Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

az BtfiagjcínépBtes — Erärsadalmi gondok Cl.) r Talán sokan csak legyintenek, keretében — az állam, a ta- Jószerivel ugyanis, csak az ha a vidéki, ezen belül a sa- nács átveszi. Pont ezeken a áramellátásról mondhatjuk, játerős lakásépítésről halla- helyeken hallható azonban, hogy megközelíti a 100 százá­nak: mi az, már az is gond, hogy 8—10 évet is kell tfár- lékot, a lakásoknak vízzel, hiszen mást sem olvasni: a ni a lakáskiutalásra, ugyanis csatornával való ellátottsága községekben a tervezettnél abszolút számban esetleg ke- országosan 50 százalék körül több családi ház épül. Meg vesebb a lakásigénylő, mint mozog. És ebben az adatban ott állnak tízezerszámra az mondjuk az öt kiemelt város- megtalálható Budapest ife, üres lakások a falvakban. ban, de az állami lakásépítés nagyvárosaink is és a fejlődő Ez mind igaz, ám az is, mennyisége is ennek megfele- vagy visszafejlődő települések hogy mindenütt gond az ott- lően lényegesen kisebb. Mind- is. honteremtés. Ezt az érzékeli ezek láttán a falvakban, a igazán, aki bárhol az ország- kisvárosokban a lakáshoz ju- ban önálló hajlékra akar szert tás szinte kizárólagos formá- tenni. Akár személyes fárad- já a magánerőből Sággal, időveszteséggel, után- lakásépítés. Ez utóbbi annyit “gl?Dj‘*n járással, akár az állam tesz, hogy a lakásra váró sa- .p teherviselésének fokozódásá- ját telkén felépíti családi há­val párosul. - zát, esetleg néhányan össze­A mezőgazdaság szocialista fognak és egy erre kijelölt átszervezését követően a pa- területen lánc-, sor-, átrium- plAr.láthat(S1„e nem „ökken rasztság személyes megtakarí- házakat építenek, amelyet tásait már nem a termelésbe, mostanában úgynevezett kor­fektette. hanem életkörülmé- szerű családiházas beépítés- nyeit javította, amelynek so- nek neveznek. Kisebb váró rában az első helyre került sokban, nagyközségekben — a lakás, a ház. A folyamat ahol a közművek megenge­kezdete egybeesett a 15 éves dik-már mód van az eme- ebből minden harma­lakasepitési tervvel, tehat az letes, tehat a tarsashazak fel­állami és magánérdek talál- építésére is. kozott. - E folyamatot más je- A nem üdülőterületen fék- Az idei tervben komoly lenség is kísérte. Nem szabad vő falvakban, kisvárosokban szerepet kap a sajáterős la- ugyanis megfeledkezni arról, többnyire nem gond a telek- kásépítés, hiszen 57 ezer. ilyen hogy az országban belső nép- szerzés, esetleg könnyebb tel- típusú lakás felépítésével szá- vándorlás zajlott, zajlik, te- jesíteni a telepszerű többszín- mól. A tavalyi végső adatok hát egyre többen és többen tes építkezésre vonatkozó azt mutatták, hogy körülbe- hagyják el a községeket, és nem-budapesti feltételt: a 60 lül 64 ezer lakás épült fel igyekeznek városba költözni, lakás egytagban történő fel- magánerős formában. Ez lé- Énnek következtében bizo- építését. Nem a terület, ha- nyegesen több, mint amennyit nyos helyeken a községekei- nem a közművesítés feltételei terveztek és meghaladja az néptelenedtek, e helyeken vi- hiányoznak. Márpedig, ha ma előzetesen várt mennyiséget sKonylagos lakásbőség kelet- építkezik valaki, akár több- is. Lehet, hogy hasonló lesz kezeit. szintes, vagy korszerű csalá- a helyzet az idén is? De ne Mindez nem áll a kisebb diházas formában, akkor el- jósoljunk! Sokkal fontosabb vidéki városokra, ahol a ko- engedhetetien a közművesítés, ennél azt vizsgálni: terület, rabbi lakáshiányt fokozza a Vidéken elsősorban a közsé- tervek, építőanyag, kivitelező betelepülők igénye, szükségle- gekben és a kisvárosokban kapacitás lesz-e elegendő? te. Ezekben a kis- és köze- közművesített területet vi- Cikksorozatunk további folv- pes nagyságú városokban szont éppoly nehéz találni, tatásaiban erről számolunk már a lakásgond egy részét mint az urbanizáltabb kör- be. Külön említést érdemel a tény. hogy faluhelyen — történő Például Nógrádban — családi 10 le ház a hozzátartozó kert