Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

Pe**iffflgtriőn ?

Mii vetődés

a peremkerületekben

Kevés megyeszékhely dicsekedhet annyi művelődési házzal, mint Salgótarján. A városi tanács nyolc házat tart fent, emellett sok intézmény van szakszervezeti kezelésben is. Az olvasót bizonyára meghökkentené egy pillanatra ez az adat. ha a cím nem árulná el rögtön: a peremkerületek művelődéséről van szó.

Szinte mindegyik Salgótarjánhoz csatolt település másmás arculatú. Hiszen van köztük lakótelep, öreg bányakolónia, már a közigazgatási változás előtt is sok szállal a városhoz fűződő munkáskerület és falu. Változó a lakossá' összetétele is, korban, foglalkozásban egyaránt.

Az öröm mellett — hogy ennyi kulturális intézményük van — természetesen gondot is jelent a városnak a „gazdaszerep”. Sorra kell venni az épületek felújítását. Tavaly készült el a csizmadia-telepi, a rónabányai (ez utóbbi szép társadalmi összefogással), most a baglyasaljai következik, öt helyen könyvtár is működik, mindenütt van klubhelyiség a kiscsoportos foglalkozásokra. Tiszteletdíjasok irányítják a művelődési életet, a József Attila Megyei Művelődési Központ segít a programok szervezésében. E terület gazdája Bodnár Mihály.

— Milyen jellegzetes vonásai vannak a peremkerületi kulturális életnek?

Miben tér el a falusi művelődési házak munkájától?

— A kiscsoportoknak — klubok, szakkörök — jut a legnagyobb szerep. Ennek kettős oka van. Először is Salgótarján közelsége lehetővé teszi, hogy a nagyobb rendezvényekre — színházi előadás, nagyobb tárlatok — bejöjjenek az érdeklődők. Persze, csak akkor, ha tudnak ezekről — nagyon fontosnak tartjuk, hogy rendszeresen informáljuk a vezetőket. A másik ok: nincs önálló költségveté" sük. de több helyen alkalmas helyiség -sincs a nagyrendezvényekhez. Szépen kiépült a kertbarát szakkörök hálózata. Ebben a fő érdem Bozó Jánosé, aki szervező titkára a nálunk működő szakkörnek. 6 irányítja a többit is. A programok rugalmasan követik a tagok kívánságait — így például „belefért’’ a munkatervbe az izületi bántalmakról is egy előadás... Zagyvarónán, Salgó- bányán és Somlyóbányán már jó közösség alakult, két helyen most szerveződik, a közelebb fekvő részekről bejárnak a központba. Másik forma az ifjúsági klub. Somlyóbányán és Zagyvarónán a legjobb, de a többi is benevezett ..Az év legjobb ifjúsági klubja” megyei pályázatra. Munkatervük egy évre általában megvan, többen havi prcgra- mókát készítenek.

Mai tévéajánlatunk

f 16.00: Szemlér Ferenc.

Portréfilm.

A romániai magyar irodalom jeles alakjának, a 71 esztendős Szemlér Ferenc költőnek, írónak és műfordítónak portréja tárul fel • a filmben. A Baumgartner-díjas költő a Nyugat nagyjaitól tanult, s verseit a társadalmi mondanivaló töltötti meg indulattal.

A felszabadulás után a romániai magyar irodalmi élet egyik vezetője lett Szemlér Ferenc, akit Állami Díjjal is kitüntettek. Kemény, fegyelmezett verskultúra, intellektuális mélység, érzelmi gazdagság és humánum jellemzi költészetét.

A portréfilmben Pomogáts Béla irodalomtörténész beszélget a költővel.

Háta ez állatvilágnak

Oscar Wilde, a borotvaéles eszéről és csípős nyelvéről ismert író egy alkalommal az előkelő angol társasághoz tartozó hölgyek egy csoportjával beszélgetett. Társalgás közben kijelentette:

— Hát igen hölgyeim, a szép és elegáns asszonyok sokat köszönhetnek az állatvilágnak.

