Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

Kilián György születésének 70 évfordulója alkalmából koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A KISZ központi bizottsága nevében Borbély Gábor, a kb titkára és Silló Katalin, a kb tagja koszorúztak. Ma választások Franciaországban Baracs Dénes, az MTI tudó­sitója jelenti: Franciaország 36 575 váro­sában és falvában több mint 33 millió választót szólítanak ma az urnák elé, hogy megvá­lasszák a községtanácsokat ' az elkövetkező hat esztendőre. Hogy kiket választanak meg a több mint egymillió /jelöltből a 475 ezer tanácsosi posztra, , fontos jelzést szolgáltathat a hivatalos határidő szerint egy év múlva sorra kerülő parla­menti választásokra, amelye­ken harminc esztendeje elő­ször nyílik esély a baloldal győzelmére is. Éppen ezért a -helyi vezető szerveket példát­lanul éles kampány után vá­lasztják meg. A mai első fordulóban csak azokban a községekben és városokban. születik döntés, ahol valamelyik lista meg­szerzi az abszolút többséget. A második fordulóban, egy hét múlva, a relatív többség is elegendő — az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A baloldali közös listákon indul, de ezeken kerületen­ként úgy oszlanak meg a kommunista és szocialista, illetve más baloldali jelöltek, hogy az eredménytől függően, kommunista és szocialista többség is alakulhat tgy győzelem esetén­Soares sajtóértekezlete államát, hogy megnyerje tá­mogatásukat a csatlakozási kérelemhez. Mint elmondotta, mind a kilenc országban meg­kapta a kormányok ígéretét, bár néhány helyen megbeszé­lései során utaltak a nehézsé­gekre is. Portugália a hónap végén hivatalosan is benyújtja csatlakozási kérelmét az Eu­rópai Gazdasági Közösségnek. A lisszaboni kormány bizo­nyos abban, hogy a Közös Pi­ac elfogadja a kérelmet — mondotta Mario Soares por­tugál miniszterelnök szom­baton brüsszeli sajtókonfe­renciáján. A kormányfő pén­teken és szombaton találko­zott az EGK bizottságának vezetőivel és a belga kor­mány képviselőivel. Soa­res ért megelőzően — két fordulóban — felkereste a Közös Piac valamennyi tag­Dr. Bíró József Lipcsébe utazott Ma nyílik a nagy hagyo­mányú lipcsei tavaszi vásár, amelyen Magyarország ezút­tal harmincadszor vesz részt. Ebből az alkalomból szomba­ton Lipcsébe utazott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki a vásáron töb­bek között Honst Söllévél, az NDK külkereskedelmi minisz­terével folytat tárgyalásokat a Jcét ország közötti kereske­delmi kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Az Idei lipcsei tavaszi vá­sár magyar kiállítási anyaga kifejezően tükrözi iparunk és mezőgazdaságunk három- évtizedes dinamikus fejlődé­sét, s azt, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság ha­zánk második legnagyobb külkereskedelmi partnere: tel­jes külkereskedelmi forgal­munk 11 százalékát az NDK- val realizáljuk. A kiét ország külkereskedelmi forgalmában 66 százalékos a gépek és a berendezések részaránya. A tavaszi lipcsei vásár megnyitására szombaton á vásárvárosba érkezett Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. A lipcsei repülőtéren Horst Solle* az NDK külke­reskedelmi minisztere fogad­ta. Ä hét 3 kérdése Washington szenzációja a héten nem Rabin izraeli és Callaghan brit kormányfő lá­togatása volt. hanem az a lát­ványos túszszedés! akció, amelynek során még a Város­háza is a terroristák kezére került. Szerte a világon kér­dezték: kik azok a „fekete mu­zulmánok”, kik a közülük ki­vált hanafiták? — Genf ben a hét végén fejeződött be az ENSZ egy fontos bizottságá­nak több mint egy hónapon át tartó tanácskozássorozata: az emberi jogok bizottságá­ban mindegyre az imperializ­mus került a vádlottak pad­jára. Mi is az Egyesült Álla­mok magatartása az emberi jogok ügyében? — joggal ve­tődhet fel a kérdés az ENSZ- bizottság munkájának fényé­ben. Végül egy technikai-gaz- dasági-politikai vita is meg­beszélésre kívánkozik: miért halasztották el a döntést Ame­rikában a Concorde óriás gép le- és felszállásának engedé­lyezése dolgában? • Kik a „fekete muíulmá- nok” közül kiváULi hanafi- ták? * Maroknyi néger mohamedán csoport a hét közepén hatal­mába kerítette Washington­ban a Városházát, egy zsidó szervezet központját, vala­mint a mohamedán mecsetet, összesen 134 túszt ejtettek, akiket azután két napon át azzal rémisztgettek, hogy fe­jüket veszik, ha az amerikai hatóságok nem teljesítik az ő követeléseiket A 60-as évek közepén vált ismeretessé a „fekete muzulmánok” szektá­ja Amerikában. A nagy né­ger megmozdulások idején is ők voltak a legszélsőségeseb­bek, a leghajthatatlanabbak. Néhány amerikai néger nagy­ság is csatlakozott hozzájuk: mindenekelőtt Cassius Clay. A mostani terrorista cso­port számára a .„fekete mu­zulmánok” is túlságosan bé­késnek tűntek, ők harciasab- baknak akartak mutatkozni. Látványos túszszedő akció­juk révén elérték, hogy leke­rült az amerikai mozik mű­soráról egy történelmi ka­landfilm, amelyben Moham- medről, a prófétáról is szó Felhívás A Belügyminisztérium ót- levclosztálya felhívja azoknak a magyar állampolgároknak a figyelmét, akik európai szo­cialista országokba szóló útle­véllel rendelkeznek, hogy külföldre utazásuk előtt el­lenőrizzék útlevelük időbeni érvényességét (az útlevél 4—5. oldalán.) Amennyiben annak érvényessége lejárt, utazás előtt gondoskodni kell a meg­hosszabbításáról, abban az esetben Is, ha az útlevélben még fel nem használt kiuta­zási engedély van. A meg­hosszabbítást útlevélkérő lap benyújtásával kell kérni: ma­gáncélú utazás esetén az ál­landó lakhely szerinti illeté­kes rendőrkapitányságon. Az útlevél időbeni érvé­nyességének meghosszabbítá­sáról szolgálati célú utazás esetén az utazást elrendelő szervnek kell gondoskodnia­Diáktüntetések Olaszországban Heves diáktüntetések zaj­lottak szombaton Olaszor- szág-szerte a nagyvárosok­ban azt követően, hogy pén­teken Bolognában egyetemi zavargások közben a rend­őrség lelőtt egy 26 éves or­vostanhallgatót, egy szélső- bololdali szervezet tagját. A tüntető diákok elítélték a rendőrséget, amely fegyvert használt. Rómában és Milá­nóban újabb zavargások és összetűzések is voltak. Bo­lognában a pénteki zavar­gások alkalmával a hatósá­gok 46 személyt vettek őri­zetbe. A belváros feldúlt ké­pet mutat: felgyújtott üzle­tek, autók, utcai barikádok látványa fogadja az érke­zőt. A CGIL—CISL—UIL szak- szervezeti szövetség bolognai szervezete háromórás általá­nos sztrájkot tartott szomba­ton a városban, tiltakozásul a zavargások és a rendőrség fellépése ellen. A sztrájkot nagy tüntetéssel és felvonu­lással kötötték egybe. A leg­nagyobb megmozdulásra Ró­mában került sor, ahol leg­alább 25 ezer fiatal vonult fel. Az OKP titkársága Rómá­ban közleményt adott ki, amelyben elítéli a rendőrség fegyverhasználatát, de a szélsőséges elemek zavargá­sokat szító fellépését is. A diákmegmozdulások mi­att felizgatott légkört még tetézte szombat reggel egy Torinóban elkövetett politi­kai merénylet is. Giuseppe Ciotta 29 éves rendőr altisz­tet, a torinói megyei kapi­tányság politikai osztályá­nak beosztottját lakása előtt a nyílt utcán három me­rénylő pisztollyal agyonlőt­te. A merénylők elmenekül­tek a helyszínről, majd név­telen telefonáló útján kö­zölték, egy eddig ismeret­len, magát „Harcoló bri­gádnak” nevező szervezet vállalja magára a gyilkossá­got. esett. Más követeléseik már kielégítetlenek ' maradtak: nem kaphatták kezeik közé azokat, akik 1973-ban Abdul Khaalisznak, a terrorista cso­port vezetőjének a feleségét és gyermekeit lemészárolták, s akik életfogytiglani bünteté­süket töltik amerikai fegyhá- zakban — így a terroristák nem tudtak súlyosabb kime­netelű önbíráskodást gyako­rolni fölöttük. Irán, Pakisztán és Egyip­tom washingtoni nagykövetei bírták jobb belátásra a terro­ristákat. Persze, addig az amerikai sajtó, rádió és tévé kellőképp kihasználta a szí­nes bőrű terroristák tettének a közvéleményre gyakorolt érthetően kedvezőtlen hatását. Milyen magatartást ta­núsít az Egyesült Államok az emberi jogok ügyében? 1 Február 7-től a most eltelt hét végéig ülésezett Genfben az ENSZ 32 tagú bizottsága, amely az emberi jogokon esett sérelmeket vizsgálja. A nyugati polgári sajtó vajmi kevéssé foglalkozott a bizott­ság munkájával. Miért? Azért, mert a bizottság sorra-rend- re a nyugati országokat, vagy az azok által támogatott kö­zel-keleti, dél-afrikai és la­tin-amerikai kormányokat marasztalta el! Chilében a fasiszta junta tiporja lábbal az emberi szabadságjogokat, Pretoriában és Saüsburyben a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző kormányok — nos, mindegyik mögött ott áll az USA! Az az Amerika, amely pedig mostanában oly szép szavakat talál az emberi jo­gok bajnokaként való fellé­péshez —, akkor, amikor a szocialista országok egyike- másika elleni vádakat fabri­kálja. Nos, a genfi bizottság ki­vétel nélkül elutasította az Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek, így Izraelnek a próbálkozásait a szocialista országok elleni vádaskodásra, viszont minden alkalommal megbélyegezte az imperialista országok gyakorlatát az em­beri jogok megsértésében. Egy jellemző incidens is történt Genfben: az amerikai delegátus helyettese — hirte­len őszinteségi rohamában — sajnálkozását fejezte ki ami­att, hogy a CIA hozzájárult a chilei fasiszta puccs kirob­bantásához. Másnap Wa­shingtonban megkapta a ma­gáét : mind a Fehér Ház, mind a State Department visszauta­sította saját képviselőjének állításait. Miért halasztották el a döntés st Concorde ügyben? A Concorde nevű angol— francia óriás gép sorsa Ame­rika kezében van letéve, pon­tosabban New York állam kormányzójának kezébe. Ö jogosult dönteni arról, hogy a hatalmas utasszállító gép le- és felszállhat-e New York re­pülőterein? Március 12. volt a határozathozatal határide­je. A döntést elhalasztották. A forma szerinti ok Calla“ ghan brit kormányfő hivata­los látogatása. (Csak melléke­sei) jegyezzük meg, hogy az angol . miniszterelnök egy Concorde fedélzetén tette meg az utat Washingtonig. Aa utazás ilyen megszervezése in­kább figyelmeztetésnek, . mint kihívásnak számít, az ameri­kai főváros repülőterén ugyanis már eddig is rhegvolt a Concorde leszállási enge­délye.) A miniszterelnök tárgyalás sál során nyílt az utolsó le­hetőség arra, hogy kedvező döntés szülessen. Mintegy annak jelzésére is, hogy a hí­res „amerikai—angol külön­leges szövetségi viszony”! amit annak idején még a