Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

1. As érdeklődéa középpontjában lies időj árás, eltéri» leljesilméniek biedre» a föld — Elvetették a burgonya felét Alapoasák a takarmányellátá»t Képünkön: Szabó Sándorné, Cudor Janosné és Kiss Petemé palántát öntöz. Fodor Tamás felvétele Az időjárás próbára teszi a mezőgazdaság dolgozóit. Az egyik nap kemény éjszakai hi­deg, talajmenti fagyok káro­sítják a növényzetet, a másik nap trópusi eső, amely kiadós, és gátolja az időszerű munkát. A kedvező időjárás a legke­vesebb. Ebben a sűrűn válta­kozó helyzetben kell szinte naponta eligazodniuk a mezei munkásoknak, hogy a feladat­tal haladjanak. A megművelt területek is tükrözik e kedve­zőtlen helyzetet. Kisterenye határában Kotyházapuszta alatt, egy vetésre előkészített terület érzékelteti a körül­ményt. A tábla nagyobbik ré­sze megművelve, míg a köze­pe. a belvíz miatt műveletle­nül víztől csillogó. Ez a kö­rülmény általában is nagyon befolyásolja például a vegy­szeres gyomirtást. Ahol e 'fontos munkát a levegőből még nem tudják végezni — és azoknak az üzemeknek a Száma a kevesebb, ahol repü­lőgépről vegyszereznek V— kénytelenek a nedves talaj miatt a, várakozás álláspont­jára helyezkedni. Egyébként a megyei összefoglaló statisz­tika is tükrözi ezt, mert a termelőszövetkezetek több mint 27 500 hektáros terüle­tének vegyszerezését eddig mindössze .három százalék­ban végezték el. a hétvégi mérleg A hét 1 vécére beköszöntött bőséges csapadék tovább ron­totta a mezőgazdaság helyze­tét, mert egyelőre megakasz­totta a tavaszi munkát. Az időjárási prognózis szerint hosszan tartó csapadékos idö- .je kelj számítani. A mezőgazdasági munka péntek reggeli állása szerint megyénkben a tavaszi árpát mindenütt elvetették, a ter­vet 102,3 százalékra teljesít­ve. Az állami gazdaságok vi­szont még adósak a terv tel­jesítésével, mert a tervezett 871 hektár területnek • 99,6 százalékát vetették be. jelenleg a burgonyavetés az egyik legaktuálisabb tenni­való Nógrád megyében ugyanis ennek a terménynek a termesztésében meghatározó szerepünk van. Az ország ve­tőgumó-ellátását kell elsősor­ban 1" biztosítanunk, ami meg­különböztetett minőségi mun­kát igényel a termesztő gaz­daságoktól. Ebben a munká­ban a legérdekeltebb a szé- csényi járás Varsány—j-Szé- csény térségében, a balassa­gyarmati járás elsősdrban Örhalom—Szügy—Drégelypa- lánk tsz-eiben. A szécsényi járás burgonyavetés-tervét ed­dig 55, a balassagyarmati já­rás pedig 47 százalékra telje­sítette. A nedves talaj miatt küz­delmes munka folyik azért, hogy a vetőmag időben a földbe kerüljön. A szécsényi tsz-ben Friss Oszkár ágazat­vezető irányításával csütörtö­kön is — jól kihasználva a napos időt — végezték a munkát. Befejeződött a Her­minán kijelölt táblák elülteté­se, majd Nagylócon és Pös- ténypuszta határában folytat­ták a munkát, miként a kö­rülmények megengedték. A foltokban jelentkező nedves területek zavarják a táblák egységes megdolgozását. A JÁRÁSOK SORRENDJE A cukorrépa vetése is na­pirenden van. A megyei ter­vezett termőterület 45 száza­lékán végeztek a vetéssel. A legeredményesebb munkát (63 százalékot) a balassagyarmati járás mutatott fel a hét vé­géig, majd a rétsági járás 57 százalékkal második. Annak ellenére, hogy. a legérdekel­tebb a cukorrépavetésben, alacsony teljesítménnyel (27 százalékkal) harmadik helyen áll a pásztói járás. Nagy érdeklődés kíséri a mezőgazdasági üzemek lucer­navetési és -telepítési munkáit, tekintettel az állattenyésztés­sel szorosan