Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

Választék a vidékieknek — fővárosiaknak

Országjárás 160 útvonalon

Pótolják az elfagyott palántákat

Gólyamese, álszemérem?

Családi életre nevelünk

BESZÉLGETÉS KARA ISTVÁNNÁL, A BUDAPEST TOURIST IGAZGATÓJÁVAL

Együttműködési szerződést kötött a Budapest TOURIST a megyei-városi idegenforgalmi hivatalokkal. Ezért is tüntetik fel már valamennyi Budapest TOURIST program- füzetben, kül- és belföldi ajánlatban az iroda neve mellett a megyei idegenforgalmi hivatalokét is.

Kada Istvánt, a Budapest TOURIST igazgatóját erről az együttműködésről kérdeztük :

— MIT TARTALMAZ A SZERZŐDÉS?

— Irodánk egyik fő feladata a belföldi turizmus lehetőségeinek szélesítése. A fővárosi ember vidékre megy kirándulni, kikapcsolódni. A vidékiek is az egyik megyéből a másikba, az ország egyes tájegységeiről a más jellegű vidékre utaznak. Á hazai közönség utazási igényeinek kielégítése- a szállás, a programok biztosítása a megyei idegenforgalmi hivatalók feladata is.

— Természetesen a külföldieknek szóló programajánlatainkban sem csak budapesti tartózkodás szerepel. Minden utunk valamelyik jellegzetes hazai tájat is érint- • Minden megyével külön-külön megkötöttük a szerződést. Ennek alapján a megyei-városi idegenforgalmi hivatalok mindegyike árusítja a Budapest TOURIST útjait. S a megyék szállást, programot biztosítanak a Budapest TOURIST- nál jelentkező turistáknak.

— MIÓTA TART EZ A KAPCSOLAT?

— Tavaly kezdődött. Az egyik-másik helyen — például Zalában — már igen jelentős eredményeket hozott.

— MILYEN KÖZÖS

PROGRAMOKAT SZERVEZTEK?

Hogyan

— 160 útvonalon, változatos programmal — melyben pihenés, üdülés, városnézés, szakmai út- országjárás, kulturális események megtekintése szerepel. — Valameny- nyi útra minden megyében, vagy Budapesten is lehet jelentkezni. Ez a 160 belföldi program szinte csak példa, ezekhez hasonlót, vagy külön kívánságra szervezhetünk utakat.

Néhány útvonal a programfüzetből:

Cserhát- Budapest—Hatvan —Salgótarján—Somoskő— Szécsény—Vác—Budapest. Sopron—Kőszeg—Szombathely, Budapest—Veszprém —Szombathely—Kőszeg— Sopron—Komárom—Budapest.

Pécs—Siklós—Harkány.

Budapest— Dunaújváros— Bonyhád—Szászvár—Komló—Pécs—Harkány—Siklós—Pécs—Budapest.

Hortobágy—Debrecen. Budapest—Gyöngyös—Mezőkövesd—Poroszló—Tiszafüred—Hortobágy—Debrecen—Leninváros— Füzesabony—Budapest.

— ÉS MIT KINÄI; A BUDAPEST TOURIST AZ, ORSZÁG LAKÓINAK A FŐ- VAROSBAN?

— Szállást, programokat, városnézést, hangverseny- és színházjegyet. Szezonon kívül az Európa Szállóban kedvezményesen, csaknem fél- áron biztosítunk panziót. A Citadella Szállóban 45 forintért — diákcsoportoknak 22 forintért — adunk fekvőhelyet. Fizetóvendég-szolgálati szállást, autókölcsönzést s egész sereg különféle szolgáltatást is kínálunk.

K- M.

éljünk?

Megyeszerte nagy érdeklődés kíséri a fiatalok. Hogyan éljünk? vitasorozatát. A témával tizenöt kiemelt fórumon foglalkoztak, a vitakörök április 15-re fejeződnek be. A véleménycseréken nemcsak a fiatalok, ha'nem a párt-, gazdasági és társadalmi vezetők is megjelentek. A tapasztalatok szerint minden eddigi hasonló jellegű fórumot meghaladóan sikerült a nem KISZ- tag fiatalok bevonása Is.