demokrata párti Roosevelt elnök kötött Churchill brit miniszterelnökkel, ismét ér­vényesül az USA és Nagy-» Britannia között. A franciáknak már keve-j sebb módjuk volt a New York-i (valójában azért wa­shingtoni) döntést befolyásolni! Giscard d’Estaing köztársaság gi elnök ugyan a telefon utáni nyúlt és beszélt Jimmy Car-; terra!, de az nem sok hajlan­dóságot mutatott arra, hogy a franciáknak egy szóra elégté-; telt adjon, sőt utána úgy nyi-i latkozott, hogy ha egyáltalán! megtiltják a Concorde-nak a fel- és leszállást, akkor aa csakis környezetvédelmi okokból történik, nem valami franciaeüenesség következté-j ben, nem is azért, mert fél­nek a francia korikurrenciá- tóL Viszont Hugh CareyJ New York állam kormányzó­ja változatlanul azt mondta,' hogy a Concorde „túl zajos és túl füstös”.., A Concorde-ra a francia ál­lam és az Air France légitár­saság ráfizet. Ha New York repülőtere nem nyílik meg előtte, a Concorde-program csődbe kerül. Jobert volt francia külügyminiszter sze­rint, ha az amerikaiák meg­tagadják a Concorde-tól a New York-1 légikikötő hasz­nálatát, Franciaországnak végleg ki kell vonulnia a NATO-ból. Pálfy József ] NÓGRÁD — 1977. március 13., vasárnap Röpcédulákat terjesztett Leningrádban bíróság elé állítják Antoin Pipe, 31 éves belga tűi istát, mert — mint a vádból kitűnik — a Szov­jetunió társadalmi és állami rendje megváltoztatására haj­togató, a Szovjetunió külpo­litikáját és az ország demok­ratikus szabadságjogait dur­ván rágalmazó röpcédulákat terjesztett. A röpcédulákat a közismer­ten szovjetelllemes tevékeny­séget folytató „Flamand ak­cióbizottság Kelet-Európáért” és a ,,Nép.i Munkásszövet­ség” adta ki. Pipe-t 1976- december 23- án a járókelők adták át a rendőrségnek miután a bel­ga turista mintegy 150 röp­cédulát szórt szét a leningró- di egyetem mellett. Örizetbe- vételekor további 742 pél­dányt koboztak el tőle ezek­ből a kiadványokból. Antoin Pipe-t az OSZSZK bűn le’o- törvénykönyvének ide vonat­kozó paragrafusa értelmében 6 hónaptól 7 évig terjedő sza­badságvesztéssel sújthatják. Kárfelmérések, segélyszállítmányok Romániában Kozma Mihály, az MTI tu­dósítója jelenti: Egy héttel a földrengés után Románia lakossága figyelmé­nek középpontjában a termé­szeti csapás okozta károk mi­előbbi felszámolása, a romok gyors eltakarítása és a gaz­dasági élet újrabeindítása áll. A földrengés áldozatairól és az anyagi károk nagyságáról jelenleg még nem is lehet pontos kimutatást adni. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Poli­tikai Végrehajtó Bizottsága pénteki ülésén határozatot hozott arról, hogy valameny- nyi gazdasági ágazatban meg kell szervezni a földrengés okozta károk pontos felméré­sét. Szombaton tovább folyta­tódott a föld rém géskárosul- tak megsegítésére szolgáló péntek reggel beindított be­tétszámla-akció. Az ország különböző területeiről ma­gánszemélyek, brigádok, üze­mek százai jelentik be, hogy kisebb-nagyobb összegekkel járulnak hozzá a földrengés- károsultak megsegítéséhez. A kommunista párt politikai végrehajtó bizottságának tag­jai és póttagjai úgy határoz­tak, hogy egyhavi fizetésüket ajánlják, fel a károsultak meg­segítésére. Külön segélyakció­kat kezdeményeztek a szín­házak és sportegyesül etek is. Pénteken délután és szom­baton délelőtt is egyre több külföldi kormány, szervezet és vállalat ajánlott fel kü­lönböző segélyeket a romá­niai földrengés károsultjai*; nak. (MTI) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents