Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

A tudomány így válk termelőerővé A szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában a múlt tanévben szőnyeg- és gobelinszövő tagozatot létesítettek. A diákok azóta boti kilenc órában sajátítják el a gyakorlati és a textilszakágazatok alapvető elméleti ismereteit. Kisdobosok versenye A szécsényí járási úttörő­elnökség meilett müköuö kulturális szakbizottság Szé- csenyben rendezte meg a na­pokban a kisdobosok vers- és prózamondó járási verse­nyét. Ami az előző évekhez viszonyítva jelentős előb'ore- lépést jelentett, az a téma- választás. Vidám. könnyed az egyéniségekhez jól illő a gyermeki lelkivilághoz kö­zel álló mű előadására vállal­koztak a pajtások. Az elő­adott művek kiválasztásánál minden bizonnyal érvénye­sült a pedagógusok orientáló szerepe. ami mindenképpen dicséretes. Üj volt, hogy az előadott műveket bábbal, rajzzal, mesefigurákkal illuszt­rálták, Ezzel a többoldalú fi- gvelemkeltést .sikerült elér­niük. A gyermekek nagy ré­sze megértette az újszerű előadásmód formáját. A szö­veg és a figurák mozgását si­került szinkronba hozni. Az előadásokban végig a szö­vegmondás dominált, a figu­rák valóban csak az illusztrá­ció szerepét töltötték be. A pajtások többségét a szép ki­ejtésért, a tiszta hangképzé­sért dicsérni lehet. Különösen tetszett Balázs Katalin nóg- rádmegyeri és Végh Erzsébet ludónyhalászi pajtások ked­ves, megnyerő előadásmódja. Nógxád megyei állami zeneiskolák találkozója Balassagyarmaton A napokban új — a Nógrád megyei zeneoktatás tovább­fejlesztését célzó — kezde­ményezés tanúi lehettünk Ba­lassagyarmaton. Ez alkalom­mal ,papról muzsikálás” cím­mel a salgótarjáni, nagybá- tonyi és a balassagyarmati zeneiskolák növendékei ré­szére rendeztek versenyt. A három iskola óvek óta folyó rendszeres találkozója- együtt­működése nemcsak a közmű­velődés ügyét szolgálja, ha­nem jelentős pedagógiai ered­ményekkel is jár. A közös rendezvények népes hallga­tósága mindenkor őszinte ér­deklődéssel figyeli a zeneiro­dalom remekműveinek elő­adását a tehetséges zeneta­nulók tolmácsolásában. Meg­ismerkedik korunk szerzői­nek modern darabjaival is. A pedagógusoknak pedig alkal­ma nyílik a tapaszalatcserére, az egyes produkciók színvona­lának összehasonlítására, ér­tékelésére. A tanulók számá­ra is hasznos, ha hallják egy­mást és összemérik tudásukat más zeneiskolába járó társa­ikkal. Köszönet illeti ezért mindazon szerveket, amelyek lehetőséget adnak a megye zeneiskoláinak közös rendez­vényeire (versenyek, bemu­tatók, fesztiválok, zenekari találkozók stb.), továbbá a le­bonyolítást sorrendben válla­ló zeneiskolák igazgatóságait. A lapról muzsikálási verse­nyen a zeneiskolák „házi vá­logatói” után összesen 36 ta­nuló vett részt, rendkívül szí­nes tanszaki összeállításban. A szereplők furulya, fuvola, klarinét, kürt. trombita, hege­dű, gordonka, gitár, zongora tagozatokban indultak. A zsű­ri tagjai a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola szakfelügyelői vol­tak. Először mindenki egy sza­badon választott művet adott elő, amelyből kitűnhetett a jó előadókészség, a helyes for­málás, az átélt muzsikálás. Elmondhatj