Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD MSZ.V P *ÍÖ G R Á 0 v XXXIil ÉVF 55. SZÁM wmmmmmmmmmrnfmvtmmmmmMmmBmmmm ARA: I FORINT 1977. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Megkezdődüli az MiSOT II konferenciája H nők teljes egyenjogúsága egész társadalmunk szép müve lesz Szombaton a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. kontercnciájA. A kétnapos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a. különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meghívott nagy tapsa mellett foglalták el helyüket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Denke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, dr. Ságby Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokra'ikus Nő- szövetség főtitkára. Figyelemmel kísérik a tanácskozás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. Meghitt pillanatok: vörös nyakkendős úttörők virágcsokorral és a zánkai úttörőváros gyermekgalériájának egyik legbecsesebb darabjával, egy, az anyát idéző kézimunkaképpel köszöntötték a konferencia résztvevőit. Az úttörők Békéscsabáról jöttek és a zánkai őrsvezetőképző tábor egy hónapjából villantottak fel képet. Megható, a szokásostól eltérő volt köszöntésük: a hazulról Zánkára küldött, féltő anyai gonddal, sok szeretettel fogalmazott levelekből olvastak tel részleteket. A tanácskozás Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elnökletével kezdte meg munkáját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Erdei Eászlóné. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. ERDEI LASZLÓNÉ: Minőségi változás a nők társadalmi szerepének megítélésé ben A Magyar Nők Országos Tanácsa tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1970-es határozata minőségi változást idézett elő a nők társadalmi szerepének megítélésében, meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetük fejlődését és jelentősen hozzájárult társadalmunk előrehaladásához is. A gondolkodás formálásában meghatározó szerepük volt a kommunistáknak, a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek. Elmondhatjuk, hogy a nő- kérdés mindinkább társadalmi üggyé válik — mutatott rá Erdei Lászlóné. — A nőpolitikái határozat végrehajtása jó gazdasági körülmények között kezdődött. Ez gyors és hatásos intézkedéseket tett lehetővé, különösen az élet- és munkakörülmények, a szociális ellátás javításában A KB határozata és az erre épülő 1013-as kormánydöntés szellemében a vállalati és szövetkezeti tervekben, valamint a kollektív szerződésekben megfogalmazták a dolgozó nők érdekében teendő intézkedéseket és nagy részüket megvalósították. — Ma már a munkaképes korú nők több mint háromnegyed része dolgozik, a többi még tanul, s mintegy 400 ezren a háztartásban tevékeny-: kednek. Lényegében teljes a nők foglalkoztatása, mindenki dolgozhat, aki akar. Ez gazdasági függetlenséget és biztonságérzetet ad a nőknek. Hazánkban a nők munkába állása követte a népgazdaság szerkezeti változásait és az ipar területi elhelyezkedését. A szocialista iparban dolgozóknak csaknem a fele nő. Örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években arányuk nemcsak a hagyományosan nőket foglalkoztató iparágakban nőtt, hanem a villamos- energia-, a vegyi és a gépiparban is. Sajnálatos viszont, hogy a fejlődés ellenére a szocialista iparban dolgozó szakmunkásoknak csak 21 százaléka nő. Ezzel egyidejűleg mintegy 100 ezer nő szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezében kellő felkészültséggel betanított, vagy más munkát végez. Ezért .azonban nem lehet csak a nőket hibáztatni. Igen gyakran a kedvezőtlen munkakörülmények, a nekik nem megfelelő munkarend, a rossz munkahelyi légkör és az őket hátráltató előítéletek miatt távoznak. Mindezt egybevetve az ipari munkásnök munkaerkölcséről csak a legjobbakat hallani. Nagy tartalékot aknázhatnánk ki ha a nők nagyobb szakképzettséggel a megfelelő helyen állnának gazdasági céljaink szolgálatában. Politikai, érzelmi azonosulásukat a munkásosztállyal kifejezi, hogy ott vannak a munkaversenyben és a szocialista brigádok 35 százalékát adják. Köszöntjük vörös Csepel dolgozóit, akik ismét példát adtak szocialista helytállásból és nemzetközi szolidaritásból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére elindított munlca- verseny nagy hazai és nembrigádoknak is. Egyre inkább folyamatossá válik munkájuk és növekedik a ledolgozott 10 órás munkanapjaik száma. A területi különbségek azonban nagyok és a nők 20 százalékának még nem tudják biztosítani a kötelezően előírt munkanapokat, ami a szociális ellátásban is hátrányos. A termelőszövetkezeti asszonyok többnyire a nem gépesített munkaigényes mezőgazdasági kultúrák termelésében vesznek részt. Sokan kimaradnak a nagyarányú műszaki fejlesztésből, egyrészt azért, mert nincs megfelelő képzettségük, másrészt a nőknek való munka korszerűtlen megítélése miatt. A termelőszövetkezetekben fizikai munkát végző nők 7 százaléka szakmunkás csupán. Ha több gondot fordítanának a nők szakképzésére és a munkaszervezésre, akkor