nem a kulturált életmód­nak megfelelő otthont jelenti, vagy jelenthei, hanem gazdál­kodási lehetőséget is teremt. Az elkövetkezendő években lőreláthatólag nem csőkkel a lakásépítés üteme, ezen be­lül nagyjából azonos a hely­zet a magánerővel épülő csa­ládi házaknál is. A következő 15 éves lakásépítési terv 1,3— 1.5 millió lakás felépítésével bői minden dik lakás falun épül. ■— célcsoportos lakásépítés nyékeken. B. M. Övocla féld ron Háromszázhatezer forintból egy lakást lehet építeni, de óvodabővítéshez, hét helyiség kialakításához igencsak kevés. A Kararcslapújtői közös köz­ségi Tanács mégis mindössze ennyit fordított arra, hogy huszonöttel emelje a községi óvoda helyeinek számát. — Egy használaton kívüli épületet felújítottunk, tolda­lékkal láttunk el, így egy na­gyobb, foglalkoztatónak, étke­zőnek és tornaszobának egy­aránt használható helyiséghez jutottunk. Ezek mellett még korszerű konyha, raktárak, előkészítők is helyet kaptak az új szárnyban — mondja Beviz Tibor, a közös községi tanács elnöke. — Hogyan sikerült ilyen kevés pénzzel ennyi mindent elérni? — Részben a község lakos­ságának összefogása, részben pedig a költségvetési üze­münk gazdaságos munkája pó­tolta a forintokat. — Nagyon sokat dolgoztak a szülők — egészíti ki az előbbieket Lantos Lászlóné vezető óvónő, miközben az új szárny felé kalauzol. — A je­lenleg 75 személyes óvodában kilencven, gyereket foglalkoz­tatunk. s ezzel gyakorlatilag megoldódott a községben rég­óta égető gond. A harmadik csoport indítására 26 ezer fo­rintot fordítottunk, de példá­ul a bordásfal helyben ké­szült, a költségvetési üzem dolgozói csinálták. A termelő- szövetkezet további tornasze­reket ígért. Az új helyiség világos, tá­gas. A kicsik nagyon jól ér­zik magukat. Ha át kell menniük a régi épületbe, nem húznak kabátot, mert a két részt zárt, fedett folyosó köti össze, melynek faburkolata ugyancsak a költségvetési üzem terméke. Sok község küszködik óvo­dagondokkal, s nem kevés he­lyen az anyagiak hiánya az egyik fő akadály. Karancslap- ujtőn összefogással, szervezés­sel, önzetlen munkával példát mutattak. Bebizonyították, ha közös az akarat, kevesebb pénz is elég. ' —K-— Képünkön: Kedvelt a bordás­fal. Fotó: fodor Fiatalasszony a tanhutában A harmadik nagy örömöm • • • désnek, perpatvarnak, látta, Az esküvő emlékei még ma hogy az ital miként torzítja el is szívmelengetőek. az embereket- — Nagyon szép volt, ünne­— Nagyon szerettem vol- pélyes. Az Acélgyári Művelő- na tovább tanulni nyolcadik dési Házban volt a vacsora, után. Föl is vettek a kereske- Mindenki örült és sok-sok jót delrfiibe. Nem mehettem. Azt kívánt nekünk, mondták a szüleim, tessék Ügy kerültek össze, mint. dolgozni, pénzt keresni. .. a két ujjam. Gyöngyi egy szál A kislány dolgozott a tűz- ruhában kezdte új életét, hely gyárban, utána a síküveg- _ Legelőször annak örül- gyárbain- Tizenhét esztendős tem, hogy nyugodtan élhetek, koráig bírta otthon. Azután jvem kell félnem a jelenetek- elköltözött egy rokonához. Se- tői, a hangoskodástól. Ho ■ ’ gítette az idős asszony, min- hazavárnak és fontos vagyok denbén. Megtanította beosz- valakinek. tani a pénzt. Arra is, hogy \ legelső összekuporgatott törekedjen a boldogabb élet- pénzükön szobabútorra fizet- re- tek be. Amikor letörlesztették A legjobban talán az a részleteket, spóroltak a la­fájt, hogy a nagy hóban is kásra. szandálban ' küldtek dolgozni - „ apámék. A többiek meg ki­nevettek, az öltözőben.,. 