Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
Új szociális létesítmény Nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális körülményeinek javítására a salgótarjáni ötvözetgyárban. Saját beruházásból új. háromszintes, ötszáz fos fekete-fehér fürdőt és öltözőt építenek. Ebben az új létesítményben kap helyet a korszerű orvosi rendelő, s ide költözik az eddig mostoha körülmények között működő büfé is. Az épület terveit a Nógrádi ’Szénbányák tervezőirodája készítette. A gyári kollektíva tízezer óra társadalmi munkát vállalt a kivitelezésből. Az új létesítmény átadását a jövő év első fél évében tervezik. Jelenleg a cölöpözési munkálatokat végzik. Köszönet a népi ellenőröknek! Harmincnyolcezer ember, napi munkájának elvégzése után —, vagy kieső munkáját szabad óráiban, pihenőnapján, olykor az éjszakákba nyúló órákban pótolva —.ellenőrizni megy. Férfiak és nők, könyvelők és gyári munkások, agronó- musok és mérnökök, orvosok. pedagógusok —1 szinte mindenféle foglalkozásúak. Több más mellett egyetlen dolog feltétlenül azonos bennük: a szocialista elkötelezettség, a kis- és nagy- közösség önzetlen szolgálatának készsége. Harmincnyolcezer az országban: a népi ellenőrzés társadalmi munkatársai. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács legutóbbi ülésén beszámolt a tavalyi munkájukról. Az ellenőrzés, a népi ellenőrzési bizottságok működésének célja korántsem a hibák keresése. Sokkal összetettebb, egyszersmind egyszerűbb is annál: a társadalmi és gazdasági élet, az anyagi és szellemi gyarapodás segítése. Ha arra van szükség — és az esetek túlnyomóan nagy 'többségében ez történik — a bizottságok észrevételt, javaslatot tesznek a gazdálkodó szerv, az intézmény vezetőinek, a felügyeleti szervnek a munka további javítására. Ha viszont — szerencsére jóval ritkábban — az szükséges: fegyelmi eljárást. • sőt, bíróság elé állítást, vagy gazdasági bírság kiszabását is indítványozzák. A megvizsgált szervre és személyekre való tekintet nélkül, csakis a köz javát tartva szem előtt. ..Ellenőrzési munkánk során az V. ötéves tervcélon teljesítéséhez szükséges, kedvező irányú folyamatok fokozatos kibontakozását kívántuk segíteni. Az idén is gondot fordítottunk a lakosság ellátásának javítását szolgáló ellenőrzések szervezésére” — így számolt be a kormánynak a Központi Néni Ellenőrzési Bizottság valamennyi me- gvei. járási, vámosi munkatársa nevében is. Nyilvánosan. a dolgozók legszélesebb tömegeire támaszkodva, közreműködésüket igényelve végzik munkájukat a népi ellenőrök : az elmúlt évben csaknem kétezer üzemi gyűlést tartottak, ahol ismertették a vizsgálat eredményeit. Jó eszköz ez a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Nyilvánosan beszélnek ilyenkor a népi ellenőrök arról, amit a vállalatnál tapasztaltak. Egyforma nyíltsággal arról, amit előremutatónak, dicséretesnek, továbbfejlesztésre érdemesnek tartanak, s arról is, ami hiba, ami gátolja a továbbjutást. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a megvizsgált vállalat, szövetkezet dolgozói is jobban ismerjék mindazt, ami munkahelyükön történik, jobban megértsék üzemük célkitűzéseit, vezetőik gondjait. Hiszen az embereket érdeklik a közügyek, s erről is képet adott a KNEB jelentése. Évek óta növekszik a közérdekű bejelentések száma — nem utolsósorban ezért kerül a közeli jövőben erről törvényjavaslat az országgyűlés elé — s ezeknek a bejelentéseknek mind nagyobb része bizonyai, a vizsgálatok során megalapozottnak. A közérdekű bejelentések és a panaszok kivizsgálása ugyancsak feladata a népi ellenőrzésnek. Az elmúlt évben végzett 754 témavizsgálat több mint egvötöde „terven felüli” volt, különböző szervek felkérésére. illetve a iakosság jelzései alapján indították meg. Vagyis: a kapcsolat az élettel. a dolgozó emberekkel állandó és rendszeres. Törvényszerű ez. hiszen a népi ellenőrök — ők. harmincnyolcezren — közöttünk élnek. dolgoznak, ismerik a mindennapi életet. Munkájukért nem várnak anyagi ellenszolgáltatást. személy szerint szinte nem is hallunk róluk. Az alkalom, hogy a Minisztertanács tárgyalt munkájukról, mégis kötelez. A társadalom nevében, amelynek szolgálatában oly’ sokat dolgoznak: köszönet illeti az ellenőröket! Várkonyi Endre Lengyel acélgyártás Lengyelország acélgyártása 1980-ra 22 millió tonnára emelkedik, vagyis 6,5 millió tonnával termelnek többet, mint 1975-ben A fejlődést nagyrészt a „Katowice” — a Szovjetunió műszaki segítségével épülő hatalmas kohászati kombinát — üzembe helyezése biztosítja. Lengyelország történetének eddigi leghatalmasabb építkezése megfeszített ütemben folyik. A munkálatok 1972-ben kezdődtek, s a Katowice” tavaly októberben adta az első acélt. A 3200 köbméter befogadóképességű kohó és más üzemrészek szerelési munkáit már befejezték. Az építkezéssel egyidejűleg képezték ki a kombinát szakembereit. Márciusi jegyzetek A nemzeti ünnep lehet pusztán rutinmegemlékezés. de lehet a nemzeti önismeret különös megnyilatkozása is. Ha az utóbbi, akkor a múlt történelmi eseményeihez való viszonyulás és kötődés elevenségét és erejét érzékeljük benne. Ilyenkor a nemzeti-társadalmi lét folytonosságának és sorskérdéseinek összefüggései a jelen problémáival küszködő nemzedékek számára szolgálnak bátorításul és ösztönzésül. A nagy márciusi megemlékezések ezért esnek vészterhes időkre, vagy a megújulás mozgalmas napjaira. A jelen helytállásához és az ügy bizonyosságához kell a múlt biztatása: Ez az a szükséglet, amely által egyszerűvé, áttekinthetővé, magától értetődő felszólítássá válik a múlt. Ahogy a mitológia hősének a földdel kell érintkeznie, hogy erejét visszanyerje, úgy a kor számára is a történelmi példa és a hozzá kötődés adja meg azt az erőt. amely a történelmi feladat megoldásához szükséges íelfokozottságot biztosítja. Ezért mindig a jelen teszi a múltat szimbólummá — szimbólumává. A történelembe lépés és a történelemben élés tömegeket átható bizonyossága magasra tartja, jövőt idéző érzelmi hittel és akarattal telíti szimbólumaink ünnepét. A megemlékezés rutinszerűsége mögött ezzel szemben a történelemből való kilépés, a hétköznapokba való visszatérés törvényszerűségét kellene látnunk? A „fényes szelek” telítettségét szükségszerűén váltaná fel a szürke prózaiság? Valljuk be- van rutinszerűen rendezett buta ünneplés. Ilyenkor valóban nincs ünnep, csak hivatalosság és érdektelenség. Mert hiányzik az a kötődés és elkötelezettség, amely szükségletté, igénnyé teszi a viszonyulást a múlthoz. Az ünnepre ugyanis csak ott van igazán (eszmei-morális értelemben!) szükség, ahol nem szakad meg a történelemhez és az ebből adódó feladatokhoz kötődés szála; ahol belső gond marad az embert és nemzetet újító tevékenység. A múlt, jelen és jövő összekapcsolódásának erejét és jelentőségét csak ez adhatja meg, mint. ahogy az ünnepet is ez töltheti meg mindig eleven és újjávarázsolt, tartalommal. Ünnepeink így adhatnak magabizonyosságot, de görbe tükröt is tarthatnak elénk. És gondolom, világos, hogy mem a fényes szelek nosztalgikus felidézéséről van szó. Ez már beépült március gazdagodó tartalmaiba és jelentéseibe. Ma másként ünnepelünk. Mert abban azért van igazság, hogy a történelmi napok jövőt idéző víziói után (persze, közben is!) fel kell építeni a házat, a gyárat, az erőművet, meg kell művelni a földet, méltatlanul prózai apróságokat kell megtanulni, levetkőzni úrhatnámságünkat, közéleti „nagyvonalúságainkat”, és így tovább miközben rá kell döbbenni arra, hogy a hétköznapok „kis dolgain” múlik végül is a jelenbeli és a történelmi kötődés biztonsága és ereje. Azon a társadalmi retegeket átható érzésen, hogy van közünk mindahhoz, ami itt és most ebben az országban folyik, hogy ez a mi ügyünk, s hogy megtehessük, amit tenni kell, segít a múlt megannyi tanulsa- ga-következetessége. de következet!;neége is. A hétköznapokba lehet visszahullni. de lehet megérkezni is, s ez az utóbbi egyben tagadó válasz is a korábban feltett kérdés lálszatal- ternatívájára is. ünnepeink sorában március 15. a szó különös értelmében számít magjai- nemzeti ünnepnek. Ne tagadjuk: alig kerülhetjük meg az ezzel kapcsolatos aggályokat, A történelmi múlt eseményeit és emlékeit gyakran foi.'a át a nemzeti érzület és tudat különös hangulataival és hangsúlyaival, miközben a megg> űző és a múltat faggató történelmi ismeret akár homályos eseménytöredékké eshet szét. Nem is olyan régen vallattuk Pe- tőfi-képünket. A megfellebbezhetetlen hittel vallott értékítélet („a legnagyobb költői”) és költészetének tényleges ismerete, láthattuk, nem mindig állt arányban. De nem hosszabbíthatjuk-e meg a tájékozatlanságnak ezt a göi léjét? Akár napjainkig is? Vagy tovább men\<*: nincs-e jelen a történelemből kieséssel n.agyatázhatóan egy konzervatívabb tudat is .amely — ha tetszik — „történelmi alulnézetből” formálja a maga számára a múltat? A történelemben történő megemlékezéseknek van tehát aktualitása a jelen nemzeti tudatának tartalma szemponjtából is. Furcsa módon talán, de itt is új éi ‘“lemmel kerül előtérbe a tanulság mozzanata. A nemzeti múlt harcaiban is történelmi ellentétek működnek. 43. márciusában a polg nosodás és a nemzeti függetlenség bonyolult ^“eléseiben különböző törekvések történelmi gondjait és bizonytalanságait fedezhetjük fel. A történelmi idők érzelmileg telített, sajátos hangsúlyait lassan a szimbólum felbontása, földközeli vizsgálata váltja fel, hogy azután az elkülönített mozaikból felépülhessen a . ma márciusának a képe. Árnyaltabbá válik a kép, mert meditálóbb a kiformáló tudat. Űj értelmet kap benne jellegzetes ellentéteinek, egymással vitázó alakjainak sora, s általánosabban is: a forradalom összetettebb képletté válik. A múlt és a jelen említett összekapcsolásénak korszerű módja? Minden bizonnyal igennel válaszolhatunk! S ezt azért is fontos szem előtt tartanunk, mert március 15-ébén valóban a