módot adnának szélesebb köri! elhelyezkedésükre és a folyamatos munka végzésére is. Az elmúlt években szép számmal helyezkedtek el a nők a szolgáltatás különböző területein. Növekedett számuk az oktatási és más kultuSzeretettel köszöntjük a nőket Fodor Tamás fotómontázsa ráHs, a szociális, az egészség- ügyi munkakörökben, a közlekedésben, a kereskedelemben. Megnövekedett részvételük a közigazgatásban, is. Köztudomású, hogy igen nagy a nők aránya a szellemi munkakörökben, az értelmiségi pályákon. A szellemi munkakörökben dolgozók kozott a női szakemberek aránya megegyezik a férfiakéval. Az átlagosnál lassúbb ütemben növekszik számuk azonban a műszaki és tudományos életben. Azonos szellemi, műveltségi szinten zetközi visszhangra talált. Ebben a munkaversenyben is megvalósul a szocialista országok közös és nemzeti érdekeinek egysége. Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka nej. Szívesen vállalnak munkát az állami gazdaságokban, mert az iparszerű termelés, a munkaszervezés, a munkarend és a szociális ellátás kedvez nekik. A termelőszövetkezeti dolgozók fele a nő Sokan közülük alapító tagjai a szövetkezeteknek és a szocialista Ma már a 35 éven aluli férfiak és nők általános és középfokú végzettsége azonos, egyetemi, főiskolai végzettsége pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Bizonyos irányzatok a közoktatásban azonban kevéssé változtak. A gimnáziumokban még mindig több mint 60 százalék a lányok aránya, a szakmunkás- iskolákban viszont csak 29 százalék. A szakmunkás- képzésben a 27 szakmacsoport közül mindössze négyben, — a textil-, a ruházati, a kereskedelmi, a bőr- és szőrmeszakmákban — találjuk a lánytanulók kétharmadát. Az egyetemek, főiskolák nappali és levelező hallgatóinak csaknem fele lány. Ezzel elégedettek lehetünk. De az egyes karok és szakok közötti' megoszlás nem egészséges. A tanítóképzőkben csaknem kizárólag lányok vannak, a tanárképzők hallgatóinak háromnegyed része nő. Ezzel szemben a műszaki egyetemeik diákjainak csak 18 százalékát adják. A fizikai munkakörökben lassan növekszik a szakképzett nők aránya, holott ma már több népgazdasági ágban hiány van szakképzett munkásokban. Az iskola pályairányítása gyakran gépies, inkább a régi, női szakmákat, mint az új technikai követelményeket tartja szem előtt. Sok szülő sem elég előrelátó, és elképzelései a női munkakörökről nemigen alkalmazkodik korunk és társadalmunk igényeihez. Az iskola és a család pályairányítását gyakran befolyásolja az is, hogy több szakmunkásképző iskola kollégiumában nincs a lányok számára hely. Nem egy vállalat és szövetkezet pedig elzárkózik a ma már nők számára is alkalmas szakmákban a lányok felvétele elől. A lányok ezért gyakran arra indulnak el, ahol kisebb az ellenállás. Minisztériumok, szervesetek„ feladatairól A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1977. március 17-én csütörtökön délelőtt 11 órára ösz- szehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámolója. (MTI) Földrengés Romániában, Törökországban Jugoszláviában, Bulgáriában Erdei Lászlóné tolmácsolta azt a javaslatot, hogy az Ok, tatási Minisztérium, a tanácsok szigorúan ellenőrizzék a tankötelezettségi törvény végrehajtását. —- Céltudatosabb pályairányítással, a szülők és gyerekek jobb tájékoztatásával, valamint ideológiai nevelőmunkával érjük el, hogy a közép- és felsőfokú szakmai képzés meglevő lehetőségeit a lányok jobban kihasz(Folytatás a 3. oldalonJ Bukarest 1977. március 4-én este Romániában földrengés vol't, amely emberáldozatokat követelt és súlyos anyagi károkat okozott. Nicolae Ceausescu, Románia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka, szükségállapotot rendelt el az ország egész területére. A TASZSZ és az ADN hír- ügynökség jelentései szerint a földrengés elsősorban Románia délkeleti területeit — beleértve Bukarestet — sújtotta. Az emberáldozatokról és anyagi veszteségekről egyelőre nem érkeztek adatok. Bukaresttel megszakadtak a távközlési kapcsolatok. Isztambul A török rádió szerint péntek este Törökország egész területén a Richter-skála szerinti 1-től 5,6—ig terjedő földrengést észleltek. A legerősebb földlökéseket Isztambulban, az ország legnagyobb városában mérték. Belgrad Pénteken este 20.30 óra körül Jugoszláviában. Szerbia Vajdaság és Bosznia-Hercegovina területén, sőt Horvátország egyes vidékein is erős földmozgás volt érezhető. A romániai íeldrengést érezték Belgrádban, Üjvidéken, Kra- gujevácon, Leszkovácon, Nis- ben és más helységekben, egyebek között ZágrábQan és Szarajevóban is. Szófia A Medvegyev—Schönheuer- skála szerint 5—6 fok erősségű földrengést észleltek Szófiában pénteken este 21 óra 24 perckor. A' rengéseket egész Bulgáriában észlelni lehetett, de anyagi károkról, vagy emberáldozatokról szombat reggel nem érkezett jelentés. X Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának,. a Román Szocialista Köztársaság elnökének, valamint Manea Manescunak, a román kormány első miniszr terének a romániai földrengéssel .kapcsolatban. (Folytatás a 2. oldalon)