1973-ban megszületett Szil­X , via. ö jelentette a második A legelső nagy öröm a fér- na§y örömöt Pozsgainé éle­hezmenáse volt. Tudatosan tében. készülnek a közös életre. Már — Megtanultam, mit, ho- jóval az esküvő előtt gyűjtő- gyan kell csinálni a kicsi kö- gették a pénzt. A jegygyűrűt rül. i Figyeltem amikor az el- is közösen vásárolták. A férje ső foga kibújt, enyém volt az üvegfúvó a salgótarjáni öblös- első mosolya. Töröm a fejemet, kéne tanulnom. -. szakmát Akit az élet korán megtaní­tott a nehézségek elviselésére, egy kicsit megkeményedik. Nem fásul el, csak valahogy bizalmatlanabbá válik- Jól megnézi, hogy ki. mit mond, hogyan mondja. És megfontol­ja a válaszokat. A kisebb-na- gyobb csalódások megedzik az embert. Körültekintőbbé, okosabbá, tapasztaltabbá te­szik. Jó útravaló a felnőttség­hez. X Pozsgai Oszkárné, született Varga Gyöngyi a boldog em­berek sorsába tartozik. j)higy dolog, Kevesen mondhatják el magukról, hogy elégedettek az életükkel. Pedig volna miről beszélnie. Sok rossz emlék kínozza. Most csendesen, tárgyilagosan so­rolja a tényeket- Nem vádas­kodik, Annak már semmi ér­telme. Kicsi szomorúság azért ér­ződik a hangjában. Gyerekko­rában hányódott össze-vissza. Apjától anyjáig, mikor me- üveggyárban. Ott áll a kernen- Otthon maradt három évig. lyik unta meg. Ötödikes ko- cénél, tűri a forróságot. For- Ha kevesebb volt is a pénz, az ráig intézetben nevelkedett, málja a poharakat, kelyheket. el6Ő három évet semmi sem Részese volt sok-sok veszeke- Három műszakban. pótolhatja. Amikor Szilvia hároméves 'itiiMiiiiiiiiiiniitiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiii>HiiiiiiiiiiiMiiiiHiiiiuiiuiiiiiiiiiiiuiii.iiH.iiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiaiiiiiiiiiiMHiiiiiiiiiiiiiiiiiMitiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiMiiiiiiM tett óvodába került Az édes A férjem üvegfúvó bárom műszakban. Ingázók. — Ezzel a szóval illetjük azokat, akik reggelen­te távoli munkahelyekre in­dulnak, s csak késő este tér­nek vissza lakóhelyükre. A rétsági járás ötezer fiataljá­nak — legalábbis jelentős ré­szüknek — hasonló az élet­módja Vác, Balassagyarmat, Budapest a kétlakiság másik pontja. Érezhető ez a tény az 1266 KISZ-tagot számláló alap­szervezetek munkájában is. A most tartott értékelő taggyű­léseken sok helyütt nem a mozgalmas, eleven életről, in­kább a gondokról esett szó. A KlSZ-munkcs színterei — A taglétszámot illetően elöntő a lakóterületi alapszer­vezetek száma, ezt\ követik az ipari, majd a mezőgazdasági KISZ-szervezetek — tájé­koztatott Majnik László, a já­rási KISZ-bizottság titkára. — A lakóterületen a legnagyob­bak a különbségek a jól és a gyengén dolgozó közösségek között. Az a tapasztalatunk, hogy a közös tanácsok szék­helyén elevenebb a KISZ-élet. Jobb ott a kapcsolat a ' ta­náccsal, aktívan bekapcsolód­nak a fiatalok a község éle­tébe. A tartalmasabb munka annak is köszönhető, hogy a székhelyközségekben jobbak a lehetőségek, kielégítőbb a kulturális ellátottság. A lakó­területen bekövetkezett tag­létszám-csökkenés is annak tudható be, hogy a társközsé­gekben mostohábbak a körül­mények. A fiatalok így in­kább a munkahelyi KISZ- szervezetek tevékenységébe kapcsolódnak be. Községpolitikáról esett szó, partnere-e a falu vezetőinek a KISZ? — Attól függ, hogyan dol­gozik az alapszervezet, érezte­ti-e jelenlétét. Nógrád község­ben és Nagyorosziban példá­ul partner. A jó együttműkö­dés eredményeként számos fontos kérdést segít eldönte­ni a KISZ-titkár vagy az alap­szervezet véleménye. Nógrád- ból is sokan eljárnak dol­gozni, a hatvanöt fős KISZ- szervezet mégis a legjobbak közé tartozik. Olyan progra­mot csinálnak — saját ma­gúiénak —, ami leköti a fia­talokat, nem csak a könnyű szórakozást keresve. A szemé­lyekre lebontott, megbízatá­sokon alapuló munkában olyan gyakorlatra tettek szert, hogy járási rendezvény meg­szervezését is rá lehet bízni a nógrádi fiatalokra. Majnik László említette az ifjúsági vitaköröket, amelye­ket több csoportban és téma­körben rendeztek meg a köz­ségben. De élen járnak a nemzetiségi hagyományok ápolásában is; sikeres a tánc­csoportjuk és az ifjúsági klub keretében nemzetiségi klubot szerveznek A sokrétű mun­kára még egy példa: a község fejlesztése érdekében végzett társadalmi munkáért a Haza­fias Népfront oklevéllel ju­talmazta a KISZ-szervezetet. A társközségek zöméről már nem lehet ennyi jót el­mondani. A járási KISZ-bi- zottság titkára is így fogal­maz: .