Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

­A <anUö1eteze(1ségi (örvény nyomóban Munkahely — együtt az iskolával A KOMMUNISTA PEDA­GÓGUSOK közelmúltban Sal­gótarjánban megtartott me­gyei aktíváján dr. Gordo6 Já­nos, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára a közoktatás-politikai határozat egyik lényeges kérdéseként szólott — többi között — a tankötelezettségi törvényről is. Bár a tankötelezettségről szó­ié törvény nem úi dolog, mé­gis sokat emlegetjük, s főként sokat kell tenni végrehajtásá­ban. mert Nógrád általános is­koláiban nő azoknak a szá­ma. akik a megszabott korha­tárig nem végzik el az általá­nos iskola nyolc osztályát. Hogyan áll ez Zagyvapálfal- *án? Az új Iskolában Szabó Mik­lós igazgatóval beszélgetünk. — Az e’sö osztályban isko- laeretlenség címén öt tanulót megettünk fel — mondja az igazgató. — Úgy vélem, az iskolaérettségi vizsgálatokat a jövőben még hatékonyabbá kellene tenni. Salgótarján vá­rosban, véleményem szerint, általában megalapozottak ezek a vizsgálatok. Jo lenne, ha az iskolai nevelők mindinkább aktív segítőként — nemcsak megfigyelőként — kapcsolód­nának be ezen vizsgáitokba. Hogy egy árnyoldalról is szól­jak: ezek az iskolaérettségi vizsgálatok szülik a túlkoros­ságot. E gondolatkört össze­fogva, én úgy vélem, az is­kolaérett gyermek kerüljön az Iskolába, ha pedig oda kerül, akkor ott meg is lehet taníta­ni. A zagyvapálfalvi általános Iskolába 730 tanuló jár, fő­ként kétkezi dolgozók gyer­mekei. Van az iskolában öt, kisegítő iskolából visszama­radt gyermek, akik szülői be­leegyezés hiánya miatt nem járnak kisegítő iskolába. Ez a tény, természetesen, nehezí­ti a nevelők munkáját, bizo­nyos értelemben gátolja az adott gyermekközösség fejlő- úését. Az igazgató úgy véle­kedik, hogy létre lehetne hoz­ni külső telephellyel kisegítő osztályokat, ahol ez indokolt! Ami a felmentéseket illeti, ebben a tanévben hat tanu­lót mentettek fel. Közülük egyik ideggyógyászati kezelés­re szorul, öi tanulót pedig a dolgozók általános iskolájába helyeztek át Közülük egy ta­nuló. erkölcsi ok miatt, neve­lőotthonba került Esztergom­ban. A többi négy rendszere­sen jár iskolába, félévi ered­ményeik biztatóak. A felmen­tések egy kivétellel, szociális Indok alapján történtek. — A korábbi tanévekhez viszonyítva, a felmentések sza­ma csökkenő tendenciát mu­tat. Az idei felmentettek sza­ma nem sok. Kérdésünk mé­gis az; mit tesznek a felmen­tések további csökkentése ér­dekében? — Az 1976/77. tanév elején a családlátogatások száma nőtt. Ezek eredményeként rendkí­vüli mértékben csökkent a mu­lasztási átlag Múlt év végén ez 10,5 most az első fél év vegén 2,2 nap volt. Ez önma­gában is fontos számunkra, s természetesen, összefügg köz­vetett módon a felmentések­kel is. Ezen túl nagyon jól dol­gozik nálunk az ifjúságvédel­mi albizottság. Kocsis Jolán vezetésével. Tagságát társa­dalmi aktívákkal bővítette, például nyugdíjas párttagok­kal, és így tovább. Vál'aítak közős családlátogatásokat a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeknél. Ebben az iskolában a tanu­lók 83 százaléka fizikai dol­gozók gyermeke. Közülük elég magas, 229, a hátrányos hely­zetű tanulók