Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
IU I OBER 1977 Látogatás Réti Zoltánnál Nehéz évek után biztató jövő A szocialista életmód —melyet mindig folyamatában kell megragadnunk — kérdéseivel az utóbbi évek csaknem minden párthatározata különleges figyelemmel^ foglalkozott. S nem alaptalanul. Mert az új, tudatosan épített társadalom szempontjából sohasem közömbös, hogyan élnek tagjai, mennyire sajátították el, tették magukévá eszményeit. Fontos ez a jelenben, fontos a jövőben. A szocialista építés fejlődése során egyre inkább kulcskérdéssé válik az életmód. Olyan részkérdései többek között, mint: az emberek tudjanak és akarjanak szocialista módon dolgozni, tanulni, művelődni, felismert össztársadalmi érdekek alapján, belső szükségletből fakadóan részt venni a szocialista közéletben ; szórakozásukat és pihenésüket úgy szervezzék, hogy segítse a szocialista értékek megismerését és elsajátítását. A szocialista életmód fogalmában ugyanis mindazok az eszmék, alapelvek és értékek benne vannak, amelyek a szocialista társadalom lényegéből fakadnak. A szocialista életmód egyrészt támaszkodik az emberek gondolkodásában, magatartásában eddig kialakult jellemzőkre, másrészt új jellemvonásokat alakit ki. K Hogyan éljünk? Ez a kérdés foglalkoztatja a nagybátonyi FÜTÖBER-gyáregység ezerfős kollektíváját is. Hogyan éljünk annak érdekében, hogy a szocialista társadalom eszméi mind teljesebb mértékben valósuljanak meg szűkebb társadalmi keretek között, az egyének tevékenységében. — Eredményeink bizonyítják. hogy jó irányban indultunk el — mondja Danyi Balázs, a gyáregység pártbizottságának titkára. — Másfél évvel ezelőtt, amikor új vezetés került a gyár élére, a termelési rend megteremtését vettük alapul. Hiszen ez mindennek az alfája és ómegája. Tudnunk kellett, mit termeljünk, milyen anyagok kellenek hozzá, milyen műszaki vezető gárda. Természetesen olyan, amelyik megfelelő szakértelemmel és egyéb jó tulajdonságokkal csatasorba tudja állítani az embereket. Ez sikerült. A múlt évben teljesítettük a tervet, s elmondhatjuk, hogy eljutottunk az ütemes, folyamatos termeléshez. — Ez a termelési siker miként érződik más területeken? — Nem túlzók: az emberek gondolkodásában meghatározó. Aktívabbak bátrabbak, kezdeményezőbbek. Korábban nem szívesen „nyitották ki” a szájukat, mert olyan volt a légkör. Most viszont úgy érezzük, bíznak a vezetésben, a gyár jövőjében, mind jobban megértik és azonosulnak céljainkkal. E szavak igazságában nincs okunk kételkedni. Hiszen számos más, termelésen kívüli tényező is bizonyítja. Például: a munkásgárda — annak ellenére, hogy a munkaerő- vándorlás még mindig magas — stabilizálódott. A fluktuáció 1975-höz viszonyítva 20 százalékkal csökkent. A művelődésben is, különösen a szocialista brigádok tagjai, sokkal nagyobb mértékben vettek részt. A művelődési házzal együttműködési szerződést kötöttek, s a gyár vezetése gondot fordított arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesüljenek. Sőt, a múlt évben először üzemen belül is szerveztek művelődési alkalmakat. — Természetesen a szocialista életmód, a közéleti aktivitás tekintetében a fejlődés ellenére is sok a gondunk — mondja Danyi Balázs. — Szocialista brigádjaink még túlságosan termeléscentrikusak. Hogy gondolkodásukban nagyobb teret kapjon más, egyre inkább a vezetés feladata. A termelés stabilizálásával ugyanis eljutottunk oda, hogy erőteljesebben tudatosítjuk dolgozóinkban: a termelés nem szakítható el a tanulástól, i a kulturált szórakozástól. Hiszen köztudott, magasabb rendű feladatok elvégzésére csak a képzettebb ember képes, aki okosan használja fel szabad idejét. — Milyen más szemléleti problémákkal kell még megküzdeniük? A kérdésen egy kicsit elgondolkodik. Aztán rendezve gondolatait, válaszol: — A legjellemzőbbekét próbálom elmondani. Gondként jelentkezik például a politikai és gazdasági műveltség alacsony színvonala; a szakmaival nincs baj. Néhányan még önmaguknak kapargatják