— Hogy mi sokat köszönhetünk az állatvilágnak? — szólt némileg duzzogva a társaság egyik tagja. — Nem értem önt.

— Pedig rendkívül egysze"

rű, asszonyom — válaszolta Wilde. — A nerc értékes burdáját kínálja fel az elegáns hölgyeknek, a félelmetes krokodil bőréből készült cipő simul a lábukra, kezükben kí- gyóbőrtáskát tartanak. És a gyengéd nemhez tartozó, nercbundában pompázó, kígyóbőr táskát viselő és krokodilbőr cipőben tipegő szépasszonyok mindig találnak egy szamarat, aki ezt a sok drága holmit előteremti számukra.

D. E.

— Mit nyújt a művelődési központ a peremkerületeknek?

— A műsorszolgáltatás főleg az amatőr együttesek bemutatkozására és TIT-előadá- sok szervezésére terjed Ki. Tavaly szép sikerrel járták be a peremkerületeket a kohász népitáncosok a ceredi Röpüli- páva körrel Május első felében Salgóbányán és Somlyóbányán a Kohász Művelődési Központ, irodalmi színpada mutatja be majd a Heten, mim a gonoszok című darabot. Hagyománnyá vált a vándor Kiállítások szervezése is. Tavaly többek között a Rákóczi grafikai sorozatot. a szocialista országok kultúr- centrumaitól kapott szép anyagokat, a Látás és alkotás című szitamappa-sorozatot, posztereken a XX. századi ma' gyár festészet alkotásait vándoroltatok. Idén is főként reprodukciós minitárlatokat viszünk el, a legjelesebb modern művészek alkotásaiból. Az idei munkatervben igyekeztünk a gyerekek számára az eddiginél többet nyújtani. A gyermekműsorok mellett főként a vizuális kultúra fejlesztését szolgáló rendezvényeket juttatjuk el a legtöbb helyre. A fotó- és filmművészetről, a rajzról és a festészetről szóló előadások talán a jövendő mozinézőket, tárlat- látogatókat nevelik. A mozival kapcsolatban egy kívánságot szeretnék elmondani: ialgóbánya, ahol különösen nyáron még idegenforgalom is van, a táborlakókat fogadják, megérdemelne a csörgő, zörgő, nehezen élvezhető keskenyfil- mes vetítés helyett normál gépet.

— Kik a tiszteletdíjasok?

— Két helyen pedagógus: Zagyvarónán Dudás Béláné tanítónő, Baglyasalján Kun István, a hétközi kollégium vezetője. Áldozatkész, jó munkát végez a somlyóbányai Barják János nyugdíjas és a salgóbányai Mester György- né háztartásbeli is. A helyi párt- és HNF-szervezetek általában segítenek. Kevés értelmiségi lakik a peremkerületekben, ők is bejárók, elfoglaltak — ezért egy-egy műsor, kiállítás rendezése sok többletmunkát jelent a tiszteletdíjasoknak. A komolyabb műsoroktól kissé idegenkednek még. Tervezzük, hogy időszakonként konzultációra, tapasztalatcserére összehívjuk őket, hogy népművelői isme- reteiVcet gyarapítsuk. Szép munka ez: segítenek abban, hogy ne legyen csak kisker- tes „alvótelep”, hanem igazi lakóhellyé váljon a peremkerület, ahol a munkából hazatérők időnként össze is jöhetnek, szórakozhatnak, művelőd- netnek.

G. K. M.

Havannai kihallgatás

bloaeleg egy tévé/ilmről

— „Jelentették, hogy Fidel Castro. őrnagy Mexikó havannai követségére menekült. Igaz ez, vagy sem?

— Nem igaz.

— Azt is jelentették, hogy a Hilton Szállót egy szabatázsak- ciöval lerombolták. . ■ Azt tudja ugye. hogy a hotel all?

— Igen, azt tudom.

— És mégis megbízik abban, amit a hírügynökségek bebeszél- nek önnek. •.”

Kuba. 1961. áprilisa.