szama, a veszé­lyeztetett gyermek 22. Egyéb­ként, félévkor húsz tanuló bu­kott meg egy vagy több tárgyból (több tárgyból 13). Ezekkel a tanulókkal differen­ciáltan foglalkoznak, már most tudják, kiket utalnak pót lófoglalkozásra. A hátrányos helyzet csök­kentését célozza többi között az a törekvés, hogy minél töb­ben igényeljenek napközis el­látást. (E tanulóknak körül­belül fele napközis, ennél több­re volna lehetőség, csak ezt nem használják ki!) E tanév­ben négy csoporttal bővítették a napközisek számát. Összesen 310-en járnak napközibe. — Az iskola részt vesz az úgynevezett automatikus to­vábbhaladási kísérletben. Mi­lyen tapasztalattal? — Ügy véljük, ezáltal a gyengébben fejlett gyermekek erősítése sikeresen oldódik meg — jegyzi meg Szabó Mik­lós. — Továbbá, a belépő tár­gyak nem osztályozása is se­gít. A differenciált foglalko­zassa! kapcsolatban általában azt mondanám hogy egy-egy osztályt három részre „bon­tunk.” Az egyik csoportba tartoznak azok, akik nevelői segítség nélkül is képesek fel­adatokat ellátni. A másik cso­port nevelői segítséggel, a har­madik pedig rendkívüli mér­tékű nevelői segítséggel dol­gozik. Az első csoportba tarto­zóknak a szakkörökön belül biztosítjuk a fakultatív lehe­tőségeket, így vezettük be pél­dául az orosz és az angol tár­salgást. A tehetségek gondozá­sa ugyancsak a szakkörökben valósul meg Tegyük hozzá: jól működik az iskolában a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek klubja is, anol havonta nyílik lehetőség a találkozásra, filmvetítésre, könyvvitára, viselkedési for­rnak elsajátításara Figyelmet érdemlőnek tart­juk, hogy létrehozták a szocia­lista brigádvezetők és a pe­dagógusok találkozását, ahol a brigádtagok gyermekeinek elő­meneteléről esik sok szó. Ez a patronálási mozgalom gazda­godását jelent! a már megle­vő formákon (Egy üzem — egy iskola) belül. Az iskola igaz­gatója is hangoztatja: a jövo- oen még jobban ki lehetne használni a munkahelyek ne­velő erejét. Van olyan tapasz­talat. hogy néna a szülő nem tájékozott megle'elően a gyer­mekéről. Megjegyezzük: szo­cialista brigádon belüli vál­lalás is lehetne az, hogy egy brigádtag feladata gyermeke iskolai előmenetelének segítése legyen! A zagyvapálfalvi általános iskola szorosabb kapcsolatot tart a síküveggyárral és a bá- nyagepgyarra'. A párt- és KISZ-tag pedagógusok segítik a brigádokat. Ez a segítség, természetesen kölcsönös. A pályaválasztásban szintén ka­matozik a jó kapcsolat. Egyébként, az idei nyolca­dik osztályosok (mintegy nyolcvanan) 60—70 százaléka szakmunkásnak készül, húsz százalékuk megy szakközép- iskolába, gimnáziumba, kö­rülbelül tíz százalékuk nem tanul tovább, örvendetes a szakmák iránti érdeklődés. Ügy véljük azonban, némiképp az oktató munka színvonalát Is még tovább lehetne eme’ni annak érdekében, hogy ebbő! az iskolából is mind többen jussanak el magasabb szintre, a középiskola után felsőfokú intézménybe. IDÉN JANUÁRTÓL óra­közi testnevelést vezettek be az iskolában. Három testneve­lő tanár tanította be a gya­korlatokat, amelyeket a nagy­szünetben végeznek tanulók, tanárok egyaránt, öt percig, három szinten folynak a gya­korlatok. Impozáns látvány s főként