Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
ELŐREBOCSÁTOM: nincs kocsim. így a saját ügyemben nem győződhettem meg a salgótarjáni AFIT jó munkájáról. A rosszról sem. Amikor azonban feladatul kaptam. írjak a szervizről, érdeklődtem. véleményeket gyűjtögettem. Hosszú a névsora azoknak, akikkel beszéltem... Rozgonyi Aladár üzemvezetőnek tettem fel a kérdést: — Mondja, miért van eny— Tehát tud arról, hogy fegyelmezetlenség is előfordul? — Utasításban adtam ki: aki egy tű értéket eltulajdonít, azt fegyelmi elé állítom és repül. Egyébként nem vagyok híve a fejvételnek. A kisebb szabálytalanságot elkövetőt is figyelmeztetem. Ne felejtse, a szakemberekkel nem dobálózhatok. szükség van rájuk. Is ellenőrizni. Persze. hogy elkapom a szabálytalankodót. — Ez nem a művezető dolga lenne? — Sok az új ember. Es még sok a pletyka. Há inkább éjjel-nappal itt vagyok, ami rajtám áll, megteszem, akarom. hogy felnézzenek a munkánkra, a szervizünkre. — Tehát hallott egyet és mást. Ezért akar szigorúbb fegyelmet? Eli írt csen szeruiz hiba nélkül AKAROM, hogy (elnézzenek ránk! nyi panasz a salgótarjáni AElT-szervizre? — Panasz? A munkánk ellen? — Miért, nem tud róla? — Hozzám panasszal nem fordultak. Pedig nagyon jól tudják Salgótarjánban, hogy az en ajtóm mindig nyitva áll. Bárki bejöhet. Az is, aki-: nek valami baja van. Hivatalosan ennek ellenére sem jöttek. — Azt mondják, hogy itt... — Mondják... mondják... Ismerem a büntetőtörvénykönyvet, ha kívánja, idézhetem a paragrafust, amely, a rágalmazás elleni szankciót tartalmazza.. Ereztem, másként kell hozzákezdenem. — Van kocsija? — Miért kérdi? — Hol javíttatja? — Miért? — Mielőtt Önhöz jöttem, tu- . domásomra jutott, magánkisiparosokkal dolgoztat. Az eyn- berek szerint nem bízik a saját szakmunkásaiban. A harag — és érzésem szerint — az őszinte megbánto- dás mélypirosra festi arcát. Meglepően csendesen telel, hosszú szünet után: — Látja, mennyire kell óvakodni a pletykától? — Valóban kell, de most miért? — A salgótarjáni szerviz üzemvezetője vagyok. Lehet, azért javíttatok másutt, nehogy higgyék, ingyen dolgoztatok a beosztottaimmal. Lehet: érdekel a konkurrencia munkája is. Annyi minden lehetséges. E« lám, a lehető legrosszabbat tételezik fel. — Elégedett az emberei munkájával? — Nézze, 1969. június végén nyolc ember kezdett itt dolgozni. .. Akkor 20 ezer volt az évi munkaóra-kapacitás. Még 1970-ben is mindössze 60 ezer munkaóra. Az igazi nagy felfejlődésünk tavaly novemberre tehető. A jelenlegi száz emberből akkor negyven lépett be. .. Nern csak egy kocsinak van szüksége bejáratásra: a szerviznek is. Idő kell, míg összeszoknak, amíg a fegyelem úrrá lesz. Metszési bemutató A József Attila megyei Művelődési Központ kertbarátok klubja .a városkörnyék; hétvégi telkek tulajdonosainak, a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozóknak rendszeres foglalkozásokat, bemutatókat tart. Legközelebb a klubtagok szombaton találkoznak. A Pécskő-dombon, a kiskertek egyik legidőszerűbb tennivalóiról, a fiatal gyümölcsfák alakító metszéséről lesz szó. Az érdeklődők a gyakorlatban sajátíthatják el a munkával kapcsolatos tennivalókat. — De mondják, behoztak egy-egy kocsit előkészíteni műszaki vizsgára, és felvették ugyan a pénzt, mégsem felelt meg a követelményeknek. — Január negyediké óta készítünk fel kocsikat. Tudja hányat bocsátottunk azóta vizsgára? — Nem! — Kereken kétszázat. És tudja, ebből mennyit dobtak vissza? — Nem. — Hármat. — Ez valóban nem rossz arány. — .. .Közülük az egyik szélvédőjén egy parányi lyuk volt. Szélvédő hiánya miatt, -cserére nem volt módunk. Biztonsági okok miatt a vizsgáztatóknak igazuk volt. De mutathatok egy hosszú listát, ha érdekli, az