Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-08 / 56. szám
I Történelmi perújrafelvétel Kislexikon: „Rosenberg (Rouznbeg), Julius és Ethel: békeharcos házaspár az USA* ban akiket kémkedés (az aíomtilok állítólagos ellopása) miatt Halálra íté'tek és a világ tiltakozása ellenére kivégeztek (1953). Azoknak, akik éUék a kort. n hidegháborús évek fé’elme* tes je^nségeit. ma is minden o yan e'even. mintha csak a minap történt volna. Pedig immár negyedszázada. Pontosabban: huszonhat éve. hogy az amerikai „igazságszolgáltatás" gépezete szovjetellenes tömeghisztéria étvágyának betöltésére egy békés házasnár ellen akcióba lépett, s huszonnégy esztendeje. hogy végrehajtotta a szörnyű verdiktet. A nemzetközi tiltakozás, világfelháborodás ritkán csapott olyan magasra a történelemben, mint a Rosenberg-házas- pár ügyében. A római egyház feje, a pápa is kétszer emelt vétót, de tömegtüntetések zajlottak Amerika-szerte is. Józanabb, mérsékeltebb ooliti- kusok, bírák szintén latba vetették minden befolyásukat, eszközüket a nyilvánvalóan aiapta'on ítélet ellen, ám az elvakultan szovjetellenes kormányzat mindenáron „példát kívánt statuálni”. Holott egyre jobban érződött már, hogy e játszma hamis lapjai mind szembetűnőbben árulkodnak. Ezért is kísérletezett szorultságában kegyeimet kínálni a házaspárnak egy látványos, „megbánó" beismerés fejében. eltelt negyedszázad azonban — amióta a villamosszék Rosenbergéken betöltötte szörnyű rendeltetését — nem volt elegendő elaltatni a világ lelkiismeretét. Mint ahogv minden nagy gaztett esetében így törvényszerű. Olvashatunk napjainkban róla. hogy perújrafelvételt sürgetnek szüleik ügvében az immár felnőtt Rosenberg- gyerekek, és a világ eleven ’o'ki ismeretéből fakadó az a négyrészes francia filmalkotás is. me'ye* az utóbbi két hétben követhettünk figyelmünkkel a televízióban. Ritkán találkozni olyan ka* tartikusan megrázó művel, mint ami Alain Decaux drámája alapján. Stellio Lorenzi írói és rendezői közreműködéséve’ született. Az alkotók, kényesen elkerülve minden olcsó hatáskereső fogást, szi" gorúa a történelmi tényszerűségre alapoztak. A per aktáit nyitották ki előttünk, a vad é? védelem érveit, bizonyítékait vetették egybe' a drámai fejlet közepette is szinte hűvös tárgyilagossággal. És éppen ez a művi fo- gósoktó’ mentes keresetlen* ség teszi döbbenetes élménnyé A Rosenberg-házaspár című filmet Alain Decaux és Stellio Lorenzi nevét említve hagyományos értelemben talán nem is beszélhetünk itt írói produktumról, hiszen a történet egy- szörnyűséges korszak valóságterméke. Decaux és l/orenzi érdeme abban van, hogy a per hatalmas anyagának döntő, lényegi részét tárja elénk újból, s ezzel megismételt állásfoglalásra késztet bennünket. S ugyanez a szándék jut érvényre Jacques MaVan, vagy nincs? Művelődésről a kábelgyárban Óvoda és napközi Mátraverebélyben az idén két gyermekberuházás valósul meg. Az elmúlt évben a saját erőből háromról négycsoportosra bővített óvodát, 270 ezer forintos központi támogatással az idén felújítják. A vízvezeték- és derítőrendszer korszerűsítésére kerül sor, amihez a lakosság — elsősorban a szülők — is hozzájárul társadalmi munkával. Árkokat ásnak, belső festéseket, mázolásokat végeznek, a berendezést javítják több tízezer forint értékben. A község napközi otthona ugyancsak központi támogatással — több mint háromszázezer forintos költséggel — egészségügyi toldaléképületet kap. A munkákat a Nagybátonyi Község- gazdálkodása Vállalat végzi. nier operatőri' munkájában, aki i történések meggyőző rekonstruálásához bátran és gyakorta fordul korabeli híradó-képsorokhoz is. A film vetítése során sokaktól hallottam, hogy képtelenek voltak egyes történésrészeket vég .anézni. Va'óban, a per úiraé’ése rendkívüli lelki, idegi teherpróbát je’err tett mmdannyiónknak. mindenekelőtt pedig azoknak akik történe'mi megélői voltak mindazoknak az éveknek, amelyeket a film hiteles valóságában. mint rémséges lidércnyomásé* emléket elénk idézett. A két főszerepben. Julius és Ethel tragikus személyében Gilles Segal és Marie-José Nat nagyszerű ábrázolása emberi-művészi hitvallás, elköte- lezettség-vállalág egy igaz ügv oldalán. A fi’an egésze pedig bátor és erőteljes sürgetése egy bizonyosan elkövetkező történelmi perújrafelvételnek. Egyebekben a tv elmúlt heti műsorára is erős színvonalbeli egyenetlenség volt a jellemző. Kapás Dezső tévéjátéka. a Haszontalanok, napjaink valós alapanyagán bontakozik ki. Az urbanizáció egyik legaggasztóbb tünetére, az emberi bezáru'kozásra fordítja figyelmünket a színészíró. A hatalmas lakónegyedekben mindinkább elmagá- nyosodó emberre. A probléma feloldásának útja azonban — melyet a tévéjáték elérik tár — teljességgel járhatatlan. A variánsok nemhogy kapcsolatok teremtésére szolgálnának. inkább még a természetszerűen születhetőket is terhessé teszik. Kapás Dezső történetfüzére részeiben elszórakoztatja a nézőt, de a játék végén szétpereg, mert az írói fonal szakítóképessége a legminimálisabb terhelésnek sem képes ellenállni. Élvezetes perceket nyújtott szombaton este á Lány pisztollyal című olasz filmbohózat, és szellemes, igényes szórakozást vasárnap Sheridan: A rágalom iskolája című pompás komédiájának angol tévéfilmváltozata. (b. t.) .4 Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyára a város egyik legjelentősebb ipari üzeme. Termékei ma már világhírűek. Nyolcvan százalékuk tőkésexportra készül. ^ A gyár vezetői és régi munkásai még jól emlékeznek a néhány évvel ezelőtti időszaka, amikor számos szervezési és egyéb nehézséggel kellett megküzdeni, kemény és jó munkával betörni a világpiacra, hírnevet szerezni és azt megtartani. Hogy ez mennyire sikerült a balassagyarmati kábelgyáriaknak, jól példázza, hogy a múlt esztendőben a külföldi megrendelők egyetlen termékükkel szemben sem éltek minőségi reklamációval. Egy svéd cég pedig, amelyik első időben el sem akarta fogadni a termékeket, már a balassagyarmatiakra esküszik. Pár év alatt harcolta ki magának ezt a hírnevet agyár. Tanulmányba illene, hogyan, milyen motivációk játszottak ebben közre. Itt csak az oktatás és művelődés szerepére hívnánk tel a figyelmet. A balassagyarmati kábelgyár a megyében az elsők között fogadott üzemi népművelőt alkalmazásba a közművelődési tenniva ók intézésére. Hogy mit jelentett ez a gyár kulturális életében, arra így emlékezik Patterman János szakszervezeti titkár: — Nagyon rátermett népművelőnk volt Annyira, hogy beleestünk abba a hibába: ráhagytunk mindent, mi csak figyelemmel kísértük a munkáját. És ez visszaütött. Amikor elment szülési szabadságra, több mindennel próbálkoztunk, de nem sikerült helyettesíteni: szakadék támadt a nyomában. Lányok Asszonyok A lap márciusi száma bemutatja a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem orosz nyelv és irodalom tanszékén dolgozó tanárnőket. Nyolcán vanrrSk, közülük öt fiatal asszony — orosz anyanyelvi lektor. Heves és Bács megyéből pártmunkásküldöttség járt Moszkvában. Élményeikről, a Barátság Házában rendezett találkozóról Hevesből és Bács- ból című írásában számol be a lap munkatársa. Kiss István, az ismert magyar szobrászművész moszkvai kiállításának sikeréről számol be egy szovjet festőművész tudósítása. Hogyan jön világra a kisbaba? Több mint ezer lipcsei iskolás válaszát elemzi L. Bogdanovics. az oivostudo- mányok kandidátusa. A lap melléklete kötött kabát, székkárpit, keresztszemes terítő készítéséhez, az erkély hangulatos díszítéséhez ad szakszerű, rajzokkal illusztrált ötleteket. — Ma milyen mély ez a „szakadék?" — A régi szinten most sem tudjuk végezni a munkát. Viszont kudarcaink, nehézségeink . megtanítottak bennünket arra, hogy a művelődéssé', minden felelős vezető foglalkozzék. — A művelődés helyi irányítóinak és szervezőinek milyen sajátosságokkal kell megküzdeniük? — Munkásaink három műszakban dolgoznak, kulcsgépeinken februártól folyamatos az üzemeltetés. Ennek az elfogadtatása is sok gondot okozott Másik jellemző, hogy dolgozóink fe’.e bejáró — s műveltségi összetételük sem a legkedvezőbb. Tulajdonképpen ez indokolja törekvésünket, amely szerint itt, helyben kívánjuk megoldani az oktatási és művelődési feladatokat. — A helyi művelődési központ álláspontja szerint —ez nemrégiben városi tanácsülésen is elhangzott, a napokban írtunk is róla — meglehetősen nehézkes a gyárral való kulturális együttműködés. Mi erről itt helyben a vélemény? — Többször vitatkoztam már, kértem a művelődési ház aktíváit, éppen a korábban elmondott sajátosságokra hivatkozva, hogy hozzák ki a gyárba a műsorokat. De nem. Szerintük a városban jó, színvonalas műsor van, menjünk mi oda. — És nincs igazuk? — Lehet. De én bármilyen agitációva] sem tudom kivinni oda az embe-ek sokaságát. Pedig mennyit akartuk. A délelőttösek sietnek haza a családhoz, a délutánosok műsoridőben dolgoznak, az éjszakások sem jönnek be vidékről korábban, és helyben is meggondolják. ne vízcsapot javítsanak-e, vagy más, a családnak fontos do'.got végezzenek. Ez az általános álláspont. A kulturált* elmaradást, a szokások hiánya' azt hiszem, nem lehet egy-két év alatt pótolni... Egyébként is azzal a közkeletű felfogással értek egyet, amely szerint a mtí- velődést még közelebb kell vinni az élethez Hogyan?Ebben nem vagyok szakember. Imre István párttitkár beszélgetésünknek szem- és fül- tanúja. Most bekapcsolódik ő is a beszélgetésbe: — Legjobb tudomásom szerint nincs probléma a különböző ünnepségeken való részvétellel, szakköri tagsággal. Valószínű inkább, hogy a művelődési ház többet vár tőlünk, többet, mint amennyire jelenleg képesek vagyunk. Jobban meg kell ismerniük sajátosságainkat ahhoz, hogy megértsenek bennünket Gyárunk művelődési lehetőségeit ugyanis a központ is befolyásolja. Március elején például valamennyi gyárának színvonalas kultúrműsorral egybekötött bált rendezett Ugyanakkor nálunk is folyik kulturális élet. Brigádjaink eljárnak színházba Pestre, helyi rendezvényeken, oktatásokon vesznek részt. A korábbihoz viszonyítva alacsonyabb színvonalú ugyan a tevékenység, de nem lehet rá azt mondani, hogy nincs. — A szocialista brigádvezetők klubiába viszont a 25 vezető közül csak egv jár. — Ez igaz — feleli a szak- szervezeti titkár. — Biztos, hogy kevés, de minden agitá- cióra elfoglaltságaik sokaságát említik. Milyen következtetéseket vonhatunk le a beszélgetésből? Mindenekelőtt mint legfontosabbat: a gyárnak és a művelődési központnak közösen kell keresnie a művelődés fejlesztésének lehetőségeit, mindkettőnek megértőbbnek kell lennie egymás gondjai iránt. Akkor minden bizonnyal több színvonalasabb rendezvényt lehet szervezni az üzemben, és több kábelgyári dolgozó keresi fel a művelődési házat. Sulyok László ,Ki tud többet a Szov e unióról?’ Mii téréijínhtusk 20.00: ÖRÖKBEFOGADÁS. Képes enciklopédia Színvonalas vetélkedő Balassagyarmaton Az „Albatros 1977" című Illusztrált kiadvány a csehszlovák Albatros Gyermekkönyvkiadó Vállalat 270 idei kiadványa közül kétségtelenül az egyik legérdekesebb. Annyiban enciklopédia, hogy ABC-sorrendbem. közli tartalmát, de nem elégszik meg csupán adatok, tények felsorolásával, hanem az olvasó gyermekhez szóló gondolatokat is közöl szórakoztató megfogalmazásban. Hatszáz címszava alatt párbeszédek, glosszák, érdekes történetek hozzák közelebb a legkülönbözőbb tartalmú ismereteket a gyermekekhez, sok képpel illusztrálva a mondanivalót. A több mint 8 700 000 lakosú Bulgáriában a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek száma meghaladja a 200 ezret, az egyetemi hallgatók száma pedig körülbelül 130 ezer fő Az 1975/76-os tanévben minden tízezer állampolgárra 1752 középiskolai tanuló és 121 egyetemi hallgató jutott. Az országban működő 400 < tudományos kutató- és tervező- intézet szakemberei szorosan együttműködnek az ipari és a mezőgazdasági dolgozókkal, Az a gond, hozzáértés, amivel ez a gyermekenciklopédia készült, jellemző a csehszlovákiai kiadóvállalat többi kiadványára is. Húszféle könyvsorozat juttatja el a kis olvasókhoz a hazai és külföldi gyermekirodalom legjelesebb alkotásait. A gyermek- könyvek illusztrálását a leg- nevsebb művészek végzik. A kiadó e könyvek 40 százalékát külföldi irodalomból for- díttatja. Verne művei, a „Kis herceg, az „Iliász képes gyermekkiadása szerepel többek között az idei tervben. Az Albatros kiadó évente átlagosan 200 művet jelentet meg 7 millió példányban. velük együtt küzdenek a minőség javításáért, a termelés hatékonyságának növeléséért. Csupán az 1975-ös évben ösz- szesen 6845 tudományos-műszaki megoldást alkalmaztak a termelésben. Ezek együttes gazdasági értéke 285 millió leva volt. Ugyanebben az esztendőben 777 tudományos kutatási témát dolgoztak ki az alkalmazott tudományok területén. Sok bolgár találmányt külföldön is szabadalmaztak, elsősorban az elektrotechnikai iparban. Zsúfolásig megtelt díszterem, ízléses dekoráció, ünnepi hangulat, kedves fogadtatás és köszöntés — tehát minden adva volt, hogy jó vetélkedéssel döntsék el a résztvevő csapatok: „Ki tud többet a Szovjetunióról, a Szovjetunióból?” A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola rm>st már másodszor bizonyult kitűnő házigazdának, rendezőnek. Mind a nevelők, mind az ifjúsági közönség sokat tett azért, hogy versenyhez illő körülményeket teremtsen. Fáradozásuk nem volt hiábavaló — minden vendég és versenyző kitűnően érezte magát s a szépszámú közönség jól szórakozott. Megyénk 8 középfokú tanintézetének 4—4 fős csapata vett részt a versenyen, amely az égjük megyei döntő volt. A diákoknak arról kellett számot adniuk, kellő alapossággal olvasták-e a versenykiírásban megjelölt „Szovjetunió" című folyóirat hat példányát, értik-e a Szovjetunió külpolitikájának. gazdasági életének lényegét, ismerik-e adatait? Megismerkedtek-e a szovjet kultúra — irodalomb festészet, zene — nevezetességeivel, a szőriét tájak és természet szépségeivel, kuriózumaival, a szovjet emberek gigászi alkotó, építő- munkájával, sportjával? A verseny végeztével a zsűri nevében Molnár György, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára igenlően felelt a fentebbi kérdésekre. Nagy elismeréssel szólt a csapatok töretlen versenyzési kedvéről, jó teljesítményéről és a szurkolók lelkes biztatásáról. A közönség — elsősorban diákok és nevelők — figyelemmel kísérte a verseny menetét. Mindig felhangzott az elismerést kifejező taps, ha a csapatok pontot szereztek, s - valóságos viharrá erősödött, ha a hazai kedvencek kaptak pontot a zsűritől. A gondos előkészítő munka eredményeként nagyon Színvonalas verseny zajlott Balassagyarmaton. A nyolc csapat közül — ezúttal immár sorrendben harmadszor — a Balassi Bálint Gimnázium csapata szerezte meg az elsőséget, izgalmas, fej-fej melletti küzdelemben a Bolyai János Gimnázium és a házigazdák, a Szántó Kovács János Szakközépiskola csapataival. Ez évben is ők képviselik majd megyénket — a másik megyei döntő első helyezettjének társaságában — az egri területi döntőn. Ezúton is gratulálunk a csapat tagjainak, a felkészítő tanároknak. További szereplésükhöz sok sikert kíván a zsűri és maga nevében a játékvezető: Kocsis József 4 NŰGRÁD - 1977. március 8., kedd Tudományos sikerek Magyar film. Mészáros Márta filmje — amely a berlini nemzetközi filmfesztiválon nagydíjat nyert — igazi mai történetet dolgoz fel. Kata, a főszereplő nő (Berek Kati formálja meg) gyermeket szeretne. Családot maga körül. De kapcsolata egy nős férfival nem válhat családi kapcsolattá. A férfi, akinek már van két gyereke —, nem akar válni. Kata. elhatározza, mégis felnevel egy gyereket. Az árvaházból örekbe fogad egy kislányt, akj^, szerethet, becézhet, s aki értelmet, színt ad egyhangú életének. Képünkön: jelenet a filmből.