Jk, hogy ezt az akadályt szinte mindenki ki­tűnően vette. A gyerekek fel- készültsége kellő színvonalat mutatott. A. tanárok lelkiis­meretes betanító munkát vé­geztek. A lapról játszási anyagot a zsűri tagjai jelölték ki. Min­den korcsoportban egy azo­nos — a versenyzők előtt is­meretlen — műveit kellett le­játszani, lehetőleg folyamato­san, hibátlanul, egyben a ze­nei mondanivalót is szépen kifejezve. Ez legjobban a fú­vósoknak sikerült, de első kí­sérletként elégedettek lehe­tünk a többi hangszeresek teljesítményével is. Zongorán például különösen nehéz lap­ról játszani, mert ott egyszer­re több hangot, illetve két kézzel több szólamot kell azonnal olvasni. A^ lapról játszás (blattolás), sok’ zeneműnek első látásra való leolvasása pedagógiailag azért hasznos, mert a tanuló gyakorlatot szerez a kottais­meretben. Így zenei és techni­kai feladatait hamarabb vé­gezheti el, ha nem kell túl sok időt töltenie az olvasás­sal. Továbbá mert blattolási készségével gyorsabban, több zeneművet ismerhet meg és ezzel önmagát, valamint bizo­nyos fokon túl hallgatóit is élményben részesítheti. A versenyzők teljesítmé­nyeik arányában arany, ezüst és bronz fokozatú oklevéldí­jazásban részesültek. A zsűrinek, a jelenlevő ze­netanároknak —, valamint a versenyt nagy érdeklődéssel végighallgató közönségnek — az a véleménye alakult ki hogy Nógrád megyében. a lapról játszási verseny kezde­ményezése kitűnő ötlet volt- Az első lebonyolítás sikerrel járt. A zeneiskolák igénylik a folytatást. Váczi Károly ♦ **« »*♦ *** »*» **♦ **♦ « KÜRTI ANDRÁS: ÖT PÁR ZÜM KISREGÉNY 1 v * v ❖ '♦ v v V v v ♦> v v v V v v v v * ♦> C gyűlő szemmel nézi a műve­letet. És amikor a férfikéz eltávolodik, kiúszik a látókö­réből, a zümbi fölfújja ma­gát, mint egy japán kiskakas, és a másik minutumban már rajta is van a cédulán. Kar­maival tépi. csőrével szur- kálja, már föl is ragadta a levegőbe, ott marcangolja to­vább, nagy hópelyhekként szállingóznak alá a papír­foszlányok ... (17.) „Nem lehet napról napra kita­lált szenzációkkal boloiulítani a közönséget. Tessék riportra men­ni, nem a kávéháziján lopni a napot.” (Móra) Már az indítása is hatásos volt Horpádszky televíziós ri­portjának. Semmi szöveg, semmi zene, csak gomölygó szürkeség a a képernyőn. Aztán íoltisz- tul a gomolygás, linóleummal takart asztallap látható... igen, már .jól kivehetők a minta kockái, fehér és fekete négy­zetek váltják egymást.... raj­tuk pásztáz a kamera, fehér, fekete, fehér, fekete... hopp!, ezen a sötét négyzeten egy nagy, szürke kabátgomb... Nem gomb, gömb... Már csak ezt az egyetlen sakk-kockát veszi látókörébe a felvevögép, fokozatosan nagyítja, hozza közelebb ... Hohó, hisz- ez egy kis madár!... Ismeretle­nül ismerős madár, oldalról fényképezve ... Most teker egyet a nyakán, kíváncsian szembenéz a tisztelt előfizető­vel ... Mókás-barátságod a te­kintete, kis termete ellenére is elegáns, méltóságteljes ... Most elfordul, kényesen meg­indul a linóleumon... — Ez egy zümbi, egy kon­gói zümbi — szólal meg elő­4 NÖGRAD ­szór a kommentátor-ripor­ter, Horpádszky. — Ugye. kedves nézőink, önök közül a legtöbben most hallottak róla először? Bedig néhány