— A nógrádi tanácshoz tar­tozó Berkenyét jó példaként említhetem, sajnos ez a ki­vétel. Sok társközség alap- 6zervezeténél év közben sem­mi sem történik, nincs mun­ka, az akcióprogram is gyen­ge. Vagy ha meg is fogal­mazzák, mit akarnak tenni, a megvalósításra már nincs elég erejük. Az ifjúsági munka ezeken a helyeken kimerül egy-egy bál megrendezésében. Pedig klubunk is sok van, de nincsenek kihasználva, nem töltik meg tartalommal. Egy­két havonta módszertani se­gítséget is szeretnék adni a klubvezetőknek. Jellemző azonban, hogy onnan nem jönnek el, ahol legnagyobb szükség lenne az ötletekre. A járási KISZ-bizottság leg­fontosabb feladatai között tartja számon az elmondott hiányosságok megszünteté­sét. Mégpedig úgy, hogy az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget szeretnének kapni az értelmiségtől. Jellemző adat, hogy a járásban 35 ér­telmiségi fiatal tagja a KISZ- nek, számarányukat tekintve ez kevés. Egy alkalommal a fiatal agrárértelmiségieket hívták találkozóra. Azt sze­rették volna megbeszélni, mit várnak tőlük a mozgalmi munka fellendítése érdekében, de a találkozón ötven száza­lékuk sem jelent meg. — Az iparban dolgozó fia­talok KISZ-alapszervezetei négy-öt évesek, különösebb tapasztalatuk nem volt — váltott témát Majnik László. — E rövid idő alatt is kiala­kultak azok a jó módszerek, amelyekkel eredményesen se­gíthetik a gazdasági feladatok megoldását. A tizenhat alap­szervezet közül a Romhányi Építési Kerámiagyár fiataljai végzik a legjobb, legsokrétűbb munkát. Figyelemre méltó az Alkotó ifjúság pályázat, az FMKT-mozgalom eredménye, a KISZ-radarnak pedig na­gyon jó szolgálatot tesz a há­zilag készített kis újságjuk. Az ipari alapszervezetek most „nyitnak a lakóterületre”, kap­csolódnak be a községpoliti­kai feladatok megoldásába. Romhányban például segítsé­gükkel ' készült sportcsarnok, óvoda. A KISZ-munka harmadik színterén — a mezőgazdaság­ban — nem is olyan régen még egyedül állt a diósjenói Börzsönyalja Termelőszövet­kezet alapszervezete. Alig több mint egy évvel ezelőtt alakultak az újabbak,. szám szerint négy helyen. A „ta­nuló évben” sok volt a zök­kenő, elmaradtak például a szakmai versenyek. Az előbb­re lépés érdekében szükséges az agrárértelmiség már kifo­gásolt szemléletének meg­változása. Ebben máris jó pél­dát mutatnak a nézsai Május 1. Téesz fiatal szakemberei. * Az értékelő KlSZ-taggyűlé­sek tapasztalataiból ezúttal jobbára a gondokat emeltük ki. Jelezve: pontos ismeretük előfeltétele a változtatásnak. (kelemen) anyja pedig vissza az öblös- üveggyári tanhutába. — Most azon töröm a feje­met, jó lenne szakmát tanul­ni. .. Leginkább az üvegcsi­szoló tetszene. Azt hiszem, be­levágok. .. Pozsgainé kétezer forint körül keres, a férje ennek a dupláját viszi haza havonta. Jelenleg rokonnál laknak. De olyan rokonnál, amit nagy­mamának tekintenek. X Most készülődik életükben a harmadik nagy öröm. Befi­zettek lakásra. Huszonhatezer forintot. A munkáslakás­építési akció keretében a fia­tal házaspárnak az üveggyár is segített ötvennyolcezer forintot. A munkáslakás- kölcsönként- Melléje jó szót, és előbbre sorolást a jegyzéken. Hogy mielőbb önálló otthon­hoz jusson az immár törzs- gárdatagnak számító üvegfúvó fiatalember és az asszonyka. — Nagyon várjuk a jövő esz­tendőt. Akkorra készül el a lakásunk a Sebaj-telepen- Ak­kor leszünk igazi család, ha saját, önálló otthonunk lesz. A fiatalasszony kis szoron­gással ment vissza munkahe­lyére a GYES után. Rövide­sen órabéremelést kapott. Meg­értik a gondjait. Amikor a kislánya legutóbb beteg volt, és őt kiírta az orvos, a férjé­vel kis csomagot küldtek a gyáriak. Mellette a levél: „Mi­előbb várunk vissza, kívánjuk, hogy gyorsan meggyógyuljon Szilvia...” X Fiatal házaspár, mai törté­net. .. Csatai Erzsébet NÖGRAO - J977, április 19., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents