzet. S a rendező ezt a célját kétségtelenül sikerrel valósította meg. Moliére szerepében hosszabb ideig tartó betegségéből felépülve Iványi Józsefet láttuk. Élmény volt újra gyönyörködnünk e nagyszerű színész játékában. Temessy Hédi, a Thália Színház ismert művésznőjének személyében kiváló partnert kapott. A megöregedett színésznőt, az elhagyott szeretőt határtalan és biztos mesterségbeli tudással formálta meg. A feleség szerepében Andai Kati jeleskedett, akinek külön dicséretére válik túlzásoktól mentes, egyszerű és mégis rendkívül kifejező alakítása. Az együttes játékából még Körtvélves- sv Zsolt félelmetes parbaj- hőse, Papp Zoltán hűséges tanítványa. Hollósi Frigyes inasa és Peczkay Endre érseke emelkedett ki. Jól oldotta meg feladatát Pirót.h Gyula, Szeli Ildikó és Galkó Balázs. A DÍSZLETEK (Najmányi László) ezúttal nem sikerültek a legmegfelelőbben: Mi- alkovszky Erzsébet jelmezei viszont remekül szolgálták áz előadást. Sulyok László A játéktevékenység lelki szükséglet, amely azért született, hogy sajátos légkörével ünnepi feloldódást jelentsen mindennapjaink sűrűjében — valahogy így határozza meg a játék lényegét egy társasjátékokat leíró könyv. A vetélkedő több mint játék: a versenyt és a játékosságot ötvözi. Az egyik izgalmát, szellemi erőkifejtését, és a másik kellemes hangulatát egyesíti, miközben megőrzi a kettő közös jellemzőit: a törvényeket, játékszabályokat. A szinte mindenkiben meglevő játékkedvre, az ismeretek iránti érdeklődésre alapozva hirdették meg tavaly immár másodszor a pásztói járásban a szocialista brigádok általános műveltségi vetélkedőjét. A háziversenyeket is beleszámítva mintegy 40— 45 ötfős gárda vállalkozott a versengésre. Közülük 31 csapat középdöntőkön vett részt, a legjobb 11 pedig a napokban, felszabadulásunk évfordulójának ünnepén döntőn mérte össze erejét. A játék komoly dolog, akkor is, ha nem „vérre megy” a küzdelem. A kutatás, a felkészülés, az önmaguk és társaik, az üzem kollektívája előtti bizonyítás akarata tette fontossá a résztvevő brigádok szemében is a versenyt. Örömmel mentek el sokan a döntő előtt szervezett budapesti kirándulásra. A Nemzeti Galériát és a vár környékének nevezetesebb épületeit nézték meg közösen, ami alapot adott a jó válaszokra a képzőművészeti kérdéseknél, amikor a borítékban egy-egy osszeszabdalt reprodukciót kellett összeállítani és felismerni. Előnyben voltak azok a csapatok, melyekben a mindennapok során is gyakori a beszélgetés, Vita az aktuális politikai kérdésekről. Ügy tűnt, sokan vannak így: a nem is könnyű kérdésekre nagy százalékban tudták a választ. A középdöntőhöz képest egy nagy témakörrel gazdagodott a program: abban is versengtek ,.Ki tud többet a Szovjetunióról?” Az 1905-től 1945-ig terjedő, történelmi eseményekben gazdag időszak „11 pillanatáról” sok mondanivalójuk volt a csapatoknak. Sokan be sem tudták tartani a megadott időt. Kellemes meglepetés volt a rendezők számára a Mesélő városok — Moszkva, Leningrad című résznél is a céltudatos, alapos felkészülés, a sok hibátlan válasz. Milyen tapasztalatokkal gazdagodhattak maguk a rendezők, a Lovász József Művelődési Központ,/ a járási könyvtár és a művelődésügyi osztály munkatársai? Első és talán legfontosabb tanulság az lehet, hogy az üzemekkel, a szocialista brigádokkal épülő