Kubai emigránsok az amerikai titkosszolgálat szervezésében és segítségével partra szállnak Kubában, hogy megdönt- sék Fidel Castro forradalmi rendszerét. Az eH lenforradalmi beavatkozást 72 -óra alatt leverik.

A győzelem után a kubaiak a történelem során egyedülálló vállalkozásba kezdenek:

Enzensbcrger

István.

megszemélyesítője Bujtor

(A közvetített izgalmas élő adást természetesen a vesztesek pártfogói, az Egyesült Államokban is hallgathatták).

Hans Magnus Enzensberger amerikai kötő és író mélyen

nyilvános kihallgatást ren- rokonszenvezett a kubai for- deznek egy színházépületben, vadalommal. Elhagyta egye- amelyet a havannai televízió térni katedráját és hosszabb egyenesben közvetít. időt töltött Kubában. Itt dolgozta fel kubai segítséggel, ennek a híres havannai kihallgatásnak a hiteles anyagát dokumentumdrámaként.

Most a Magyar Televízió alkotói vállalkoztak arra. hogy ezt a művet — mely magyarul is megjelent a Modern könyvtár sorozatban — kép- emvőre állítsák, tróia Kende Márta és Rockenbauer Pál. Rendezője Kende Márta, axi- nek most folyó rendezői sorozata is illusztrálja a dokumentum-műfaj, az aktuális kérdések iránti fogékonyságát, különleges érzékenységét.

A televíziós változat hűen követi a havannai kihallgatás menetét, felsorakoztatja figuráit, a jó és rosszhiszemű- eket, a megtévesztetteket, akik részt vettek az akcióban, de a kudarc után önként vállalkoztak a kihallgatáson való részvételre is. A különbség csak annyi, hogy időnként megjelenik maga az Író En- zensberger — megszemélyesítője Bujtor István —, hogy megfogalmazza erkölcsi ítéletét az elhangzottakról.

Különleges átváltozás történik tehát: egy esemény, amely a valóságban mint televíziós műsor jelent meg, most kettős tükrözésen keresztül — egy író drámáján és egy televíziós adaptáción keresztül — ismét a televízió képernyőjén jelenik meg. Most április 26-án, este a magyar nézők számára.

T. A.

Fiatal írók Adyról

Ifjú szívekben

P0*

Mit jelent Ady Endre életműve a fiatal nemzedékek számára? Korszerű-e ma az a költői magatartás, ami Ady. korában torradalmian új volt? Lehetséges-e egyáltalán Ady költészetét folytatni ? — Ezekre a kérdésekre kerestek választ a Fiatal Írók József Attila Körének tagai a költő születésének századik évfordulóján Miskolcon szervezett emlékülésükön.

Nem irodalomtörténeti vándorgyűlést tartottak a fiatal írók, költők; Afly irodalom- történeti helyének kijelölése a hét évszázados magyar irodalomban, korszakalkotó jelentőségének egyre pontosabb meghatározása az irodalomtudósok dolga. A fiatal alkotó nemzedék alkalomnak tekintette inkább — a három éve szervezett József Attila-ülés- szakhoz hasonlóan — az önmeghatározásra: a nagy előd kristályos életművének tükrébe tekintve a saját feladatok,

élek

eszményképek megfogalmazására tett kísérletet.

Az élő Adyt láthattuk ezen az ülésen, azt, aki tovább él, hat a fiatal alkotó nemzedékben. Az elmúlt fél évszázad elegendő volt ahhoz, hogy a költő köré fonódott hamis legendák szerteoszoljanak, és a műben megvalósult költői magatartás lehessen eszmény és követendő példa. Épp a költői magatartás, művészi morál az, ami Ady költészetét máig érvényes módon meghatározza. Sokféleképpen próbálták ezt a tanácskozás résztvevői megközelítem, legtömörebben talán a személyiség és közösség egységében, azonosságában jelölhetjüK meg a lényegét Ady rendkívüli költői egyénisége — a félreértéssel, előítélettel szemben — nem individualizmusból fakadt, hanem éppen a kora kicsinyessége, esetlegességei fölé emelkedő ember bátor és dacos

> •> *:♦ * * ♦:* * * * ♦> ♦> *> * *> *

, v

*♦. Valemyin Csiráik: **.

i.