napja a sajtóban is szó esett róla... Eltűnik & képernyőről az asztallap a madárral, már egy újságoldal kinagyított fotográfiája ugrott a helyük­be, itt-ott néhány sor tustól - lal van bekeretezve. Kati cikkének legtontosabb adatai, a lényeges tudnivalók a mesz- szi afrikai sáserdők e külön­leges viselkedésű hírnöké­ről.... Jut idő, hogy minden­ki kényelmesen, akár kétszer is elolvashassa a főcímet, az alcímeket, a kiemelt bekez­déseket, füttyenthet is egy nagyot az ámulattól. — És most a kongói zümbi néhány viselkedésformájának bemutatása következik — jelentette be Horpádszky szűkszavúan. Tiszta füzetlap kerül az asztalra, golyóstollat tartó férfikéz közeledik a papír­hoz, már írja is rá: ..Javas­lom a tévéelőfizetés díjának fölemelését a duplájára.” Hátrál, nagyobb terepsza­kaszt fog át a kamera, látni, hogy a zümbi ott áll mocca­natlan az asztal sarkán, ki­április 1., péntek És most megismétlődik a jelenet, lassítva és közelebb­ről. Gyönyörű légibemutató, valóságos műrepüiőattrak- ciók ... Dugóhúzó, kettős csa­var, halálkor háton, nyolcas... És a lassításban-nagyításban pillanatokra az is tisztán ki­vehető, hogy e csodálatos kis légtornász csőre mindig a szövegre csap le. azt akarja ..megölni’’, vagy legalább „le­tépni” a papírról. Aztán a kép elsötétül. — Második számú viselke­désforma. Változatlan a helyszín — a linóleumabrosz. De a szerep­lők száma megszaporodott, öt pár zümbi álldogál, sétálgat az ■ óriási sakktáblán. Békésen, szelíden. Ekkor az előbbi fér­fikéz papírpénzeket rak le az asztalra, egymás mellé. Egy zöld tízest, egy piros szá­zast. egy lila ötszázast, le­simítja őket. És most a go­lyóstoll lép munkába, számok, betűk, kerülnek föl a bankók­ra. Semmi hatás! Az apró szár­nyasok — tisztes távolságból és igencsak lanyha érdeklő­déssel szemlélték eddig is az eseményt — a férfikéz el­tűnése után folytatják a sé­tát párosával, vagy tovább álldogálnak ugyancsak ket­tesben, rá sem néznek a pénz­re. — Következik a harmadik számú viselkedésforma — hangzik a száraz bejelentés. Ugyanaz a színhely, ugyan­azokkal a szereplőkkel. A fér­fikéz ezúttal különféle ok­mányokat, orvosi recepteket, postai küldemények igazoló­szelvényeit szórja az asztal­ra, a meg-megrebbenó ma­daruk közé. Mindazon&ltal teljes a közöny, csak arra ügyelnek az apró madarak, hogy rájuk ne essen valami nelieze’ob dokumentum, vil­lámgyorsan változtatják meg helyüket. — A negyedik viselkedésfor­mát mutatjuk be. Ez már drámaibbnak ígér­kezik. Az asztal fölé hajló gyerekfejet látni, gyerekkéz ro döcögősen egy sor „c” oe- tűt, majd egy tél sor „1” be­tűt egy vonalas irkalapra. Körül a tíz zümbi — tíz kis krómacél szobor. Harcias, tá­madó fejtartással.... De a roham ezúttal is elmarad, amint a gyerekkéz becsukja a füzetet. Totálképre vált át a ka­mera, négyen ülnek a szobá­ban, a linoleumabrosszal fe­dett asztal körül. Harman szemben, a negyedik srégen háttal a felvevógépnek, de aki eddig a hangjáról nem ismerte volna föl, a profiljá­ról rögtön fölismeri, ő — Horpádszky. — E röpke jelenetsor után — mondja a népszerű tévé- riporter —. hadd mutassam be önöknek házigazdáinkat, a már nyugdíjban levő Guszt bácsit és a