Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

■ Befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) \ pályaválasztási tanácsadásra. A Munkaügyi Minisztériumtól kérik: vizsgálja felü a külön­böző foglalkozásokat abból a szempontból, hogy a műsza­ki-technikai fejlődés milyen új szakmákat pályákat nyit meg a nők előtt. A SZOT és TÓT abban ses'thet. hogy továbbra is kezdeményezi é3 folyama'06an szervezi a dol­gozó lánvok. asszonyok szak­mai, iporitikai képzését, to­vábbképzését. A leinouokta- tási formák továbbfejlesztésé­nél tekintettel kell lenni a nők jelenleg’ élet- és mun­kakörülményeire, a gyes-en levő anyák sajátos helyzetére. A konferencia javasolja, hogy a XI pártkongresszus határozatának megfelelően a pártszervezetek, a szakszerve­zetek és nőbizottságaik ne engedjék meg a munka sze­rinti elosztás elvének meg­sértését. Ügyeljenek arra, hogy folvamatosan megszűnjenek a hőkre hátrányos bérkülönb­ségek. A gazdasági irányító szervek fokozottabb ellenőrző munkájára van szükség, hogy a vállalatok és a szövetkeze­tek bér- és jövedelempoliti­kájában érvényesüljön a ne­mek között az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve. Végül a konferencia újjá­választotta a magyar nők 205 tagú — a nőtársadalom min­den rétegét képviselő — or­szágos tanácsát. Az országos tanács megtar­totta alakuló ülését, megvá­lasztotta tisztségviselőit. A Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke ismét Erdei Lászlóné lett. alelnökök: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Jókai Anna írónő, Ka- kucsi Gabriella, a dabasi tsz elnöke, Kiss Imréné. a KISZ Komárom megyei bizottságá­nak első titkára, Makoldi Mi- hályné Kossuth-dijas pedagó­gus és Nádas! Lászlóné, a Csepel Vas- és Fémmüvek ve­zérigazgató-helyettese. Az MNOT 43 tagú elnökséget vá­lasztott. Godó Györgyné felszólalása Tisztelt Nőkonferencia! Kedves elvtársnők, elvtár­sak ! A párt Központi Bizottsága nőpolitikái határozatának vég­rehajtása Nógrád megyében is számottevő változást eredmé­nyezett a nők egyenjogúsága megvalósításában. A megyei pártbizottság — s ennek ha­tására minden területen és szinten a pártszervek, az alap­szervezetek rendszeresen és folyamatosan értékelik, elem­zik a határozat konkrét meg­valósítását. Másrészt viszont minden politikai, gazdasági, szociális és kulturális döntés meghozatala előtt mérlegelik annak hatását a dolgozó nők­re, eredményét a nők helyze­tének javítására. Erre törek­szünk az állami és gazdasági szervek, a tömegszervezetek és mozgalmak tevékenységé­nek irányítása, koordinálása során is. így kívánjuk bizto­sítani, hogy az egyenlőség az élet különböző területein mind teljesebbé váljék, a párt tu­datos irányításával társadal­mi ügy legyen. A pártszerveknek és szer­vezeteknek — főleg a ha­tározat megjelenését kö­vetően —, de néhány részkérdésben még ma is — jelentős ellenállást, számos, a szocialista esz­méktől eltérő nézetet, gyakorlatot kell leküzde­niük Hosszú politikai nevelő mun­ka szükséges ahhoz, hogy min­den kommunista saját felelős­ségének érezze, személyes példával, magatartásával iga­zolja munkahelyén, a társa­dalmi és családi életben, hogy a nők egyenjogúságáért vívott i harc részesei kívánnak lenni. Az elért eredmények nálunk \ ts po'itikai és ideológiai harc­ban születtek. A pártszervek és szervezetek következetes ideológiai, politikai nevelő munkája, a tömegpropaganda együttes hatása, hogy a két kongresszus között a határo­zat végrehajtása a pártmun- ka szerves részévé vált. Ennek eredményeként — felelősséggel mondhatom —, hogy a nők körében és érde­kében végzett munka me­gyénkben integrálódott a pártmunka egészében. Érvé­nyesül a munka megtervezé­sében, végrehajtásában és el­lenőrzésében. Sajátosan je­lentkezik az ifjúságpolitikai határozatokban, a munkásosz­tály vezető szerepe fejleszté­sére hozott párthatározatban is. Az