kapcsolatok egyik hasznos formája a hasonló műveltségi vetélkedők szervezése. Hogy ez így van, bizonyíthatja az a tény is, hogy minden csapatnak akadt szurkolója a nézőtéren, a középdöntőkön és a döntőn egyaránt, a munkahelyi vezetők közül is. Fontosnak tartották, támogatták a részvételüket. Talán nem is kellene várni a jövő tavaszig: egy-egy meghatározott témakörről lehetne talán gyakrabban is vetélkedőt tartani. A másik dolog: tovább kellene építeni a kapcsolatokat a járás termelőszövetkezeti, állami / gazdasági brigádjaival is. Közülük ezúttal csak heten vállalkoztak erre a versengésre, és csupán a káliói termelőszövetkezet Salvador Allende brigádja került a döntőbe. Kisebb technikai kérdés,'hogy a döntő egyes részeiben milyen jól alkalmazták az audiovizuális eszközöket, a színes diákat, a felcsendülő zenét. Ha nem futnak ki az időből, valószínűleg jobban sikerül a csak részleteiben jó, vagy hibás válaszok kiegészítése — ez a művelődési, ismeretterjesztő jelleget erősítheti. A hat első helyezett csapat 500-tól 2500 forintig terjedő pénzjutalmakat kapott: a MEZŐGÉP Lovász József, az ÁFÉSZ Hámán Kató, a Mátraaljai ÁG Che Guevara, az ÜM Szerszám és Készülék- gyárának Munkácsy, az ÁG Tyereskova és a MEZŐGÉP Bánki Donát nevét viselő brigádja. A többiek értékes könyvcsomagot vehettek át, és mindnyájan meghívást a következő hasonló vetélkedőre. Megérte játszani, versenyezni: valóban ünnepi feloldódást jelentett a vetélkedő résztvevőknek. hallgatóknak egyaránt ' Gj K. M. ■H Tanulmányi versenyek résztvevői Litkei diákok jó eredményei Az Agria Játékszín ígérete Lúdas Matyi az egri várban Előkészületben A hagyományt ápolva Egerben ismét megrendezik a két évvel ezelőtt sikerrel meghonosított Agria-r apókat. Rom- hányi László, a nyári program művészeti vezetője e napokban előterjesztette az Agria .Játékszín műsorát, és a hosszabb távra szóló tervezetet is. Balaasi szerelmi komédiája 1977-bén július 15-től augusztus 15-ig tart az Agria ’77. nyári műsora. Az Agria Játékszín két bemutatót ígér. Egy műsorban kerül közönség elé Balassi Bálint Szép magyar komédiája és Fazekas Mihály Lúdas Matyija. Nem marad el az előjáték sem: a Dobó téren, a Borka asszony és György deák című tréfás oskolai komédia készíti elő a derűs hangulatot. Balassi Bálint, Heltai Gáspár kortársa, a magyar reneszánsz költészet európai rangú képviselője 1587-ban írta egyetlen drámáját, mégpedig feltehetően éppen egri katonáskodása évében. Egy akkoriban divatos olasz pásztorjátékot dolgozott át Balassi, prózává alakítva a verset, s azon igyekezve, hogy meghonosítson egy új műfait a reneszánsz szerelmi komédiát. A pásztorjátéknak azonban hazánkban nincs korabeli hagyománya és folytatása sem, ezért az egri bemutató dramaturgja Nemeskürty István azon fáradozik, hogy a kor zaklatott világát tükrözze az előadás és megidézze Balassi gazdag egyéniségét. Még inkább a népszerű témák közé tartozik Lúdas Matyi története. Fazekas Mihály 1815-ben írta meg ezt a több ezer éves vándortémát, amelynek első világirodalmi megfoaz Egri csillagok galmazása a Gilgames eposzban található. 