a gesztenyét, nem a közösség javára. Aztán vannak, akik csak a több pénzt várják, de keveset adnak érte. A munkával kapcsolatos szemléleten feltétlen változtatnunk kell. Hogy olyan közszellem alakuljon ki, amely szerint a mennyiségileg és minőségileg jól végzett munkának van becsülete. X „A szocialista építésben elért sikerek és a hatékonyabb, színvonalasabb ideológiai munka nyomán szélesebb körben tudatosodtak. . . a szocialista erkölcs és • életmód normái, mélyült a társadalmi felelősségérzet” — állapította meg a XI. pártkongresszus határozata. A megállapítás — a tapasztalható tendenciák alapján — érvényes a FÜTŐ- BER-gyáregységben is. A szocialista életmód fejlődésének anyagi és tárgyi feltételei biztosítottak, javult a vezetés színvonala, a munkások közérzete, a cselekvőkészsége. Nem lehet senkt előtt sem kétséges, hogy a gyár a közismerten nehéz évek után eredményes jelennel büszkélkedhet, és mind biztatóbb jövő előtt áll. Sulyok Lá**ló * ♦♦♦ «*♦ ♦*» ♦*» «$» »** **♦ • ♦ ? KÜRTd ANDRÁS: ZÜMBI V *> V *> * V * KISREGÉNY (19.) „A jónak elismerése, kivált tömegnél, nem oly rögtöni.” (Vörösmarty) De bizony, hogy az! Persze csak ha már föl van találva a televízió, ha már száz- meg százezer ilyen lát- tató-beszélő masina révén egyszerre sok millió ember lesz fültanúja és szemtanúja a jó jelentkezesének. Ezért is múlhatott főiül minden várakozást az a hatás, amelyet Horpádszky szerdai tévéműsora keltett. Mozgósító erejét tartósságát, sajtóvisszhangját tekintve. Es — egyöntetűségét is! Már tudniillik, hogy a lelkes, pártoló- rokonsznvező megnyilvánulások parttalan, zajgó-zúgó áradásában szinte észre sem vehető, meg sem hallható volt egy-egy ellenzéki gesztus- egy- egy tiltakozó hang. Azonnal, már a kisfilm után közvetlenül, telefonhívások százai futottak be a televízió központjába, majd rövidesen levelek, táviratok ezrei érkeztek ugyanoda. de az újságokhoz is, meg Gusz- ték, Kosaras Kati címére közvetlenül is, tucatjával. A legtöbb szimpatizáns nem szorítkozott arra. hogy csak letegye voksát, a zümbik mellett. Hanem rögtön be i6 számolt a maga kálváriájáról, amikor ettől meg ettől a hivataltól, szervtől, intézménytől ilyen rengeteg írásos felszólítást, végzést, utasítást, figyelmeztetést, értesítést- döntést kapott maga is, illetve olyan temérdek iratot kellett magának is beszereznie, igazolást. jegyzőkönyvet, bizonyítványt; bizonylatot, jóváhagyást, mentesítést, engedélyt, hozzájárulást. illetve magának kellett írnia önéletrajzot, folyamodványt, kérelmet, indoklást. fellebbezést, meghatalmazást, illetve mennyit kéllett szaladgálnia. várakoznia, kilincselnie, sorba állnia, magyaráznia, hogy a különféle irományokat benyújthassa, hitelesíthesse, láttamoztathassa, lepecsétel teth esse, la j ström ba vétethesse, pótlólag kiegészíttethesse, az illetékeshez újólag benyújthassa.. • Mert a papír — papírt szül. És üzemi dolgozók, technikusok, mérnökök panaszolták el, hogy újításaik azért alszanak, mert , szinte több idő, energia; utánjárás szükségeltetik az újítás papírslepp- jének beszerzéséhez, mint magának az újításnak .kifundálásához, a mintadarab ösz- szebütyköléséhez. És büfék, presszók, agyongyötört pénztárosnői érdeklődtek, hogy meddig Kell még NÖGRAD - 1977. április 3., vasárnap másolatos blokkot írniuk öt deka franciasalátáról? ' És pedagógusok fejezték ki reményüket, hogy a körzeti orvsok után talán az ő adminisztrációs kötelezettségeiket is csökkentik majd. És vasárnapi pecások méltatlankodva számoltak be arról hogy most már, ha véletlenül horgukra akad egy arasznyi kövi máma, már vehetik is elő a kötelező horgásznaplót, már szigorú büntetés terhe mellett írhatják is be a megfelelő rubrikába, hogy mely vízerületen, mikor, mekkorát... És állami gazdaságok vezetői, mezőgazdászok, téesz- vezetők rótták föl, hogy hovatovább már nem is tudják, milyen a mező, milyen az istálló, a gépműhely, a segédüzem, a sok kötelező jelentés, összesítés, statisztika végképp beragasztja őket az irodába. És szervizműszerészek keltek ki ,az ellen, hogy a munkalapok kitöltése lassacskán mind több szaktudást igényel, mint a legbonyolóultabb háztartási készülék, vagy elektromos berendezés meg- reparálása. És. hogy egy telekkönyvi átíráshoz képest kismiska a Canossa-járás. •. És, hogy örökösödés esetén*. . És külföldi társasutazás előtt... És még mi mindent, hány példányban, milyen sűrűn, és — mennyire indokolatlanul. Jöttek a zümbipárti levelek. Jöttek géoelten. cégjelzéses papíron, dülöngélő betűiekéi, megvonalazott irkalapon, jöttek tollal vagy ceruzával róva föl különböző sérelmeket, zaklatást, buta okvetetlenke- dést. megalázó tortúrát. Ezúttal nem grafomaniások írták a sok levelet, hanem a Emberekről, , csöndes utcában Csöndes utcában lakik Balassagyarmaton. kevés a zaj körülötte. A ház mögötti kiskertben — idenéznek a műterem ablakai — két fiatal baraekfa. Két éve hoztak először gyümölcsöt, tavaly pedig 185 barackot teremtek. A házigazda Réti Zoltán, Rózsavölgyi Márkról szóló könyvét nemrég a budapesti Zeneműkiadó Vállalat adta ki, festőként pedig különösen ak- varelljei teszik ismertté nevét. A közeljövőben két angol lexikonban szerepel g világ legjelentősebb zenei lexi rónában, a „Grove’s Dictionary of Music and Musicians' -ben Rózsavölgyi Márk monográ- fusaként, továbbá a „The International Authors and Writers. Who’s Who”-ban. amelyet Cambrigdge-ban adnak ki, tavasszal. — A magyar zenetörténetnek kevés olyan izgalmas korszaka van, mint a reformkor, amelynek átfogó feldolgozásával s főként közkincs- csé , tételével még adósok ”s- gyunk — mondja Réti Zoltán. — Rózsavölgyi Márk e korszak legnagyobb alakja volt, hatása meghatározó. Rózsavölgyi „tragédiája”, hogy cigányzenészek játsszák. Hozzáteszem, nehéz játszani! Rózsavölgyi-monográfiámmal, természetesen, korántsines kimerítve a téma. A könyvről eddig csaknem félszáz szakkritika látott napvilágot. A Muzsiká-ban Pernye András írt elismerő kritikát, megjegyezve, hogy a korszak muzsikálása módozatairól, általában a reformkori zenei életről több szó eshetett votaa a könyvben. Réti Zoltán úttörő munkát kezdett el, reméljük, folytatása is lesz. Egyébként, ő festette meg Balassagyarmat, Rózsavölgyi Márk szülővárosa számára a nagy muzsikus portréját is. X Tehát: Réti Zoltán, a festőA Magyar Nemzeti Galériából • .Magyar tájak” címmel megrendezett második országos tajkepooenna léről szóló túlhajtott, « már dig mindent íráshan rögzítő- írásban követelő, a mindenütt mindenkivel csak írásban érintkező, az ügyintézést csak papírtonnákkal megoldani vélő hivatali- fölfogás és tényleges módszer elleni tiltakozásul — gn ti gráf ománok. Másféle levelek is érkeztek. Némelyikben például egy maszatos tíz- vagy húszforintos lapult, ezeket többnyire gyerekek küldték, madáreleseg- re. És ami talán a legfontosabb — a felnőtt telfonálók, levélírók közül is igen sokan érdeklődtek, hogy hogyan juthatnának minél előbb egy pár zümbihez, örömest tartanának ilyen madarakat ők is, tessek a jelentkezésüket regisztrálni, hogy még az elsők között ... Teljesen nyilvánvalóvá vált pár nap alatt, hogy irt egy fontos, társadalmi méretű és jelentőségű kérdés, az írásos bürokrácia, a gráfománnya- valya vár megfékezésre, illetve orvoslásra. Horpádszky legádázabb tévéselleníelei- nek is be kellett látniuk, hogy kollégájuk új; nagy sikere nem abból fakad, hogy a hagyományosán bombabiztos publicisztikai eljárással élt, tudniillik; hogy végy egy csinos nőt; mutass be egy kedves gyereket; netán egy jópofa kis állatot, esetleg mindezt együtt... Nem; a tízperces kisfilm- ben szerepelt ugyan egy vonzó megjelenésű, okos lány. Kosaras Kati személyében, ott volt Klammer Józsika is mint gyerek. egy mutatós madár is föllépett, de nem ez fűtötte föl a nézők Kedélyét, nem ez adott tollat a kezükbe, hanem — maga a téma! Ráérzett erre a tömeghangulatra azonnal a rádió is, a Déli Hírek is. minden más pesti és vidéki újság is. (Folytatjuk) változatairól vall benne