integrálódás tényét — engedjék meg, hogy alapvető­en két központi párthatározat végrehajtásán mutassam be. A női egyenjogúság kiteljese­déséhez. egyéni felemelkedé­séhez az alapvető feltételt megyénk gazdasági szerkeze­tében és fejlődésében végbe­ment változás adta meg. Az •*' elsődlegesen kitermelő és ne­héziparral rendelkező megye ma már viszonylag korszerű könnyűiparral is rendelkezik. Nehézipari üzemeink re­konstrukciói befejezéshez kö­zelednek, a gépesítés jelentős mérvű. A gazdaságban végbe­ment fejlődés megteremtette az alapját, hogy a szocializ­mus elve és gazdasági érde­künk megvalósulhasson — a nők munkavállalása kitelje­sedhessen. Megyénkben jelenleg a munkaképes korú nők 71.3 százaléka dolgozik a gyer­mekgondozási segélyen levőkkel együtt. Alkotó energiájuk, szorgalmuk, a háztartás vezetésében ki­alakult takarékosságuk — ma a társadalmi munka- megosztás nélkülözhetet­len, bár még nem teljesen kiaknázott forrásai. Az újonnan munkát vállaló nők a háztartásból a termelő­munkába lépve nehéz felada­tot vállaltak. Családi kötött­ségük, a szolgáltatás még nem kellő színvonala, szemléletbeli előítéletek mellett álltak nelyt a munkagépek mellett, a me­zőgazdaságban, a hivatalokban és a kulturális élet különböző területein. Gazdasági épitő- munkámk eredményei lehe­tővé tették, hogy országos és helyi összefogással a nők eiet- és munkakörülményeiben, gaz­dasági és szociális helyzete javításában jelentős változás következzen be. A nők nagy többsége de­rekasan dolgozott és dol­gozik. A szocialista bri­gádmozgalomban résztve­vők 30 százaléka nő. Helytállásukat mutatja, hogy 34 százalékra növe­kedett a kiváló dolgozók, a magas állami kitünte­tésben részesített nők aránya. A végrehajtott állami, munka­helyi intézkedések, a társada­lom szemléletében történt po­zitív irányú változás növelte a nők politikai elkötelezettségét, bizalmát a szocializmus, a párt iránt. Az ötödik ötéves terv célki­tűzéseivel, a munkahelyek 1977. évi tervfeladataival egyetértenek — azt fegyelme­zett munkával valósítják meg. A csepeli munkáskollektíva által kezdeményezett felhívás­hoz az elsőként csatlakozottak között nők is voltak. Például az öblösüveggyár Petőfi Sán­dor nevét viselő női szocialis­ta brigádja. A dolgozó nők tudják, hogy a további sike- reknez az egyenjogúság mara­déktalanabb megvalósítási­hoz az alapot csak a fegyel­mezett, pontos munka képez­heti. A nők munkába állásával egyidejűleg újabb gondok je­lentkeznek. Többek között az is, hogy a fizikai munkásnők túlnyomó többsége, 82,2 száza­léka betanított és segédmun­kás. A párt programnyilatko­zata is hangsúlyozta, hogy a technika, a technológia fejlő­dése, a tudományos technikai forradalom égetően szükséges­sé teszi az azt mozgásba íiozó ember termelési tapasztalatai­nak, felkészültségének állan­dó korszerűsítését. Már nálunk is megtalál­ható, hogy a férfimunká­sok egy része második, 2 NÓGRÁD- 1977. március 8., kedd a II. nftkonferencia harmadik szakmát tanul, ugyanakkor a nők többsé­gének nagy hátrányt kell leküzdeniök, még egy szakmával sem rendelkez­nek. Ebben a vonatkozásban csupán kezdeti eredményeket értünk el. Nénány nagyüze­münk politikai és gazdasági vezetése felismerte a munka­erő minőségi fejlesztésének szükségességét. A munkahe­lyen biztosított képzési for­mákkal megteremtette a felté­telét annak, hogy a folyama­tos termelés biztosításával egyidejűleg, a nők jelentős aránya egyszerre szerezze meg az általános és szakmai mű­veltséget. Ennek jó példái: a salgótarjáni öblös- és sík­üveggyárban, a kohászati üze­mekben, a női munkaerőt fog­lalkoztató könnyűipari üzeme­inknél valósultak meg. A szo­cialista és ifjúsági brigádkol­lektívák nevelő hatása erő­teljesebben érződik. Szerény­nek tűnő eredmény, hogy évenként közel 300 dolgozó nő kap bizonyítványt az általá­nos iskolában 1600 gimnázi­umban, 1100 pedig szakmun­kásképzőben Csaknem 10 százalékkal gya­rapodott az ipari tanulók kö­zött a leányok aránya, sajnos elsősorban a már ismert szak­mákban. Ügy gondoljuk, hogy ez még korántsem elég. A Nógrád megyei párt-vég­rehajtóbizottság kulcskérdés­nek tekinti a káder-munka to­vábbfejlesztésével biztosítani a nők arányának jelentős nö­velését a vezetésben. A mégye társadalmi életében elfoglalt helyük, szerepük, számuk ará­nyában biztosítani részvételü­ket a megye politikai, gazda­sági, ideológiai, kulturális fel­adatainak meghatározásában és végrehajtásában is. Ehhez viszont szükséges, hogy minél több nő feleljen meg a párt káderpolitikai elveiben meg­fogalmazott hármas követel­ményeknek. A vezetőkészség mellett politikailag és szakmailag is alkalmas legyen vezető funkció betöltésére. Erre a nőket, éppúgy, mint a férfiakat alkalmassá kell tenni, nevelni kell. Ennek érdekében céltudatos, tervszerű, differenciált politi­kai nevelő munkával, alapos helyzetismeret birtokában me­gyénkben középtávú, személy­re szóló kádemevelési tervek készültek. A megye pártszer­vei és szervezetei irányításá­val, koordinálásával arra kö­teleztük minden szinten az állami, gazdasági, társadalmi­szervek kommunista vezetőit, hogy a nők vezetővé nevelésé­re konkrét tervet készítsenek. A nők köréből nagyobb ará­nyú kádertartalékot, káder- utánpótlást kiválasztani, tanu­lásukat megszervezni, közéleti tevékenységüket segíteni nem volt és ma sem könnyű fela­dat. A munka során felszínre került és kerül számos téves nézet, rossz politikai gyakor­lat a kádermunkában, a nők megítélésében. Ezeket nyílt, nem egyszer kikényszerített vitákban kellett legyőzni. A végrehajtás tapasztalatai birtokában mondhatom: eredményesen törekedtünk * a nők kettős hivatásához jobban igazodó, rugalma­sabb oktatási formákat, sa­játos feltételeket is bizto­sítani. Ezek közül osztatlan sikert arattak a nők részére szerve­zett, nem bentlakásos öthó­napos pártiskolák Balassa­gyarmaton. Itt a hallgatók 60 —70 százaléka fizikai dolgozó nő. A politikai képzésben a résztvevők 35 százaléka, a to­vábbképzés különböző for­máin tanulók 30 százaléka nő. Hasonlóan növekedett a tö­megszervezeti oktatási for­mákon érdeklődésük, részvé­telük. Figyelmet érdemel, hogy a közélet különböző színterein a nők javára erőteljes vál­tozás következett be. Nagy­szerű, hogy jelentős többségük tettekkel bizonyította alkal másságát. Közülük a Iegj ób­bakkal folyamatosan gyara­podik megyénk párttagsága. A párttaggá nevelő munka felgyorsult. 1974-től az újonnan felvett párttagok 37,6 százaléka nő. Több- * ségük munkás. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocialista brigádok tagjai a közéletben, munká­ban példamutatók soraiból is a legjobbakat vegyük fel párt­tagnak. A céltudatosabb nevelő munka eredményeként, a ha­tározat köve'Jcezetes végrehaj­tása elismeréseként a párt tekintélye fokozódott a nők körében, erősödött a párthoz fűződő érzelmi, értelmi kö­tődésük. Mindezek együttes hatása, hogy a megye egész fejlődését meghatározó dön­tések kialakításában, végre­hajtásában ma már jelentős számú nő is részt vesz. Mintegy 220—240 nő került első számú tisztségbe, mint hivatásos pártmunkás, me­gyei, városi tanácsi osztályve­zető, gyárigazgató, tanácsel­nök és titkár, közoktatási in­tézményvezető. tsz-főkönyvelő. Ügy érezzük, hogy az ered­mény elsősorban nem is szá­mokban mérhető, hanem a szemlélet jelentős változásá­ban. Ismerik és elismerik a nőt, mint vezetőt Palócföldön is. összegezésként azt mondha­tom: a párt-, állami, gazdasá­gi szervek és tömegmozgal­mak, szervezetek, a férfiak és nők együttes erőfeszítései a kádenmunkában kezdeti ered­ményeket hoztak. Határoza­tuk helyességét az élet és a nők helytállása is bizonyítot­ta. Parancsoló szükségszerű­ség e folyamat tartóssá téte­le, felgyorsítása. A tanulás, képzés és önképzés iránti igény fokozása, további új erők bevonása a vezetésbe. Ezután is megkülönböz­tetett, céltudatos nevelő- munka, a nők. a férfiak szemléletének további for­málása szükséges ahhoz, hogy a vezetővé nevelés­ben még jelentősebb ered­ményeket érjünk el. A KB 1973. novemberi hatá­rozatában megfogalmazott fel­adat időszerű ma is: „Az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni a női kádereket.” A feladatok bonyolultabbak, nehezebbek, sokrétűbbek. Kevésbé látvá­nyosak és hosszabb távon mérhetők. Ez csak emeli a munka rangját. A pártszerv és alapszervezet irányításával, az egész társadalom, köztük a nők, a felnövő új, szocialista szellemű nemzedék részvételé­vel az újabb eredmény nem maradhat el. A nők készek és képesek tudásuk, tehetségük legjavát adni a munkában, a fejlett társadalom építésében. A második országos konfe­rencia Duschek Lajosné zár­szavával ért véget. (MTI) Kitüntetések a Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából Bensőséges ünnepség szín­helye volt hétfőn a Parla­ment: az Elnöki Tanács a nemzetközi nőnap alkalmá­ból a nők gazdasági és szo­ciális helyzetének megjaví­tásáról szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtásá­ban kifejtett tevékenységük elismeréséül kitüntetéseket adományozott. Az ünnepsé­gen jelen volt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Cfjeterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és Erdei László­né. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál köszöntötte a vendégeket majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta többek között Ju­hász Lászlónénak, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek motortekercselőjének. Harminchétén kapták a Mu’nka Érdemrend ezüßt fokozatát, négyen a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, 36- an pedig a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. Az ün­nepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. BudapoMre érkezeit Boliuslav Clinoupek . Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatás­ra Magyarországra érkezett Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A Keleti pályaudvaron fo­gadására megjelent Púja Fri­gyes, Roska István külügy­miniszter-helyettes, s a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fo­gadtatásnál dr. Václav Mora- vec, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövete. Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere és kísé­rete hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Púja Fri­gyes külügyminiszter és Bo­huslav Chnoupek ezután tár­gyalásokat folytatott a Kül­ügyminisztériumban. (MTI) Képviselőcsoport-ülés (Folytatás az l. oldalról) lem. A panaszok tartalma la­káskiutalásra, földrendezésre, kisajátításra és segélykérel­mekre vonatkozik. A tanácsi munkában jog­szabálysértés csak elvétve for­dult elő. Ugyanakkor növek­szik a lakosság közérdekű érdeklődése. Reális, indo­kolt, közérdekű bejelentése­ket tesznek. Ezért fokozott felelősséggiel kell intézni a tanácsoknak a lakosság beje­lentéseit, panaszait, hiszen az jól szolgálja a szocialista demokratizmust. Ugyanakkor állást foglalt abban is a cso­port, hogy hatékonyabb, gyor­sabb, jobb legyen a közérde­kű bejelentések intézése. Na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a jövőben a bejelentők védelmére is, ugyanakkor ha­tározottan kell fellépni a rá­galmazókkal szemben. Ezután Géczi János, a kép­viselőcsoport vezetője tájé­koztatta megyénk képviselőit az országgyűlés 1977. évi programjáról, a képviselő­csoport 1977. évi mun­katervéről. Ugyancsak Gé­czi János tájékoztatta a kép­viselőket az országgyűlés és bizottságai másfél éves, vala­mint a megye országgyűlé­si képviselőinek 1975. évtől végzett munkájáról. Hoff er István, a megyei ta­nács elnöke tájékoztatót tar­tott a március 6-i időközi képviselői és tanácstagi vá­lasztások előkészületeiről és lefolyásáról. Az országgyűlési képvisel lók tegnapi ülésén a vitában részt vett Brutyó János, Si­pos József, Szomszéd gy. Ist­ván, Gajdos János, Dancsák Lászlóné képviselő és Mar- czinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára. Földrengés Magy erővel folyik ' a mentés Romániában Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt fő­titkárának elnökletével va­sárnap ismét ülést tartott az RKP Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizott­sága, hogy meghatározza az elsőrendű fontosságú felada­tokat és intézkedéseket hoz­zon a pénteki földrengés kö­vetkezményeinek enyhítésé­re, a mentési munkálatok to­vábbi szervezésére. A tanács­kozáson megállapították, hogy legfrissebb adatok szerint a természeti katasztrófa során sok ember vesztette életét, és igen sokan megsebesültek. Számtalan lakóház és közin­tézmény részbén vagy telje­sen megsemmisült A politikai végrehajtó bi­zottság határozata megálla­pítja: a legfontosabb feladat még mindig az emberek ki­mentése a romok alól, ennek érdekében az összes rendelke­zésre álló anyagi eszközt és a lehető legtöbb embert a mentőosztagok munkájának segítésére kell irányítani. A veszélyes épületek lakóit ki kell költöztetni. A belkeres­kedelmi minisztériumot uta­sították, hogy minél előbb szervezze meg a lakosság köz­szükségleti cikkekkel való fennakadás nélküli ellátását. A pvb. a rendkívüli káro­kat figyelembe véve egymil- liárd letes segélyalapot hozott létre. Nicolae Ceausescu vasár­nap ellátogatott Craiovába. Mint jelentettük, ez a város szintén súlyos károkat szen­vedett a földrengés során. Ha­sonló a helyzet a környező já­rásokban is. Egyes falvak tel­jesen romba dőltek. Craiová- ban 8300 lakás vált használ­hatatlanná. Teljesen vagy részben szünetel a munka a városban és környékén levő 18 nagyvállalatnál. A politikai végrehajtó bi­zottság határozata leszögezi, hogy Craiova megrongálódott műemlékeit, egyetemét és két múzeumát eredeti szépsé­gükben kell helyreállítani. X Bátorság, kitartás és önfel­áldozás —• ez jellemzi a ro­mán főváros lakóit és a segít­ségükre sietett emberek mun­káját, szerte a városban éjt nappallá téve folyik a mun­ka a földrengés okozta károk felszámolásán. Gyors ütemben dolgoznak az ipari üzemek helyreállí­tásán. A Bukarestet ellátó négy hőerőműközpont közül kettő megrongálódott. Csu­pán néhány órára volt szük­ség, hogy az erőműveket hely­reállítsák, s meginduljon a főváros árammal és meleg vízzel történő ellátása. Az egész ország a földrengés súj­totta körzetek segítségére sie­tett. A mentési és helyreállí­tási munkálatokat a kommu­nisták és a Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjai irányít­ják. Nagy önfeláldozásról és bátorságról tesznek tanúbi­zonyságot a néphadsereg ka­tonái, a diákok, valamint az orvosbrigádok tagjak . A TASZSZ hírügynökség-tu­dósítói ellátogattak Craiová­ba és Zimniceába, hol a föld­rengés rendkívül súlyos ká­rokat okozott. Craiova utcáit még törött téglák és cserepeik borítják. Katonai egységek dolgoznak a romok eltakarításán. Nagy károkat szenvedett a népi ta­nács, a gimnázium, a városi nyomda, a múzeum, a könyv­tár épülete, több ház romba • dőlt. A város vezetősége és párt- szervezete elsődleges - figyel­met szentel annak, hogy la­káshoz juttassák azokat, akik fedél nélkül maradtak. Elő­zetes adatok szerint Craiová- ban 2400 ilyen családról van szó. A Craiovától a Duna menti Zimniceáig vezető úton min­denütt a rendkívül súlyos ele­mi csapás nyomai láthatók. Ugyanakkor mindenütt szer­vezett és fegyelmezett mun­ka folyik a földrengés kö­vetkezményeinek felszámolá­sára. Zimnicea a körzetnek a földrengés által legjobban súj­tott városa. Többen életüket vesztették, sokan megsebe­sültek, romba dőlt, vagy meg- ongálódott a lakóházak 80 százaléka. A párt és a kor­mány gyors segítséget nyújt valamennyi rászorulónak. ( <

Next

/
Thumbnails
Contents