1838-ban egy Balogh István nevű színész színpadra alkalmazta Fazekas művét, sőt még zenét is szereztek hozzá. így született sikerdarab Fazekas művéből. A későbbiek során Móricz Zsig- mond három variációban is átdolgozta a Lúdas Matyit, ám az Agria Játékszín mégis az eredűli — a szakma és a nagyközönség által ismeretlen — 1838-as változatot mutatja be. Az előadás a magyar színészet egyik izgalmas hőskorát eleveníti fel: a kutatások alapján ugyanis feltételezhető, hogy a fentebb említett Ba- logh-féte színpadi változatban, a színész Petőfi is játszott. A Lúdas Matyi egri bemutatójához Fekete Sándor ír keretjátékot, a zenét Bródy János és Tolcsvay László szerzi, s a Fonográf együttes szólaltatja meg. Pogány passió Drámatörténeti emlékeink közül a passiójátékok rendelkeznek a leggazdagabb anyaggal, ugyanakkor eredeti játékot hazánkban még nem mutattak be a színházak. Mi- kófalván különösen jelentős hagyományai vannak a passiónak. 1978-ban a várszínház Bakó Ferenc néprajzi kutatásaira támaszkodva egy mi- kófalvi előadás rekonstruálásával kívánja megidézni, a magyar, illetve a megyei hagyományokat Pogány passió címmel. 1979 nyarán a várszínház ötéves jubileuma alkalmából Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének színpadi változatát láthatja a közönség. A bemutató előkészületeit jelzi az elhatározás, miszerint Eger városa országos drámapályázatot hirdet a regény átdolgozására. űrkutató műszerek Bulgáriából A kozmoszprogram keretében a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Bulgária tudósai közösen munkálkodnak olyan vertikális kutatórakéták kialakításán, amelyek teljes információt képesek nyújtani egy adott terület légköri, fizikai, s más jellemző tulajdonságairól. Az első bolgár elektronikus rakétaberendezést, a ,.P—1— R”-t 1974-ben próbálták ki, 500 kilométer repülőtávolságon. A mérési feladatokat kiválóan végezte el. Két év múlva 1976-ban a „Vertikal— 4’-en újabb bolgár berendezés. a „P—2—R” utazott. A minőségileg új hordozórakéta már 1500 kilométeres repülőtávolságot ért el; rendkívül stabil és kisebb a vibrációja. A méréseredményeket az együttműködő országok tudósai most értékelik. Bolgár berendezések működnek a szovjet „M—100” meteorologiai kutatórakétában. Az 1977. júniusában útnak indítandó „Zentaur—II” indiai űrrakétákat is bolgár gyártmányú eletkrofométer- rel, szondákkal és más készülékekkel szerelik fel. 1973 óta folyik a tanítás a korszerű, szépen berendezett Litkei körzeti Általános Iskolában. A környező négy község felső tagozatos tanulói végzik itt alapfokú tanulmányaikat. Minden évben részt vettek a nyolcadikosok a különböző tanulmányi versenyeken. Ebben az esztendőben az előző évekhez képest jobb eredményeket értek el. Kiemelkedik Gordos Judit eredménye, aki kémiai versenyen a járási első hely után a megver versenyen is első helyezést ért eL — Nagyon örültem a győzelemnek, és igyekszem az országoson is helytállni. A Bolyai Gimnázium kémia tagozatára készülök, aztán (ha 'minden jól megy), tanárképzőbe szeretnék járni. A kémián kívül nagyon szeretem a biológiát és a testnevelést — mondta boldogan a verseny u^án Gordos Judit. Nagyon örült a sikernek Nagy Ferencné igazgató- helyettes, kémia szakos tanár, aki a litkei iskolások felkészüléséről szólt. Győztes tanítványáról elmondta, nagyon szeret kísérletezni, és szinte szórakozásnak tekinti a kémiát, a felkészülést. Szorgalmáról ismert Gordos Judit. Figyelemre méltó a többiek eredménye is. Gombás Zsuzsa, a járási harmadik hely