hasznos Beszélgeté­sünk végén éppen kezdődik a gyakorlat. T. E. Ki tud többet a Szovjetunióról- Pásztón Immár hagyományosnak mondható, hogy megyénk kö­zépiskolás fiataljai két cso­portban döntik el, ki ismeri a legjobban a Szovjetunió éle­tét, jelenét, múltját és jövő­jét. így volt ez ebben az év­ben is. Miután Balassagyar­maton már megvolt az egyik területi döntő, így csak azt kellett eldönteni a napokban Pasztón, a Lovász József Mű­velődési Központ nagytermé­ben, hogy a megjelent nyoic csapat közül melyik lesz a másik továbbjutó? A zsűri, az elnökség és a szurkolók nagy örömért ezútta sem volt hi­ány a felkészültségben, s az ifjúság versenyzési kedvében. A hat fordulóból álló vetélke­dő első három fordulója után mindössze egy-egy pont kü­lönbség választotta el egymás­tól az élenjáró csapatokat. Már ekkor érezni lehetett, hogy a verseny — ha lehet — még kiegyensúlyozottabb, még iz­galmasabb második félidőt Ígér, mint Balassagyarmaton, így is történt A salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépis­kola csapata egyen’etes telje­sítményével az élre tört, s vé­gű' is a vetélkedő győztese lett. Nagyon dicséretesen küz­döttek az egészségügyi szak­iskola növendékei, akik a fél­időben még csak a középme­zőnyben foglaltak -helyet. Vé­gül csak minimális pontszám- különbséggel szorultak a kép­zeletbeli dobogó második he­lyére. A vetélkedő közben — amíg a zsűri a csapatok totó-szel­vényeit. keresztrejtvényeit ér­tékelte — a közönség tagjai is lehetőséget kaptak annak bi­zonyítására, hogy a Szovjet­unió című folyóiratot me­gyénkben széle6 körben olvas­sak, ismerik. A játékvezető villámkérdéseire ügyesen röp­ködtek a válaszok, s minden egyes jó válaszért az illetők jutalmat is kaptak, egy-egy szelet csokit. Volt, aki 10—12 csokit is szerzett, s társaival vidáman fogyasztotta az „édes díjat" A vetélkedő színvonalát két más dolog is emelte. Március 8-a, a nemzetközi nőnap ün­nepe. A nagyközségi KISZ-tit- kár meleg szavakkal köszön­tötte a nőket, s köszöntője után a csapatok leánytagjai es a felkészítés munkáját vég­ző tanárnők egy-egy kedves ajándéktárgyat és virágot kap­tak a különböző vá'lalafok szocialista brigádjaitól. A verseny végén Molnár György a KISZ Nógrád me­gyei Bizottságának titkára me­leg szavakkal köszönte meg a csapatok kifogástalan küzdő­kedvét, alapos felkészültségét, majd a résztvevő csapatoknak oklevelet, az első három he­lyezettnek pedig a KISZ-bi- zottság, a művelődésügyi osz­tály. s egy pásztói üzem aján­dékát és okleveleket nyújtott át. A két megyei dön'ő győzte­seinek ezúton is gratulálunk. Kívánjuk, hogy március 21-én hasonló jó felkészültséggel és jó versenyszellemben küzdje­nek Egerben, akkor az sem lehetetlen, hogy a vetélkedő országos döntőjén megyénk va­lamelyik csapata is szerepel majd a televízió képernyőjén. Ha a két döntő után mérle- ;et készítünk azt mondhat- uk, hogy ez évben tartalma­sabbak, színvonalasabbak vol­tak ezek a vetélkedők. Lát­ható, hogy ifjúságunk meg­szerette, magáévá tette ezt a vetélkedőt, s az iskolák is meg több figyelmet fordítottak a csapatok felkészítésére, s mind a felkészítő tanárok, mind a versenyzők munkája dicsére­tes. A vetélkedő