egyéb nélkülözhetetlen alkatrészekről^ amelyeket hiába kérünk, hiába rendelünk. Most mondja, az embereim a hibásak? A szerviz dolgozik rosszul? — Gyakran kénytelen fegyelmit adni? — Nagyon ritkán. — Már fegyelmezettek az emberek? — Sok szépet mondhatnék róluk. Munkájukról, magatartásukról. — Mikor volt a legutóbbi fegyelmi ügy? — Tegnap. Este a portás beírás nélkül engedett be egy kocsit, amiben ráadásul különböző anyagok voltak... Nézze, a munkaidőm sokszor reggel ötkor kezdődik, úe gyakran jövök be este tízkor — Fegyelem csak egyféle van! Es ez veszélyes üzem, itt a legkisebb szabálytalanság emberéletbe kerülhet. — Az ügyfelek rontják el a szerelőket a borravalóval? — Azt nem tilthatom meg, hogy pénzt elfogadjanak. De arra féltő gonddal vigyázunk, hogy senki senkii ne késztessen borravaló adására. Igyekszünk megakadályozni, hogy az ügyfél és a szerelő kapcsolatba kerüljön... — Sikerült? — Nem, még eddig nem. De... — Nehéz a dolga? — Higgye el, az embereim többsége nagyon becsületes, megbízható, olyanok, akikre számíthatok. Es egyre kevesebb, akik miatt ezeK a pletykák keringenek, akik “miatt esetleg szégyenkeznünk kell... Aztán később: — De ebben is előbbrelépünk. Mondtam, nem csak a kocsinak, egy szerviznek is szüksége van a „bejáratásra” és ez még tart. A SZERVIZ KAPUJÁBAN megkérdeztem egy Wartbur- gost, mi a véleménye a szervizről? — Örás vagyok, magam is szolgáltatok. Az én munkám ellen is van kifogás. Mit tudja azt a laikus: hibás vagyok, vagy sem? Csak az érdekli, jól jár az órája vagy... — Es nincs igaza? — Ahogy vesszük — mondta az órás diplomatikusan. Szántó István Táncsics-nop Salgótarjánban A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola az immár hagyományos Táncsics- napot szombaton rendezi meg a József Attila Megyei Művelődési Központban. Az idei programban megemlékeznek az iskola diákjai a tanintézet névadójáról. Az ünnepség megnyitója'' lesz a forradalmi ifjúsági napok iskolai eseményeinek. Sor kerül a KISZ-tagok fogadalomtételére, a tizennyolcadik évüket betöltött diákok köszöntésére Itt adják át a tanulmányi és sportversenyek győzteseinek a díjakat. A délelőtti műsort az irodalmi színpad fellépési? zárja. Délután rendezik meg a ,.Táncsics-kupa” című vetélkedőt az osztályok csapatai között. fl KISZ születésnapja Tavaly tavasszal titokzatos dolgok történtek az egyik általános iskola alagsorában. Nagy kopácsolas, fűrészelés, munkazaj hallatszott onnan délutánonként. Az ott dolgozók legtöbbje régi ismerőse volt a gyerekeknek. A KISZ- esek, az úttörőcsapattal kapcsolatban álló üzem, szövetkezet, ktsz, szakközépiskola fiataljai. Ki tudja, mit művelhettek ott lent? A kíváncsiskodó gyerekeket finoman elhessentették a közelből, s kérdéseikre titokzatos arccal válaszolták: meglepetés, titok, majd megtudjátok idejében. Hamarosan ki is derült: születésnapi ajándék. Az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulójára csapatotthont építettek. Tavaly az úttörőknek volt ünnepük, az idén a KISZ-nek van születésnapja. Húsz esztendővel ezelőtt, 1957. március 21- en alakult meg a KISZ, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Korábban is volt hasonló jellegű szervezetük a fiataloknak; a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Néhány hónappal az 1956-os ellen- forradalom feletti győzelem után alakult meg a mai KISZ. Akkor még csak kis élcsapat volt a leghűségesebb, legbátrabb fiatalokból. S húsz év alatt több százezer főt számláló, nagy tekintélyű ifjúsági szervezetté vált. ,Kiemelt fontosságú építkezések felett vállalnak védnökséget, a szocialista brigádok, a munkaverseny-mozgalom tevékeny résztvevői. Bizonyára ti is gondoltatok már rá, hogy illőképpen kellene köszönteni születésnapjukon a KISZ- es fiatalokat, ök sokféle ajándékkal kedveskedtek tavaly. Üttöröötthont, sportpályát építettek, táborozási felszerelést vettek, vagy játékokat, sportcikkeket. Ám miből vegyen meglepetést az őrs vagy a raj a testvéri KlSZ-szer- vezetnek? Egy-egy jól sikerült közös rendezvényre bizonyára minden úttörő visz- szaemlékezik. Például a KISZ-esek meghívására a gyári, vagy községi .klubba. Nos, tényleg nem kell más a születésnapi meglepetéshez, csak egy kis ötletesség. Ti is köszöntsétek vidám műsorral a testvéri KISZ-szervezet tagjait. Ha például sebtiben elviszitek a begyűjtőhelyre a közelben fellelhető papírt és egyéb hulladékot, akkor néhány üveg szörpre is együtt a pénz. Országos készülődés előzi meg a KISZ megalakulásának 20. évfordulóját. Két évtized sok-sok nevezetes vállalása, eredménye vár az évfordulón értékelésre, megbecsülésre. Az úttörők nem feledkezhetnek meg a testvér- alapszervezet köszöntéséről. A. L. A rajzkészség fejlesztésére nagy gondot fordítanak óvodáinkban. Mikor minden perc drága A kis szobában egészség- ügyi könyvek, vöröskeresztes dobozok sorakoznak a polcon és az asztalon. Szükség van rájuk, mert életet menthetnek, üzemi baleseteknél gyors segítséget nyújthatnak. Különösen. olyan helyen, mint a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége, ahol nap mint nap nehéz, több száz kilós vasszerkezetekkel, hatalmas gépekkel dolgoznak az emberek. Egy rossz mozdulat, vagy pillanatnyi figyelmetlenség és már megtörtént a baj... ■ De nem elégségesek csak a könyvek, egészségügyi {elszerelések, kötszerek. Fontos, hogy értő kezű, szakszerűen képzett elsősegélynyújtók ügyeljenek, vigyázzanak a dolgozókra, nyújtsanak segítséget. Nyolc éve került a gyáregységhez Sípos Gézáné. Két évig mint portás dolgozott, majd az üzemen belül szervezett tanfolyam elvégzése után elsősegélynyújtó lett. — Bányászcsalád volt a miénk. Akkoriban az asszonyok nemigen mentek el dolgozni. Akadt elég tennivaló a ház körül. Én nem tudtam otthon maradni. Kereskedelmi eladó lettem egy kis boltban. Nehéz fizikai munkát végeztünk, mert a 80—85 kilós zsákokat mi cipeltük, csomagoltuk és osztottuk szét az árut. Nem múltak el nyomtalanul azok az évek. A derekam még most is érzi. A gyáregység letelepülésekor átjöttem ide dolgozni. A fizetés is magasabb volt, és csábított a szabad szombat, mert a kereskedelemben gyakran még vasárnap is dolgozni kellett. Portásként megismertem mindenkit, és bejártam az egész üzemet. Hogyan lett elsősegélynyújtó? — Mikor megtudtam, nogy indul egy tanfolyam, elsőnek jelentkeztem. Nagyon megtetszett és megszerettem. Igyekeztem minél többet tanulni, mert éreztem ennek a munkának a felelősségét. Olyan ez a csarnok, mint egy nagy' család, melyre nekem kell vigyázni. Mindenki a keresztnevemen szólít, a fiatalok Gizi néninek hívnak. Szeretem őket, és nem egyszer ők is bebizonyítottak, hogy viszont éreznek. Mosolygós arccal nézett szét, mintha a többiek helyeslését várta volna. Majd csendes, nyugodt hangon folytatta: — Feladatomhoz tartozik a figyelmeztetés, a balesetek megelőzésére. Ha valaki nem használja a védőfelszereléseket, vagy nem úgy, ahogy kellene, bizony rászólok. Akkor érzem, hogy igazán jól végzem a munkámat, amikor nincs, vagy egyre kevesebb a baleset. Persze, ha megtörtént a baj, gyorsan kell cselekedni. Minden perc drága. Vtűí már ez utóbbira példa? — Sajnos, igen. Alig volt pár hónapos gyakorlatom, mikor figyelmetlenségből komoly baleset lett. Akkor bebizonyíthattam : nem niába tanultam, értem a munkámat. De inkább sose kelljen bizonyítanom... Maga elé nézett, rövid ideig hallgatott és gondolataiban újból lepergette az eseményeket. Az előbb még vidám arc, szomorú lett. Mikor megszólalt, másról kezdett beszélni. — A férjem is itt dolgozik. A bányák bezárása után került az üzembe. Kompresz- szorkezelő. Együtt járunk műszakba. Most is megvár, segít hazavinni a könyveket. — Elsősegélynyújtó továbbképzés indn’t Salgótarjánban, arra készülök. Az elhangzott előadásokat otthon, a szakkönyvek olvasásával egészítem ki. Év végéin lesznek a vizsgák, de készülni folyamatosan kell. Mert nem a tanfolyam elvégzését igazoló papír a fontos, hanem, hogy a tanultakat, ha kell, hasznosítani tudjuk. Minőig adódhatnak váratlan dolgok, sérülések, balesetek, mr<or szükség van ránk, és mindc»i perc drága. — békési — Lakótelkek, üdülőtelkek (3.) Tarlós használatba adás kertészeti célra A cikksorozat első két részében állami tulajdonú telkek tartós használatba adásáról *volt szó, lakásépítés, üdülőépítés céljára. A rendelkezéscsoport, amely a tartós használatba adás és -vétel ügyleteit szabályozza, arra is kitér, lehet-e mező- gazdasági termelés céljára állami földet tartós használatba adni? Adhat-e mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet saját földjéből tartós használatra mező- gazdasági termelés vagy lakásépítés céljára területet? Ezekre a kérdésekre együttes miniszteri rendelet (6 1977. I. 28. MÉM—ÉVM—PM—IM) válaszol, a következőképpen: — Kaphat-e valaki tartós használatra földterületet mezőgazdasági termelés céljára? — A tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi állami föld tartós használatba kerülhet. Használati jogot szerezhet rá magánszemély, vagy magánszemélyek csoportja. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek ugyancsak adhatnak parcellákat a nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi saját földjükből tartós használatra, saját tagjaiknak és állandó alkalmazottaiknak mezőgazdasági termelés céljára. — Ki jelöli ki ezeket a földeket, amelyeken mondjuk, kertészkedni lehet, avagy gyümölcsöt telepíteni? — Az állami földeknél a,tanácsok, a szövetkezeti földeknél a termelőszövetkezeti vej zetőségek. A szerződéseket í ugyanezek kötik az érdekel- 'tűkkel. Kivétel: ilyien célra 1 tartós használatba nem adható erdő- és belterületi föld. Ott sem adható föld, aiiol a városnak, községnek országos jelentőségű üdülőterülete van, vagy amely területen belátható időn belül közületi építkezés, hasznosítás kezdődik. * — Mennyi lehet a földterület, amelyet valakinek, mezőgazdasági hasznosításra használatba adhatnak? —• Állami földnél a használó földterülete (a tulajdonában, vagy használatában levő összes földjének területe) nem haladhatja meg a hatezer négyzetmétert. A termelőszövetkezet a saját földjéből a tagjának vagy állandó alkalmazottjának hatezer négyzetmétert adhat a háztáji, illetve illetmónyföldön kívül, mezőgazdasági termelés céljára. Az ilyen földek használati joga nem ruházható át, ezeken gazdasági épület csak az építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint emelhető. Feltételezik, hogy a személyes érdekeltség nyomán olyan földeken . virágozhatnak ki mezőgazdasági, kertészeti kultúrák — jól szolgálva például' a zöldsfg- és gyümölcsellátást —, amelyek eddig parlagon hevertek, alig Vgltak kihasználva. — Belterületi földet adhat a szövetkezet tagjai és állandó alkalmazottai részére, az általuk szervezett lakásépítő szövetkezet részére lakóház- építés céljára, tartós használattal. A telket a szövetkezeti vezetőség jelöli ki, az köti a szerződést, de előzőleg a termelőszövetkezeteknek meg kell kérnie az első fokú építésügyi hatóság engedélyét. A használatbavételi díjat szintén a termelőszövetkezet vezetősége állapítja meg, dönt a mérséklés, részletfizetés ügyében is. NÓGRAD — 1977. március 11., péntek 5