összefüggő fel­adatra. A hét végére elkészült értékelés szerint, amely a me­zőgazdasági üzemek jelentésén alapul, a lucernavetési és -te­lepítési munkában legjobb eredményt a szécsényi járás­ban értek el. A tervezett te­rület 60 százalékán elvetették, illetve telepítették a takar­mányt. Második helyen a salgótarjáni járás áll 54 szá­zalékkal, harmad'ik a rétsági járás, negyedik a pásztói járás 50 százalékkal, míg utolsó helyen érthetetle­nül alacsony teljesítéssel, a terület 28 százalékán végzett a vetéssel a balassagyarmati járás. ÖSSZESÍTETTÉK a FAGYKÁRT összesítették az elmúlt na­pok fagykárát. A balassagyar­mati járásban 540 hektárt ért fagy, amely elsősorban a málnát, a ribizlit, a szamócát érintette. A málna 21 százalé­ka fagyott meg, jelentős a szamócát ért kár is, amely el­éri a 10 százalékot. A fagytól sok kárt szenvedett másik járás a pásztói. A gyümölcsö­sök sínylették meg leginkább a hideget. Elsősorban a szőlő, körte, alma, de a málnások js. Szurdokpüspökiben a tsz ker­tészetében mozgalmasak a na­pok. Az időszerű mezei mun­kák többségét elvégezték. A kertészet gondos előkészítése került napirendre. Ötven me­legágyban növekszik az érté­kes paprika- és paradicsom- palánta, amit a tsz hatvan szorgalmas asszonya gondoz. Az ő munkájukat is zavarja a szeszélyes időjárás. Világ proletárjai, egyesüljetek^ NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVF., 83. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Közüggyé vált az oktatás Befejeződtek a.pedagógiai napok Pénteken véget ért a XIII. Nógrád megyei pedagógiai napok rendezvénysorozata- A nyitó nap, a szocialista de­mokrácia kérdéskörét elemző előadását két napig szekció­ülések sora követte. Pénteken a József Attila Megyei Mű­velődési Központ színháztermében a közoktatás-politika időszerű feladatairól szólt Molnár Gyula, az Oktatási Mi­nisztérium tanácsi főosztályának vezetője. Ma is az MSZMP KB 1972- es közoktatás-politikai határo­zatának végrehajtásán dol­gozunk, a XI. pártkongresszus is az ebben meghatározott cé­lokat erősítette meg — mond­ta bevezetőjében az előadó. Bár nemzeti jövedelmünk 5 száza­lékát az oktatásra fordítjuk, nélkülözhetetlen a társadalom segítése, ami az óvodaépítési akciókban, iskolák támogatá­sában nyilvánul meg. De a nevelőmunkában politikai szempontból is fontos, hogy közüggyé vált az oktatás. Az időszerű kérdésekről szólva először az agitációs és pro­pagandabizottság legújabb elemző anyagát ismertette, amely az új tantervek beveze­tésének koncepciójával fog­lalkozik. Az új tantervek és tankönyvek a nevelőmunka segítését szoglálják, a kiegé­szítő anyagokkal differenciált oktatásra adnak lehetőséget. Az ismétlések elkerülését, a tantárgyi szétaprózottság csökkentését akarják elérni egyes tárgyak integrálásával. A középiskolákban a fakulta- tivitás gazdagításával a ket­tős célt: a továbbtanulásra va­ló felkészítést és a munkába állást egyaránt segíti az új koncepció. Az új tantervek előkészítésének időszakába léptünk. 