— Na és mi a különbség?

:— mondta maga elé a nagyapja. Frissen mosott, tiszta inget vett fel és magához vette a géppisztolyát. Csettintett egyet a závárral, kinyitotta a dobtárat, megszámolta a töltényeket és odaintette magához Szemjent

Marja Trofimovnánál fogsz lakni. Ha történne valami. Megértetted?

— Értettem.

— Ne gyere utánam!

De Szemjon a kerítés mellett lopakodva követte. A nagyapja a teherautóhoz ment, levette a válláról a géppisztolyt, és elkezdett lőni.

Az egyik katona rögtön elesett, a másik a hűtő mögé igyekezett bújni, de nem sikerült neki, a kerék mellett esett el, a harmadik megpróbálta kivenni az autóból a puskáját. Nagyapa közei ment hozzá, és közvetlen közelről egy tölténnyel lelőtte.

A tiszt a tanácsházáról rohant ki pisztollyal a kezében. Nagyapja felemelte a géppisztolyt, és Szemjon meghallotta, hogy üresen csattan a závár,

Eldobta a géppisztolyt, a pisztolyát próbálta tokjából kirántani, de a tiszt megelőzte. Nagyapja térdre esett.

A tiszt még egyszer lőtt. A nagyapja az oldalára dőlt, majd nehezen felemelkedett, a keréknek támaszkodott, behajlította bal kezét és megtámasztotta rajta a pisztolyát. A tiszt újabb három golyót lőtt ki. kiabálni kezdett, és a tanácsháza felé rohant, ekkoa» dördült a nagyapja lövése.

A faluban egyszerre minden elcsendesedett.

NÓGRAD - 1977, április 24., vasárnap

A reflektorok fénye megvilágította a cölöpkerítést. A sötétből egy cement-szürke katona alakja bontakozott ki, géppisztoly lapult a cement sátorlapköpeny alatt. Közös sír. Grodno alatt ugyanilyen cemenfkatona áll. A talapzaton, a csizmája alatt, egy bronz emléktábla. Százhúsz bronz-név sorakozik rajta. Felülről az első az apja — Buszlajev. ö volt a rangidős, ezért ót illette az első hely. Három évvel ezelőtt járt ott Szemjon.

Kis városka, új cseréptetős iskolával, oszlopokkal díszített klubbal, és egy régi katolikus templommal rajta karcolások, a gyorstüzelő légvédelmi ágyú lövedékeinek nyomai. A templom az egyetlen, ami még emlékeztet a háborúra.

Jóllakott tehenek jöttek hazafele a legelőről. Az utcákon biciklis gyerekek kergetőztek. Buszlajev leült a szobornál, rágyújtott. Nagyon szerette volna, ha valaki odamegy az emlékműhöz. Elmesélhetné, hogy az apja ott fekszik, Buszlajev ezredkomisszár.

Ezen az estén gondolta először végig igazán, hányán haltak meg a háborúban, és ő maga is hány halált látott. Ismét felelevenedett az a nap, amikor a nagyapja megölte a németeket. Ez az esemény

különösen élénken maradt meg az emlékezetében.

... Erősen sütött a nap. Szemjon füle először bedugult a lövésektől, aztán egy agyonrémüit kölyökkutya szűkülését hallotta, majd váratlanul harsányat kukorékolt egy kakas. Még sokáig kuporgott a kerítés tövében — félt hazamenni. Sehogyan sem bírta rászánni magat, hogy felállton és elinduljon.

A nagyapja bátyja, Trofim bácsi kúszott oda hozzá, és együtt futottak Marja Trofimovna házáig, Trofim lánya portájáig.

Marja Trofimovna a pincében bújtatta el Szemjont, a savanyúkaposztás hordó mögé. Még ma is emlékszik ennek a pincének a szagára. Rohadt tat aljú krumplitól és erős, majdnem ecetszerű káposztaszagtól bűzlött.