a fiatal költő: ..Mikor még d;ák voltam, nagyon szerettem levelet írni s a végén mindig elérzékenyültem, mert tgy jár az aki takaratlanul érzi a szívét, s barátot keres.” A barát, Váci Mihály meghalt. Portréját megfestette Réti Zolán, olajban. A költő alakján túl, kicsit a tanyai tanító világát, a közök élményt is megfestette benne. A képet 1976-ban ajándékozta Váci Mihály özvegyének, aki szerint ez az első Váci Mihály- portré. Rózsavölgyi Márk monog- ráfusaként nemcsak a zenész - szel, a küzdő emberrel is megismerkedett s tiszteletre méltó rokonszenvvel ír küzdelmeiről. Ezek után Réti Zoltán tájairól néhány szót. Régen volt — közvetlenül a második világháború után —, amikor egy ludwigstrassei műkereskedő kirakata egyik zugát felajánlotta a hányódó fiatalembernek Münchenben. A mai Ludwigstrassén múlt nyáron már hiába kerestem volna azt a zugot, fülledt meleg volt. várva várt felhők tornyosultak az Isar- parti bajor főváros fölött, vái- ta az esőt a felizzott Odeon - tér. Réti Zoltán akvarelljei réges-rég eltűntek ebből az utcából. Talán egy-két iakás- ban őriznek belőlük a környéken egyet-egyet. A délRéti Zoltán: Trió (Vázlat a nógrádgárdonyi szanatórium pannójához.) tudósítás szerint — elhangzott március 6-án a rádióban —: „... minden képről nem beszélhetünk, az akvarellekról is csak röviden. Réti Zoltán műveiről, csupa mozgás, csupa lendület, mint egy szeles, kavargó vidék.” Akvarelljei közismertek, mind szakmai berkekben, mind pedig a közönség körében. Réti Zoltán kerüli ugyan a látványosságot, de nem kerüli az embereket, a közönséget. (1976-ban például tíz kiállítása volt.) Emberi kapcsolataiban is a meghittségre törekszik, okkal — s bizony, nem egyedül — szenved a mind szaporodóbb felületes emberi kapcsolatok sokaságától. Valóban, a művészetben is sok múlik — ha ugyan nem minden — az emberrel, tájjal, a világgal való kapcsolat mélységén, ‘ általában minőségén. Az emberek! Réti Zoltán kisvárosi emberek között él, fiatalokat tanít, muzsikál, és fest. Járja a falvakat, vázlatokat készít, rajzol, akvarel- lezik- Közülük való, tehát ismeri a nógrádi embereket. Jó tulajdonságaikról szívesen beszél. S vall róluk müveiben. Mély baráti szálak fűzik Váci Mihályhoz, a Költőhöz. Fiatalkori s későbbi leveleket őriz tőle. Köztük egy 1946-ban kelt levelet — négy sűrűn gépelt oldal, — amelyet még Patvarc községbe írt Réti Zoltánnak. Többi között, az emberi kapcsolatokról a barátságról, az emberj, magány német dombok közül hamar hazahívták Réti Zoltánt a nógrádi lankák, amelyek mindenkor a gyermekkor világát idézik számára. S különösen akvarelljeán másokkal is szívesen véteti észre a nógrádi dombok sajátos arculatát. A dél-német vidék s későbbi utazásainak emléke azonban nem tűnt el nyomtalanul. Ügy szereti szűkebb hazáját, hogy tudja, min van máshol, S e felfogást szellemi téren is vallja. ' Tájai közé sorolja még Sopront és környékét ahol, nyaranként művésztelepen vesz részt. Fertőrákos színessége, az ottani kék, a rózsaszín a házak falán kedves számara. Az utóbbi időben Balmazújváros foglalkoztatja festői]eg. X Réti Zoltánnak 1977-ben (többi között) Budapesten, Nagykőrösön, Mezőtúron lesz kiállítása. Budapesten, a Med'nvánszky-teremben április 28-án nyílik meg az a tárlat, amelyen 22 olaj kép és 29 ak- varell szerepel. Tóth Elemér Mai tévcajánlatank 20.05: OLASZOK HIHETETLEN KALANDJAI LE- NINGRÁDBAN. Szovjet—olasz fim. 1 A mozikban is nagy sikert aratott Eldar Rjazanov rendező színes. fordulatos filmje. A Rómában kezdődő történet főszereplői hamarosan Leningrádba utaznak, hogy megkeressék a mesés kincseket, amelyeket a pétervári opera egykori balerinája rejtett el. Útnak indulnak komoly tudósok és kedves csirkefogók, az orvos, a taxisofőr, a betegápoló és a balerina unokája. A kincsről mindössze annyit tudnak, hogy oroszlán őrzi. Ezért aztán sorra keresik Leningrad va:a- mennyi kő-, márvány- és valódi oroszlánját. Hogy megtalálják e a kincset? — nos «• majd kiderül a filmből.