1978-tól fokozatosan vezetik be őket, sőt a mate­matika meg is előzi ezt- Az állampolgári ismeretek integ­rált tantárgy lesz a történe­lemmel, átdolgozott tan­könyvből tanítják a világnéze­tünk alapjait, a nevelő funk­ció erősítésével. Az agitációs és propagandabizottság fog­lalkozott a pedagógus-ellátott­ság kérdésével is. Fennáll az ellentmondás a pedagógusok­kal szembeni egyre növekvő követelmények és a képesítés nélküliek nagy száma között. (Az óvónők 22.2 százaléka or­szágosan. Nógrádban 25.5, az általános iskolai nevelők 7,0, illetve Nógrádban 11,5 száza­léka képesítés nélküli.) A pe­dagógus-ellátottság javításá­ért sok minden történt: öt év alatt 35 százalékkal növel­ték a képzés kapacitását, új pályázati ■ rendszert vezettek be. De nem csak a létszám nö­velése, hanem a pálya von­zóbbá tétele is fontos, ezt a nagyobb erkölcsi elismeréssel, az életkörülmények javításá­val lehet elérni. Ezután isko­latípusonként néhány kiemelt problémát elemzett Molnár Gyula, a megyei eredménye­ket az országos adatok tükré­ben vizsgálva. Az óvodásko­rúak 77 százaléka jár óvo­dába megyénkben — ez csak egy százalékkal kevesebb az országos átlagnál, s jó ered­mény. Jól halad az általános iskolai körzetesítés, ma már a tanulók 96 százaléka a fel­ső tagozatban szakrendszerű oktatásban részesül. A napkö­zis ellátottság (32,7 %) jobb az országosnál. Sok a feladat még a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásában: az örökölt kulturális hátrány, a cigány tanulók nagy száma gátolja a gyorsabb előrelépést. Megyénkben a középfokú ok­tatásban való részvétel maga­sabb arányú, mint országosan, de elmarad Nógrád a tovább­tanulásban. Befejezésül a pe­dagógus-etikáról. a példamu­tatás szerepéről, a tantestületi légkör és a nevelőmunka ősz-' szefüggéséről szólt az előadó, kiemelve: a sokszor rosszabb feltételek ellenére a tartalmi munka nem rosszabb, mint máshol. Zárszavában Nagy Róbertné, a Pedagógusok Szakszerveze­te Nógrád megyei Bizottságá­nak politikai munkatársa ér­tékelte a négynapos rendez­vénysorozatot. A munkára ne­velés jegyében eltelt szekciók a résztvevők számára is mun­kával teltek el: mintegy 200 pedagógus, szülő, üzemi veze­tő szólt hozzá. Az intézményi közösségeken múlik, mit hasz­nosítanak mindennapos mun­kájukban a hasznos előadá­sokból, értékes hozzászólások­ból. A salgótarjáni pedagógus­kórus és városi szimlonikus zenekar hangversenye zárta a délelőttöt. Este pedagógusbált rendeztek a Karancs Szálló­ban. Castro és Arafat elutazott Moszkvából Pénteken elutazott Moszk­vából Fidel Castro. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, kubai állam- és kormányfő. Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a szovjet kormány meghívására nem hivatalos, baráti látogatást tett a Szov­jetunióban. A két ország állami zász- laival feldíszített Vnukovói repülőtéx'en Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szov­jet Minisztertanács elnöke és más szovjet vezetők búcsúztat­ták Fidel Castrót. X , Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítás! Szervezet VB-elnöke pénteken ugyan­csak elutazott Moszkvából. Arafat, a PFSZ küldöttségé­nek élén baráti látogatást tett Moszkvában. (MTI) Népi ellenőrök vizsgálták A fogászati ellátás helyzete Nógrád megyében Nógrád megyében jelenleg negyven fogorvos és négy körzeti orvos napi 276 órában végzi a fogászati ellátást. Az állami fogászati ellátáson kí­vül tizenhat fogorvosnak van magánrendelése, ez á megyé­ben dolgozó fogorvosoknak csaknem negyven százalékát jelenti. A fogorvosi szolgálat az egészségügyi alapellátás ré­szeként a lakosság tömegeit érinti, hiszen az emberek többségé szinte nap mint nap megfordul a fogorvosi rende­lőkben. Így aztán nem kö­zömbös, hogy milyenek a me­gyében a fogászati ellátás sze­mélyi és tárgyi feltételei, mi­lyen a szervezettség. A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a fentie­ket figyelembe véve ez év feb­ruárjában vizsgálta a fogá­szati ellátás elmúlt évi ta­pasztalatait. A vizsgálat cél­ja annak