nemzeti öntevékenység és erő mindenkor példát adó kibontakozásának és európai szintű beteljesedésének eseményeit szemlélhetjük. S célkitűzéseinkben és tevékenységünkben ennek a szellemnek ma is elevennek kell maradnia... Magyar építők az NDK-ban Az NDK-ban 197«. é% 1980. között 750 ezer lakás építésével, illetve modernizálásával két és fél millió lakos lakáshelyzetét javítják meg. A nagyarányú lakás- építési program teljesítésében gyár, az új lakások mosdó- és WC:kagyló-igényeinek kielégítésére. A tervezést és a kivitelezést egyaránt magyar szakemberek vállalták. Az új NDK üzem modellje a Magyarországon már tíz több különböző iparág vesz részt, éve működő hódmezővásárhelyi, hasonló profilú gyár. A budapesti 31. sz. Építőipari vállalat és a magyar Vasút- és Ütépítő Vállalat munkásai már dolgoznak az új üzem területén. Az üzemnek 32 000 négyzetméteres termelőcsarnoka lesz) a telezenkívül felhasználják az építők a szocialista gazdasági integráció előnyeit is. Ennek egyik példája: magyar közreműködéssel épül a Magdeburg melletti járási székhelyen, Haldenslebenben egy kerámiajes termelési folyamatnak ez les* a színhelye — az anyagelőkészítéstől a végtermékig. A nagymértékben automatizált gyártósorok gépeinek szállításában NDK üzemék is részt vesznek. Ezeknek a gépeknek a kiszolgálására mindössze 260 munkásra lesz szükség. Az új üzem. amelynek alapkövét 1975-ben rakták ic, 1978-ban — a tervek szerint — megkezdi próbaüzemelését. Teljes elkészülte után 8 ooo tonna lés* az évi termelése. F ekete esztendeje volt tavalyelőtt a nagybár- kányi termelőszövetkezetnek. kilencmillió forintos veszteséggel zártak. Pedig a környék lenyűgöző, Percze József, a gazdaság termelési főmérnöke, is megcsodálja —, ki tudja, hányadszor —. a keskeny völgyekbe ereszkedő dombokat. melyek hátát itt-ott elöregedett szö- lőcsíkok tarkítják. Trágyahalmok sorakoznak a legelőnek kiszemelt területen, majd Nagybáirkányi változások Mert ha minimális is a — Két éve, — magyarázza 300 ezer forint nyereség, ;né- az elnök, a főmérnök később giscsak sikernek számít. Olyan még kimutatást is keresett helyen, meg különösen, ahol hozzá — a gépeink átlagéietaz utóbbi esztendőkben csak koia nyolc év volt, hét ti- _____ _ .......... a kudarc izei, kóstolgathatták, pus, közte olyanok, amelyek kellene hozzá A nagybarká— toktól, beteg jószágoktól las« san-lassan megszabadulnak. Jellemző nehéz körülményeikre, hogy ezer szarvasmarha- íéröheilyel rendelkeznek. de 350—400, ami használható. Pedig a jelenlegi 600-as lét- szár.ioí, ezerre fejleszthetnék, .csekély” 6—7 millió forint nyi termelőszövetkezet azonS hogy mitől a változások a a megalakulás idején nagybárkányi termelőszö- mítottak modernnek... ban nincs abban a helyzetvetkezetben? Ma a géppark már. négysze- ben, hogy jutna rá. A szaná— Két évvel ezelőtt az új r®s® ennek, akár a kapacitást. iys következményeit egy davezetöség a dicstelen örök- akar a szamukat nézve. S a rabig érzik még... néhány a levegye emelke-. ség felszámolásával látott nyergükben olyan traktora- — Látjuk a tennivalókat, s dik, szétfreccsen. A robbanás munkához — mondja Tol- ®0K úlnek, mint Mikus László, azon vagyunk, hogy mielőbb késve érkező hangja, s a las- mácsi Ferenc, a tsz elnöke. Bartko Barnabas, Bujtár Gyű- elfeledtessük a gyászos éve* san oszló hamüszürke füst . , , *a’ kulcsemberei lettek, ket — veti közbe Tolmácsi A kedvezőtlen termőhelyt __ mert a feltételek is megte- .Ferenc, körülmények között gazdái- remfcődtek — a gazdaságnak, kodó nagybárkányiak koráb- Már nem lehet hivatkozni a ban messiásnak hitték az gépek állapotára, ha hibát ta- útépítő részleget. Az a kevés íálnaK a talajelökészítés mijármű. amivel rendelkeztek, nőségében. Ha összeszorított jelzi: a szerves trágyát a legújabb módszerrel terítik. Látványos. de a főmérnök még elégedetlen, a technológia javításra szorul. — Gyorsabb, mintha gépJ nap. jelnek tartják, a termelőszövetkezetben, hogy nem múlik el hogy .ne lenne munkára ., követ szállított, a szalma meg fogakkal is, de a legszüksége- jelentkező. „Javul a hírünk’1 pel szórnánk, s takarékosabb kinn rohadt a tarlón. Neki- sebb eszközöket beszerezték. — mondogatják. Abban bizIS' ;,e®?Zl me“' veselkedtek az istállók atala- — Az állattenyésztésben ug- nak. az idén tovább nő Cipőink mélyen belesüppedtek kitasának is, félúton jöttek rá, rásszerű a lelődés. Igaz, nem ázsiójuk. hiszen gyönyörűek a szántásba, porhanyó a föld, hogy elhamarkodott lépés nehéz ..ugrálni”, húsz-har- az őszi vetések. Jól haladnak gondosan szántották az ősz- volt. Ma már nem építenek mine százalékos évenkénti a tavaszi munkákkal, a gazszel. Mert olyannak kell len- utat. Olyan melléküzemágak- fejlődésről beszélni, hiszen daság történetében először nie a vetést váró talajnak, ra alapoznak, mint a fafel- alacsony szintről indultunk repülőgép jelenik majd meg mint a nászágynak, különben dolgozó részleg, a homokbá- — mondja Percze József. a szántók fölött, szorosan hiába szórják belé a magot, nya, a harisnyagyárral kötött A tejtermelés grafikonja együttműködnek a Pásztói ÁlMar a tavalyi példa is ezt megállapodás szerinti bér- felfelé ível. Míg 1975-ben lami Gazdasággal a betakarí- igazolta (nem/ mintha bárki is munka. Ezek nem zavarják 864. egy év múlva már 1138 tásban. nem szűkölködnek ta- kételkedett volna ebben), bú- az alaptevékenységet, se em- hektoliter tejet értékesítet- karmányban... Csupa optimiz- zából 32.5 mázsát takarítottak bért. se gépet nem vonnak el tek, s az. idei terv már 3000 musra okot adó tény. s ezt be hektáronként. Korábban a a növénytermesztéstől, állat- hektoliter! A szarvasmarha- egyaránt érzik a tagok, alfele is rekordnak számított tenyésztéstől. Sőt, inkább se- ágazatban tavaly kétmillió kaímazottak, vezetők és bevolna! Az árpa nyolcvan szá- gítik azt. mert az asszonyok veszteséget terveztek, s fél- osztottak. za!ékát meg söralapanyag- például az idén uborkaföldet millióval csökkentették. Az S tesznek is érte, mert a válnak adták. ígv 1976-ban a vállaltak, a rakodólap-készí- idén már 120 vemhes üsző se- tozásnak ez a legfontosabb növénytermesztés másfél mii- tés. bérmunka, homok, jó iö- gíti az ágazat jövedelmezősé- feltétele! hóval többet hozott a terve- vedelmet is biztosít, innen gét, .a selejtezésre érett álla- Szabó Gyula zettnél. s ha nem is gondta- meríthetnek a gépesítés fejlanul, de nyugodtabban vár- lesztéséhez. Mert erre aztán T -------------------------------------------------------------------------h atták a mérleg összeállítását, nagy a szükség! 1 NÓGRÁD — 1977. március 15., kedd 3