A kérdések, hozzászólások középpontjában a munkahely, az iskola, a lakóhely problémái állnak. Az üzemekben ee a többségbén dolgozó fiatalokból álló közösségekben igen sok szó esik gazdaságpolitikai kérdésekről is.

111, MMMieM

Az elmúlt napokban bekö- vetkasett erős lehűlés nehéz próbatétel elé állította a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó kistermelőket is. A kettős borítású sátrak fokozottabb védettséget biztosítottak, de szükség volt a fűtésre is. Olaj- és fatüzelésű kályhákkal melegítettek, sok helyütt elektromos hősugárzókat, villanykályhákat is igénybe vettek.

Ennek ellenére a pásztói ÁFÉSZ szakcsoportjainak fóliasátraiban is károkat okozott a fagy. A kistermelők máris hozzáfogtak a károk megszüntetéséhez; pótolják az elpusztult paradicsompalántákat.

A lengyel külkercskede’ein

Lengyelország külkereskedelmi tevékenysége soha nem volt olyan széles körű és aktív, mint jelenleg. A külkereskedelemre az évtized eiső felében az volt a jellemző, hogy a behozatal jelentősen meghaladta a kivitelt. Az 1971 —75. közötti időszakban két és félszer nagyobb értékű gépet, berendezést és modem technikai eljárást vásároltak, mint a megelőző öt évben. Jelentősen nőtt a behozott ■nyersanyagok mennyisége, ami a lengyel ipar gyors fejlesztését tette lehetővé.

A következő évekre a külfölddel létrejött gazdasági kapcsolatok további erősítését tűzték ki célul. Az 1980-ig terjedő időszakban Lengyelország exportjának 75 százalékkal keli növekednie, ugyanakkor behozatala csupán 25 százalékkal emelkedhet. Ennék az évtizednek a végére aktív külkereskedelmi mérleget kívánnak megvalósítani. Ezért fejlesztik az exportanyagok termelését, nagy súlyt helyeznek a szállítások jó megszervezésére, a kooperációs kapcsolatok erősítésére, elsősorban a KGST keretében megvalósítandó'közös nyensanyag- és energiaprogramok megvalósítására. A nyugati országokkal folytatott kereskedelemben a gép- és elektrotechnikai behozatal növelését irányozzák elő.

Az idén körülbelül 13 százalékkal nő Lengyelország teljes kivitele, az elmúlt évihez viszonyítva.

NEVELÜNK, NÉVELŐÉIG UN K.. Most újabban például családi életre. Hogy felnövekvő fiaink, lányaink alkalmassá- váljanak a párválasztásra, a családi-személyi kapcsolatok megteremtésére* és megtartására. Hiszen, ez utóbbi is rendkívül jelentős, tekintettel a válások magas számára. A feladatok bonyolultak, összetettek. S a legszűkebb közösség, a család ma már önmagában nem képes nevelni, formálni. Ezért vállal részt az iskola, az egész társadalom; mindazok a közegek, ahol a gyerek él, napjait tölti.

Manapság még mindig erősen tartja magát az a nézet, hogy a családi életre nevelés egyenlő a szexuális éietre neveléssel. Ezért aztán sok szülő örül annak, hogy az iskola leveszi vállukról ezt a nehéz feladatot. Hogy a gyerek tanórán sajátítja el az ezzel kapcsolatos tudnivalókat; mit, mikor és hogyan. Persze, akad szülő jócskán, aki egyáltalán nem örül, sőt, felháborodik. Mert mi köze a gyereknek még „azokhoz” a dolgokhoz? Álszemérem? A múlt tiltott területeinek tiszteletben tartása? Ez is, az is, no és a társadalmi változások fel nem ismerése.

Röpke közvéleménykutatás, kérdezősködés. Kinek mi a véleménye a családi élétre nevelés tantárgyról?

, L. Istvánnét a szécsényi utcán állítottam meg. Szerencsém volt. Két gyerek édesanyja. A lánya nyolcadikos, a fia hatodik osztályba jár.

— Mit szól ehhez a tantárgyhoz; családi életre nevelés?

— Miért, Ilyen is van?Nem

hallottam róla... Látja, ezek a büdös gyerekek, nem is mondták. ,

— Tudja, arra gondolok, amikor osztályfőnöki órán a tanárok, orvosok előadást tartanak, felvilágosítják a gyerekeket

— Na, hiszen, úgy is elég elkorcsosodottak! Már csak ez hiányzik nekik — szól szemrehányóan, aztán siet az útjára.

H. Károlvné balassagyarmati munkásasszony csípőre teszi a kezét;

— Hallottam hírét, mesél- geti otthon a lányom. Elég baj. hogy már az iskolában is tanítják.

Asszonyok

Tavaly a Budapesti Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni telepén a szovjet exporttervet több mint négymillió forinttal túlteljesítették. Ebben az évben az eredményt — a hatékonyság növelésével — húsz százalékkal túlteljesítik. Az

a gépeknél

üzemben több mint százötven asszony, leány dolgozik. Közülük több mint harminc bedolgozó, akik aktívan segítik a termelést. Munkájuk minőségét jelzi, hogy az elmúlt évben seleúes termékük nem volt.

_ ?

— Nézzen körül! Lányanyák. fiatalkorúak abortusza. Ha nem lennének olyan felvilágosultak, ez nem fordulna elő.

— Nem éppen az ellenkezője igaz?

— NEM HINNÉM, A MAI fiatalok - felvilágosítás nélkül is többet tudnak, mint ami szükséges nekik.

— Tizennégy éves lánya van. Maholnap felnőtt lesz. Szokott-e vele beszélgetni ilyen dolgokról?

— Én..., háti egyszer megpróbáltam, de olyan zavarba jöttem már az elején, hogy inkább abbahagytam. Nehogy felsüljek.

P. Bélánét Pásztőn állítottuk meg egy kis eszmecserére Ö volt az első a megkérdezettek sorában, aki helyesli a családi életre nevelés tantárgyat.

— Bár nálunk otthon, a családban Is igen őszinte volt a légkör mindig. A lányom kíváncsiságát minden esetben igyekeztem kielégíteni a korának megfelelően. Ebben a férjem is segített. A gólyamesét még kiskorában sem vetettük be. Nagyon örülünk, hogy az iskola is segít a szülőknek. Szerintem az a jó, ha a két helyen hallottak kiegészítik egymást. Csak így érhető el eredmény, akkor tölti be hivatását a családi életre nevelés tantárgya.

CSALÁDI ÉT ,ETRF, NEVB- LÜNK. S a feladatok bonyolultak. összetettek. A család ma már önmagában nem képes nevelni, ezért vállal részt az iskola, a társadalom is. Ám ez nem menti fel a szülőket a felelősség, a teherviselés alól. Mert mégiscsak a család az a közösség, amelyben a látottak, hallottak a gyerek útját egy életre meghatározhatják...

— vkm —

Nem kell abba beleszakadni!

Gyakran eszembe jut a karikásszemű, megerőltetéstől reszkető kezű fiatalasszony. Egy félig kész falusi utcán álltam meg mellette. Épülőfélben levő házuk előtt keverte a maltert. A ház mögött fóliasátor állott, de valami iszonyú tákolmány: dorongokra úgy ahogy ráerősített, oldalt felhasi- tott műtrágyás zsákok.

— Nem sok ez egyszerre? — kérdeztem a fiatalasszonyt.

— És ha sok? Most vagyunk fiatalok. Kell a ház, mert magunk akarunk lakni, kell a kertészkedés, mert különben nincsen pénz villanyboylerre...

Férje éppencsak ránkpillantott az állványról, aztán fordult vissza, rakta a téglát tovább.

És gyakran eszembe jut a fiatal mérnök is. Meglátogattam őket, a szülők kertes városi házában, ahol laknak. Az ifjaaszony kávét főzni ment, mi beszélgettünk, Feltűnt nekem a sarokban álló mérnöki rajztábla, amit nyolc-tízezer forintért ma már üzletben lehet kapni;

— Ez minek?

— Ja még nem láttad, az a benzinrevaló. Merthogy a fizetésünkből mindenre nem telik. Hát megvettem ezt a masinát részletre. Látod, inagyon ügyes szerkezet, a szögmérést, az egyszerűbb műveleteket magától végzi. Szinte játék rajta dolgozni. Külön munkát vállalok, víkendházakat tervezek esténként. De csak hétköznap. Aztán jön egy kis pénz, fizetem a részleteket, és még marad benzinre, hogy szombat reggel nekiindulhassunk... . ' _ •

Két végletet állítok itt szembe és egészen egyik mellett sem akarom magamat elkötelezni. Mert megértem, hogy a fiatalok saját fészket akarnak, élni akarnak, ezért hajlandók ' a többletmunkára.

De nem tudok lelkesedni az első számú példáért. Azokért, akik mindent egyszerre akarnak és ennek érdekében teljes erejükkel, sőt néha már erejükön fölül dolgoznak. Rémiszt a nem ritka példa, amikor a fiatá’ok „hajtanak”, de mire felépül a ház, úgy megutálják egymást a kölcsönös haj- csárkod‘á6 miatt, hogy el is válnak. Szép dolog, hasznos dolog a munka, de nem kell abba beleszakadni.

Van ennek mai, modernebb változata is, márpedig nem csupán a városi, fiatal mérnök példája. Ki lehet építeni hasonló életritmust falun is. A mezőgazdasági kistermelés anyagi-műszaki hátterével korántsem vagyunk elégedettek, de azért az utóbbi időben már sok minden történt.

Vásárolni is lehet sok mindent. Ezer, ötezer, húszezer forintért nagyon praktikus önetetőt, baromfinevelő battériát és nyúlketrecet, motoros permetezőt és gépesített kiskapát, tartós fő’iasátrat és fejőgépet, mindenféle apróbb-nagyobb szerkentyűt, ami a munkát megkönnyíti a mindennapi rabságot enyhíti, de ugyanakkor az eredményt is fokozza.

Biztos vagyok benne például, hogy egy gyári fóliasátor már az első évben hoz annyival többet, mint amennyit a • bevezetőben említett fiatal pár annak a szörnyű kis sátornak az összetákolásával megspórolt. Hasznosan ügyködik az is, aki egy berregő masina után ballag a zöldségültetvény sorai között, de kezei nem reszketnek majd .a megerőltetéstő1. Akinek pedig önetetője, önitatója van, az elmehet lakodalomba. részt vehet egy rövidebb kiránduláson; azaz nem rabja a háztáji gazdaságnak. Ráadásul ezek a kis szerkentyűk lehet, hogy mosolyra fakasztják az öregeket, de tetsze- tősek a fiatalok körében, még bizonyos presztízst is biztosítanak tulajdonosuknak.

Az elviselhető mértékig vállalt befektetés — ilyesmire OTP-hitell is lehet kapni — még egy előnnyel kecsegtet. Annak a fiatalnak, aki ..ráhajt”, rendszerint csak addig tart a szuflája, amíg a kitűzött célt eléri. Mikor kész a ház, vagy megvan a kocsi, gyakran felszámolja az egész háztáji gazdaságot. Akkor már mérsékelt terhelést sem vállal. És esetleg nem tud mit kezdeni szabad idejével, ta'án a kocsmában keres szórakozást, ahol már nem könnyű a mértéket megtartani.

Aki viszont modernizálja, felszerelte háztáji gazdaságát, annak, a többletmunka nem jelent kínzó nyűgöt, inkább kellemes kikapcsolódást, másfajta elfoglaltságot, pénzben is jól mérhető alkotó tevékenységet. Lehet, hogy egy i’yen embernek kicsit később készül el a saját családi fészke, de nem átkozza el, mire felépül. És nem is hagyja abba ezt a fajta értékteremtő tevékenységet. Mért a felszerelés már úgyis megvan. a szakmai fogásokat már elsajátította, kicsit izgatja is, hogyan lehetne még könnyebben, még eredményesebben folytatni.

A varrodában belföldre készülnek a férfi-, női pulóverek és gyermek felső kötöttáruk. Képünkön Kiss Jánosné szegőgépen férfipulóvereket kés«át.

A kötődében szovjet exportra női blúzokat, férfikardigánokat készítenek. Ezekből 1977-ben összesen 72 ezret szeretnének gyártani. Takács Zoltánné kötőgépen dolgozik. (ft)

F. B.

NÓGRAD — 1977. április 6., szerda 5