megállapítása volt, hogy a fogászati ellátás meg­felel-e a szocialista egészség­ügy alapelveinek, valamint, hogy milyen eredményei van­nak a fejlesztésnek, mely te­rületeken és miben mutat­koznak meg az ellátás jelen­tősebb feszültségei. Penteken a megyei NEB ülésén a vizsgálat alapján ké­szült összefoglaló jelentés megvitatása volt a fő téma. A jelentés megállapította, hogy Nógrád megye lakosságának fogászati ellátása megfelel az országos vidéki átlagnak, a személyi és tárgyi feltételek az elmúlt tervidőszakban ja­vultak, nőtt a fogorvosak szá­ma, korszerűsödött a műsze­rezettség. A fogak gondozása, ápolása már a kisgyermekkorban kell, hogy elkezdődjék. Ezért rend­kívül jelentős az iskolafogá­szati ellátás, amely azonban a megyében nincs megfelelő­en koordinálva. A jól műkö­dő iskolafogászati rendelé­sek mellett a falvakban, kis településeken, a gyermekek fogainak rendszeres kezelé­se alkalomszerű. Ez csak az orvos és az iskola pedagógu­sainak jó kapcsolata révén változtatható meg. A fogászati rendeléseken nagy a zsúfoltság, a sorba ki­állás, mert a megyében még nem terjedt el a betegberen- delési módszer, amely előfel­tétele a rendszeres orvosi el­lenőrzésének, a megelőzésnek. A fogpótlásra váró betegek sokat panaszkodnak az átfu­tási időre, a két-három hóna­pos várakozásra. Az átfutási idő hosszúságának több oka van. A Fogtechnikai Vállalat a szűk kapacitásra hivatkozik, de a szállítás szervezetlensé­ge is okozott időcsúszást. A jelentés megállapította, hogy a fogtechnikai vállalat meg­felelő kapacitással és jó fel­tételek között működik, az adódó hibák jobb munkaszer­vezéssel kiküszöbölhetők. A beszámoló külön szólt a magánfogorvosi rendelések­ről is, amelyek jelenleg még hagy szerepet játszanak a fogászati ellátásban. A vizs­gált magánrendelők közül csupán kettő olyan van. amelynek felszereltsége kor­szerűnek mondható. Általá­ban a géppark, a műszere­zettség elmarad az állami fo­gászat felszereltségétől. A beszámoló feletti vita sok hasznos hozzászólással" és -ja­vaslattal zárult. A MÉM kérése Az utóbbi évek tapasztala­tai szerint egyre több mező­gazdasági nagyüzem vette igénybe a méhészetek meg- porzó tevékenységét. Ezzel többek között idegen megpor- zást igénylő gyümölcsfaj iák­nál, napraforgónál, és apró- mag-termesztesben értek el jelentős hozamnövekedést. Jo példája a gazdaságok es mé­hészetek együttműködésének a Szabolcs megyei Nyírkert, ahol 5500 hektár gyümölcsös­ben vették igénybe a szövet­kezeti méhészek hasznos te­vékenységét. Ellenszolgálta­tásként terítés nélküli száll!-' tást, rakodómunkásokat, pénzt és természetbeni juttatast ad­tak. A feltételeket szerződés­sel határoztak meg. Hasonló szerződések jöttek létre más megyékben is. így például Szolnok megyében lu- cernamag-termesztésre, Haj- dú-Bihar megyéoen naprator- gó-termesztésre stb. A termes­eredmények 15—40 százalék­kal növekedtek. A hasznos együttműködés továbbfejlesztése érdekében felhívjuk az állami gazdasa­gok és mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek vezetőinek, valamint a méhész szakcso­portok figyelmét, hogy az ez évi termelési eredmények nö­velése • érdekében minél elöbo állapodjanak meg a megpor- zás végrehajtására, és a mé- nészek fogadását készítsék elő: a gazdaságok dolgozzák ki a megporzás technológiá­ját, a gyakorlat és a biológiai alapok figyelembevételével (különös tekintettel a növény- védelmi munkára.) A ván­doroltatáshoz adjanak szállí­tóeszközt és rakodókat (MTI)" I

Next

/
Thumbnails
Contents