értéke'ését leg­tömörebben és igen találóan > az elnökségben jelenlevő egyik szovjet vendég adta: „Milyen jó, hogy ezek a fiatalok ilyen sokat tudnak a Szovjetunió­ról!” Kocsis József Zeneiskolások li a ng ve rsen v e A balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola pén­teken nagy sikerű növendék­hangversenyt rendezett Ko­dály Zoltán, a nagy magyar zeneszerző, zenetudós és vi­lághírű zenepedagógus halá­lának 10. évfordulója alkal­mából. Az emlékhangverse­nyen 26 zeneiskolai növendék lépett pódiumra, s 18 zeneszá­mot hallgathatott végig a mu­zsikát kedvelő közönség. A furulya, zongora, fuvola, he­gedű, gordonka, gitár és ének szakos növendékeket a sze­replésre a zeneiskola művész­tanárai — Bira Sándomé, Ember Péterné. Hegedűs Mi- hályné, Móri Péterné. Rideg Aranka, Ember Péter. Foga- rasi Béla, Komády Gerzson, Leukó József, Szűcs Ferenc és Veres István — készítették fel. Mai tévéajánlatunk , yÜÉkUMti' Jelenet az EGY NEHÉZ NAP ÉJSZAKÁJA cí­mű angol filmvíg­játékból. (Március 13, — VASÄRNUI* — 20.05 h.l. ❖ KÜRTI ANDRÁS: ÖT PÁR ZÜ KISREGÉNY I *> *♦* *!' *»* *** *•* *:* *•* *♦* *2* *1* «£♦ v v \ #1.1 „Nem kérgesült bürokrata ő, aki — mintha ebnek, Ügy dob feléd egy szót, írást> S fittyet hány a tömegnek (Arany) Doktor Telekes Tibor, a ke­rületi tanács adóügyi osztá­lyának csoportvezetője aggo­dalmasan pislogott. Srégen fölfelé. Egy mázsa színhús rezgett íróasztala túloldalán. Gruber Tamásné, közismer­tebb nevén: Falatka. Nem a hidegtől reszketett egész testében ez a túlmérete­zett fiatalasszony, hisz’ forró nyár van. Nem is orvul rátört beteg­ség, láz remegtette: csal, aki nála egészségesebb. Annak meg még a föltétele­zése is csacsiság, hogy Fa­latka talán fél, talán meg van ijedve, talán retteg vala­kitől, azért vibrál. Olyan em­bert még nem szült magyar anya, de külország! mutter, madre, mamka, mother sem, akinek ő ne nézne a szeme közé. Rettenthetetlen lélek lakozik e hatalmas testben. Hát akkor?! Falatkát a méreg rázza. A fölháborodás. A tehetetlen ha­rag. A célpontját még meg nem lelő, ezért robbanni sem tudó, csak fortyogó, feszítő düh. — Esküszöm magának, do­ki — jelenti ki elfúló han­gon —, én megölöm, akárki tette. Megölöm és kész! Nemre, korra, szociális hely­zetre való tekintet nélkül. Nem érdekelnek a következ­mények! Azt a csibészt én NOCRAD - 1977. március 13., vasárnap megfojtom! Ezzel a két ke­zemmel fojtom meg! És főnöke orra alá dugja péklapát-kacsóit, miközben tízdekás könnycseppek je­lennek meg a szeme sarká­ban, a gyilkos fölindulástóL — Üljön már le, kérem, kedves Editke — int idegesen a szék felé a csoportvezető, minthogy az ő hatvankét ki­lójára és százhetven centis magasságára még akkor is nyomasztólag hat Falatka, amikor e gránátos termetű asszony szelíden, kedvesen, barátságosan viselkedik. Hát még most, amikor úgy háborog, mint kelt tészta a dunyha alatt?! — És, ha le­het, pontosabb és tömörebb tájékoztatást szeretnék. Még azt sem tudom, hogy mi is történt tulajdonképpen ? — Merénylet történt! Tuda­tos kártevés! Törvénytelen be­hatolás. Hivatalos okmányok szándékos megrongálása, tönkretételei... Nem, én azt a csibészt nem hagyom élet­ben 1... Betörni