fiát. Guszt Róbert ornitológust, a Fővárosi ÁUat- és Növénykert munkatársát ök a zümbik tenyésztői. És velünk van a Déii Hírek ki­tűnő cikkírója, a zümbikrol szóló, a kisfilmek elején önök Meső <* ásd asági ssakembci'ek iotubhképsése A szécsényí mezőgazdasági szakközépiskolában a szakem­berképzés mellett egyre jelen­tősebb helyet kap a mezőgaz­daság különböző területein dolgozók továbbképzése, — Ma a tudomány és a technika for­radalmában a különböző szak­területeken. így a mezőgazda­ságban is újabb és fejlettebb technológiai eljárások, kor­szerű vezetési etméletek hono­sodnak meg. Ahhoz, hogy szö­vetkezeteink nagyobb hatás­fokkal tudjanak termelni, az újat, ha úgy tetszik a leg­újabbal, a nagyüzemi mező- gazdaság minden területén al- Ttaimpzni kell. Különböző jel­legű tanfolyamainknak énpen az’ a célia. ho*v az úi elmé­leti és gyakorlati módszerek­kel a szakembereket megis­mertessük. Az előadók mindig a szakterület legjobbjai. az érintett témák le-zexponáitabb emberei: egyetemi, főiskolai tanárok, kutatók, a miniszté­rium. a TOT s^ekomberei. Ter- iY\észetesen felkérünk me­gyei előadókat is. Kisebb szá­zalékban az intézet tanárait is bekanesnliuk az előadások nt.eatartásáóa — mondotta Racskó Pál az iskola igazgató­ja. A tanfolyam vezetőjének Erdős Ferencnek asztalán az elmúlt évekről szóló kimutatá­sok. A negyedik ötéves terv időszakában 733 hallgatója volt - a továbbképző tanfo­lyamoknak. — Milyen jellegű tovább­képzéseket terveztek az el­múlt időszakban? — A szarvasmarhatelep-ve- zetők, gépkocsivezetők, a ter­melőszövetkezeti erdészeti ágazatvezetők, könyvelők és a különböző testületek vezetői részére szerveztünk tanfolya­mokat. — Milyen nagy a beiskolá­zási körzet? — Elsősorban a megye szakembereit iskolázzuk be, de az ország szinte valameny- nyi részéről volt már hallga­tónk. — A termelőszövetkezet ve­zetői mindenütt megértik a elé tárt tudósítás szerzője, a neve Kosaras Katalin. Ez idő tájt ők hárman tudják a leg­többet ezekről a kis madarak­ról széles e hazában, és re­méljük, hogy ismereteiket megosztják velünk. A szokásos zavart biccen­tések, felmosolyoK, amint a három arc a Képernyőre ke­rül. Guszt Róbert mosolya a legzavartabb, Kati mosolya, a legmagasztosabo. Viszony­lag, persze. — Kosaras Katinál kezdem a laggatozast — folytatja Hor- paöszky —, az ő ötlete volt, hogy a riportot a tipikus v.- seiKedesiurmákkal Kezűjük. Miért is? — Azért, feleli az újságíró­lány —, hogy a tévénézők is lassúak, ez a matiar vaiooan eszi a oürokráciát. Vagy, na ez így túlzás is, ae az uiz.os. trogj megpróbálja, hogy min­den erejevel azon van, hogy megóvja a tiszta papírt a maKulatól, a tintahernyóktól, tuitaoogaraktól... A követke­ző három produkció — szem­léltető valasz akart lenni a szerkesztőségünkhöz beérke­zett szóbeli és levélbeli kér- aések nenany fajtájára. Mint­hogy mindnyájan pénzből élűnk, először azt az aggodal­mat szerettük volna eloszlat­ni, hogy a zümbik kárt tesz­nek majd azokban a papír­pénzekben, amelyekre a pénz­tárosok jeleket szoktak ten­ni számláláskor, összesítéskor Nos, kiderült, hogy a színes papírokra nem terjed ki a zümbik védnöksége, ezek ,nem olyanok, mint a papí- rusznád. Viszont be kell val­lanom, hogy például a lottó- cédulák kitöltésénél nem árt, ha előbb becsukjuk az abla­kot .... (Folytatjuk) szakember-továbbképzések fontosságát? Mi a tanfolyam vezetőjének tapasztalata ? — Tény, hogy egyes szövet­kezetekben, különösen az első években sok helyen hidegen fogadtak minket, míg máshol (Szécsényben, örhalomban. Tolmácson, Cereden és sorol­hatnám tovább a sort) ter­mékeny talajra talált törekvé­sünk. Ma a szövetkezetek ve­zetői egyre inkább felismerik a továbbképzés fontosságát. Megértik, hogy célunk közvet­lenül a termelés segítése. A tanfolyam hallgatói ta­pasztalatcserén vesznek részt egy-egy termelőszövetkezet­ben. Olyan közös gazdaságok­ba látogatnak el ahol — az adott tanfolyam hallgatói — szakterületüknek megfelelő­en a szövetkezet, a legkorsze­rűbb berendezésekkel dolgo­zik. Így a cukorrépa-termesz­tés „bázisa” Tolmács. A szarvasmarha-tenyésztés és ta­karmánytermesztés ceredi ta­pasztalatait vihetik magukkal a hallgatók. Szécsényben a 'gépesítést tanulmányozzák, örhalomban a bureonyater- mesztés legújabb módszereire kapnak választ. Jelenleg a közös gazdaságok munkaügyi előadói népesítik be a tanfolyamot. — Nagyon sok olyan előadást hallottunk, amit a mindennapi munkánk során hasznosítani tudunk — vélekedett Kovács Vilmosné, a kazári közös gazdaság mun­kaügyi előadója. — Szeretném hozzátenni, hogy az esti egy­más közötti beszélgetésekből is nagyon sokat tudtunk hasz­nosítani. Ez valódi gyakorlati tapasztalatcsere volt — csat­lakozott a beszélgetésbe Ora- vecz Ferencné a bujáki szö­vetkezet dolgozója. — Én az Alföldről jöttem — vélekedett Rutgi Aladárné — a szakmai ismeretek mellett nagyon sok és szép emlékeket viszek magammal Nógrádból. Valamennyi hallgató a tan­folyam végén vizsgán ad szá­mot a hallottakról, látottakról. Arról, hogy a tanultakat hol és hogyan tudja hasznosítani a mindennapi munkájában. — Az ötödik ötéves terv során hány szakember to­vábbképzését tervezik? — Az iskolánk és a terme-' lószövetkezetek között a fel­nőtt továbbképzési szálak erősödtek. Ennek megfelelő­en a tervidőszakban 1125 szakember ismereteit kíván­juk ^ megújítani — mondotta Erdős Ferenc mérnöktanár, a tanfolyam vezetője. A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola sok egyéb fel­adata mellett azon fáradozik, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó szakemberek ismereteit megújítsa. Törekvésük, cél­juk egyre inkább megértésre talál. A tudomány az ő tevé­kenységükön keresztül válik termelőerővé, hatol be a min­dennapi munkába, emeli a termelékenység hatásfokát. S7.. f. Mai tévéajánlatunk 18.30: LIPCSE, 1977. A napokban zárta kapuit az NDK vásárvárosában, Lip­csében az a nemzetközi vásár, amely Európa egyik legrango­sabb kiállítása. E nemzetközi seregszemlén, mint minden alkalommal. most is képvi­seltette magát hazánk ipara. Balogh Mária . szerkesztőri­porter és Forrai Tibor opera­tőr segítségével ellátogathat­tunk a lipcsei magyar kiállí­tásra, láthatjuk aranyérmet nyert termékeinket. De lát­hatjuk azt is. amit a többi szocialista ország bemutatott. S a hazánkat különösen ér­deklő, érintő NDK termékeket is. »

Next

/
Thumbnails
Contents