Szemjon nagyon éhes volt. Köcsögből tejet ivott és szalonnát rágcsált. A szalonna annyira sós volt, hogy annak is egy életre a szájában maradt az íze. Még most is, ha szalonnát eszik, a pincei szalonna jut az eszebe.

Aztán németek jöttek a faluba. Élesen csikordultak a motorbiciklik, és még valami feldübörgött, valami. ami Szemjont a traktorzúgásra emlékeztette.

Nem rögtön jöttek Marja

Trofimovna házába. még aludt is előtte egy keveset, s csak egy kimért férfihangra ébredt tel.

— Hol van a fiú. Kirill unokája?

— Megijedt. \ pincébe bújt. Nem akar (eljönni — mondta gyorsan Marja Trofimovna. Mondom neki, gyere fel, de c bebújt a sarokba és nem jön. Kicsi még, mindösz- sze ötéves.

Amikor fölemelték a pince tetejét és szólították, Szemjon már nem félt Aludt és evett, és már nem is volt olyan szörnyű, mint azelőtt. ■ A szobában egy tiszt és fekete egyenruhás katonák álltak. A tiszttel és a katonákkal men, el S/emion a nagyapja házához. A tornácnál feküdtek a halott németek, együtt a három katona, ponyvával letakarva, külön a tiszt, és ott volt letakaratlanul, ég felé meredő szakállal Szemjon nagyapja is Ugyanitt állt Trofim is.

Az egyik tiszt a házból kihozott székre ült, és megkezdte Trofim kihallgatását. Még ma is huszonöt év távolából. Szemjon minden kérdést és Trofim minden válaszát el tudja ismételni. A tiszt nagyapja felálló szakállára mutatva megkérdezte:

(Folytatjuk)

tartásából, amellyel — még teljesen magára maradva is — a közösség, a nép igazi érdekeit képviselte. Gondoljunk csak következetes háborúellenes fellépésére, amikor a világégésben egyedül vállalta a kultúra, a humánum őrzését, a magányos őrszem szerepét.

Az egyetemes emberi létezés rendje tükröződik Ady műveiben, életműve megbonthatatlan egység. Talán ez a teljességigény teszi Adyt leginkább vonzóvá, mégis keve^ sek számára elérhetővé. A nemzet lelkiismereteként tör- téhelmi szinten vetette fel a magyarság gondjait, a nemzeti és általános emberi tökéletes szintézisével. Vallotta, hogy a „magyarság szükség és érték az emberiség és az emberiség csillagok, felé vezető útja számára”. !

A viia azon oonton bontakozott ki élénken hogy megfelel-e, meg tud-e felelni ennek az igénynek mai költészetünk. Egyesek Ady előretekintő. társadalombíráló,

nemzetostorozó szerepét közvetlenül atvehetőnak vélték, s leegyszerűsítve kérték számon mai költészetünktől az Ady Endre-i költői magatartást. Ezzel vitázva többen rámutattak, hogv a váteszi nép- tribuni szerep anakronizmus korunkban. Ady költészetének tanulságát sem érthetjük meg, ha nem koránaK összefüggéseiben vizsgáljuk. Költészete a századelő magyar progressziójának a része volt ugyanis, ami a társadalomtudományokban, s a művészetekben gyors ütemben kibontakozott. Ady életműve tükre tehát az ellentmondásos, forradalmakat érlelő es forradalmakat elvetélő századelőnek, korszakos jelentőségét az adja, hogy előítéletektől mentesen, konok és következetes kritikával vetette fel ezeket az ellentmondásokat. A fiatal írók. költők úgy lehetnek hűségesek Adyhoz, ha etikai példájától ösztönözve saját költői szerepük megfogalmazásai a tesznek kísérletet, ha saját koruk, korunk ellentmondásait, gondjait fogalmazzák meg, s történelmünk alapvető kérdéseire keresnek költői választ.

Ady Endre így élhet tovább „ifjú szívekben”, hatalmas életműve ily módon lehet ösztönzője az újabb költői nemzedékeknek.

(A. J.) ,

l