után irodalomból a megyei versenyen második lett. Pásztor Mária, Kicsiny IJrzsé- bet élővilágból, illetve kémiából szerzett járási második helyezést, míg Nágel Erika oroszból lett harmadik. Mindhárman a megyei versenyen is megállták a helyüket. Az első öt között szerepelt a litkei iskolából a járási tanulmányi versenyen Fekete Mária, Egyed András és Miklós László. — Audiovizuális eszközeink gyarapodtak. Ez nagyban segíti az oktatási munka eredményességét. igyekszünk minél több és sokoldalú szakmai segítséget adni a • képesítés nélküli nevelőknek, mert nálunk is elég nagy számban dolgoznak. Dicséretükre legyen mondva, hogy igyekvőek, szorgalmasak — mondta Nagy József iskolaigazgató. — A fizikai dolgozók gyermekeinek segítését szolgálják a rendszeres nevelői látogatások, korrepetálások, a középiskolai előkészítők matematikából. oroszból és irodalomból. Minden évben igyekszünk tökéletesíteni, fejleszteni a segítés módszereit. Az év elején megalakult a pedagógus KISZ-alapszervezet az iskolában. Hat szakkörünk működik. Intézményünknek jó a kapcsolata a község társadalmi és gazdasági szerveivel. Több szocialista szerződést kötöttünk kölcsönös vállalásokkal, kötelezettségekkel. Egyre több a könyvtári óra is. A napközisek rendszeresen látogatják a könyvtárat. Népszerűek a vetélkedők, közös, a pályaválasztást , elősegítő rendezvényeink voltak a könyvtárral — folytatta az iskola igazgatója. A litkei úttörők részt vállalnak a községi feladatokból, Ott vannak a kulturális szemléken, a társadalmi ünnepeken kultúrműsorral kedveskednek, de a fásítási akcióból is kiveszik a részüket. — Épül a kézilabdapályánk! Nagyon kellene egy műhelyterem. ez még hiányzik. Nevelőink szakmai és politikai továbbképzését segítjük. Megoldottnak látszik tanulóink évenkénti nyári táborozása, üdültetése Hajdúszoboszlón — mondta befejezésül Nagy József, a Litkei körzeti Általános Iskola igazgatója. A varsói vajdaságban, Milanovekben újra reneszánszát éli a selvemfestés. A mintegy ötvenéves milanoveki textilgvá>- kézi festésű selyemszöveteit szívesen vásárolják a hazaiak és a külföldiek egyaránt. M. L. 4 NÖGRAD - 1977. április 14., csütörtök [ Sz. L. Képzőművészen kiállítások A Képcsarnok Vállalat Takács Zoltán grafikusművész kiállítását április 14—28. között rendezi meg Budapesten, a Csók István Galériában. A fiatal művész tárlatát Berecz- ky Lóránd művészettörténész nyitja meg. A szegedi Gulá- csv Lajos-teremben ugyancsak a Képcsarnok rendezésében ma nyílik a Csöng rád megyei festők kollektív kiállítása. A Tiszatáj címmel jelölt tárlaton 18 festőművész mutatja be legújabb munkáit. Az április 28-ig nyitva tartó kiállítást Annus József, a Tiszafái című folyóirat fő- szerkesztőhelyettese nyitja meg. \ Mai tévéajáolatunk 18.15: Tegnap falu — holnap város. A nemrég megalakult pécsi körzeti stúdióban készült a műsor, amely az április 1-vel várossá nyilvánitott három településről szól. A Baranya megyei Siklós, a Tolna megyei Bonvhád és a Somogy megyei Marcali három különböző adottságú, hagyományú község volt. Az alkotók azt keresik, mi tette várossá az említett községeket. Mi az a többlet, amellyel környezetük központjává, szellemi, társadalmi irányítóivá válhattak. S mit jelent az ott lakó emberek életében a városi rang, az, hogy ezentúl városlakók lesznek.