az én szo­bámba?!... Tönkretenni az én félnapi munkámat?! A székről, amelyre pedig csak az imént ereszkedett le, földobja az indulat. Áthajol az íróasztalon, úgy bömböli fölöttese arcába: — Gyáva, aljas féreg! Hátrahőköl, elsápad a ke­szeg férfiú, halálra szántan nyúl a levélnehezék után, amely Dantét ábrázolja, és bronzból van, nem fogja ol­csón adni az életét, küzd, amíg tud. a túlerővel! — Az a gyáva, az az aljas féreg 1 — ismétli meg Falatka, immár megkönnyeb'oítő néve­lőkkel, tehát a titulusok a még ismeretlen személyre vonat­koznak. — Épp amikor nem voltam a szobámban, akkor követte el gyalázatos tettét! Kihasználva távollétemet! — Na, ja — bukik ki ön­kéntelenül a megértés doktor Telekesből —, ki merne oda bemenni, ott rosszalkodni, ha Falatka is ott van?!... Ügy értem, hogy a bűnözők tipi­kus módszere, hogy lehetőleg akkor bűnöznek, amikor nem látja őket senki. Zavarja őket, ha tanúk, pláne károsultak vannak jelen... összeszedi magát, előbbre hajol: — Dehát, így nem jutunk dűlőre, maga nagyon izgatott. Jobb lesz, ha én kérdezek, maga válaszol. Menjünk vé­gig az eseményeken időrend­ben. Kronologice. Kezdjük ta­lán ott, hogy Editke elhagyta hivatali helyiségét. Megtud­hatnám esetleg, hogy miért hagyta el? Gruberné egy pillanatra za­varba jön, leül, mély lélegze­tet vesz. — Megmondom az igazat... Leléptem a büfébe... Mert Erika átszólt telefonon, vari egy ilyen megállapodás közöt­tünk. én is átszólok neki, ha én látom meg előbb... Szóval Erika átszólt, hogy friss tö- pörlyűs pogácsa érkezett a büfébe, de csak egy tálcával. Gondoltam, leugrom, megné­zem, mert még elkapkodják, mi az az egy tálca ennyi hab- zsi embernek?!... Persze, az ilyen perceket én mindig be­pótolom, én nem vagyok ló­gós, remélem, maga sem tart ilyennek, Tibor? Doktor Telekes szaporán rázza a fejét, ugyan. — Tehát leugrottam — foly­tatja Falatka —, de előbb az ajtómat kulcsra zártam. Aho­gyan az előírás, a hivatali rendtartás megköveteli. Jö­vök vissza a tálca pogácsával, becsszó, három perc sem tel­hetett ei, hát mit látok?! Széthányva, összegyűrve az íróasztalomon a postázásra váró iratok, amelyeken egész délelőtt dolgoztam. És a leg­többje megszaggatva. Éles tárggyal összekaszabolva. Bestiálisán. Bicskával, zsilet­tel, mit tudom én. — Eddig világos — bólint a csoportvezető —, most azt árulja el, legyen szíves, hogy amikor maga visszaugrott a büféből, zárva találta az ajta­ját? __ ^folytatjuk) 1 5.55: Ilont Ferenc: Portréi ilm A magyar színművészet egyik legérdekesebb, legszíne­sebb alakját mutatja be a kö­zönségnek a televízió. Hont Ferenc nevéhez fűződik a Sze­gedi Szabadtéri Játékok meg­teremtése, a Független Szín­pad színházmozgalom meg­alapítása. Kitűnő rendező és színész-pedagógus, ő volt a híres vigadói esték szervezője. A felszabadulás után a Szín­ház és Filmművészeti Főis­kola és a Madách Színház igazgatója, az új magyar film­gyártás egyik elindítója, sok kiváló színháztudományi könyv és tanulmány írója. Pályája során közeli kapcsolatba ke­rült Juhász Gyulával, József Attilává', Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Erdei Far renccel. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents